Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dunamellék LEADER Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dunamellék LEADER Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dunamellék LEADER Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Dunamelléki tájak fejlesztésével az Új Magyarországért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Dunamellék LEADER Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 39%-a, 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 17 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Dunamellék LEADER Egyesület területe 26 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 76,766 fő, a városokban élő lakosok száma 33,004 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 76, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Kunszentmiklós 8,880 fő 7,036 fő 6,787 fő 6,166 fő Solt Szabadszállás Izsák Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 19 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 18 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 17 Dunamellék LEADER Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,828,397 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Dunamellék LEADER Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪1,617,031 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪1,070,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪1,828,397 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪1,455,728 ▪Leader közösségi fejlesztés▪6▪6▪657,739 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪6▪6▪361,500 ▪Leader képzés▪2▪2▪34,000 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪164,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪6▪6▪276,832 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Dunamellék LEADER Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség sosem bővelkedett korábban lehetőségekben. Nincsenek értékes ásványkincsei, a termőföldek szerkezete homokos és szikes területek. A népsűrűség alacsony, a főbb közlekedési útvonalak csak érintik a Helyi Közösség területét. De a legnagyobb probléma, hogy az amúgy is szűkös erőforrások és adottságok kihasználása nem optimális, és sokan a környező térségekben találják meg boldogulásukat. ▪A legfontosabb lehetőség, hogy a térségben jelen vannak mindazon hajtóerők, ami a modern vidék megteremtéséhez szükséges. Lehetőséget kell adnunk a térség szereplőinek ezen erők felhasználására: a vállalkozásoknak a megtelepedésre, turistáknak a kikapcsolódásra, a munkavállalóknak a munkába jutásra, a fiataloknak a hasznos tudás megszerzésére. Továbbá elő kell segíteni a meglévő vállalkozások technológia- fejlesztését, a mezőgazdasági termelők termékeinek értékesítését. Vagyis meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyekkel a helyi lakosok és a megtelepülő vállalatok ki tudják használni a térség erőforrásait és adottságait.

7 6 A stratégia célja, hogy egyensúlyba hozza, összhangot teremtsen a térség adottságai és lehetőségei között. A térség érezhetően fejlődik, megindult a települések összehangolt, a forrásokat és a fejlesztési elképzeléseket integráló fejlesztése. Azonban nincsen mód az erőforrások optimális kihasználására. Intézkedéseinkkel azon akarunk változtatni, hogy feloldjuk az ellentmondást, mely a térség adottságai és a vidék elmaradottsága között feszül. Mindezt hét, jól azonosítható prioritás köré építve tesszük, melyek egymást kiegészítve segítik a magasabb jövedelmi szint elérését. Fejlesztési stratégiánkat tekintve elsősorban a hiányosságokat küszöböljük ki, hogy stabil és kiegyensúlyozott szociális-gazdasági környezet jöjjön létre. A gazdaságfejlesztés területén inkább a lehetőségek bővítésére törekszünk. A megoldási alternatívák olyan összhangjára koncentrálunk, amelyek eredményei fenntarthatóak a környezet, gazdaság és életmód szempontjából. Ezért a fejlesztések a térség környezeti, természeti értékeinek megóvásával kell, hogy párosuljanak. A településenként eltérő lehetőségek elvándorláshoz vezethetnek, ami rontja a települések további fejlődési esélyeit.A nehezebb helyzetben lévő településeket magasabb arányú forrásokkal és a speciális programokkal kell segíteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Dunamellék LEADER Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Földrajzi elhelyezkedése miatt a térség mindig is “köztes” jellegű volt. A Kelet- és Nyugat-Magyarország szociális megosztottságában és a centrum-periféria gazdasági vonatkozásaiban középen helyezkedik el a térség. Emiatt gyakran elkerülik a fejlesztési források, viszont nem elég fejlett, hogy saját erejéből kitörjön a vidéki térségekre jellemző hátrányos helyzetből. Megfelelő lehetőségeket teremtve azonban az itt élők rendelkeznek annyi gazdasági, kulturális potenciállal, amivel a térség egy magasabb fejlődési pályára állhat. Az akciócsoport területéhez konkrétan 26 település (köztük 5 városi ranggal bíró) tartozik, melyek a kalocsai, kiskőrösi, kunszentmiklósi és a kecskeméti kistérséghez tartoznak. A terület a Dunamellék, Felső-Kiskunság, Homokhátság és Sárköz tájaira terjed ki. A települések tájképe változatos, azonban a gazdasági és szociális problémák megegyeznek az akciócsoport településein. Ez a hasonlóság mind az általános problémákban, mind a lehetőségekben megtalálható. A területre jellemző, hogy a kisvárosok szegényes szolgáltatási és közigazgatási központként funkcionálnak. Ezek köré csoportosulnak az egymástól nagy távolságra lévő kisebb települések. Jellemző az alacsony népsűrűség (42 fő/km2). Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés ezért meglehetősen nehéz. A városokban az infrastruktúra folyamatosan javul, de ez a javulás az igényeknél jóval alacsonyabb mértékű. A térség gazdaságában a mezőgazdaság szerepe meghatározó (közel 7300 fő őstermelő). Alacsony a vállalkozási sűrűség és általános a tőkehiány. A vidéki vállalkozások innovációs képessége ezért gyenge. A gazdasági szolgáltatások hiánya, és ezek nehéz elérhetősége akadályozza új vállalkozások, illetve új beruházások elindítását. A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése rendkívül kedvezőtlenül érintette a vidéki térségeket. Földrajzi elhelyezkedése miatt a térség mindig is “köztes” jellegű volt. A Kelet- és Nyugat-Magyarország szociális megosztottságában és a centrum-periféria gazdasági vonatkozásaiban középen helyezkedik el a térség. Emiatt gyakran elkerülik a fejlesztési források, viszont nem elég fejlett, hogy saját erejéből kitörjön a vidéki térségekre jellemző hátrányos helyzetből. Megfelelő lehetőségeket teremtve azonban az itt élők rendelkeznek annyi gazdasági, kulturális potenciállal, amivel a térség egy magasabb fejlődési pályára állhat. Az akciócsoport területéhez konkrétan 26 település (köztük 5 városi ranggal bíró) tartozik, melyek a kalocsai, kiskőrösi, kunszentmiklósi és a kecskeméti kistérséghez tartoznak. A terület a Dunamellék, Felső-Kiskunság, Homokhátság és Sárköz tájaira terjed ki. A települések tájképe változatos, azonban a gazdasági és szociális problémák megegyeznek az akciócsoport településein. Ez a hasonlóság mind az általános problémákban, mind a lehetőségekben megtalálható. A területre jellemző, hogy a kisvárosok szegényes szolgáltatási és közigazgatási központként funkcionálnak. Ezek köré csoportosulnak az egymástól nagy távolságra lévő kisebb települések. Jellemző az alacsony népsűrűség (42 fő/km2). Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés ezért meglehetősen nehéz. A városokban az infrastruktúra folyamatosan javul, de ez a javulás az igényeknél jóval alacsonyabb mértékű. A térség gazdaságában a mezőgazdaság szerepe meghatározó (közel 7300 fő őstermelő). Alacsony a vállalkozási sűrűség és általános a tőkehiány. A vidéki vállalkozások innovációs képessége ezért gyenge. A gazdasági szolgáltatások hiánya, és ezek nehéz elérhetősége akadályozza új vállalkozások, illetve új beruházások elindítását. A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése rendkívül kedvezőtlenül érintette a vidéki térségeket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A munkanélküliségi ráta a térségben az aktív népesség körében magasabb az országos átlagnál. A regisztrált munkanélküliek több mint fele hosszútávon munkanélküli marad. A kevés helyi munka következtében a munkavállalók nagy része ingázik a közeli nagyobb városokba (Dunaújváros, Kalocsa, Kecskemét). Az iskolai végzettség alapján a képzettségi szint a vidéki térségekben jóval kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. A roma lakosság helyzete a vidéki térségekben különösen nehéz. Többségüknek rendszertelen és bizonytalan a foglalkoztatása, iskolázottságuk rendkívül alacsony. A térségben jelentős számú tanyasi ingatlan is található. A térség gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkezik, de ezek állapota rossz. Az épített és természeti környezet felélesztése fontos a vidéki térségek életminőségének javításához, és a rekreációs, illetve vidéki turizmus miatt is egyre fontosabb. Több település bír jelentős turisztikai potenciállal: Fülöpszállás, Jakabszállás, Hajós, Fajsz, Dusnok, Szakmár, Dunapataj is ide sorolható. A településeken mindenhol megtalálhatóak, a hagyományos búcsú tartások, templomi napok,karácsonyi és farsangi bálok és a szüreti napok,melyek erősítik a hely szellemét. A munkanélküliségi ráta a térségben az aktív népesség körében magasabb az országos átlagnál. A regisztrált munkanélküliek több mint fele hosszútávon munkanélküli marad. A kevés helyi munka következtében a munkavállalók nagy része ingázik a közeli nagyobb városokba (Dunaújváros, Kalocsa, Kecskemét). Az iskolai végzettség alapján a képzettségi szint a vidéki térségekben jóval kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. A roma lakosság helyzete a vidéki térségekben különösen nehéz. Többségüknek rendszertelen és bizonytalan a foglalkoztatása, iskolázottságuk rendkívül alacsony. A térségben jelentős számú tanyasi ingatlan is található. A térség gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkezik, de ezek állapota rossz. Az épített és természeti környezet felélesztése fontos a vidéki térségek életminőségének javításához, és a rekreációs, illetve vidéki turizmus miatt is egyre fontosabb. Több település bír jelentős turisztikai potenciállal: Fülöpszállás, Jakabszállás, Hajós, Fajsz, Dusnok, Szakmár, Dunapataj is ide sorolható. A településeken mindenhol megtalálhatóak, a hagyományos búcsú tartások, templomi napok,karácsonyi és farsangi bálok és a szüreti napok,melyek erősítik a hely szellemét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A terület a Dunamellék, Felső-Kiskunság, Homokhátság és Sárköz tájaira terjed ki. A tájkép változatos: szikes tavak, rétek, mezőségi földek, ártéri erdők, szántóföldek, csatornák jellemzik a területet. Ezek megőrzése fontos, mert nemcsak a természeti értékek megőrzéséhez járulnak hozzá, de növelik a turisztikai potenciált is. Jelentős szennyező források a területen nincsenek, főleg a települések és a körzetükben működő vállalkozások jelentenek hulladék kibocsátási pontokat. Ipari tevékenységek nem jellemzőek nagy számban, főleg a fémfeldolgozás, fémmegmunkálás a jellemző, a nehézipari tevékenységek visszaszorulása miatt az akcióterületen a mezőgazdasági tevékenységből, a közúti közlekedésből származó por és pollen légszennyező hatásával kell leginkább számolni. A talaj szennyezése diffúz, csak a nagy állattartó telepek (Tass, Fajsz, Öregcsertő) hígtrágyája, a települések szilárd hulladéklerakói és szennyvízleürítői jelentenek jelentősebb veszélyforrásokat. A felszíni vizek tekintetében a magas talajvízállású területeken található állóvizek(Szelidi tó, kunsági szikes tavak, Solt melletti vizes terület) a legszámottevőbbek, amelyek gyakran horgásztóként funkcionálnak, de jelentős természeti értéket is képviselnek. A települések által lehatárolt terület a Kiskunsági Nemzeti Park területének több részét is érinti: Kunszentmiklós, Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse között található Felső-Kiskunsági puszta, valamint a Peszéradacsi rétek (Kunpeszér, Kunadacs között), melyeknek sajátos növény- és állatvilága, valamint az itt legelésző őshonos háziállatok jelentik legfontosabb természeti értékeit. A Szabadszállás-Fülöpszállás-Solt közötti szikes tavak, rétek számos madárnak nyújtanak védett élőhelyet. Nagy kiterjedésű védett terület a Miklapusztai Tájvédelmi Körzet is. Turisztikai szempontból jelentős helynek számít Bugac puszta, Bócsa és Orgovány között. A környezetvédelem helyzetére jellemző, hogy a vízellátás és csatornázottság aránya (közműolló nyitottsága) javult, a legtöbb településen már megközelíti vagy meghaladja a 80 %-ot a szennyvízhálózatra rákötött lakások száma. A terület a Dunamellék, Felső-Kiskunság, Homokhátság és Sárköz tájaira terjed ki. A tájkép változatos: szikes tavak, rétek, mezőségi földek, ártéri erdők, szántóföldek, csatornák jellemzik a területet. Ezek megőrzése fontos, mert nemcsak a természeti értékek megőrzéséhez járulnak hozzá, de növelik a turisztikai potenciált is. Jelentős szennyező források a területen nincsenek, főleg a települések és a körzetükben működő vállalkozások jelentenek hulladék kibocsátási pontokat. Ipari tevékenységek nem jellemzőek nagy számban, főleg a fémfeldolgozás, fémmegmunkálás a jellemző, a nehézipari tevékenységek visszaszorulása miatt az akcióterületen a mezőgazdasági tevékenységből, a közúti közlekedésből származó por és pollen légszennyező hatásával kell leginkább számolni. A talaj szennyezése diffúz, csak a nagy állattartó telepek (Tass, Fajsz, Öregcsertő) hígtrágyája, a települések szilárd hulladéklerakói és szennyvízleürítői jelentenek jelentősebb veszélyforrásokat. A felszíni vizek tekintetében a magas talajvízállású területeken található állóvizek(Szelidi tó, kunsági szikes tavak, Solt melletti vizes terület) a legszámottevőbbek, amelyek gyakran horgásztóként funkcionálnak, de jelentős természeti értéket is képviselnek. A települések által lehatárolt terület a Kiskunsági Nemzeti Park területének több részét is érinti: Kunszentmiklós, Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse között található Felső-Kiskunsági puszta, valamint a Peszéradacsi rétek (Kunpeszér, Kunadacs között), melyeknek sajátos növény- és állatvilága, valamint az itt legelésző őshonos háziállatok jelentik legfontosabb természeti értékeit. A Szabadszállás-Fülöpszállás-Solt közötti szikes tavak, rétek számos madárnak nyújtanak védett élőhelyet. Nagy kiterjedésű védett terület a Miklapusztai Tájvédelmi Körzet is. Turisztikai szempontból jelentős helynek számít Bugac puszta, Bócsa és Orgovány között. A környezetvédelem helyzetére jellemző, hogy a vízellátás és csatornázottság aránya (közműolló nyitottsága) javult, a legtöbb településen már megközelíti vagy meghaladja a 80 %-ot a szennyvízhálózatra rákötött lakások száma. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A megye második legnagyobb veszélyes hulladékképződésével járó környezethasználója Solt Város Önkormányzat Víz-és Szennyvíztisztító Kft. volt, szennyvízkezelési tevékenységéből származó t veszélyes anyagot tartalmazó iszappal. A települések jelentős része rendelkezik települési szilárd hulladék-lerakóval, ahová folyamatos, vagy eseti jelleggel történik hulladékszállítás. A lerakók zöme nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak, így a hulladékok kezelése regionális szinten megoldandó feladattá vált. Izsák település határában megépült korszerű hulladéklerakó létesítése is ezt a célt szolgálja. A településeken egyre meghatározóbb a közlekedésből származó zaj, ugyanakkor az egyes termelő és egyéb tevékenységekből származó zaj okozta problémák csökkennek, mivel a jelentősebb termelő tevékenységeket külső telephelyekre telepítik át, illetve az alkalmazott gépek és berendezések is egyre modernebbek. A megye második legnagyobb veszélyes hulladékképződésével járó környezethasználója Solt Város Önkormányzat Víz-és Szennyvíztisztító Kft. volt, szennyvízkezelési tevékenységéből származó t veszélyes anyagot tartalmazó iszappal. A települések jelentős része rendelkezik települési szilárd hulladék-lerakóval, ahová folyamatos, vagy eseti jelleggel történik hulladékszállítás. A lerakók zöme nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak, így a hulladékok kezelése regionális szinten megoldandó feladattá vált. Izsák település határában megépült korszerű hulladéklerakó létesítése is ezt a célt szolgálja. A településeken egyre meghatározóbb a közlekedésből származó zaj, ugyanakkor az egyes termelő és egyéb tevékenységekből származó zaj okozta problémák csökkennek, mivel a jelentősebb termelő tevékenységeket külső telephelyekre telepítik át, illetve az alkalmazott gépek és berendezések is egyre modernebbek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Az akciócsoport által lehatárolt területen nem található egy település sem, mely a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rend-ben meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozna. Ennek ellenére több olyan település is van, melyek infrastrukturális ellátottsága, munkanélküliségi helyzete kedvezőtlen, valamint társadalmi- gazdasági szempontból hátrányos helyzetben vannak. Az akciócsoporthoz tartozó települések közel fele a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet meghatározása alapján ilyen településnek tekinthető, úgymint: Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt és Újtelek. Bócsa település nagy kiterjedésű, tanyás jellegű vonzáskörzettel rendelkezik, ezért a lakói számára sokszor gondot jelent az alapinfrastruktúrához való hozzájutás, illetve a közszolgáltatások elérhetésének biztosítása. A település azonban a természeti adottságainak köszönhetően a turisztikai szempontjából olyan jelentős adottságokkal rendelkezik, amelyek a vadász-, horgászturizmus, illetve a falusi turizmus fejlesztésével kitörési pontot jelenthet. Dunatetétlenen a negatív tényezők egymást erősítő hatása figyelhető meg. A munkanélküliség és a népesség csökkenése miatt romlik a település helyzete, ami az épített környezetben is megmutatkozik. A romló helyzet pedig gazdaságilag, társadalmilag nem teszi vonzóvá a települést, minek következtében ez a kedvezőtlen folyamat magától nem áll meg. A lehetőségek között a turisztikai szálláshelyek, szolgáltatások fejlesztésére kell összpontosítani, ennek azonban feltétele a rendezett, falusi környezet kialakítása. Fajsz település zsák jellege miatt kiesik az áthaladó forgalom által generált kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségek fejlesztéséből. A nemrég rendbetett Duna ág a vízparti és horgászturizmus fejlesztési alternatívája lehet. Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér és Orgovány, valamint a távolabbi Öregcsertő hasonló problémával küzd. Az akciócsoport által lehatárolt területen nem található egy település sem, mely a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rend-ben meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérséghez tartozna. Ennek ellenére több olyan település is van, melyek infrastrukturális ellátottsága, munkanélküliségi helyzete kedvezőtlen, valamint társadalmi- gazdasági szempontból hátrányos helyzetben vannak. Az akciócsoporthoz tartozó települések közel fele a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet meghatározása alapján ilyen településnek tekinthető, úgymint: Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt és Újtelek. Bócsa település nagy kiterjedésű, tanyás jellegű vonzáskörzettel rendelkezik, ezért a lakói számára sokszor gondot jelent az alapinfrastruktúrához való hozzájutás, illetve a közszolgáltatások elérhetésének biztosítása. A település azonban a természeti adottságainak köszönhetően a turisztikai szempontjából olyan jelentős adottságokkal rendelkezik, amelyek a vadász-, horgászturizmus, illetve a falusi turizmus fejlesztésével kitörési pontot jelenthet. Dunatetétlenen a negatív tényezők egymást erősítő hatása figyelhető meg. A munkanélküliség és a népesség csökkenése miatt romlik a település helyzete, ami az épített környezetben is megmutatkozik. A romló helyzet pedig gazdaságilag, társadalmilag nem teszi vonzóvá a települést, minek következtében ez a kedvezőtlen folyamat magától nem áll meg. A lehetőségek között a turisztikai szálláshelyek, szolgáltatások fejlesztésére kell összpontosítani, ennek azonban feltétele a rendezett, falusi környezet kialakítása. Fajsz település zsák jellege miatt kiesik az áthaladó forgalom által generált kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségek fejlesztéséből. A nemrég rendbetett Duna ág a vízparti és horgászturizmus fejlesztési alternatívája lehet. Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér és Orgovány, valamint a távolabbi Öregcsertő hasonló problémával küzd. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 A lakosság nagy része mezőgazdasági termékek termelésével foglalkozik, amelyek kedvezőtlen ár- és költségszint változása a jövedelem szint csökkenését és értékesítési nehézségeket jelent a termelőknek. A jó minőségű termékek versenyképességének javítása, illetve az értékesítési gondok leküzdése érdekében a közös termelői fellépés és a marketing tevékenység erősítése jelentene kitörési pontot. Orgoványon további lehetőséget jelenthet a meglévő ipari tevékenység fejlesztési alternatívája. Szalkszentmarton a munkahelyek hiányával küzd, azonban a településnek – jó fekvése következtében - lehetősége van tőkevonzó képességének javítására, ezáltal a munkanélküliség leküzdésére. Újsolt alacsony lakos száma és zsáktelepülés jellege miatt nem vonzó az ipari befektetők számára. Éppen ezért a helyi lakosság megőrzése, a munkahelyi mobilitás javítása érdekében az infrastruktúra fejlesztését és a mezőgazdasági termékek piacra jutásának elősegítését kell ösztönözni. Újtelek a kitűnő és egyedi magyar termék (fűszerpaprika) mezőgazdasági termelési övezetéhez tartozik, viszont a lakosok igen nagy hányada kénytelen önfoglalkoztatás keretében őstermelőként működni. A vállalkozásokat azonos termékkörönként önszerveződő közösségekké kell formálni, amelyek saját értékesítési és piaci stratégia kidolgozásával képesek közös érdekérvényesítéssel helyzetükön javítani. A lakosság nagy része mezőgazdasági termékek termelésével foglalkozik, amelyek kedvezőtlen ár- és költségszint változása a jövedelem szint csökkenését és értékesítési nehézségeket jelent a termelőknek. A jó minőségű termékek versenyképességének javítása, illetve az értékesítési gondok leküzdése érdekében a közös termelői fellépés és a marketing tevékenység erősítése jelentene kitörési pontot. Orgoványon további lehetőséget jelenthet a meglévő ipari tevékenység fejlesztési alternatívája. Szalkszentmarton a munkahelyek hiányával küzd, azonban a településnek – jó fekvése következtében - lehetősége van tőkevonzó képességének javítására, ezáltal a munkanélküliség leküzdésére. Újsolt alacsony lakos száma és zsáktelepülés jellege miatt nem vonzó az ipari befektetők számára. Éppen ezért a helyi lakosság megőrzése, a munkahelyi mobilitás javítása érdekében az infrastruktúra fejlesztését és a mezőgazdasági termékek piacra jutásának elősegítését kell ösztönözni. Újtelek a kitűnő és egyedi magyar termék (fűszerpaprika) mezőgazdasági termelési övezetéhez tartozik, viszont a lakosok igen nagy hányada kénytelen önfoglalkoztatás keretében őstermelőként működni. A vállalkozásokat azonos termékkörönként önszerveződő közösségekké kell formálni, amelyek saját értékesítési és piaci stratégia kidolgozásával képesek közös érdekérvényesítéssel helyzetükön javítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 11% 12% 26% 6% 8% 13% 8% 0% 13% 3%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 22% 26% 11% 3% 7% 3% 2% 18% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.2%, ami 0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.2% ▪Változás 2003-hoz képest 0.9 százalékpont

20 19 A lakosság legnagyobb aránya hosszú évtizedekig mezőgazdasági foglalkoztatott volt. A jelenleg nyilvántartott munkanélküliek jelentős csoportját azok alkotják, akik a rendszerváltás során felszámolt, átalakított üzemekből kerültek az utcára. Átképzésekre, munkahely- és szakmaváltásra, ingázásra kényszerülnek a kistérség lakói egyre nagyobb arányban, amely a jövedelmi helyzet bizonytalanságát, a munkanélküliség növekedését is maga után vonja. A térség tanyás területein élők száma jelentősen csökken, és itt az elöregedés is nagymérvű. Az üresen maradt tanyákat gyakran gazdálkodási ismeretekkel nem rendelkező, városi munkanélküliek vagy megélhetési gondok elől menekülők vásárolják fel. Mivel a település- és életformaváltás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, ezért a róluk való gondoskodás nemegyszer az önkormányzatok amúgy is – az igényekhez képest - szűkös segélyezési keretét terheli. Az elmúlt évekre jellemző, hogy átalakult és atomizálódott a foglalkoztatottság szerkezete. Jellemző tendenciát mutat, hogy csak a néhány főt foglalkoztató vállalkozások maradtak életképesek. A munkanélküliség regisztrált adatai látszólag kedvezőek, de a valóságban a helyzet a rejtett, nem regisztrált munkanélküliség miatt általában rosszabb. A munkanélküliségi ráta az egyes települések és vonzáskörzetükben 4,5 % és a 15,7 % között mozog. Az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9% volt az álláskeresők aránya. Az akciócsoport területén elmondható, hogy magasabb a férfiak körében a regisztrált munkanélküliség, mint a nők körében. A tartós munkanélküliek többsége a fizikai állományba tartozik, többségük szakképzetlen. A munkaerőre jellemző, hogy a képzettségüknél fogva szakmával nem rendelkezők egyrészt nehezen találnak maguknak állást, másrészt az alacsony munkabér sem ösztönöz az üres álláshelyek betöltésére. Sajnos jelenlévő probléma a diplomások, főleg a kezdő diplomások elhelyezkedési gondjai a településeken, aminek oka, hogy a képzettségek nincsenek összhangban a támasztott igényekkel. A korábban alapvetően mezőgazdasági jellegű kistérségben a mezőgazdaság számított az egyik legfontosabb foglalkoztatónak. A lakosság legnagyobb aránya hosszú évtizedekig mezőgazdasági foglalkoztatott volt. A jelenleg nyilvántartott munkanélküliek jelentős csoportját azok alkotják, akik a rendszerváltás során felszámolt, átalakított üzemekből kerültek az utcára. Átképzésekre, munkahely- és szakmaváltásra, ingázásra kényszerülnek a kistérség lakói egyre nagyobb arányban, amely a jövedelmi helyzet bizonytalanságát, a munkanélküliség növekedését is maga után vonja. A térség tanyás területein élők száma jelentősen csökken, és itt az elöregedés is nagymérvű. Az üresen maradt tanyákat gyakran gazdálkodási ismeretekkel nem rendelkező, városi munkanélküliek vagy megélhetési gondok elől menekülők vásárolják fel. Mivel a település- és életformaváltás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, ezért a róluk való gondoskodás nemegyszer az önkormányzatok amúgy is – az igényekhez képest - szűkös segélyezési keretét terheli. Az elmúlt évekre jellemző, hogy átalakult és atomizálódott a foglalkoztatottság szerkezete. Jellemző tendenciát mutat, hogy csak a néhány főt foglalkoztató vállalkozások maradtak életképesek. A munkanélküliség regisztrált adatai látszólag kedvezőek, de a valóságban a helyzet a rejtett, nem regisztrált munkanélküliség miatt általában rosszabb. A munkanélküliségi ráta az egyes települések és vonzáskörzetükben 4,5 % és a 15,7 % között mozog. Az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9% volt az álláskeresők aránya. Az akciócsoport területén elmondható, hogy magasabb a férfiak körében a regisztrált munkanélküliség, mint a nők körében. A tartós munkanélküliek többsége a fizikai állományba tartozik, többségük szakképzetlen. A munkaerőre jellemző, hogy a képzettségüknél fogva szakmával nem rendelkezők egyrészt nehezen találnak maguknak állást, másrészt az alacsony munkabér sem ösztönöz az üres álláshelyek betöltésére. Sajnos jelenlévő probléma a diplomások, főleg a kezdő diplomások elhelyezkedési gondjai a településeken, aminek oka, hogy a képzettségek nincsenek összhangban a támasztott igényekkel. A korábban alapvetően mezőgazdasági jellegű kistérségben a mezőgazdaság számított az egyik legfontosabb foglalkoztatónak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A kilencvenes évtizedre igen jelentősen csökkent a szférában dolgozók aránya. A kiszoruló munkaerő elsősorban a feldolgozóipar területén tudott elhelyezkedni olyannyira, hogy mára ez a szektor adja a legtöbb alkalmazottat. Jelentős még a közigazgatásban, oktatás, egészségügy területén lévő alkalmazottak száma is. Az akciócsoport területén a fiatalok elvándorlása jobb jövedelemszerző helyek irányába erősen érzékelhető, a demográfiai mutatókra negatív hatással van a városok elszívó hatása. Jellemző a térségre, hogy viszonylag alacsony a vállalkozási és az Európai Uniós ismeretszint, kevés a szakképzett fiatal gazdálkodók száma. A foglalkoztatási helyzet megoldása a képzettségi igények és az oktatási kapacitás összhangjára épül. A vállalkozások vidéken az olcsó, de megbízható, gyakorlatias és szakképzett munkaerőt keresik. A kilencvenes évtizedre igen jelentősen csökkent a szférában dolgozók aránya. A kiszoruló munkaerő elsősorban a feldolgozóipar területén tudott elhelyezkedni olyannyira, hogy mára ez a szektor adja a legtöbb alkalmazottat. Jelentős még a közigazgatásban, oktatás, egészségügy területén lévő alkalmazottak száma is. Az akciócsoport területén a fiatalok elvándorlása jobb jövedelemszerző helyek irányába erősen érzékelhető, a demográfiai mutatókra negatív hatással van a városok elszívó hatása. Jellemző a térségre, hogy viszonylag alacsony a vállalkozási és az Európai Uniós ismeretszint, kevés a szakképzett fiatal gazdálkodók száma. A foglalkoztatási helyzet megoldása a képzettségi igények és az oktatási kapacitás összhangjára épül. A vállalkozások vidéken az olcsó, de megbízható, gyakorlatias és szakképzett munkaerőt keresik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Dunavecse székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 5 db 3 db 1,430 fő 6% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪220 ▪215 ▪164 ▪161 ▪128 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Apostag ▪Kunszentmiklós ▪Bócsa ▪Szabadszállás ▪Dunavecse Főtevékenység ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪3230 Híradás- technikai fogyasztási cikk gyártása ▪2430 Festék, bevonóanyag gyártása ▪0112 Zöldség, dísznövény termelése ▪2821 Fémtartály gyártása Név ▪Pridgeon and Clay Kft. ▪Areva Hungária Kft. ▪Poli-Farbe Vegyipari Kft. ▪Róna Szövetkezet ▪Haslinger Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Egyéb szolgáltatás ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪123 ▪120 ▪110 ▪99 ▪90 ▪Dunavecse ▪Dunaegyháza ▪Solt ▪Hajós ▪Dunavecse ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪0112 Zöldség, dísznövény termelése ▪9002 Hulladékgyűjtés, - kezelés ▪5246 Vasáru-, festék-, üveg- kiskereskedelem ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Pana Kft. Név ▪Atev Fehérjefeldolgozó Zrt. ▪Aktív Kft. ▪Mezőgazdasági Zrt. ▪Haladás Mg. Zrt

25 24 A lehatárolt területen működő legnagyobb vállalkozás (foglalkoztatottságot tekintve) Apostagon (Pridgeon and Clay Kft. 220 fő, fémmegmunkálás), Kunszentmiklóson (AREVA HUNGÁRIA Kft. 215 fő, elektromos berendezések) és Bócsán (Poli-Farbe Vegyipari Kft. 164 fő, vegyipar) működik. A térség nagyobb vállalkozásai főleg beszállítói szerepet játszanak az ellátási láncban. Ezek a környező nagyobb városokban székelő ipari üzemeknek szállítanak félkész termékeket. A termelő vállalkozások idecsábítására a térség települései évek óta igyekszenek létrehozni ipari övezeteket, parkokat, de ez a folyamat meglehetősen lassú. Az innovatívabb iparágak (kommunikáció, információtechnológia) elkerülik a térséget, azonban az olcsó, de szakképzett munkásokat kereső feldolgozó, összeszerelő üzemek szívesen választják telephelyül a térséget. A térség jelenleg meghatározó szektora mégis a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások. A szövetkezetek átalakulásával, felbomlásával a termelést mai napig jellemzik a megfelelő termelési tapasztalatokkal és vegyes eszközellátottsággal működő magángazdaságok.Ezek gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlásra szakosodott társaságokkal szemben. Az értékesítés önálló formáját is sokan gyakorolják, termékeiket a helyi, illetve a nagybani piacokra szállítva. Alapanyag feldolgozásra csak néhányan vállalkoznak, erre főként szőlő, fűszerpaprika és savanyúság vertikumban van mód. Legtöbben őstermelőként, családi gazdaságban, illetve magánvállalkozóként működnek. Működnek divat, konfekcióipari, műanyagtermékek, szerszámok, gépalkatrészek, faipari és nyomdaipari termékek előállításával, lakatosmunkával, gumitermékek előállításával foglalkozó vállalkozások. Ezek általában kis- és középvállalkozások, sőt legtöbbjük néhány fővel működő egyéni- vagy mikrovállakozás. A lehatárolt területen működő legnagyobb vállalkozás (foglalkoztatottságot tekintve) Apostagon (Pridgeon and Clay Kft. 220 fő, fémmegmunkálás), Kunszentmiklóson (AREVA HUNGÁRIA Kft. 215 fő, elektromos berendezések) és Bócsán (Poli-Farbe Vegyipari Kft. 164 fő, vegyipar) működik. A térség nagyobb vállalkozásai főleg beszállítói szerepet játszanak az ellátási láncban. Ezek a környező nagyobb városokban székelő ipari üzemeknek szállítanak félkész termékeket. A termelő vállalkozások idecsábítására a térség települései évek óta igyekszenek létrehozni ipari övezeteket, parkokat, de ez a folyamat meglehetősen lassú. Az innovatívabb iparágak (kommunikáció, információtechnológia) elkerülik a térséget, azonban az olcsó, de szakképzett munkásokat kereső feldolgozó, összeszerelő üzemek szívesen választják telephelyül a térséget. A térség jelenleg meghatározó szektora mégis a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások. A szövetkezetek átalakulásával, felbomlásával a termelést mai napig jellemzik a megfelelő termelési tapasztalatokkal és vegyes eszközellátottsággal működő magángazdaságok.Ezek gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlásra szakosodott társaságokkal szemben. Az értékesítés önálló formáját is sokan gyakorolják, termékeiket a helyi, illetve a nagybani piacokra szállítva. Alapanyag feldolgozásra csak néhányan vállalkoznak, erre főként szőlő, fűszerpaprika és savanyúság vertikumban van mód. Legtöbben őstermelőként, családi gazdaságban, illetve magánvállalkozóként működnek. Működnek divat, konfekcióipari, műanyagtermékek, szerszámok, gépalkatrészek, faipari és nyomdaipari termékek előállításával, lakatosmunkával, gumitermékek előállításával foglalkozó vállalkozások. Ezek általában kis- és középvállalkozások, sőt legtöbbjük néhány fővel működő egyéni- vagy mikrovállakozás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 Emellett különböző szolgáltató vállalkozások is megtalálhatók a kistérségben, mint fuvarozók, szállítmányozók, építési vállalkozók, szervízszolgáltatásokat végzők. A kisiparosok többsége a megnövekedett adóztatás és a hátrányos minősítések miatt leépítette tevékenységét és a munkaképes lakosság nagyobb része a biztosabban fizető alkalmazotti státuszba kényszerült. A térségre jellemző, hogy nehéz idecsábítani a képzett munkaerőt, viszont Budapest, Dunaújváros közelsége miatt a lehatárolt terület északi és középső területén erős a főváros elszívó hatása. A térségben középiskola igen, viszont felsőfokú intézmény egyedül Kalocsán, a Tomori Pál Főiskola működik. A szakképző intézmények nem hiányoznak, de a magas szintű elméleti és széleskörű gyakorlati képzés hiányzik a térségből. A térség minden településén a lakossági vásárlóerő a jövedelmi helyzetből adódóan korlátozott, ami az alapvető kiskereskedelem fejlődésének is korlátot szab. Megfigyelhető a települések esetében,hogy a lakosság vásárlóerejének erősödésével, a kereskedelmi forgalom és a szolgáltatások elérhetősége is növekszik. A fejlődő idegenforgalommal rendelkező települések, mint Kunszentmiklós, Szakmár, Fülöpszállás, Hajós esetében az idegenforgalmi idényben a vásárlóerő emelkedésével lehet számolni. Emellett különböző szolgáltató vállalkozások is megtalálhatók a kistérségben, mint fuvarozók, szállítmányozók, építési vállalkozók, szervízszolgáltatásokat végzők. A kisiparosok többsége a megnövekedett adóztatás és a hátrányos minősítések miatt leépítette tevékenységét és a munkaképes lakosság nagyobb része a biztosabban fizető alkalmazotti státuszba kényszerült. A térségre jellemző, hogy nehéz idecsábítani a képzett munkaerőt, viszont Budapest, Dunaújváros közelsége miatt a lehatárolt terület északi és középső területén erős a főváros elszívó hatása. A térségben középiskola igen, viszont felsőfokú intézmény egyedül Kalocsán, a Tomori Pál Főiskola működik. A szakképző intézmények nem hiányoznak, de a magas szintű elméleti és széleskörű gyakorlati képzés hiányzik a térségből. A térség minden településén a lakossági vásárlóerő a jövedelmi helyzetből adódóan korlátozott, ami az alapvető kiskereskedelem fejlődésének is korlátot szab. Megfigyelhető a települések esetében,hogy a lakosság vásárlóerejének erősödésével, a kereskedelmi forgalom és a szolgáltatások elérhetősége is növekszik. A fejlődő idegenforgalommal rendelkező települések, mint Kunszentmiklós, Szakmár, Fülöpszállás, Hajós esetében az idegenforgalmi idényben a vásárlóerő emelkedésével lehet számolni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység22 Vallással kapcsolatos tevékenység8 Sporttal kapcsolatos tevékenység40 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység65 Oktatással kapcsolatos tevékenység41 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 16 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 10 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 19 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 18 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 24 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A kistérség területén a meglévő kezdeményezések ellenére alacsony a civil szervezetek száma. A civil szervezetek legjelentősebb része a szabadidő (65 db), az oktatás (41 db), a sport (40 db) területén működik, de több településen is található kulturális, közbiztonsággal, település fejlesztéssel foglalkozó szervezet, egyedül Újsolton nem található egy sem. A magyar civil szervezetekre jellemző, hogy sok szállal kötődnek az önkormányzati, illetve állami szférához. Ez térségünkben is igaz, hiszen gyakran nem kötelező önkormányzati feladatok ellátása segítéséül vagy kiegészítéséül hozzák létre hathatós költségvetési segítséggel. Erre szükség is van, mert a tagdíjak nem fedezik a működési költségeket sem, és az állami támogatások is meglehetősen szűkösek. A központi, illetve önkormányzati költségvetéshez kapcsolódó intézmények legjellemzőbben saját közcélú működésük finanszírozására hoznak létre „civil” szervezeteket. A szervezetek segítségével konkrétabb, speciálisabb célokat is megfogalmazhatnak úgy, hogy adományokból és támogatásokból extra forrásokhoz juthatnak. A magánszemélyek, illetve a vállalati szféra irányából induló kezdeményezések elszórtan tapasztalhatók. A magánszemélyek általában sport, illetve szabadidős tevékenységek szervezettebb formában történő gyakorlásához hoznak létre egyesületeket. A vállalatok leginkább saját dolgozóik vagy tehetséges diákok oktatására, jutalmazására hoznak létre alapítványokat. A térségre különösen jellemző, hogy a lakosság, illetve a vállalatok a nehezen megtakarított pénzüket nem szívesen adják közös, közhasznú célokat elősegítő szervezetekbe. Így az állami támogatásokért ádáz csata folyik, sokszor a források határozzák meg a civilek tevékenységét, ami megkérdőjelezi az alulról jövő szerveződés lényegét. Az akciócsoport tagjai között jelentős súlyban vannak a civil és társadalmi szervezetek. A kistérség területén a meglévő kezdeményezések ellenére alacsony a civil szervezetek száma. A civil szervezetek legjelentősebb része a szabadidő (65 db), az oktatás (41 db), a sport (40 db) területén működik, de több településen is található kulturális, közbiztonsággal, település fejlesztéssel foglalkozó szervezet, egyedül Újsolton nem található egy sem. A magyar civil szervezetekre jellemző, hogy sok szállal kötődnek az önkormányzati, illetve állami szférához. Ez térségünkben is igaz, hiszen gyakran nem kötelező önkormányzati feladatok ellátása segítéséül vagy kiegészítéséül hozzák létre hathatós költségvetési segítséggel. Erre szükség is van, mert a tagdíjak nem fedezik a működési költségeket sem, és az állami támogatások is meglehetősen szűkösek. A központi, illetve önkormányzati költségvetéshez kapcsolódó intézmények legjellemzőbben saját közcélú működésük finanszírozására hoznak létre „civil” szervezeteket. A szervezetek segítségével konkrétabb, speciálisabb célokat is megfogalmazhatnak úgy, hogy adományokból és támogatásokból extra forrásokhoz juthatnak. A magánszemélyek, illetve a vállalati szféra irányából induló kezdeményezések elszórtan tapasztalhatók. A magánszemélyek általában sport, illetve szabadidős tevékenységek szervezettebb formában történő gyakorlásához hoznak létre egyesületeket. A vállalatok leginkább saját dolgozóik vagy tehetséges diákok oktatására, jutalmazására hoznak létre alapítványokat. A térségre különösen jellemző, hogy a lakosság, illetve a vállalatok a nehezen megtakarított pénzüket nem szívesen adják közös, közhasznú célokat elősegítő szervezetekbe. Így az állami támogatásokért ádáz csata folyik, sokszor a források határozzák meg a civilek tevékenységét, ami megkérdőjelezi az alulról jövő szerveződés lényegét. Az akciócsoport tagjai között jelentős súlyban vannak a civil és társadalmi szervezetek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Legfőképpen a sport és a lokálpatrióta szervezetek dominálnak. Az akciócsoport tagjai között ezen kívül megtalálható egyházközség, polgárőrség, vadásztársaság, gazdakör vagy kulturális egyesület is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,770 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,770 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 78,53678,15177,83177,34876,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 62% 22% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 5% 1% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 34% 7% 4% 20% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 Az országos tendenciának megfelelően a településekre is az elöregedés, illetve a népesség csökkenése a jellemző és 2006 között a térség lakosságának száma 78,536 főről főre (2%-kal) csökkent. A 14 éven aluli lakosság aránya 16%, a népesség közel 22 %-a pedig hatvan év feletti, ami előre vetíti a társadalom további öregedését. A népesség fogyását erősíti az elvándorlás is. Az akciócsoport területén a fiatalok elvándorlása jobb jövedelemszerző helyek irányába erősen érzékelhető, a demográfiai mutatókra negatív hatással van a városok elszívó hatása. Újszerű jelenség viszont, hogy az alacsonyabb jövedelmű lakosok, kisiparosok, szakképzett munkások települnek ki a környező nagyvárosokból. Ez a hatás Budapesttől km-re is érzékelhető. A térségi aktivitás az országos átlaghoz idomul: kb ezer munkavállalónak kell jövedelméből saját magát és még közel kétszer ugyanennyi személyt eltartania. A képzettségi adatokat tekintve elmondható, hogy legjelentősebb a 8 általános végzettségűek száma (34%), ezt követik a szakmai oklevéllel rendelkezők (20%). Ennek megfordítása régóta kitűzött célja a térség döntéshozóinak. Az iskolázottság alacsony foka is gyengíti a munkaerő-piacon a pozícióikat, illetve szociális helyzetüket, ezért felzárkóztatásuk támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása különös fontosságú. Alacsony a diplomások aránya is (4% az országos 10%-hoz képest), de ez a tény inkább a hosszabb távú fejlődést akadályozza. Jellemző a térségre, hogy viszonylag alacsony a vállalkozási és az Európai Uniós ismeretszint, kevés a szakképzett fiatal gazdálkodók száma fő él városokban, ami a lefedett terület lakosainak 43%-át jelenti. Ezen települések közül több az utóbbi időben kapta meg a városi rangot, de a térségi központként való működéshez sokszor nincs meg a törvényi felhatalmazásuk (pl. nincs építési hatóság) és a szolgáltatói bázis sem alakult át strukturálisan (pl: kevés bank). Az országos tendenciának megfelelően a településekre is az elöregedés, illetve a népesség csökkenése a jellemző és 2006 között a térség lakosságának száma 78,536 főről főre (2%-kal) csökkent. A 14 éven aluli lakosság aránya 16%, a népesség közel 22 %-a pedig hatvan év feletti, ami előre vetíti a társadalom további öregedését. A népesség fogyását erősíti az elvándorlás is. Az akciócsoport területén a fiatalok elvándorlása jobb jövedelemszerző helyek irányába erősen érzékelhető, a demográfiai mutatókra negatív hatással van a városok elszívó hatása. Újszerű jelenség viszont, hogy az alacsonyabb jövedelmű lakosok, kisiparosok, szakképzett munkások települnek ki a környező nagyvárosokból. Ez a hatás Budapesttől km-re is érzékelhető. A térségi aktivitás az országos átlaghoz idomul: kb ezer munkavállalónak kell jövedelméből saját magát és még közel kétszer ugyanennyi személyt eltartania. A képzettségi adatokat tekintve elmondható, hogy legjelentősebb a 8 általános végzettségűek száma (34%), ezt követik a szakmai oklevéllel rendelkezők (20%). Ennek megfordítása régóta kitűzött célja a térség döntéshozóinak. Az iskolázottság alacsony foka is gyengíti a munkaerő-piacon a pozícióikat, illetve szociális helyzetüket, ezért felzárkóztatásuk támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása különös fontosságú. Alacsony a diplomások aránya is (4% az országos 10%-hoz képest), de ez a tény inkább a hosszabb távú fejlődést akadályozza. Jellemző a térségre, hogy viszonylag alacsony a vállalkozási és az Európai Uniós ismeretszint, kevés a szakképzett fiatal gazdálkodók száma fő él városokban, ami a lefedett terület lakosainak 43%-át jelenti. Ezen települések közül több az utóbbi időben kapta meg a városi rangot, de a térségi központként való működéshez sokszor nincs meg a törvényi felhatalmazásuk (pl. nincs építési hatóság) és a szolgáltatói bázis sem alakult át strukturálisan (pl: kevés bank). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Emiatt a lakosok sokszor a nagyobb városok felé veszik útjukat és pénzüket ügyeik elintézése céljából. A Vidékfejlesztési Közösség területén jelentős a cigány és számottevő a német, szlovák, horvát, rác kisebbség száma. A romák helyzete az országos viszonyoknak megfelelően itt is nehéz. A jelenlegi szakképzetlen regisztrált munkanélküliek többsége az ő körükből kerül ki. Az iskolázottság alacsony foka is gyengíti a munkaerő-piacon a pozícióikat, illetve szociális helyzetüket, ezért felzárkóztatásuk támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása különös fontosságú. Több kisebbségi önkormányzat tagja az akciócsoportnak. Emiatt a lakosok sokszor a nagyobb városok felé veszik útjukat és pénzüket ügyeik elintézése céljából. A Vidékfejlesztési Közösség területén jelentős a cigány és számottevő a német, szlovák, horvát, rác kisebbség száma. A romák helyzete az országos viszonyoknak megfelelően itt is nehéz. A jelenlegi szakképzetlen regisztrált munkanélküliek többsége az ő körükből kerül ki. Az iskolázottság alacsony foka is gyengíti a munkaerő-piacon a pozícióikat, illetve szociális helyzetüket, ezért felzárkóztatásuk támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása különös fontosságú. Több kisebbségi önkormányzat tagja az akciócsoportnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 96% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A települések közúton jól megközelíthetőek az 51-es, az 52-es, 54-es fő útvonalakon, illetve ezek mentén. Ezeken az utakon (főleg az 51-esen) sűrű teher- és személyforgalom bonyolódik. A nyomvályúk megszüntetésére és a havi kátyúzás kiváltására az egyetlen megoldás a szakaszok felújítása, ez azonban csak szakaszosan, lassabb ütemben tud megvalósulni. A két főútvonal kétsávosítása nincs kilátásban, a jelenlegi feltételekkel kell számolni a közeljövőben. Személyi vasúti közlekedést gazdaságossági okból a térségben megszüntették, egyedül a Budapest-Kelebia fővonalon maradt meg (Kunszentmiklós, Szabadszállás állomásokkal.) A nemrég létrejött jakabszállási repülőtér képes időszakos jelleggel kisebb sportrepülők fogadására. Jelenlegi legközelebbi autópálya az M6-os, amelyre Soltról és Dunavecséről is rá lehet hajtani a két Duna- hídon keresztül. A területen halad át az S8-as gyorsforgalmi út nyomvonala. Ennek megépítési dátuma bizonytalan. Elkészülte után az egész térségnek jelentene kedvező, lehetőséget és logisztikai csomópontot. Fontos a másod- és harmadrendű utak felújítása, hogy ha nem is autópályán, de az eddigi 60 km/óra átlagsebességnél gyorsabban lehessen közlekedni a települések között. A tömegközlekedési helyzet terén a lakosság a buszközlekedés javítását tartja fontosnak. A kistelepülésekről a munkahelyre való bejutás, a közügyek gyakorlása, a járóbeteg ellátás igénybe vétele, illetve az oktatási intézményekhez való eljutás a legtöbb embernek csak busszal lehetséges. A járatok ritkán, illetve nem minden esetben a lakosság igényei szerint járnak, amit a társaságok gazdasági okokra hivatkozva magyaráznak. Infrastrukturális ellátottságra jellemző, hogy vezetékes ivóvíz a lakások 95%-ában van, vezetékes gázzal a lakások 75 %-a van ellátva. Az elektromos energiaellátás minden lakásban megoldott. A szennyvízcsatorna- ellátottság uniós források felhasználásával némiképp javult. A mobiltelefon hálózatok terén a lefedettség még a tanyás területeken is elfogadható. A települések közúton jól megközelíthetőek az 51-es, az 52-es, 54-es fő útvonalakon, illetve ezek mentén. Ezeken az utakon (főleg az 51-esen) sűrű teher- és személyforgalom bonyolódik. A nyomvályúk megszüntetésére és a havi kátyúzás kiváltására az egyetlen megoldás a szakaszok felújítása, ez azonban csak szakaszosan, lassabb ütemben tud megvalósulni. A két főútvonal kétsávosítása nincs kilátásban, a jelenlegi feltételekkel kell számolni a közeljövőben. Személyi vasúti közlekedést gazdaságossági okból a térségben megszüntették, egyedül a Budapest-Kelebia fővonalon maradt meg (Kunszentmiklós, Szabadszállás állomásokkal.) A nemrég létrejött jakabszállási repülőtér képes időszakos jelleggel kisebb sportrepülők fogadására. Jelenlegi legközelebbi autópálya az M6-os, amelyre Soltról és Dunavecséről is rá lehet hajtani a két Duna- hídon keresztül. A területen halad át az S8-as gyorsforgalmi út nyomvonala. Ennek megépítési dátuma bizonytalan. Elkészülte után az egész térségnek jelentene kedvező, lehetőséget és logisztikai csomópontot. Fontos a másod- és harmadrendű utak felújítása, hogy ha nem is autópályán, de az eddigi 60 km/óra átlagsebességnél gyorsabban lehessen közlekedni a települések között. A tömegközlekedési helyzet terén a lakosság a buszközlekedés javítását tartja fontosnak. A kistelepülésekről a munkahelyre való bejutás, a közügyek gyakorlása, a járóbeteg ellátás igénybe vétele, illetve az oktatási intézményekhez való eljutás a legtöbb embernek csak busszal lehetséges. A járatok ritkán, illetve nem minden esetben a lakosság igényei szerint járnak, amit a társaságok gazdasági okokra hivatkozva magyaráznak. Infrastrukturális ellátottságra jellemző, hogy vezetékes ivóvíz a lakások 95%-ában van, vezetékes gázzal a lakások 75 %-a van ellátva. Az elektromos energiaellátás minden lakásban megoldott. A szennyvízcsatorna- ellátottság uniós források felhasználásával némiképp javult. A mobiltelefon hálózatok terén a lefedettség még a tanyás területeken is elfogadható. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 Mobil internet segítségével most már szinte bárhonnan elérhető a világháló, a szélessávú internet is elérhető az itt élők 95%-ának. A térség nyugati határán folyik a Duna, ami amellett, hogy Magyarország legjelentősebb vízi útja, turisztikai szempontból is fontos. A települések közül kettő – Solt és Dunavecse - is rendelkezik kikötővel, azonban ezek fejlesztésre szorulnak. A térséghez tartozó települések egyike sem tartozik a 47 leghátrányosabb kistérsége közé. Mobil internet segítségével most már szinte bárhonnan elérhető a világháló, a szélessávú internet is elérhető az itt élők 95%-ának. A térség nyugati határán folyik a Duna, ami amellett, hogy Magyarország legjelentősebb vízi útja, turisztikai szempontból is fontos. A települések közül kettő – Solt és Dunavecse - is rendelkezik kikötővel, azonban ezek fejlesztésre szorulnak. A térséghez tartozó települések egyike sem tartozik a 47 leghátrányosabb kistérsége közé. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %20% %16%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,120 ▪Község▪1,854 ▪Község▪1,537 ▪Nagyközség▪3,620 ▪Község▪629 ▪Város▪4,135 ▪Község▪3,334 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Apostag Bócsa Dunaegyháza Dunapataj Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Munkanél- küliség (%) ▪4.66% ▪4.56% ▪4.57% ▪10.49% ▪13.92% ▪5.98% ▪10.93% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪453,198 ▪249,442 ▪406,839 ▪330,430 ▪321,750 ▪429,097 ▪285,645 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.042 ▪0.000 ▪0.148 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.012 ▪0.000 ▪1.345 ▪0.000 ▪0.008

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,897 ▪Község▪2,484 ▪Nagyközség▪3,358 ▪Nagyközség▪3,791 ▪Község▪1,549 ▪Város▪6,166 ▪Község▪2,688 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fajsz Fülöpszállás Hajós Harta Homokmégy Izsák Jakabszállás Munkanél- küliség (%) ▪7.66% ▪11.14% ▪7.86% ▪7.00% ▪8.92% ▪9.24% ▪6.07% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪325,333 ▪330,909 ▪356,430 ▪496,981 ▪343,972 ▪309,031 ▪404,012 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.077 ▪0.000 ▪0.055 ▪0.487 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.091 ▪0.019 ▪0.150 ▪0.040 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,664 ▪Község▪686 ▪Város▪8,880 ▪Község▪3,475 ▪Község▪973 ▪Város▪7,036 ▪Város▪6,787 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kunadacs Kunpeszér Kunszentmiklós Orgovány Öregcsertő Solt Szabadszállás Munkanél- küliség (%) ▪10.68% ▪8.68% ▪10.09% ▪10.19% ▪15.78% ▪6.31% ▪9.92% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪311,944 ▪307,192 ▪434,312 ▪273,748 ▪256,295 ▪414,727 ▪441,827 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.394 ▪0.258 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.020 ▪0.000 ▪0.178 ▪0.017 ▪0.000 ▪0.024 ▪0.100

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,370 ▪Község▪3,001 ▪Község▪3,104 ▪Község▪174 ▪Község▪454 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szakmár Szalkszentmárton Tass Újsolt Újtelek Munkanél- küliség (%) ▪7.22% ▪8.93% ▪10.09% ▪14.94% ▪13.49% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪402,834 ▪386,641 ▪353,929 ▪161,404 ▪221,149 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.061 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 1/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Apostag ▪„A mintaszerű hagyományokkal rendelkező szőlő- és gyümölcstermesztést az 1960-ban beinduló termelőszövetkezeti gazdálkodás teljes egészében tönkretette, a művelésben felhalmozódott kultúrát, hagyományokat és ismereteket az itt élőkből szinte teljesen kiölte. A település mezőgazdasága azóta nem tud helyreállni.” ▪Bócsa ▪„A község a kiskőrösi kistérség legnagyobb tanyás körzettel rendelkező települése, a teljes lakosság közel 45%-a tanyán él. Az alacsonyfokú infrastrukturális ellátottság nehezíti a külterületen élők megélhetését, gátat szab a gazdasági fejlődésnek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Veszprém-Szolnok közé tervezett, Apostag közigazgatási határát érintő M8-as gyorsforgalmi úton megépülő új Duna-hídra alapozva a település tőkevonzó képességének megerősítése a vállalkozások betelepülése révén, s ezáltal a település munkanélküliségének csökkentése.” ▪„Bócsa a Kiskunsági Nemzeti Park legszebb, legváltozatosabb részén fekszik. A védett területek gazdag növény- és állatvilágára, valamint a település határában található horgásztóra alapozva cél a falusi turizmus fellendítése, a vadász- és horgászturizmus feltételrendszerének kialakítása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 2/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dunaegyháza ▪„A község legnagyobb problémája, hogy infrastrukturális elmaradottsága (csatornázatlanság, rossz közutak) következtében a vállalkozások számára a település nem biztosít megfelelő környezetet. A meglévő vállalkozások tőkehiánnyal szenvednek, ezért gazdasági fejlődésük évek óta stagnál.” ▪Dunapataj ▪„Legfontosabb probléma a településen a szennyvíz-csatornázottság hiánya, amely egyrészről a lakosság komfortigénye, valamint a vállalkozások betelepülésének elmaradásának egyik oka. A csatornázottság hiánya a turisztikai vonzerőt is nagymértékben befolyásoló tényező.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen működő mezőgazdasági vállalkozók és őstermelők termelőeszközeik, technológiájuk fejlesztésével versenyképességük javítása, mezőgazdasági termékeik piacra jutásának elősegítésével, marketing tevékenység erősítésével jövedelmezőségük javítása.” ▪„A gazdag népművészeti hagyományok és a Dunapataj közigazgatási területén található Szelídi-tó értékeinek, valamint a helyi és országos védettséget élvező természeti területeknek a komplex, turisztikai célú hasznosítása.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 3/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dunatetétlen ▪„A település legfontosabb problémája a népességfogyás, valamint az ehhez kapcsolódóan a munkahelyek hiánya, települési kép romlása (közterek, parkok állapotának enyészete, közösségi épületek hanyatlása).” ▪Dunavecse ▪„A város problémája a munkahelyek hiánya, valamint ehhez kapcsolódóan ha van is munkaerő, akkor nem találkozik a kereslet (munkahely) a kínálattal (munkavállalló). A nem megfelelő szakképzettség révén a betölthető állásokra nehéz megfelelő munkaerőt találni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település legfontosabb lehetősége a kiemelt természetvédelmi területeiben rejlik, az itt található különleges természeti erőforrások kiváló öko-turisztikai szolgáltatások bázisául szolgálhatnak, kiemelten a madár megfigyelőhelyekre.” ▪„Dunavecse az M8-as gyorsforgalmi úton megépült új Duna-híd bal parti hídfője. A település jó megközelíthetőségére, a főváros, illetve a Duna közelségére alapozva cél a város tőkevonzó képességének erősítése vállalkozások betelepülése, gazdaságfejlesztés révén.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 4/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dusnok ▪„A település legfontosabb problémája a munkanélküliség, valamint ehhez kapcsolódóan a nagyfokú elvándorlás (főként a fiatalok körében), ehhez szorosan kapcsolódva a nemzetiségi nyelvet beszélők, hagyományokat ápolók számának csökkenése.” ▪Fajsz ▪„A legfontosabb probléma meghatározója a zsáktelepülés jelleg, amelyből adódik a település elmaradottsága, elnéptelenedése, hiszen nem részesül az áthaladó forgalom által nyújtott lehetőségekből (közösségi épületek állapotromlása, akadálymentesítések hiánya, közbiztonság romlása.)” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az 51. sz. főút, az M9-es út, a Szent László híd, valamint a közelben fekvő három város adta előnyökre alapozva gazdaságfejlesztés, az idetelepülő vállalkozások számára ipari övezet kialakítása, mely hozzájárul a település és a térség munkahelyteremtéséhez, illetve a munkanélküliség csökkenéséhez.” ▪„A település célja a Duna közelségére, a Duna-part adta turisztikai lehetőségekre - mint csónakázás és horgászat - valamint a település gasztronómiai különlegességeire – halászlé és harpörköltek - alapozva a falusi- és horgászturizmus kialakítása, feltételeinek megteremtése.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 5/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fülöpszállás ▪„A település legfontosabb problémája a munkanélküliség leküzdése lenne. Munkahelyek hiánya révén a település lakossága mezőgazdaságból él, azonban termékeik (szántóföldi, zöldség, gyümölcs, sertés, szarvasmarha, tej) értékesítésének nincsen megfelelő piaca.” ▪Hajós ▪„A legfontosabb probléma a nagyközségben a gazdasági fejlődés lelassulása, munkalehetőségek beszűkülése, a munkáltatók alacsony száma, valamint a munkahelyek munkaerő megtartó képességének hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település legfontosabb adottsága jó vasúti és közúti közlekedési adottságában rejlik. Rövidesen 3 autópálya halad el a település vonzáskörzetében, erre alapozva cél a gazdaságfejlesztés, logisztikai központ kialakítása, megtöltése vállalkozásokkal. Továbbá a jó minőségű mezőgazdasági termékek versenyképességének javítása agrármarketing tevékenység erősítése révén.” ▪„A település több száz éves szőlészeti- borászati kultúrájára alapozott borturizmus (Hajós-Pincefalu) továbbfejlesztése, valamint a barokk településközpont és a Vörös Mocsár adta öko-turisztikai lehetőségek programcsomagba kapcsolása.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 6/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Harta ▪„A település legnagyobb problémája az elöregedés, valamint az ezzel szorosan összefüggő munkanélküliség, népességmegtartó potenciál csökkenése, amelyek magukban hordozzák a hagyományőrzés visszaszorulásának veszélyét.” ▪Homokmégy ▪„A község meghatározója a zsáktelepülés jelleg, illetve a sajátos településszerkezet (5 szállás tartozik a településhez közigazgatásilag), amelyek az elnéptelenedés, elöregedés, munkanélküliség magas arányának egyik előidézői.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település adottságaira mint gazdag népi hagyományok (bútorfestés, fazekasok, néptánccsoportÖ, valamint a rendelkezésre álló Kiskunsági Nemzeti Park védett területeire (Miklapuszta) alapozva az idegenforgalom, ezen belül a falusi turizmus kialakítása, továbbá ökoturizmus feltételeinek megteremtése.” ▪„A település határában húzódó Őrjeg egyedi természeti értékeire, gazdag növény- és állatvilágára, a kiépített bakancsos turizmus infrastruktúrájára (sétautak, tanösvények, kerékpárutak), valamint a település gazdag népi hagyományaira (hímzés, tojásfestés, pingálás, néptánc, népzene) alapozva a falusi turizmus fellendítése.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 7/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Izsák ▪„A település legfontosabb problémája a munkahelyek hiánya. A mezőgazdasági termelés visszaszorulásával,a nagy tsz-ek és állami gazdaságok megszűnésével,a művelhető földek elaprózódásával a nagy munkaerő felvevő gazdaságok megszűntek.A térségben a munkaerő hagyományosan a szőlő- gyümölcstermesztéshez ért, de ez a Homokhátság „elsivatagosodása” miatt jelenleg nem piacképes tudás.” ▪Jakabszállás ▪„A település legfontosabb problémája a belterületi úthálózat rossz minősége és a településközpont leromlott állapota (parkok, játszóterek, önkormányzati épület), mely fejlesztésre szorulna, továbbá kihat a településkép megítélésére, mely nagy mértékben rontja idegenforgalmi lehetőségeinket.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A térség hagyományait kiaknázva, szerkezet- és termékváltással, illetve modern technológiák bevezetésével a gyümölcstermesztés és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripari infrastruktúra fejlesztése a legfontosabb lehetőség, amelyet ki kell egészíteni alternatív jövedelemszerző lehetőséggel, kihasználva a Kolon-tó idegenforgalmi lehetőségeit az öko- és a lovasturizmus területén.” ▪„Jakabszállás lehetősége az áthaladó 54. sz. főút és a közelben fekvő M5-ös autópálya forgalmára, kedvező adottságaira építve, a vállalkozásoknak tett kedvezményekkel ipari övezet kialakítása, továbbá a településen kiépült magánrepülőtérre és szolgáltatásaira építve a település idegenforgalmának fellendítése.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 8/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kunadacs ▪„A mezőgazdaságból élő helyi lakosok számára a munkanélküliség és az alacsony jövedelem a legnagyobb hátráltató tényező. A község közműellátása fejlesztésre szorul (szennyvízhálózat). A településen élők komfortérzetét jelentősen javítaná a közúthálózat és a faluközpont, valamint az oktatási intézmények felújítása.” ▪Kunpeszér ▪„Legfontosabb probléma a helyben levő munkahelyek hiánya, melynek egyik oka a rossz megközelíthetőség (Kunadacs- Kunpeszér közötti összeköttetés hiánya). A mezőgazdaságból élő termelők számára nincsen megfelelő közösségi tér (piac) a termékeik eladásához, ahol a kereslet és a kínálat találkozhatna.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település lakóinak 86%-a mezőgazdaságból él. A mezőgazdasági művelés hagyományaira, a termelés kedvező adottságaira (jó termőföld, magas napsütéses órák száma) alapozva az előállított helyi termékek piacra jutásának elősegítése, helyi termékként történő értékesítése, ezáltal a vidéki életminőség javítása.” ▪„A település természeti adottságai egyediek: a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő területek, a Felső- Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék gazdag védett növény- és állatvilággal rendelkeznek, erre alapozva a település célja idegenforgalmának fellendítése, az ökoturizmus feltételeinek kialakítása.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 9/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kunszentmikl ós ▪„Dél-Alföldi régión belül súlytalanság, mint kistérségi központ. A kisebbség növekvő létszáma, valamint elsősorban a közülük kikerülő nagyarányú munkanélküli. A fejlesztésre fordítható pénzeszközök beszűkülnek (saját bevétel csökken).” ▪Orgovány ▪„A községben meghatározó a mezőgazdaság, ezen belül a szőlőkultúra, mely az itt élők megélhetését biztosítja. A legnagyobb probléma, hogy a talajadottságok rosszak, illetve alacsonyak a területek aranykorona értékei, valamint nem épült ki a feldolgozóipar. Továbbá a termelők nehezen tudják értékesíteni termékeiket, az összefogás hiánya jelentkezik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A város határában talált termálvízzé nyilvánított hőforrásra, a már kialakult termálturizmusra és ennek hírnevére alapozva gyógy- és wellnesközpont kialakítása. Juhvágóhíd építése, ami ezáltal elsősorban a helyi állattartók kiszolgáltatottságát csökkentené. Az ipari park feltöltése vállalkozásokkal, ami munkahelyeket teremt.” ▪„A településen meghatározó a mezőgazdaság, a cipő felsőrész-készítés, valamint a mezőgazdasági gépgyártás. A település lehetősége a meglévő vállalkozások, mezőgazdasági termelők termelésének ösztönzésében, a termékek feldolgozásának elősegítésében, gazdaságuk és termelőeszközeik fejlesztésében rejlik, ezáltal jövedelmezőségük és életminőségük javulásában bízunk.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 10/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Öregcsertő ▪„A legégetőbb probléma a településen a munkanélküliség, és az ebből adódó elvándorlás – a község népességszáma 2003-ban 1000 fő alá csökkent – és az ebből származó településkép romlás (belterületi utak, közintézmények állapotának romlása).” ▪Solt ▪„A város legnagyobb problémája a munkahelyek számának beszűkülése, és az ebből adódó elvándorlás. Jelentős problémát jelent a szennyvízcsatorna- hálózat kialakítása után a belterületi utak jelentős állapotromlása is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Öregcsertő egyetlen lehetősége a gazdag néphagyományokban, a nagy múlltal rendelkező fűszerpaprika termesztésben és a 4000 hektáron történő szántóföldi gazdálkodásban rejlik, mely hagyományokat s tapasztalatot kihasználva, a termelők közösen összefogva helyi termékeik piacra jutását, értékesítését országszerte meg tudnák valósítani.” ▪„Három fontos főútvonal keresztezi egymást Solton: 51, 52 és 53-as. Egyre több cég és egyéni vállalkozó működik a városban, de emellett sokak megélhetését földterületük művelése biztosítja. Ezen gazdasági adottságokra alapozva a város célja gazdasági életének fellendítése, a vállalkozások fejlődésének támogatása, a mezőgazdasági termékek értékesítésének ösztönzése.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 11/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szabadszállá s ▪„Mezőgazdasággal foglalkozók alacsony szintű szerveződése, nem elég fajsúlyos az érdekképviseletük. A helyi specifikus termékek (pl. bor) országos viszonylatban nem keresettek. Munkanélküliség szempontjából a helyzetet rontotta a megszüntetett katonai laktanya.” ▪Szakmár ▪„A község legnagyobb problémája az elöregedés, munkanélküliség, és ebből eredeztethetően a közszolgáltatások minőségének romlása, kiemelten az orvosi, védőnői, polgármesteri hivatal, művelődési ház épületeinek állagromlását, valamint a Gombolyag szállás vezetékes ivóvíz ellátásának hiányát.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A város lehetősége a gazdaságfejlesztésben, meglévő vállalkozások technológiafejlesztésében rejlik. A volt laktanya épületének hasznosítására alapozva ipari övezet kialakítása, tőkevonzó képesség javítása.” ▪„A település népi hagyományaira (hímzés, festés, pingálás, népi motívumok, népzene, néptánc), a közelben található Vörös mocsár természeti adottságaira, a gazdag élővilágra, a 200 ha kiépített halászatra alkalmas tórendszerre alapozva a falusi turizmus fellendítése.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 12/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szalkszentmá rton ▪„Kistelepülésekre jellemző módon itt is elsődleges probléma a munkahelyek hiánya. Specifikus gond az oktatási intézmények tagoltsága, a településen belül távol esnek egymástól.” ▪Tass ▪„Jelentős probléma a munkahelyek hiánya, ipar nem lévén a helyiek főleg mezőgazdaságból élnek, valamint a nagyvárosokba ingázva dolgoznak. A lakosság helyben tartása állandósuló hátráltató tényező a településen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szalkszentmárton lehetőségei a település jó elhelyezkedésében rejlenek. Az 51. sz. főúton való fekvése, a főváros közelsége, valamint a teljeskörűen kiépített infrastruktúra hálózatra alapozva a településnek lehetősége van tőkevonzó képességének javítására vállalkozások betelepülése réven, mely hozzájárulhat a magas munkanélküliség leküzdéséhez is.” ▪„A település legfontosabb lehetősége az idegenforgalomban rejlik: a Duna-part közelségére, az ártéri erdők és a Kiskunsági-főcsatorna természeti értékeire, gazdag növény- és állatvilágára építve a horgászturizmus és ökoturizmus feltételeinek összehangolása. A vállalkozások számára vonzóbbá tenni a falut infrastrukturális fejlesztésekkel.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 13/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Újsolt ▪„Elhelyezkedése révén légvonalban közel van hozzá Solt és Szabadszállás (városok), viszont Szabadszállásról csak jelentős kerülővel érhető el (útépítés). A kiépítendő úttal vonzóbbá válna a vállalkozások számára. Gondot okoz a települési középületek állagromlása, valamint a kötelező feladatot ellátandó ravatalozó nem felel meg az ÁNTSZ által állított legfontosabb követelményeknek.” ▪Újtelek ▪„A település legjelentősebb problémája a munkahelyek hiánya – a legnagyobb foglalkoztató 4 főt alkalmaz – amely nagymértékben hozzájárul a kényszerű önfoglalkoztatáshoz (őstermelők), valamint az elvándorláshoz, a település elöregedéséhez, a jelentős népművészeti hagyományok kihalásához.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Újsolt kevés lakosságszámmal rendelkező zsáktelepülés. Egyetlen lehetősége a nagy városok közelsége, a Duna közelsége, az új Duna-híd adta előnyök kihasználásában rejlik, melyek révén a vállalkozások megtelepülésében, munkanélküliség leküzdésében bízik.” ▪„Újtelek kis település, lehetőségei rendkívül behatároltak. A település a kalocsai népművészet egyik bölcsője, valamint hagyományokkal rendelkező fűszerpaprika termesztő község. A termelők összefogással, értékesítési stratégiájuk közös kidolgozásával termékeik piacra jutása biztosított lenne.”

58 57 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

59 58 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Falumegújítás és -fejlesztés” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Mezőgazdasági ágazat fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” 58 3 db 2 db 3 db 2 db 2,128,397 1,798,728 1,652,031 1,360, ,739 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 369, ,500

60 59 ▪Védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek külső felújítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 514,739 EUR – a(z) Civil szervezetek támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések belterületen ▪Falumegújítás és -fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Falumegújítás és -fejlesztés Allokált forrás (EUR) 200, ,000 1,828,397

61 60 ▪Helyi / országos védelem alatt álló építmények megőrzése, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 514,739 EUR – a(z) Civil szervezetek támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi kulturális,muzeális értékek megőrzése,kiállító helyek fejlesztése ▪Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 200, ,000 1,455,728

62 61 ▪Tevékenység váltás, diverzifikálás támogatása – piacképes mikro és kisvállalkozások (főleg mezőgazdaságiból más ágazatba) tevékenységének átalakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 514,739 EUR – a(z) Civil szervezetek támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 35,000 1,617,031

63 62 ▪Rendezvényturizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 514,739 EUR – a(z) Civil szervezetek támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Marketing és kommunikáció fejlesztése (helyi épített, természeti egyéb adottságok, turisztikai elemek népszerűsítésére, turisztikai szereplők piacra jutásának segítése) ▪Helyi turizmus ágazat fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 164, ,832 1,070,000

64 63 ▪Civil szervezetek támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 514,739 EUR – a(z) Civil szervezetek támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Képzések szervezése Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 514,739 34,000

65 64 ▪Helyi termékek feldolgozásának elősegítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 514,739 EUR – a(z) Civil szervezetek támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Működés fejlesztése - eszközök beszerzésének támogatása ▪Agrármarketing tevékenység támogatása Fő fejlesztési prioritás: Mezőgazdasági ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 127, ,000

66 65 ▪Térségi védjegyrendszer kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 514,739 EUR – a(z) Civil szervezetek támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Ipari területek kialakítása, fejlesztése ▪Inkubátorház-rendszer kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 35, , ,000

67 66 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

68 67 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 11% 12% 26% 6% 8% 13% 8% 0% 13% 3% 27% 31% 14% 4% 8% 4% 3% 0% 8% 1% 30% 50% 10% 0% 10% 0% 39% 11% 0% 11% 0% 6% 33% 0% 60% 20% 0% 20% 0%

69 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A térségben tapasztalható vállalkozási szellem és az olcsó munkaerő rendelkezésre állása segítheti az új és sikeres mikro- és kisvállalkozások létrehozását, meglévők fenntartását. Támogatni kell új mikrovállalkozások létrehozását, illetve működő mikrovállalkozások beruházásaiat, műszaki-technológiai fejlesztéseit. Támogatni kell a gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzését, épületfelújítást, és -korszerűsítést, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztést, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer bevezetését.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vidéki területek vállalkozásainak fejlesztésén keresztül az intézkedés hozzájárul a koncepció kiemelt vidékfejlesztési céljának, a munkahelyteremtés megvalósításához (1 új állandó munkahely támogatott vállalkozásonként). Az intézkedés eredményeképp mérséklődik a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás (10 %-kal csökken az elvándorlási ráta). Több vállalkozás megújítja eszközparkját, épületeit (30 támogatott vállalkozás). Az élénkülő gazdaság további vállalkozások létrejövetelét indukálhatja.”

70 2 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„Az LHH területeken különösképpen fontos, hogy új és sikeres mikrovállalkozások jöjjenek létre. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei és a helyi kereslet hiánya indokolja, hogy kiemelten támogassuk az LHH területek mikrovállalkozásainak fejlesztését. Az olcsó munkaerő, a vállalkozási kedv segítheti az LHH területeken az új és sikeres mikro- és kisvállalkozások létrehozását, meglévők fenntartását. Támogatni kell új mikrovállalkozások létrehozását, illetve működő mikrovállalkozások beruházásaiat, műszaki-technológiai fejlesztéseit. Támogatni kell a gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzését, épületfelújítást, és -korszerüsítést, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztést, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer bevezetését.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vidéki területek vállalkozásainak fejlesztésén keresztül az intézkedés hozzájárul a koncepció kiemelt vidékfejlesztési céljának, a munkahelyteremtés megvalósításához (1 új állandó munkahely támogatott vállalkozásonként). Az intézkedés eredményeképp mérséklődik a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás (10 %-kal csökken az elvándorlási ráta), nő az életszínvonal, eddig hiányzó szolgáltatások jelenhetnek meg a térségben. Több vállalkozás megújítja eszközparkját, épületeit (15 támogatott vállalkozás).”

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Minősített turisztikai szolgáltatók kínálatának bővítése magánszálláshelyek és ifjúsági szálláshelyek és kapcsoldó szolgáltatások fejlesztésével, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésével, már működő szolgáltatások bővítésével, korszerűsítésével és marketingjével. Helyi gasztronómia, kultúra, képzőművészet, kézműves hagyomány, életmód bemutatását szolgáló programok támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A minősített szolgáltatók számával eleinte a kiegészítő jövedelemszerzés, később a vállalkozóvá válás lehetősége nő. Az eddigi turisztikai kínálat színesedik, és kiegyenlítettebbé válik. A térségben eltöltött idő alatt igénybe vett szolgáltatások a helyi keresletet növelik. Az intézkedés hatására több minősített vendégágy lesz a térségben (+30 vendégágy), és javul a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások színvonala is.”

72 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Minősített turisztikai szolgáltatók kínálatának bővítése magánszálláshelyek és ifjúsági szálláshelyek és kapcsoldó szolgáltatások fejlesztésével, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésével, már működő szolgáltatások bővítésével, korszerűsítésével és marketingjével. A hátrányos helyzetű területeken az adottságok miatt erősebb a természetközeliség és a hagyományokba kapaszkodás. Ennek megfelelően a helyi gasztronómia, kultúra, képzőművészet, kézműves hagyomány, életmód bemutatását szolgáló programok szervezését kell támogatni. Ez kezdetben alternatív jövedelemlehetőségként, majd tartós megélhetésként szolgálhat a minősített turisztikai szolgáltatóknak.” ▪„A minősített szolgáltatók számával eleinte a kiegészítő jövedelemszerzés, később a vállalkozóvá válás lehetősége nő. Nő a térség ismertsége, a turisztikai vállalkozások száma. Az intézkedés hatására több minősített vendégágy lesz a térségben (+10 vendégágy), és javul a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások színvonala is.” 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Biztosítani kell a termelőknek az egyszerűbb termelési eszközökhöz való hozzájutást. A mindennapi munkához nemcsak bonyolult, nagyértékű gépek tartoznak. A pályázható összeg, illetve az eszközök egységköltségének lekorlátozásával biztosítható az intézkedés kiegészítő jellege.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az intézkedés eredményeképp a mindennapi munkához szükséges egyszerű eszközök is olyan műszaki színvonalon fognak a termelők rendelkezésére állni, hogy a lehető legjobb minőségben tudjanak mezőgazdasági terméket előállítani. Az intézkedés eredményeként legalább 5 gazdálkodó eszközvásárlása valósul meg.”

74 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 6 ▪„Biztosítani kell a termelőknek az egyszerűbb termelési eszközökhöz való hozzájutást. A mindennapi munkához nemcsak bonyolult nagyértékű gépek tartoznak. A pályázható összeg, illetve az eszközök egységköltségének lekorlátozásával biztosítható az intézkedés kiegészítő jellege.” ▪„Az intézkedés eredményeképp a mindennapi munkához szükséges egyszerű eszközök is olyan műszaki színvonalon fognak a termelők rendelkezésére állni, hogy a lehető legjobb minőségben tudjanak mezőgazdasági terméket előállítani. Az intézkedés eredményeként legalább 5 gazdálkodó eszközvásárlása valósul meg.” 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Növelni kell a mezőgazdasági termékek helyben előállított értékét az élelmiszeripari feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai- műszaki fejlesztésének támogatásával. Segíteni kell az átállást a magasabb termelési költségekkel járó, de jobban eladható élelmiszerek irányába. A fejlesztéseknek eredményeképp létrejövő termékeknek magas minőségűnek kell lenni, emelve az élelmiszerbiztonság és higiénia szintjét is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztések hatására nő a helyben megtermelt termékek köre, magasabb feldolgozottsági szintű termékek kerülnek ki térségből. Növekszik a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javulnak az élelmiszer-biztonsági és –higiéniai feltételek. Előreláthatólag 5 db élelmiszer előállító üzem felújítása valósul meg.” Szektor

76 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Növelni kell a mezőgazdasági termékek helyben előállított értékét az élelmiszeripari feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai- műszaki fejlesztésének támogatásával. Mivel a hátrányos helyzetű településeken van elég munkaerő, ezért a szerkezet átalakításának a magasabb munkaerő-igényű, kézi előállítású, jó minőségű termékek irányába kell fordulnia.” ▪„A fejlesztések hatására nő a helyben megtermelt termékek köre, magasabb feldolgozottsági szintű termékek kerülnek ki térségből, a jövedelem helyben marad, nő a foglalkoztatottság és a termelési biztonság. Előreláthatólag legalább 3 db élelmiszer előállító üzem kerül felújításra.” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

77 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Biztosítani kell a helyi termékek közös fellépését kiállításokon, vásárokon. Támogatni kell a termelők egyéni, illetve összefogással történő közös megjelenését.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az intézkedés hatására ismertebbek lesznek a helyben előállított agráripari termékek és növekszik az irántuk való kereslet. Az akcióterületről származó helyi termékek legalább 8 belföldi vásáron megjelennek.”

78 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 10 ▪„Biztosítani kell a helyi termékek közös fellépését kiállításokon, vásárokon. Támogatni kell a termelők egyéni, illetve összefogással történő közös megjelenését.” ▪„Az intézkedés hatására ismertebbek lesznek a helyben előállított agráripari termékek és növekszik az irántuk való kereslet. Az akcióterületről származó helyi termékek legalább 5 belföldi vásáron megjelennek.” 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

79 78 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát, közterületeit javítani kell. A leromlott településképet a frekventáltan használt területeken fel kell újítani. Ilyen útvonalak a település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek és a helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek. Fejleszteni kell a védelem alatt nem álló közparkokat; pihenőhelyeket; sétautakat és az azt övező környezetet. Támogatni kell a temető épületeinek és környezetének felújítását, valamint piacok létrehozását és fejlesztését.” Megoldási javaslat ▪„A felújított homlokzatok hozzájárulnak a rendezett településkép kialakulásához. Az intézkedések hatására a térségben 20 épület és közvetlen környezetének felújítása valósul meg. Felújításra kerülnek a meglévő piacok (legalább 1), kültéri közcélú feladatokat ellátó játszóterek (legalább 1), köztemetők (legalább 3) kerülnek kialakításr,a felújításra.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát, közterületeit javítani kell. Az LHH településekre különösen jellemző leromlott településképet a frekventáltan használt területeken fel kell újítani. A régi épületek megmentése a népi építészeti elemek, hangulatos települések elemeinek minél változatosabb megmentését és az egyediség kialakításának lehetőségét is jelentik. Fejleszteni kell a védelem alatt nem álló közparkokat; pihenőhelyeket; sétautakat és az azt övező környezetet. Támogatni kell a temető épületeinek és környezetének felújítását, valamint helyi piacok létrehozását és fejlesztését.” Megoldási javaslat ▪„A rendezett településkép hozzájárul a lakosok jóérzetéhez, a felújított homlokzatok hatására nő a települések turisztikai vonzereje. Az intézkedések hatására a térségben 10 épület és közvetlen környezetének felújítása valósul meg. Felújtásra kerülnek a meglévő piacok (legalább 1), és kültéri közcélú feladatokat ellátó játszóterek kerülnek kialakításra, felújításra (legalább 1), valamint felújításra kerülnek köztemetők (legalább 2 településen).” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Szükség van az épített és természeti kulturális örökség védelmére, értékkel bíró épületek külső felújítására, az értékek bemutatása céljából az épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére, zöldfelületek fejlesztésére, környezet rehabilitációjára. Biztosítani kell továbbá az építmények megközelíthetőségét gyalogút és parkoló segítségével. A meglévő védett természeti értékeket megfelelő módon be kell mutatni és meg kell őrizni. Új pihenőhelyeket szükséges létesíteni, illetve a meglévőket fel kell újítani. Környezeti tudatosság növelése érdekében szükséges tanösvények, útvonalak kialakítása, tájékoztató táblák és kiadványok elhelyezésére.” Megoldási javaslat ▪„A rehabilitációval megőrizzük az épített örökségünket. Tetszetősebbé, jellegzetessé, környezetbe illeszkedővé válnak a védelem alatt álló építmények. A felújított külső és belső terek hozzájárulnak a rendezett településkép kialakulásához, és ezáltal a turisztikai potenciál növekedéséhez is. Az intézkedés keretében terveink szerint megújul településenként legalább egy helyi vagy országos védettségű épület. A természeti és történelmi tájképet megőrizzük az utókornak. A helyi identitás és a környezeti tudatosság erősödik, nő a települések vonzereje.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Szükség van az épített és termeszeti kulturális örökség védelmére, értékkel bíró épületek külső felújítására, az értékek bemutatása céljából az épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére, zöldfelületek fejlesztésére, környezet rehabilitációjára. Biztosítani kell továbbá az építmény megközelíthetőségétek gyalogút és parkoló segítségével. A meglévő védett természeti értékeket megfelelő módon be kell mutatni és meg kell őrizni. Új pihenőhelyeket szükséges létesíteni, illetve a meglévőket fel kell újítani. Környezeti tudatosság növelése érdekében szükséges tanösvények, útvonalak kialakítása, tájékoztató táblák és kiadványok elhelyezésére.” Megoldási javaslat ▪„Sokszor egy LHH településen egy ilyen felújított épület lehet a legfontosabb turisztikai vonzerő. Tetszetősebbé, jellegzetessé, környezetbe illeszkedővé válnak a védelem alatt álló építmények. A felújított külső és belső terek hozzájárulnak a rendezett településkép kialakulásához, és ezáltal a turisztikai potenciál növekedéséhez is. Az intézkedés keretében terveink szerint megújul településenként legalább egy helyi vagy országos védettségű épület. A természeti és történelmi tájképet megőrizzük az utókornak. A helyi identitás és a környezeti tudatosság erősödik, nő a települések vonzereje.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Segítenünk kell a már működő civil (esetlegesen a program hatására létrejövő) civil szervezetek eszközfejlesztését fő feladatuk ellátása érdekében. Kiemelten kell kezelni a közhasznú tevékenységet végző non-profit szervezetek eszközellátottságának biztosítását. A program keretében alapítási, fenntartási működési költségek nem támogatottak.” Megoldási javaslat ▪„Az intézkedés eredményeképpen javul a civil szervezetek eszközellátottsága, legalább 15 civil szervezet eszközeinek beszerzése valósul meg. Ezáltal a rendelkezésre álló forrásaikat teljes egészében céljaik elérésére tudják fordítani.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Segítenünk kell a már működő civil (esetlegesen a program hatására létrejövő) civil szervezetek eszközfejlesztését fő feladatuk ellátása érdekében. Kiemelten kell kezelni a közhasznú tevékenységet végző non-profit szervezetek eszközellátottságának biztosítását. A program keretében alapítási, fenntartási működési költségek nem támogatottak.” Megoldási javaslat ▪„Az intézkedés eredményeképpen javul a civil szervezetek eszközellátottsága, legalább 10 civil szervezet eszközeinek beszerzése valósul meg. Ezáltal a rendelkezésre álló forrásaikat teljes egészében céljaik elérésére tudják fordítani.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A térségi jelentőségű rendezvények, fesztiválok, falunapok támogatása a vidékfejlesztési akciócsoport minden településén. Vándor jellegű, azonos tematikájú rendezvények szervezése. Elsősorban visszatérő és azonos időpontban szervezett események támogatása. Önálló turisztikai vonzerőként megjelenni képes hagyományőrző rendezvények, fesztiválok támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A rendezvények lehetőséget teremtenek arra, hogy a településén élők megismerjék egymás kultúráját, hagyományait, szokásait. A rendezvények növelik a térségbe látogatók számát is. Megjelennek új, visszatérő rendezvények, azonos tematikájú vándorrendezvényeket szervez a térség és meglévő rendezvények is támogatásra kerülnek. A cél, hogy ezeken a rendezvényeken minél többen vegyenek részt és segítségükkel a rendezvényekre látogatók mérhető száma 20 %-kal növekedjen. Az intézkedés keretében legalább 10 rendezvény lebonyolítására kerül sor.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A térségi jelentőségű rendezvények, fesztiválok támogatása a vidékfejlesztési közösség minden településén. Vándor jellegű, azonos tematikájú rendezvények szervezése. Elsősorban visszatérő és azonos időpontban szervezett események támogatása. Önálló turisztikai vonzerőként megjelenni képes hagyományőrző rendezvények, fesztiválok támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A rendezvények lehetőséget teremtenek arra, hogy a településén élők megismerjék egymás kultúráját, hagyományait, szokásait. A rendezvények növelik a térségbe látogatók számát is. Megjelennek új, visszatérő rendezvények, azonos tematikájú vándorrendezvényeket szervez a térség és meglévő rendezvények is támogatásra kerülnek. A cél, hogy ezeken a rendezvényeken minél többen vegyenek részt és segítségükkel a rendezvényekre látogatók mérhető száma 10 %-kal növekedjen. Az intézkedés keretében legalább 7 rendezvény lebonyolítására kerül sor.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Támogatni kell az ilyen övezetek, területek létrehozását, fejlesztését. Segíteni kell az önkormányzatokat abban, hogy az ipari területeket alakítsanak ki, illetve fejlesszenek. Ipari területek fejlesztése adja az intézkedés támogatható tevékenységeit.” Megoldási javaslat ▪„Vállalkozások betelepítésével, illetve a meglévő vállalkozások átköltözésével nő a térség foglalkoztatási szintje. A támogatások által generálva legalább 1 új iparterület fejlesztési projekt indul el legalább tervezés-engedélyeztetés szintjén.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Ipari parkok” Fejlesztési téma

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Támogatni kell az ilyen övezetek, területek létrehozását, fejlesztését. Segíteni kell az önkormányzatokat abban, hogy az ipari területeket alakítsanak ki, illetve fejlesszenek. Ipari területek fejlesztése adja az intézkedés támogatható tevékenységeit.” Megoldási javaslat ▪„Amennyiben sikerül megfelelő infrastrukturális ellátottságot biztosítani a helyi és jövőben betelepülő vállalkozások számára, nőhet a foglalkoztatás, nőhet a gazdasági aktivitás. A támogatások által generálva legalább egy új iparterület fejlesztési projekt indul el legalább tervezés-engedélyeztetés szintjén.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Ipari parkok” Fejlesztési téma 10

90 89 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/35 Kód: DA-79-SzF-A-08 Sorszám: 4766 Prioritás: Falumegújítás és -fejlesztés Intézkedés: Falumegújítás és -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség települései az elmúlt évtizedben sokat tettek a rendezett település központ kialakítására. Ennek során több település legfontosabb középülete megújult. A magán és nem közintézményi épületek, temetők, piacok azonban továbbra is romló állapotban vannak. A nagy területen fekvő közparkok, zöldfelületek, játszóterek kihasználtsága jelenleg minimális, gondozottságuk igen eltérő. Helyzet/ adottság ▪Bár történt előrelépés a központok felújításában, a központhoz vezető utak mentén számos romos épület található, ami kioltja a rendbe tartott központ által sugallt jó érzetet. A leromlott közterületek a helyben élők nagyon kis hányada számára képvisel értéket. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát, közterületeit javítani kell. A leromlott településképet a frekventáltan használt területeken fel kell újítani. Ilyen útvonalak a település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek és a helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek. Fejleszteni kell a védelem alatt nem álló közparkokat; pihenőhelyeket; sétautakat és az azt övező környezetet. Támogatni kell a temető épületeinek és környezetének felújítását, valamint piacok létrehozását és fejlesztését. Megoldási javaslat ▪A felújított homlokzatok hozzájárulnak a rendezett településkép kialakulásához. Az intézkedések hatására a térségben 20 épület és közvetlen környezetének felújítása valósul meg. Felújításra kerülnek a meglévő piacok (legalább 1), kültéri közcélú feladatokat ellátó játszóterek (legalább 1), köztemetők (legalább 3) kerülnek kialakításr,a felújításra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/35 Kód: DA-79-SzF-A-08 Sorszám: 4766 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/35 Kód: DA-79-SzF-A-09 Sorszám: 5196 Prioritás: Falumegújítás és -fejlesztés Intézkedés: Falumegújítás és -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az LHH települések esetében nem jellemző, hogy az egységes falukép kialakítása végett sok felújítási munka történt volna. A felújításokat a szükség, és nem a megjelenés vagy a turisztika határozta meg. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzatok és a lakosok költségvetésébe nem férnek bele ezek a felújítások, ezáltal nem alakul ki egységes falukép, a turisztikai vonzerő nem nő. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát, közterületeit javítani kell. Az LHH településekre különösen jellemző leromlott településképet a frekventáltan használt területeken fel kell újítani. A régi épületek megmentése a népi építészeti elemek, hangulatos települések elemeinek minél változatosabb megmentését és az egyediség kialakításának lehetőségét is jelentik. Fejleszteni kell a védelem alatt nem álló közparkokat; pihenőhelyeket; sétautakat és az azt övező környezetet. Támogatni kell a temető épületeinek és környezetének felújítását, valamint helyi piacok létrehozását és fejlesztését. Megoldási javaslat ▪A rendezett településkép hozzájárul a lakosok jóérzetéhez, a felújított homlokzatok hatására nő a települések turisztikai vonzereje. Az intézkedések hatására a térségben 10 épület és közvetlen környezetének felújítása valósul meg. Felújtásra kerülnek a meglévő piacok (legalább 1), és kültéri közcélú feladatokat ellátó játszóterek kerülnek kialakításra, felújításra (legalább 1), valamint felújításra kerülnek köztemetők (legalább 2 településen). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/35 Kód: DA-79-SzF-A-09 Sorszám: 5196 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/35 Kód: DA-79-SzF-B-03 Sorszám: 5685 Prioritás: Falumegújítás és -fejlesztés Intézkedés: Védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek külső fe... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség városaiban támogatások segítségével az elmúlt évtizedben az összes település központ bizonyos fokig megújult. Ennek során több település legfontosabb középülete megújult. A központban található nem középületeket pedig általában olyanok vásárolják meg (tehetős polgárok, szolgáltató cégek), akik adnak az épület külső megjelenésére is. Helyzet/ adottság ▪A felújított épületek állaga a városokban jobban romlik, mint a falusias környezetben. A megújítási munkák sokszor elmaradnak. A központba vezető főútvonalakon pedig még mindig számos romos épület található, ami kioltja a rendbe tartott központ által sugallt jóérzetet. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát javítani kell. A leromlott településképet a frekventáltan használt területeken fel kell újítani. Ilyen útvonalak a település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek és a helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek. Megoldási javaslat ▪A felújított homlokzatok hozzájárulnak a rendezett településkép kialakulásához. A felújításoknak összhangban lesznek a városképpel, illetve a turisztikai célpontokkal. A fejlesztés hatására legalább 3 épület megújul kívülről városonként (összesen 15 épület). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 5. prioritás - Térségfejlesztési akciók

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma0 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/35 Kód: DA-79-SzF-B-03 Sorszám: 5685 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dunavecse, Izsák, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/35 Kód: DA-79-SzF-B-04 Sorszám: 5686 Prioritás: Falumegújítás és -fejlesztés Intézkedés: A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések b... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség városai megőrizték hangulatos, vidékies városképüket. Nagy területen vannak közparkok, nagy kiterjedésű zöldfelületek, sportolásra alkalmas területek és vízfelületek a települések belterületén. Kihasználtságuk jelenleg minimális, gondozottságuk igen eltérő. Betöltött funkciójuk igen szűk körű. Helyzet/ adottság ▪A városokban is rendelkezésre állnak zöldterületeket, azonban a városi lakosok nem használják ezeket. Ennek oka, hogy a zöldfelületek állapota nagyrészt leromlott, továbbá nem szolgáltatnak elég kikapcsolódási lehetőséget. A lakosok nem fordítanak kellő időt kikapcsolódásra, sportolásra, ami a szabadtéri közösségi találkozóhelyek hiányának is betudható. A parkok, sétányok nem biztosítják eredeti funkciójukat. Probléma/ lehetőség ▪Fejleszteni kell a védelem alatt nem álló közparkok; pihenőhelyek; sétautak és az azt övező környezetet. A városokban kiemelten kell biztosítani a zöldfelületek rekreációs funkcióját. Kisebb beruházásokkal (füvesítés, faültetés, árokkotrás, parkosítás stb.) a szűkebb lakókörnyezet szebbé válik, ezáltal a városba érkező vendégek is szívesebben járnak vissza. Megoldási javaslat ▪A fejlesztéseknek hála az emberek szívesen használják a parkokat nemcsak közlekedésre, hanem találkozók lebonyolítására, sporttevékenységekre, pihenésre, kikapcsolódásra. A helyi lakosokon túl a rendezett környezet befolyással van a térség turisztikai potenciáljára. Az intézkedés hatására nő nagy területen megújulnak a városi zöldterületek ( m2), kialakítanak több új közparkot (+5000 m2 új zöldterület). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 5. prioritás - Térségfejlesztési akciók

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma0 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/35 Kód: DA-79-SzF-B-04 Sorszám: 5686 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dunavecse, Izsák, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/35 Kód: DA-79-SzF-A-06 Sorszám: 5224 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség települései az elmúlt évtizedben sokat tettek a rendezett településkép kialakítására. A védelem alatt álló épületekre azonban kiemelt figyelmet kell fordítani. A település központokban legjellemzőbben régi parasztházak, közigazgatási funkcióval ellátott kastélyok és templomok állnak helyi, illetve országos védelem alatt. A térség változatos környezeti tájképpel rendelkezik. Helyzet/ adottság ▪Bár történt előrelépés a védelem alatt álló épületek felújításában, ezek leginkább az állagmegóvásra törekedtek. Pályázatokban sikerült néhány templomot, régi parasztházat felújítani, de a szigorú uniós lehatárolási szabályok miatt átfogó módon nem lehetett a védett épületekre komplexen pályázni. A védett tájkép megőrzése sokszor játszott alárendelt szerepet az elmúlt évek során, igaz számos tanösvényt jelöltek ki az utóbbi években,azonban elérhetőségük korlátozott. Probléma/ lehetőség ▪Szükség van az épített és természeti kulturális örökség védelmére, értékkel bíró épületek külső felújítására, az értékek bemutatása céljából az épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére, zöldfelületek fejlesztésére, környezet rehabilitációjára. Biztosítani kell továbbá az építmények megközelíthetőségét gyalogút és parkoló segítségével. A meglévő védett természeti értékeket megfelelő módon be kell mutatni és meg kell őrizni. Új pihenőhelyeket szükséges létesíteni, illetve a meglévőket fel kell újítani. Környezeti tudatosság növelése érdekében szükséges tanösvények, útvonalak kialakítása, tájékoztató táblák és kiadványok elhelyezésére. Megoldási javaslat ▪A rehabilitációval megőrizzük az épített örökségünket. Tetszetősebbé, jellegzetessé, környezetbe illeszkedővé válnak a védelem alatt álló építmények. A felújított külső és belső terek hozzájárulnak a rendezett településkép kialakulásához, és ezáltal a turisztikai potenciál növekedéséhez is. Az intézkedés keretében terveink szerint megújul településenként legalább egy helyi vagy országos védettségű épület. A természeti és történelmi tájképet megőrizzük az utókornak. A helyi identitás és a környezeti tudatosság erősödik, nő a települések vonzereje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/35 Kód: DA-79-SzF-A-06 Sorszám: 5224 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/35 Kód: DA-79-SzF-A-07 Sorszám: 5225 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Kevés védelem alatt álló épület található az LHH településeken, azok is rossz állapotban vannak. A védelem alatt álló épületekre azonban kiemelt figyelmet kell fordítani. A település központokban legjellemzőbben régi parasztházak, közigazgatási funkcióval ellátott kastélyok és templomok állnak helyi illetve országos védelem alatt. A térség változatos környezeti tájképpel rendelkezik. Helyzet/ adottság ▪Nem történt igazi előrelépés a védelem alatt álló épületek felújításában. Pályázatokban sikerült néhány templomot, régi parasztházat felújítani, de a szigorú uniós lehatárolási szabályok miatt átfogó módon nem lehetett a védett épületekre komplexen pályázni. A védett tájkép megőrzése sokszor játszott alárendelt szerepet az elmúlt évek során, igaz számos tanösvényt jelöltek ki az utóbbi években,azonban elérhetőségük korlátozott. Probléma/ lehetőség ▪Szükség van az épített és termeszeti kulturális örökség védelmére, értékkel bíró épületek külső felújítására, az értékek bemutatása céljából az épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére, zöldfelületek fejlesztésére, környezet rehabilitációjára. Biztosítani kell továbbá az építmény megközelíthetőségétek gyalogút és parkoló segítségével. A meglévő védett természeti értékeket megfelelő módon be kell mutatni és meg kell őrizni. Új pihenőhelyeket szükséges létesíteni, illetve a meglévőket fel kell újítani. Környezeti tudatosság növelése érdekében szükséges tanösvények, útvonalak kialakítása, tájékoztató táblák és kiadványok elhelyezésére. Megoldási javaslat ▪Sokszor egy LHH településen egy ilyen felújított épület lehet a legfontosabb turisztikai vonzerő. Tetszetősebbé, jellegzetessé, környezetbe illeszkedővé válnak a védelem alatt álló építmények. A felújított külső és belső terek hozzájárulnak a rendezett településkép kialakulásához, és ezáltal a turisztikai potenciál növekedéséhez is. Az intézkedés keretében terveink szerint megújul településenként legalább egy helyi vagy országos védettségű épület. A természeti és történelmi tájképet megőrizzük az utókornak. A helyi identitás és a környezeti tudatosság erősödik, nő a települések vonzereje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/35 Kód: DA-79-SzF-A-07 Sorszám: 5225 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/35 Kód: DA-79-SzF-B-02 Sorszám: 5687 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi / országos védelem alatt álló építmények megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A városok számos régi épített emléket őriznek, melynek megőrzése a térség és az ország érdeke is. Ezek az emlékek szépségükkel és jelentőségükkel is hozzájárulnak a közös múlt megbecsüléséhez, a közösség építéséhez. Helyzet/ adottság ▪Bár történt előrelépés a védelem alatt álló épületek felújításában, ezek leginkább az állagmegóvásra törekedtek. A védett épületek látogathatósága korlátozott. Probléma/ lehetőség ▪A kivételek figyelembe vételével (vár, kastély, NATURA 2000, közigazgatási épületek belső terei stb.) szükség van a védett, értékkel bíró épületek felújítására, az értékek bemutatása céljából az épület vagy épületrész belső felújítására, korszerűsítésére. Biztosítani kell továbbá az építmény megközelíthetőségét gyalogút és parkoló segítségével. Megoldási javaslat ▪A rehabilitációval megőrizzük az épített örökségünket. Tetszetősebbé, jellegzetessé, környezetbe illeszkedővé válnak a védelem alatt álló építmények. Az intézkedés keretében terveink szerint megújul városonként legalább két helyi vagy országos védettségű épület (10 db épület teljes külső felújítása). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 5. prioritás - Térségfejlesztési akciók

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma0 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/35 Kód: DA-79-SzF-B-02 Sorszám: 5687 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dunavecse, Izsák, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/35 Kód: DA-79-SzF-1-03 Sorszám: 5232 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális,muzeális értékek megőrzése,kiállító helyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akcióterület településeinek jelentős részén fellelhetőek helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, néprajzi értékkel bíró, egykori paraszti világot idéző korabeli használati tárgyak, dísztárgyak, hagyományos mesterségek szerszámai, eszközei, melyeket a helytörténeti múzeumok, faluházak szűkös kiállítóhelyei őrzik. A meglévő múzeumok raktárában számos eddig nem katalogizált, nem felfedezett érték van, ami felújításra, restaurációra vár. Helyzet/ adottság ▪Ezen dokumentumokat, eszközöket, emlékeket a pusztulás veszélye fenyegeti. E tárgyak és dokumentumok szakszerű állagmegóvást követően, rendszerezve kiállítások törzsanyagát képezhetik. A múzeumok meglévő kincseinek állaga a raktárakban folyamatosan romlik. A meglévő és az újonnan vásárolt/beszerzett múzeumi anyagok rendszerezéséhez hiányoznak a megfelelő eszközök és kiállítóhelyek. Probléma/ lehetőség ▪Helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, néprajzi értékkel bíró, egykori paraszti világot idéző korabeli használati tárgyak, dísztárgyak továbbá hagyományos mesterségek szerszámainak szakszerű állagmegóvása és rendszerezése; a múzeumi raktárak állagmegóvását segítő eszközök, valamint kiállítási eszközök beszerzése; múzeumi raktárak és kiállítóhelyek felújítása. Megoldási javaslat ▪A kiállítások létrehozásával jobban megismerhetővé válik a térség múltja, erősödik a közösségi identitás. Legalább egy múzeum és egy kiállítóhely raktárjának, bemutató terének fejlesztése valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/35 Kód: DA-79-SzF-1-03 Sorszám: 5232 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/35 Kód: DA-79-SzF-1-01 Sorszám: 5230 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális,muzeális értékek megőrzése,kiállító helyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az Akciócsoport településein számos művészeti érték van: beltéri szobrok, órák, installációk, emlékművek, templomi orgona, festmények, freskók, bútorzat stb. Helyzet/ adottság ▪Ezen értékek állapota sokszor elhanyagolt vagy legalább is az idő múlásával elöregedett, felújításuk sok esetben halaszthatatlan. Probléma/ lehetőség ▪Relatív kis befektetéssel megújíthatóak ezek az értékek. A felújítások után a muzeális, művészeti értékek újra régi fényükben csillognak azt bárki megcsodálhatja. A művészeti értékkel bíró felújított emlékek felkerülnek a térség látnivalói közé. Megoldási javaslat ▪A múzeumi és közterületi alkotások nem megfelelő állapotban lévő értékes darabjainak állagmegóvása, felújítása a kiállíthatóság érdekében megfelelő eredménye lenne a programnak. A tervek szerint összesen 2 alkotás megújítására kerülne sor. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/35 Kód: DA-79-SzF-1-01 Sorszám: 5230 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/35 Kód: DA-79-SzF-1-02 Sorszám: 5231 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális,muzeális értékek megőrzése,kiállító helyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az Akciócsoport településein számos művészeti érték van: beltéri szobrok, órák, installációk, emlékművek, templomi orgona, festmények, freskók, bútorzat stb. Helyzet/ adottság ▪Ezen értékek állapota sokszor elhanyagolt vagy legalább is az idő múlásával elöregedett, felújításuk sok esetben halaszthatatlan. Probléma/ lehetőség ▪Relatív kis befektetéssel megújíthatóak ezek az értékek. A felújítások után a muzeális, művészeti értékek újra régi fényükben csillognak azt bárki megcsodálhatja. A művészeti értékkel bíró felújított emlékek felkerülnek a térség látnivalói közé. Megoldási javaslat ▪A múzeumi és közterületi alkotások nem megfelelő állapotban lévő értékes darabjainak állagmegóvása, felújítása a kiállíthatósága érdekében megfelelő eredménye lenne a programnak. A tervek szerint összesen 2 alkotás megújítására kerülne sor. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága31500 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/35 Kód: DA-79-SzF-1-02 Sorszám: 5231 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/35 Kód: DA-79-SzF-1-04 Sorszám: 5233 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi kulturális,muzeális értékek megőrzése,kiállító helyek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akcióterület településeinek jelentős részén fellelhetőek helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, néprajzi értékkel bíró, egykori paraszti világot idéző korabeli használati tárgyak, dísztárgyak, hagyományos mesterségek szerszámai, eszközei, melyeket a helytörténeti múzeumok, faluházak szűkös kiállítóhelyei őrzik. A meglévő múzeumok raktárában számos eddig nem katalogizált, nem felfedezett érték van, ami felújításra, restaurációra vár. Helyzet/ adottság ▪Ezen dokumentumokat, eszközöket, emlékeket a pusztulás veszélye fenyegeti. E tárgyak és dokumentumok szakszerű állagmegóvást követően, rendszerezve kiállítások törzsanyagát képezhetik. A múzeumok meglévő kincseinek állaga a raktárakban folyamatosan romlik. A meglévő és az újonnan vásárolt/beszerzett múzeumi anyagok rendszerezéséhez hiányoznak a megfelelő eszközök és kiállítóhelyek. Probléma/ lehetőség ▪Helytörténeti értékkel bíró dokumentumok, néprajzi értékkel bíró, egykori paraszti világot idéző korabeli használati tárgyak, dísztárgyak továbbá hagyományos mesterségek szerszámainak szakszerű állagmegóvása és rendszerezése; a múzeumi raktárak állagmegóvását segítő eszközök, valamint kiállítási eszközök beszerzése; múzeumi raktárak és kiállítóhelyek felújítása. Megoldási javaslat ▪A kiállítások létrehozásával jobban megismerhetővé válik a térség múltja, erősödik a közösségi identitás. Legalább egy múzeum és egy kiállítóhely raktárjának, bemutató terének fejlesztése valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága31500 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/35 Kód: DA-79-SzF-1-04 Sorszám: 5233 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/35 Kód: DA-79-GF-A-02 Sorszám: 4966 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (44,96) jelentősen elmarad az országos átlagtól. A térségben a vállalkozások többsége kis- és mikrovállalkozás. Helyzet/ adottság ▪A foglalkoztatási szint emelkedését nem tudják a mikrovállalkozások kellőképpen szolgálni, továbbá a már létező mikro és kisvállalkozások méretükből kifolyóan méretgazdaságossági problémákkal küzdenek. Probléma/ lehetőség ▪A térségben tapasztalható vállalkozási szellem és az olcsó munkaerő rendelkezésre állása segítheti az új és sikeres mikro- és kisvállalkozások létrehozását, meglévők fenntartását. Támogatni kell új mikrovállalkozások létrehozását, illetve működő mikrovállalkozások beruházásaiat, műszaki-technológiai fejlesztéseit. Támogatni kell a gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzését, épületfelújítást, és -korszerűsítést, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztést, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer bevezetését. Megoldási javaslat ▪A vidéki területek vállalkozásainak fejlesztésén keresztül az intézkedés hozzájárul a koncepció kiemelt vidékfejlesztési céljának, a munkahelyteremtés megvalósításához (1 új állandó munkahely támogatott vállalkozásonként). Az intézkedés eredményeképp mérséklődik a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás (10 %-kal csökken az elvándorlási ráta). Több vállalkozás megújítja eszközparkját, épületeit (30 támogatott vállalkozás). Az élénkülő gazdaság további vállalkozások létrejövetelét indukálhatja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/35 Kód: DA-79-GF-A-02 Sorszám: 4966 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/35 Kód: DA-79-GF-A-03 Sorszám: 5133 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma jelentősen elmarad az országos átlagtól. A térségben a vállalkozások többsége kis- és mikrovállalkozás, néhány fő foglalkoztatottal. Különösen igaz ez az LHH településekre. A térségben a vállalkozások többsége mikrovállalkozás, melynek létrehozását a kényszer szülte. Helyzet/ adottság ▪A foglalkoztatási szint emelkedését nem tudják a mikrovállalkozások kellőképpen szolgálni, továbbá a már létező mikro és kisvállalkozások méretükből kifolyóan méretgazdaságossági problémákkal küzdenek. A mikrovállakozások túlélési esélyei támogatás nélkül nagyon rosszak. Eleve hátrányból indulnak a térség fejlettebb településeinek vállalkozásaival szemben. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH területeken különösképpen fontos, hogy új és sikeres mikrovállalkozások jöjjenek létre. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei és a helyi kereslet hiánya indokolja, hogy kiemelten támogassuk az LHH területek mikrovállalkozásainak fejlesztését. Az olcsó munkaerő, a vállalkozási kedv segítheti az LHH területeken az új és sikeres mikro- és kisvállalkozások létrehozását, meglévők fenntartását. Támogatni kell új mikrovállalkozások létrehozását, illetve működő mikrovállalkozások beruházásaiat, műszaki-technológiai fejlesztéseit. Támogatni kell a gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzését, épületfelújítást, és -korszerüsítést, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztést, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer bevezetését. Megoldási javaslat ▪A vidéki területek vállalkozásainak fejlesztésén keresztül az intézkedés hozzájárul a koncepció kiemelt vidékfejlesztési céljának, a munkahelyteremtés megvalósításához (1 új állandó munkahely támogatott vállalkozásonként). Az intézkedés eredményeképp mérséklődik a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás (10 %-kal csökken az elvándorlási ráta), nő az életszínvonal, eddig hiányzó szolgáltatások jelenhetnek meg a térségben. Több vállalkozás megújítja eszközparkját, épületeit (15 támogatott vállalkozás). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/35 Kód: DA-79-GF-A-03 Sorszám: 5133 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/35 Kód: DA-79-GF-A-01 Sorszám: 5155 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Tevékenység váltás, diverzifikálás támogatása – piacképes mikro és kisvállalkozások (főleg... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A fokozódó mezőgazdasági gépesítési hullám miatt a munkahelyek száma a mezőgazdaságon belül csökken. A problémát a nagyarányú munkanélküliség (településenként átlagosan 9,2 %) és az alacsony bérek (75.000,- Ft alatti havi jövedelemből élők aránya a lakosság több, mint 50 %-át teszi ki) is súlyosbítják. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdaságból élő háztartások és a kisebb mezőgazdasági cégek gyakran nem tudják továbbfoglalkoztatni alkalmazottjaikat, illetve a túl magas és emelkedő fajlagos költségek következtében (takarmány ár 50 %-os, üzemanyag ár 25 %-os emelkedése) a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem túl alacsony. Ez előbb-utóbb az ilyen cégek, vállalkozások megszűnéséhez vezet. Probléma/ lehetőség ▪Ösztönözni kell a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások egyéb termelő és szolgáltató tevékenységeit. Ez a meglévő kézműves hagyományokra, az on-farm jellegű turisztikai tevékenységre alapozva hajtható végre. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeképp javul a mezőgazdaságból élő lakosság kereső képessége, valamint olyan agrárágazaton kívüli munkahelyek jönnek létre illetve maradnak meg, amely hozzájárul az elvándorlás visszaszorításához és a vidéki életkörülmények javításához. Eredményként a foglalkoztatottsági szint megtartása mellett legalább 6 új munkahely létrejöttére számítunk. Több mezőgazdasági vállalkozás alakul át (5 db kézművességgel foglalkozó vállalkozás), illetve öt mezőgazdasági termelő kezd foglalkozni on-farm jellegű turisztikai tevékenységgel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága35000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma0 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/35 Kód: DA-79-GF-A-01 Sorszám: 5155 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/35 Kód: DA-79-GF-A-04 Sorszám: 5169 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A területen a falusi turizmus fejlődőben van. A tanyasi turizmus azonban jellemzően szezonális. Turisztikai szempontból jelenleg még nem felfedezett célcsoport a fiatalok csoportja, a számukra nyújtható szolgáltatások nem specifikusak. A térségben nagy hagyománya van a horgászatnak, a borászatnak, az erdőségek, puszták kedveznek a vadászat és lovászat feltételeinek, azonban a kapcsolódó szolgáltatások kiegyenlítetlen kínálatot nyújtanak. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterület turisztikai jelentősége az adottságokhoz képest ma még szerény, a lakosság megélhetésében ugyancsak elhanyagolható. A terület egyelőre csak rövidtávon tud programot, turisztikai látványosságot nyújtani az érdeklődőknek. A szálláshelyek, táborozási lehetőségek, ifjúsági házak infrastruktúrája szegényes, és hiányoznak az állandó kihasználtságukat biztosító szolgáltatások. Probléma/ lehetőség ▪Minősített turisztikai szolgáltatók kínálatának bővítése magánszálláshelyek és ifjúsági szálláshelyek és kapcsoldó szolgáltatások fejlesztésével, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésével, már működő szolgáltatások bővítésével, korszerűsítésével és marketingjével. Helyi gasztronómia, kultúra, képzőművészet, kézműves hagyomány, életmód bemutatását szolgáló programok támogatása. Megoldási javaslat ▪A minősített szolgáltatók számával eleinte a kiegészítő jövedelemszerzés, később a vállalkozóvá válás lehetősége nő. Az eddigi turisztikai kínálat színesedik, és kiegyenlítettebbé válik. A térségben eltöltött idő alatt igénybe vett szolgáltatások a helyi keresletet növelik. Az intézkedés hatására több minősített vendégágy lesz a térségben (+30 vendégágy), és javul a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások színvonala is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/35 Kód: DA-79-GF-A-04 Sorszám: 5169 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/35 Kód: DA-79-GF-A-05 Sorszám: 5171 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A falusi és tanyasi turizmus egyre népszerűbb az országban, azonban ennek feltételei az LHH településeken nem adottak. A tanyasi turizmus azonban jellemzően szezonális, A turisztikai szempontból jelenleg még nem felfedezett célcsoport a fiatalok csoportja, a számukra nyújtható szolgáltatások nem specifikusak. A térségben nagy hagyománya van a horgászatnak, a borászatnak, az erdőségek, puszták kedveznek a vadászat és lovászat feltételeinek, azonban a kapcsolódó szolgáltatások pedig kiegyenlítetlen kínálatot nyújtanak. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterület turisztikai jelentősége az adottságokhoz képest ma még szerény, a lakosság megélhetésében ugyancsak elhanyagolható. A terület egyelőre csak rövidtávon tud programot, turisztikai látványosságot nyújtani az érdeklődőknek. A szálláshelyek, táborozási lehetőségek, ifjúsági házak infrstruktúrája szegényes, és hiányoznak az állandó kihasználtságukat biztosító szolgáltatások. Probléma/ lehetőség ▪Minősített turisztikai szolgáltatók kínálatának bővítése magánszálláshelyek és ifjúsági szálláshelyek és kapcsoldó szolgáltatások fejlesztésével, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésével, már működő szolgáltatások bővítésével, korszerűsítésével és marketingjével. A hátrányos helyzetű területeken az adottságok miatt erősebb a természetközeliség és a hagyományokba kapaszkodás. Ennek megfelelően a helyi gasztronómia, kultúra, képzőművészet, kézműves hagyomány, életmód bemutatását szolgáló programok szervezését kell támogatni. Ez kezdetben alternatív jövedelemlehetőségként, majd tartós megélhetésként szolgálhat a minősített turisztikai szolgáltatóknak. Megoldási javaslat ▪A minősített szolgáltatók számával eleinte a kiegészítő jövedelemszerzés, később a vállalkozóvá válás lehetősége nő. Nő a térség ismertsége, a turisztikai vállalkozások száma. Az intézkedés hatására több minősített vendégágy lesz a térségben (+10 vendégágy), és javul a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások színvonala is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/35 Kód: DA-79-GF-A-05 Sorszám: 5171 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/35 Kód: DA-79-SzF-4-01 Sorszám: 5193 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rendezvényturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A vidéki élet színfoltjai a rendszeresen vagy spontán szervezett fesztiválok, történelmi és kulturális rendezvények, falunapok. Ezek azon túl, hogy hozzátartoznak a vidéki élethez, jelentős turisztikai potenciállal is bírnak. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzatok és civil szervezetek egyre kevesebbet tudnak fordítani éves kulturális programjaik színvonalas megszervezésére, lebonyolítására, rendezvényeik idegenforgalmi vonzerejének növelésére. Probléma/ lehetőség ▪A térségi jelentőségű rendezvények, fesztiválok, falunapok támogatása a vidékfejlesztési akciócsoport minden településén. Vándor jellegű, azonos tematikájú rendezvények szervezése. Elsősorban visszatérő és azonos időpontban szervezett események támogatása. Önálló turisztikai vonzerőként megjelenni képes hagyományőrző rendezvények, fesztiválok támogatása. Megoldási javaslat ▪A rendezvények lehetőséget teremtenek arra, hogy a településén élők megismerjék egymás kultúráját, hagyományait, szokásait. A rendezvények növelik a térségbe látogatók számát is. Megjelennek új, visszatérő rendezvények, azonos tematikájú vándorrendezvényeket szervez a térség és meglévő rendezvények is támogatásra kerülnek. A cél, hogy ezeken a rendezvényeken minél többen vegyenek részt és segítségükkel a rendezvényekre látogatók mérhető száma 20 %-kal növekedjen. Az intézkedés keretében legalább 10 rendezvény lebonyolítására kerül sor. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága92000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/35 Kód: DA-79-SzF-4-01 Sorszám: 5193 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/35 Kód: DA-79-SzF-4-02 Sorszám: 5194 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rendezvényturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A vidéki élet színfoltjai a rendszeresen vagy spontán szervezett fesztiválok, történelmi és kulturális rendezvények, falunapok. A leghátrányosabb helyzetű településeken ezek a rendezvények szociális szereppel bírnak, hiszen jelentős közösség-összetartó erejük van. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzatok és civil szervezetek egyre kevesebbet tudnak fordítani éves kulturális programjaik színvonalas megszervezésére, lebonyolítására, rendezvényeik idegenforgalmi vonzerejének növelésére. Probléma/ lehetőség ▪A térségi jelentőségű rendezvények, fesztiválok támogatása a vidékfejlesztési közösség minden településén. Vándor jellegű, azonos tematikájú rendezvények szervezése. Elsősorban visszatérő és azonos időpontban szervezett események támogatása. Önálló turisztikai vonzerőként megjelenni képes hagyományőrző rendezvények, fesztiválok támogatása. Megoldási javaslat ▪A rendezvények lehetőséget teremtenek arra, hogy a településén élők megismerjék egymás kultúráját, hagyományait, szokásait. A rendezvények növelik a térségbe látogatók számát is. Megjelennek új, visszatérő rendezvények, azonos tematikájú vándorrendezvényeket szervez a térség és meglévő rendezvények is támogatásra kerülnek. A cél, hogy ezeken a rendezvényeken minél többen vegyenek részt és segítségükkel a rendezvényekre látogatók mérhető száma 10 %-kal növekedjen. Az intézkedés keretében legalább 7 rendezvény lebonyolítására kerül sor. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/35 Kód: DA-79-SzF-4-02 Sorszám: 5194 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/35 Kód: DA-79-GF-5-03 Sorszám: 5251 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Marketing és kommunikáció fejlesztése (helyi épített, természeti egyéb adottságok, turiszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Akciócsoport által lefedett térség ismertsége turisztikai szempontból alacsony, megítélése semleges, ugyanakkor természeti értékei, kulturális hagyományai programlehetőséget kínálnak a turistáknak. Helyzet/ adottság ▪Nagy probléma a reklám, a propaganda, a jó kiajánlás hiánya. Nincs olyan települési, vagy akár térségi kiadvány, mely bemutatná a települések történetét, nevezetességeit, természeti látnivalóit, rendezvényeit. Probléma/ lehetőség ▪Térségi szintű, összefogással megvalósuló kiadványok készítése és a megfelelő helyekre történő eljuttatása. Megoldási javaslat ▪A térségbe egyre többen látogatnak, keresik a látnivalókat. Kialakul a térségről egy jó image, ami barátságosságot, vendégszeretetet sugall a látogatóknak és többlet jövedelemhez juttatja a helyi vendéglátókat, szolgáltatókat. Legalább 1 kiadványt szerkesztenek az intézkedés keretein belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70710 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70710 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/35 Kód: DA-79-GF-5-03 Sorszám: 5251 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/35 Kód: DA-79-GF-5-04 Sorszám: 5253 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Marketing és kommunikáció fejlesztése (helyi épített, természeti egyéb adottságok, turiszt... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Akciócsoport által lefedett térség ismertsége turisztikai szempontból alacsony, megítélése semleges, ugyanakkor természeti értékei, kulturális hagyományai programlehetőséget kínálnak a turistáknak. Helyzet/ adottság ▪Nagy probléma a reklám, a propaganda, a jó kiajánlás hiánya. Nincs olyan települési, vagy akár térségi kiadvány, mely bemutatná a települések történetét, nevezetességeit, természeti látnivalóit, rendezvényeit. Probléma/ lehetőség ▪Térségi szintű, összefogással megvalósuló kiadványok készítése és a megfelelő helyekre történő eljuttatása. Megoldási javaslat ▪A térségbe egyre többen látogatnak, keresik a látnivalóikat. Kialakul a térségről egy jó image, ami barátságosságot, vendégszeretetet sugall a látogatóknak és többlet jövedelemhez juttatja a helyi vendéglátókat, szolgáltatókat. Legalább 1 kiadványt szerkesztenek az intézkedés keretein belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret56122 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56122 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/35 Kód: DA-79-GF-5-04 Sorszám: 5253 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/35 Kód: DA-79-SzF-1-05 Sorszám: 5243 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Civil szervezetek támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Helyi Akciócsoport területén több aktív (280 darab) civil szervezet működik, de ezek száma és az általuk kezelt források mennyisége még az országos átlaghoz képest is alacsony. A civil szervezetek kiadásai javarészt a működési kiadásaikat fedezik (általánosságban önkormányzati hozzájárulással), működésünkhöz szükséges eszközök hiányosak, elavultak. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek bevételei nem fedezik a fő tevékenységük során felmerülő működési költségeket, a tagdíjak, hozzájárulások, egyéb pályázatok (NCA) segítségével a működés finanszírozott, fejlesztésre, felújításra a bevételek szűkösek. Probléma/ lehetőség ▪Segítenünk kell a már működő civil (esetlegesen a program hatására létrejövő) civil szervezetek eszközfejlesztését fő feladatuk ellátása érdekében. Kiemelten kell kezelni a közhasznú tevékenységet végző non-profit szervezetek eszközellátottságának biztosítását. A program keretében alapítási, fenntartási működési költségek nem támogatottak. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeképpen javul a civil szervezetek eszközellátottsága, legalább 15 civil szervezet eszközeinek beszerzése valósul meg. Ezáltal a rendelkezésre álló forrásaikat teljes egészében céljaik elérésére tudják fordítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/35 Kód: DA-79-SzF-1-05 Sorszám: 5243 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/35 Kód: DA-79-SzF-1-06 Sorszám: 5244 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Civil szervezetek támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Helyi Akciócsoport területén több aktív (280 darab) civil szervezet működik, de ezek száma és az általuk kezelt források mennyisége még az országos átlaghoz képest is alacsony. A civil szervezetek kiadásai javarészt a működési kiadásaikat fedezik (általánosságban önkormányzati hozzájárulással), működésükhöz szükséges eszközök hiányosak, elavultak. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek bevételei nem fedezik a fő tevékenységük során felmerülő működési költségeket a tagdíjak, hozzájárulások, egyéb pályázatok (NCA) segítségével a működés finanszírozott, fejlesztésre, felújításra a bevételek szűkösek. Probléma/ lehetőség ▪Segítenünk kell a már működő civil (esetlegesen a program hatására létrejövő) civil szervezetek eszközfejlesztését fő feladatuk ellátása érdekében. Kiemelten kell kezelni a közhasznú tevékenységet végző non-profit szervezetek eszközellátottságának biztosítását. A program keretében alapítási, fenntartási működési költségek nem támogatottak. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeképpen javul a civil szervezetek eszközellátottsága, legalább 10 civil szervezet eszközeinek beszerzése valósul meg. Ezáltal a rendelkezésre álló forrásaikat teljes egészében céljaik elérésére tudják fordítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/35 Kód: DA-79-SzF-1-06 Sorszám: 5244 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/35 Kód: DA-79-GF-3-01 Sorszám: 6949 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzések szervezése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Helyi Akciócsoport területén a gazdasági szervezetek és mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők szakmai ismeretei hiányosak. Általános ismerethiány jellemzi az akcióterületet, a szervezetek legalább 80%-a nincs birtokában kellő gazdálkodási, gazdasági ismerteknek. Helyzet/ adottság ▪Fontos megismertetni a szervezeteket az alapvető gazdálkodási, gazdasági ismeretekkel, projekt szintű gondolkodással, hogy tevékenységüket a megfelelő szakmai színvonalon tudják végezni. Probléma/ lehetőség ▪A térség lakossága számára a gazdálkodási, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó képesítéseket biztosító, kizárólag OKJ-s tanfolyamok, ill. képzések szervezése a térségben található oktatási intézmények és szakképzést szervező vállalkozások bevonásával. Támogatás nyújtása olyan oktatási programok szervezésére, melyek nem részesülnek állami támogatásban. Megoldási javaslat ▪Az Akciócsoport nem hátrányos helyzetű településein 3 tanfolyam megtartására kerül sor legalább 15 fős létszámkerettel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/35 Kód: DA-79-GF-3-01 Sorszám: 6949 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/35 Kód: DA-79-GF-3-02 Sorszám: 6953 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzések szervezése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Helyi Akciócsoport területén a gazdasági szervezetek és mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők szakmai ismeretei hiányosak. Általános ismerethiány jellemzi az akcióterületet, a szervezetek legalább 80%-a nincs birtokában kellő gazdálkodási, gazdasági ismerteknek. Helyzet/ adottság ▪Fontos megismertetni a szervezeteket az alapvető gazdálkodási, gazdasági ismeretekkel, projtekt szintű gondolkodással, hogy tevékenységüket a megfelelő szakmai színvonalon tudják végezni. Probléma/ lehetőség ▪A térség lakossága számára a gazdálkodási, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó képesítéseket biztosító, kizárólag OKJ-s tanfolyamok, illetve képzések szervezése a térségben található oktatási intézmények és szakképzést szervező vállalkozások bevonásával. Támogatás nyújtása olyan oktatási programok szervezésére, melyek nem részesülnek állami támogatásban. Megoldási javaslat ▪Az Akciócsoport leghátrányosabb településein 3 tanfolyam megtartására kerül sor legalább 15 fős létszámkerettel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/35 Kód: DA-79-GF-3-02 Sorszám: 6953 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/35 Kód: DA-79-GF-2-01 Sorszám: 5234 Prioritás: Mezőgazdasági ágazat fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek feldolgozásának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az élelmiszeripar stratégiai szerepet játszik az akcióterületen a foglalkoztatási lehetőségek, és az élelmezés- és a közegészségügy terén is. A helyi termékeket egyre többen keresik az áruházi polcokon. Helyzet/ adottság ▪A helyben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje alacsony. A feldolgozók technológiai felszereltsége korszerűtlen, így a fokozódó élelmiszerhigiéniai és egyéb előírásoknak való megfelelés egyre nehezebb. Probléma/ lehetőség ▪Növelni kell a mezőgazdasági termékek helyben előállított értékét az élelmiszeripari feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai-műszaki fejlesztésének támogatásával. Segíteni kell az átállást a magasabb termelési költségekkel járó, de jobban eladható élelmiszerek irányába. A fejlesztéseknek eredményeképp létrejövő termékeknek magas minőségűnek kell lenni, emelve az élelmiszerbiztonság és higiénia szintjét is. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések hatására nő a helyben megtermelt termékek köre, magasabb feldolgozottsági szintű termékek kerülnek ki térségből. Növekszik a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javulnak az élelmiszer-biztonsági és –higiéniai feltételek. Előreláthatólag 5 db élelmiszer előállító üzem felújítása valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága71500 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/35 Kód: DA-79-GF-2-01 Sorszám: 5234 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/35 Kód: DA-79-GF-2-03 Sorszám: 5238 Prioritás: Mezőgazdasági ágazat fejlesztése Intézkedés: Működés fejlesztése - eszközök beszerzésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Dunamellék Helyi Akciócsoport területén számos őstermelő és mezőgazdasági vállalkozás működik. A mindennapi munkához szükséges egyszerű gépek hiányoznak vagy rossz műszaki állapotban vannak. Helyzet/ adottság ▪A leromlott eszközparkkal rendelkező gazdálkodók nem tudják munkájukat megfelelő hatékonysággal végezni. A szektorban található beruházási támogatások általában a nagyobb költségű gépek, eszközök vásárlásánál vehetők igénybe hatékonyan. Probléma/ lehetőség ▪Biztosítani kell a termelőknek az egyszerűbb termelési eszközökhöz való hozzájutást. A mindennapi munkához nemcsak bonyolult, nagyértékű gépek tartoznak. A pályázható összeg, illetve az eszközök egységköltségének lekorlátozásával biztosítható az intézkedés kiegészítő jellege. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeképp a mindennapi munkához szükséges egyszerű eszközök is olyan műszaki színvonalon fognak a termelők rendelkezésére állni, hogy a lehető legjobb minőségben tudjanak mezőgazdasági terméket előállítani. Az intézkedés eredményeként legalább 5 gazdálkodó eszközvásárlása valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága71500 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/35 Kód: DA-79-GF-2-03 Sorszám: 5238 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/35 Kód: DA-79-GF-2-04 Sorszám: 5239 Prioritás: Mezőgazdasági ágazat fejlesztése Intézkedés: Működés fejlesztése - eszközök beszerzésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Dunamellék Helyi Akciócsoport területén számos őstermelő és mezőgazdasági vállalkozás működik. A hátrányos helyzetű települések megélhetésében a mezőgazdaság kiemelkedő szerepet játszik. Sokszor a mezőgazdasági ágazat hanyatlása miatt lett egy település hátrányos helyzetű. Helyzet/ adottság ▪A mindennapi munkához szükséges egyszerű gépek hiányoznak vagy rossz műszaki állapotban vannak. A leromlott eszközparkkal rendelkező gazdálkodók nem tudják munkájukat megfelelő hatékonysággal végezni. A szektorban található beruházási támogatások általában a nagyobb költségű gépek, eszközök vásárlásánál vehető igénybe hatékonyan. Probléma/ lehetőség ▪Biztosítani kell a termelőknek az egyszerűbb termelési eszközökhöz való hozzájutást. A mindennapi munkához nemcsak bonyolult nagyértékű gépek tartoznak. A pályázható összeg, illetve az eszközök egységköltségének lekorlátozásával biztosítható az intézkedés kiegészítő jellege. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeképp a mindennapi munkához szükséges egyszerű eszközök is olyan műszaki színvonalon fognak a termelők rendelkezésére állni, hogy a lehető legjobb minőségben tudjanak mezőgazdasági terméket előállítani. Az intézkedés eredményeként legalább 5 gazdálkodó eszközvásárlása valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55500 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/35 Kód: DA-79-GF-2-04 Sorszám: 5239 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/35 Kód: DA-79-GF-2-02 Sorszám: 5235 Prioritás: Mezőgazdasági ágazat fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek feldolgozásának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az élelmiszeripar stratégiai szerepet játszik az akcióterületen a foglalkoztatási lehetőségek, és az élelmezés- és a közegészségügy terén is. Az Akciócsoport leghátrányosabb helyzetű településein a mezőgazdaság jelenti a legfontosabb megélhetési forrást.. Helyzet/ adottság ▪Kevés mezőgazdasági feldolgozó üzem van az Akciócsoport hátrányos településein. A helyben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje alacsony, a feldolgozók technológiai felszereltsége korszerűtlen, így a fokozódó élelmiszerhigiéniai előírásoknak való megfelelés egyre nehezebb. A rendelkezésre álló EMVA források nem veszik figyelembe a hátrányos helyzetű településen tevékenykedő cégek speciális gondjait. Probléma/ lehetőség ▪Növelni kell a mezőgazdasági termékek helyben előállított értékét az élelmiszeripari feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai-műszaki fejlesztésének támogatásával. Mivel a hátrányos helyzetű településeken van elég munkaerő, ezért a szerkezet átalakításának a magasabb munkaerő-igényű, kézi előállítású, jó minőségű termékek irányába kell fordulnia. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések hatására nő a helyben megtermelt termékek köre, magasabb feldolgozottsági szintű termékek kerülnek ki térségből, a jövedelem helyben marad, nő a foglalkoztatottság és a termelési biztonság. Előreláthatólag legalább 3 db élelmiszer előállító üzem kerül felújításra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55500 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/35 Kód: DA-79-GF-2-02 Sorszám: 5235 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/35 Kód: DA-79-GF-5-01 Sorszám: 5236 Prioritás: Mezőgazdasági ágazat fejlesztése Intézkedés: Agrármarketing tevékenység támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Dunamellék Helyi Akciócsoport területén számos jó minőségű mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket, alapanyagot termelnek, ezek azonban nehezen találnak utat a felvevőpiacra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekhez kapcsolódó marketing tevékenység alacsony szintű, legtöbbször megáll a termék megfelelő kiszerelésénél, illetve csomagolásánál. Különösen az új, speciális élelmiszerek kívánnak kiemelt figyelmet marketing szempontból. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterületen alacsony a helyi termékek ismertsége, a térségben kevés az olyan termék, amelyik erős marketinggel van támogatva. Ennek oka, hogy nem jut pénz a termékek népszerűsítéséhez, illetve nem bírná el a marketing költségeit a termék egységára. Probléma/ lehetőség ▪Biztosítani kell a helyi termékek közös fellépését kiállításokon, vásárokon. Támogatni kell a termelők egyéni, illetve összefogással történő közös megjelenését. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés hatására ismertebbek lesznek a helyben előállított agráripari termékek és növekszik az irántuk való kereslet. Az akcióterületről származó helyi termékek legalább 8 belföldi vásáron megjelennek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/35 Kód: DA-79-GF-5-01 Sorszám: 5236 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/35 Kód: DA-79-GF-5-02 Sorszám: 5237 Prioritás: Mezőgazdasági ágazat fejlesztése Intézkedés: Agrármarketing tevékenység támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Dunamellék Helyi Akciócsoport területén számos jó minőségű mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket, alapanyagot termelnek, ezek azonban nehezen találnak utat a felvevőpiacra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekhez kapcsolódó marketing tevékenység alacsony szintű, legtöbbször megáll a termék megfelelő kiszerelésénél, illetve csomagolásánál. Különösen az új, speciális élelmiszerek kívánnak kiemelt figyelmet marketing szempontból. Helyzet/ adottság ▪Az akcióterületen alacsony a helyi termékek ismertsége, a térségben kevés az olyan termék, amelyik erős marketinggel van támogatva. Ennek oka, hogy nem jut pénz a termékek népszerűsítéséhez, illetve nem bírná el a marketing költségeit a termék egységára. Probléma/ lehetőség ▪Biztosítani kell a helyi termékek közös fellépését kiállításokon, vásárokon. Támogatni kell a termelők egyéni, illetve összefogással történő közös megjelenését. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés hatására ismertebbek lesznek a helyben előállított agráripari termékek és növekszik az irántuk való kereslet. Az akcióterületről származó helyi termékek legalább 5 belföldi vásáron megjelennek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/35 Kód: DA-79-GF-5-02 Sorszám: 5237 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/35 Kód: DA-79-SzF-2-05 Sorszám: 5188 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Ipari területek kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪Az akcióterületen 1 db ipari park (Kunszentmiklós) van és a legtöbb településen (Apostag, Dunavecse, Dusnok, Harta, Solt, Szabadszállás, Tass) található ipari területnek kijelölt övezet. Országos viszonylatban ez alacsony. A relatív olcsó munkaerő több feldolgozó iparban érdekelt vállalkozást vonz a környékre. A közlekedési kapcsolatok javulásával egyre több vállalkozás érdeklődik a térség iránt. Helyzet/ adottság ▪Az érdeklődő vállalkozások elindításához sok olyan fix költség járul, ami a tevékenység befejezésekor, áthelyezésekor elbukik. Ezért az ipari vállalkozások keresik az olyan helyeket, ahol a szükséges infrastruktúra (közlekedés, közüzemi szolgáltatók, terület) rendelkezésre áll; a lakosokat nem háborgatva, nyugodtan, biztonságban folytathatják tevékenységüket. Ilyen helyszín jelenleg kevés található az akcióterületen. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az ilyen övezetek, területek létrehozását, fejlesztését. Segíteni kell az önkormányzatokat abban, hogy az ipari területeket alakítsanak ki, illetve fejlesszenek. Ipari területek fejlesztése adja az intézkedés támogatható tevékenységeit. Megoldási javaslat ▪Vállalkozások betelepítésével, illetve a meglévő vállalkozások átköltözésével nő a térség foglalkoztatási szintje. A támogatások által generálva legalább 1 új iparterület fejlesztési projekt indul el legalább tervezés-engedélyeztetés szintjén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60500 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60500 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/35 Kód: DA-79-SzF-2-05 Sorszám: 5188 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/35 Kód: DA-79-SzF-2-06 Sorszám: 5189 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Ipari területek kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A rossz infrastrukturális ellátottság folyományaként az Akciócsoport leghátrányosabb településein nem találhatóak ipari parkok. Pedig a relatív olcsó munkaerő és az egyre javuló elérhetőség következtében növelhető lenne a térség vállalkozásainak száma. Helyzet/ adottság ▪Az érdeklődő vállalkozások elindításához sok olyan fix költség járul, ami a tevékenység befejezésekor, áthelyezésekor elbukik. Ezért az ipari vállalkozások keresik az olyan helyeket, ahol a szükséges infrastruktúra (közlekedés, közüzemi szolgáltatók, terület) rendelkezésre áll; a lakosokat nem háborgatva, nyugodtan, biztonságban folytathatják tevékenységüket. Ilyen helyszín jelenleg kevés van. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az ilyen övezetek, területek létrehozását, fejlesztését. Segíteni kell az önkormányzatokat abban, hogy az ipari területeket alakítsanak ki, illetve fejlesszenek. Ipari területek fejlesztése adja az intézkedés támogatható tevékenységeit. Megoldási javaslat ▪Amennyiben sikerül megfelelő infrastrukturális ellátottságot biztosítani a helyi és jövőben betelepülő vállalkozások számára, nőhet a foglalkoztatás, nőhet a gazdasági aktivitás. A támogatások által generálva legalább egy új iparterület fejlesztési projekt indul el legalább tervezés-engedélyeztetés szintjén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret47000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága47000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/35 Kód: DA-79-SzF-2-06 Sorszám: 5189 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/35 Kód: DA-79-GF-B-01 Sorszám: 5570 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Inkubátorház-rendszer kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben meglehetősen alacsony az 1000 lakosra eső vállalkozások száma. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások 20%-a éli csak meg a működés 5. évét. Ennek oka a magas kezdeti költségeken felül a nem megfelelő telephely választás illetve a kisvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások magas költsége. Az új vállalkozások nem tudják megosztani tapasztalatot társaikkal. Probléma/ lehetőség ▪Az induló kisvállalkozásoknak lehetőséget kell teremteni egy olyan intézmény létrehozásával, ahol relatív olcsón bérelhetnek maguknak telephelyet, vehetnek igénybe szolgáltatásokat (könyvelés, fénymásolás, terembérlés), és rendelkezésre áll az alapinfrastruktúra (víz, gáz, villany, telefon, internet). Megoldási javaslat ▪Több inkubátorház alakul a térségben (2 a térségben), ezekben egyre több vállalkozás bérel magának irodát. A kezdeti időszak után a saját lábra álló vállalkozások saját telephelyet bérelnek, utat engedve az új vállalkozásoknak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma0 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/35 Kód: DA-79-GF-B-01 Sorszám: 5570 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/35 Kód: DA-79-GF-5-05 Sorszám: 5568 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Térségi védjegyrendszer kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Akciócsoport területén az ipar az Európai Uniós támogatásoknak is folyamatosan fejlődik. A térségben egyre több üzem felel meg az EU-s követelményeknek, és egyre több képes jó minőségű készterméket előállítani. A termékeket azonban el is kell tudni a piacon, ami további beruházást igényel az értékesítés és a marketing területén. Helyzet/ adottság ▪Az Akciócsoport területén előállított termékeknek nem ismertek. Nincs a térségnek húzó ágazata, húzó terméke. A helyi lakosok sem ismerik a helyi termékeket. Probléma/ lehetőség ▪Megoldást a térségi marketing jelenheti. Be kell vezetni egy térségi védjegyrendszert, ami az előállítás helyén túl ellenőrzi a termék minőségét is. A védjegyrendszer többszintű, megjelennek benne az esetleges speciális tulajdonságok is (pl. kézműves). Megoldási javaslat ▪A vállalkozások jól láthatóan, figyelmet felkeltően megjelenítik a termékükön a származás helyét, és az elismert speciális tulajdonságokat. A védjegyrendszer miatt a termelés ellenőrizhetővé válik, a térség termékeit térségen belül és kívül is keresni fogják. A vásárlókban kialakul egyfajta termékhűség, a helyi lakosok büszkébbek lesznek a helyben előállított termékekre. Cél legalább 1 meglévő vagy új védjegyrendszer rendszerépítésének támogatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret13000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/35 Kód: DA-79-GF-5-05 Sorszám: 5568 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apostag, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Hajós, Harta, Homokmégy, Izsák, Jakabszállás, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szakmár, Tass ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/35 Kód: DA-79-GF-5-06 Sorszám: 5569 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Térségi védjegyrendszer kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Akciócsoport területén az ipar az Európai Uniós támogatásoknak is folyamatosan fejlődik. A térségben egyre több üzem felel meg az EU-s követelményeknek, és egyre több képes jó minőségű készterméket előállítani. A termékeket azonban el is kell tudni a piacon, ami további beruházást igényel az értékesítés és a marketing területén. Helyzet/ adottság ▪Az Akciócsoport területén előállított termékeknek nem ismertek. Nincs a térségnek húzó ágazata, húzó terméke. A helyi lakosok sem ismerik a helyi termékeket. Probléma/ lehetőség ▪Megoldást a térségi marketing jelenheti. Be kell vezetni egy térségi védjegyrendszert, ami az előállítás helyén túl, ellenőrzi a termék minőségét is. A védjegyrendszer többszintű, megjelennek benne az esetleges speciális tulajdonságok is (pl. kézműves). Megoldási javaslat ▪A vállalkozások jól láthatóan, figyelmet felkeltően megjelenítik a termékükön a származás helyét, és az elismert speciális tulajdonságokat. A védjegyrendszer miatt a termelés ellenőrizhetővé válik, a térség termékeit térségen belül és kívül is keresni fogják. A vásárlókban kialakul egyfajta termékhűség, a helyi lakosok büszkébbek lesznek a helyben előállított termékekre. Cél legalább 1 meglévő vagy új védjegyrendszer rendszerépítésének támogatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/35 Kód: DA-79-GF-5-06 Sorszám: 5569 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bócsa, Dunatetétlen, Fajsz, Fülöpszállás, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Öregcsertő, Szalkszentmárton, Újsolt, Újtelek ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

161 160 A program alapvető célja, hogy összhangba hozza a térségben található lehetőségeket és adottságokat. 10 év múlva egy lélegző, élhető térséggé kívánunk válni, ahol mindenki megtalálja a boldogulását. Célunk, hogy csak olyan fejlesztéseket támogassunk, amelyek erős katalizátor hatással bírnak, fenntartható eredményeket produkálnak, hatásuk hosszú távon is érzékelhető. A tervben meghatározott 7 prioritás komplexen kezeli a térség problémáit, az 1, 2, 3 és 6. inkább a gazdaságfejlesztést szolgálja, az 4, 5, 7. prioritás pedig a társadalmi kérdésekre ad válaszokat, de ez az elhatárolás – főleg hatásai miatt – nem lehet ilyen egyértelmű. A vállalkozási hajlandósággal rendelkező, illetve tevékenységet folytató személyek ösztönzésével és támogatásával újabb befektetések indulhatnak el. Közös tevékenységek, akciók szorgalmazásával a meglévő vállalkozások lehetőségeit bővítjük, illetve példamutató összefogásra buzdítjuk. A vállalkozási hajlandósággal rendelkező, de piacaikat elvesztő vállalkozásoknak pedig lehetőséget kell teremtünk, hogy profilváltással továbbra is a helyi gazdaság motorjai maradjanak. A prioritás intézkedéseit a lehető leghamarabb elérhetővé akarjuk tenni, és ezután folyamatos pályázhatóságot kívánunk biztosítani, hiszen a támogatott tevékenységek és helyzetek az időtől függetlenül, bármikor előállhatnak. A gazdaságfejlesztés területén kiemelt helyet kap a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor, hiszen tradicionálisan a térség egyik legfontosabb iparága. A hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeriparban a lakosság nagyszámban érintett, ugyanakkor (3-5 éves távban) megváltoztathatatlan adottságként van jelen. Az intézkedéseket középtávon, az ÚMVP program „kihűlése” után kívánjuk végrehajtani. Az 1. és 2. célterület intézkedései alapvetően a speciális helyzetekre adnak választ, a 3. célterület viszont a működési környezet fejlesztését irányozza elő. A vállalkozásokat segítő alapinfrastruktúra kiépítésének támogatása hozzájárul a vállalkozások sikerességéhez. A piacok fejlesztése pedig a helyi termékek értékesítésének infrastruktúráját alapozza meg. Ezek mellett meg kell teremtenünk azokat a központokat, amelyek szolgáltatásaikkal tárt karokkal várják a környező térségekből beáramló tőkét is. A program alapvető célja, hogy összhangba hozza a térségben található lehetőségeket és adottságokat. 10 év múlva egy lélegző, élhető térséggé kívánunk válni, ahol mindenki megtalálja a boldogulását. Célunk, hogy csak olyan fejlesztéseket támogassunk, amelyek erős katalizátor hatással bírnak, fenntartható eredményeket produkálnak, hatásuk hosszú távon is érzékelhető. A tervben meghatározott 7 prioritás komplexen kezeli a térség problémáit, az 1, 2, 3 és 6. inkább a gazdaságfejlesztést szolgálja, az 4, 5, 7. prioritás pedig a társadalmi kérdésekre ad válaszokat, de ez az elhatárolás – főleg hatásai miatt – nem lehet ilyen egyértelmű. A vállalkozási hajlandósággal rendelkező, illetve tevékenységet folytató személyek ösztönzésével és támogatásával újabb befektetések indulhatnak el. Közös tevékenységek, akciók szorgalmazásával a meglévő vállalkozások lehetőségeit bővítjük, illetve példamutató összefogásra buzdítjuk. A vállalkozási hajlandósággal rendelkező, de piacaikat elvesztő vállalkozásoknak pedig lehetőséget kell teremtünk, hogy profilváltással továbbra is a helyi gazdaság motorjai maradjanak. A prioritás intézkedéseit a lehető leghamarabb elérhetővé akarjuk tenni, és ezután folyamatos pályázhatóságot kívánunk biztosítani, hiszen a támogatott tevékenységek és helyzetek az időtől függetlenül, bármikor előállhatnak. A gazdaságfejlesztés területén kiemelt helyet kap a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor, hiszen tradicionálisan a térség egyik legfontosabb iparága. A hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeriparban a lakosság nagyszámban érintett, ugyanakkor (3-5 éves távban) megváltoztathatatlan adottságként van jelen. Az intézkedéseket középtávon, az ÚMVP program „kihűlése” után kívánjuk végrehajtani. Az 1. és 2. célterület intézkedései alapvetően a speciális helyzetekre adnak választ, a 3. célterület viszont a működési környezet fejlesztését irányozza elő. A vállalkozásokat segítő alapinfrastruktúra kiépítésének támogatása hozzájárul a vállalkozások sikerességéhez. A piacok fejlesztése pedig a helyi termékek értékesítésének infrastruktúráját alapozza meg. Ezek mellett meg kell teremtenünk azokat a központokat, amelyek szolgáltatásaikkal tárt karokkal várják a környező térségekből beáramló tőkét is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

162 161 prioritás). A társadalmi tőke erősítésének folyamatos, soha meg nem szűnő folyamatnak kell lenni, így a prioritást nem lehet időintervallumok közé zárni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

163 162 A piacok és a vállalkozási központok létrehozását minél hamarabb el kell indítani és befejezni. A telepen belüli közüzemi infrastruktúra eléréséhez pedig folyamatosan kell forrást biztosítani a helyi vállalkozások számára. A turizmus a vidéki térségek egyik fontos kitörési pontja, gazdaságfejlesztési jellegű intézkedéseinkből sem hiányozhat. A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-, öko-, ifjúsági és rendezvény turisztikai fejlesztéseket kell segíteni, amelyek relatív alacsony befektetéssel a meglévő adottságokat is kihasználva sikeresek lehetnek. A fejlesztéseket és eredményeket következetes marketing tevékenységgel kell támogatni. Itt is működhet a turizmus elve: Ismerd meg, fedezd fel, vigyél haza valamit! A beruházásokat a stratégia megvalósításának első felében meg kell valósítani, a rendezvények és a marketing akciók támogatása folyamatosságot igényel. A település környezetének állapota hatással van az emberek hangulatára, viszonyára, a térség megítélésére, illetve a nyújtott szolgáltatások színvonalára is. Ezért kell biztosítani a rendezett településképet az utcákon a közterületeken játszótéren vagy a temetőben. A települések képének rendezése nem várhat sokáig, a terv megvalósításának első felében végre akarjuk hajtani a prioritást. A rendelkezésre álló értékes örökséget – legyen az természeti vagy épített – meg kell őrizni. Ezt szolgálja a 5. prioritás. A védett értékek rendbehozatala, megőrzése hatással van a település és környékének képére, és ezzel a lakosok, vállalkozások, turisták jóllétéhez is hozzájárul. A helyi örökség ápolásában szerepet kívánunk adni helyi gyűjteményeknek, vándortárlatoknak is. A prioritás legfontosabb elemeit a következő 2-3 évben meg kívánjuk valósítani. Az erős társadalmi tőke kölcsönös segítségnyújtást, tevékeny civil szerveződéseket, összetartozás érzését, az emberek közti kapcsolatok javulását eredményezi. Ez hatással van a mindennapi tevékenységre, a kiegyensúlyozott társadalmi életre. Helyi alkotók, hagyományőrzők, médiumok, a civil szervezetek beruházásainak támogatásával tovább lehet erősíteni a társadalmi tőkét (7. A piacok és a vállalkozási központok létrehozását minél hamarabb el kell indítani és befejezni. A telepen belüli közüzemi infrastruktúra eléréséhez pedig folyamatosan kell forrást biztosítani a helyi vállalkozások számára. A turizmus a vidéki térségek egyik fontos kitörési pontja, gazdaságfejlesztési jellegű intézkedéseinkből sem hiányozhat. A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-, öko-, ifjúsági és rendezvény turisztikai fejlesztéseket kell segíteni, amelyek relatív alacsony befektetéssel a meglévő adottságokat is kihasználva sikeresek lehetnek. A fejlesztéseket és eredményeket következetes marketing tevékenységgel kell támogatni. Itt is működhet a turizmus elve: Ismerd meg, fedezd fel, vigyél haza valamit! A beruházásokat a stratégia megvalósításának első felében meg kell valósítani, a rendezvények és a marketing akciók támogatása folyamatosságot igényel. A település környezetének állapota hatással van az emberek hangulatára, viszonyára, a térség megítélésére, illetve a nyújtott szolgáltatások színvonalára is. Ezért kell biztosítani a rendezett településképet az utcákon a közterületeken játszótéren vagy a temetőben. A települések képének rendezése nem várhat sokáig, a terv megvalósításának első felében végre akarjuk hajtani a prioritást. A rendelkezésre álló értékes örökséget – legyen az természeti vagy épített – meg kell őrizni. Ezt szolgálja a 5. prioritás. A védett értékek rendbehozatala, megőrzése hatással van a település és környékének képére, és ezzel a lakosok, vállalkozások, turisták jóllétéhez is hozzájárul. A helyi örökség ápolásában szerepet kívánunk adni helyi gyűjteményeknek, vándortárlatoknak is. A prioritás legfontosabb elemeit a következő 2-3 évben meg kívánjuk valósítani. Az erős társadalmi tőke kölcsönös segítségnyújtást, tevékeny civil szerveződéseket, összetartozás érzését, az emberek közti kapcsolatok javulását eredményezi. Ez hatással van a mindennapi tevékenységre, a kiegyensúlyozott társadalmi életre. Helyi alkotók, hagyományőrzők, médiumok, a civil szervezetek beruházásainak támogatásával tovább lehet erősíteni a társadalmi tőkét (7. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

164 163 A stratégiai terv a térség olyan integrált fejlesztését célozza meg, amely a helyi adottságokra építve keresi meg a lehetőségeket, és azokat támogatva fenntartható programot alkot. Ennek során kiemelten kezeljük a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. A fenntarthatósági szempontok közül prioritásként kezeljük a gazdasági fenntarthatóságot. A terv megkereste ugyanis azokat a legfontosabb fejlesztési területeket, amelyekre alapozva a legkevesebb forrásfelhasználással a legnagyobb katalizátor hatás érhető el. Az intézkedések fenntarthatósága ugyanis leginkább a hatásokban mérhető. Az egyes intézkedésekre szánt források ugyan elapadnak, de az általuk generált eredmények fennmaradnak. Az intézkedések alapvető közös összetartó motívuma a helyi értékeken alapuló tervezés. Ez biztosítja, hogy egy kiegyensúlyozott helyi közösség jöjjön létre a térségben. A társadalmi tőke fejlesztése, a helyi értékek felkutatása, a szimbólumként is szolgáló helyi örökségek felújítása ugyanis magával vonja a közösségi szellem fenntartását. Ez a kulturális fenntarthatóság kevésbé mérhető, viszont a terv alapfilozófiáját adja. A környezeti fenntarthatósági szempontok szerves részei az intézkedéseknek. A tájba illeszkedés, az egységes településkép, a környezetgazdálkodási programban való részvétel stb. mind-mind olyan értékelési szempontok lesznek, amelyek alapvetően befolyásolják az egyes projektek értékelését. Az intézkedések közül meghatároztunk egy olyat, amely önállóan és közvetlenül a hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek kiegyenlítését szorgalmazza. Ennek során, képzéseket biztosítunk a rendelkezésre álló forrásból. A többi intézkedés közvetetten, a foglalkoztatás minőségének és mennyiségének javításával biztosít egyenlő esélyeket. A nehezebb helyzetben lévő településeket magasabb arányú forrásokkal és a speciális programokkal kell segíteni. Az akciócsoporthoz tartozó települések közel fele a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet meghatározása alapján ilyen településnek tekinthető. Mivel ezen települések forráslehívó képessége alacsony, így számukra külön pályázható keret áll rendelkezésre. A hátrányos helyzetű csoportok esetében biztosítanunk kell számunkra az esélyek egyenlőségét a pályáztatás, a pályázatok megvalósítása és a pályázati eredmények fenntartása idején is. A stratégiai terv a térség olyan integrált fejlesztését célozza meg, amely a helyi adottságokra építve keresi meg a lehetőségeket, és azokat támogatva fenntartható programot alkot. Ennek során kiemelten kezeljük a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. A fenntarthatósági szempontok közül prioritásként kezeljük a gazdasági fenntarthatóságot. A terv megkereste ugyanis azokat a legfontosabb fejlesztési területeket, amelyekre alapozva a legkevesebb forrásfelhasználással a legnagyobb katalizátor hatás érhető el. Az intézkedések fenntarthatósága ugyanis leginkább a hatásokban mérhető. Az egyes intézkedésekre szánt források ugyan elapadnak, de az általuk generált eredmények fennmaradnak. Az intézkedések alapvető közös összetartó motívuma a helyi értékeken alapuló tervezés. Ez biztosítja, hogy egy kiegyensúlyozott helyi közösség jöjjön létre a térségben. A társadalmi tőke fejlesztése, a helyi értékek felkutatása, a szimbólumként is szolgáló helyi örökségek felújítása ugyanis magával vonja a közösségi szellem fenntartását. Ez a kulturális fenntarthatóság kevésbé mérhető, viszont a terv alapfilozófiáját adja. A környezeti fenntarthatósági szempontok szerves részei az intézkedéseknek. A tájba illeszkedés, az egységes településkép, a környezetgazdálkodási programban való részvétel stb. mind-mind olyan értékelési szempontok lesznek, amelyek alapvetően befolyásolják az egyes projektek értékelését. Az intézkedések közül meghatároztunk egy olyat, amely önállóan és közvetlenül a hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek kiegyenlítését szorgalmazza. Ennek során, képzéseket biztosítunk a rendelkezésre álló forrásból. A többi intézkedés közvetetten, a foglalkoztatás minőségének és mennyiségének javításával biztosít egyenlő esélyeket. A nehezebb helyzetben lévő településeket magasabb arányú forrásokkal és a speciális programokkal kell segíteni. Az akciócsoporthoz tartozó települések közel fele a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet meghatározása alapján ilyen településnek tekinthető. Mivel ezen települések forráslehívó képessége alacsony, így számukra külön pályázható keret áll rendelkezésre. A hátrányos helyzetű csoportok esetében biztosítanunk kell számunkra az esélyek egyenlőségét a pályáztatás, a pályázatok megvalósítása és a pályázati eredmények fenntartása idején is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

165 164 A helyi pályázatokban értékelési szempontként ki kell térni a hátrányos helyzetű csoportokra. A pályázati adatlapon elvárjuk a pályázótól a nők, kisebbségek, csökkent munkaképességűek, mint klasszikusan hátrányos helyzetű csoportok kezelésének bemutatását a projekt keretein belül. Az egyes projektek megvalósítása esetén egyenlő bánásmódot kívánunk a kivitelezők kiválasztásakor is. A fenntartás folyamán figyelni kell, hogy egyenlő eséllyel részesüljenek a hátrányos helyzetű csoportok a projekt eredményeiből is. A mozgáskorlátozottak számára biztosítani kell, hogy a Terv keretében megvalósuló projektek (pl.: épített és környezeti tájkép fejlesztése) esetén biztosítsuk a megfelelő akadálymentesítettséget. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

166 165 A részvételen alapuló tervezés módszerének alkalmazásába a térség szereplőinek már az 1999-es SAPARD tervezés, majd ennek 2004-es felülvizsgálata során volt alkalma belekóstolni. Ennek a programnak a keretében sikerült olyan tapasztalatokat szerezni és személyeket megismerni, akik érdeklődésükkel, tapasztalatukkal és hozzászólásukkal elő tudják segíteni azt, hogy jó terv születhessen. Ezt egészítették a vonatkozó kistérségek (Kiskőrösi, Kalocsai, Kunszentmiklósi) fejlesztési programja, mely inkább csak a hangsúlyokban különböztek egymástól. A kisvállalkozások, a mezőgazdaság, turizmus, vidéki településkép fejlesztése mindegyiknek hangsúlyos része volt. A LEADER+ programban több jelenlegi tagtelepülés részt vett, ebből a LEADER módszertan megismerését tekintették a legfontosabb eredménynek, hiszen a rendelkezésre álló források érdemben nem volt a térségre hatással. Ezentúl léteznek kisebb-nagyobb átfogású települési, kistérségi programok is (Területfejlesztési programok, TAN-TÉR Program, „Kiugrás” Képzési és foglalkoztatási program, Kistérségi Foglalkoztatási Megállapodás program, Küzdelem a munkavilágából való kirekesztődés ellen program), amelyek a térség adottságainak felmérésével és az egyes szektorok megismerésével hatott a jelenlegi programra. A felsorolt programok közül tapasztalatok szerint az volt sikeresebb, amely mellé közvetve vagy közvetlenül forrást is lehetett igényelni. A programok nagy része csak tanulmány maradt, mert a célok mellé nem volt a programalkotóknak elég eszközük a megvalósításra, illetve az utólagos kontroll, felülvizsgálat sokszor elmaradt A Helyi Vidékfejlesztési Koncepció azonban átvette a fenti tervek eszmeiségét. A program keretében a Bács-Kiskun megye 20 települése és a településekből delegált civil és gazdasági szervezetek fogtak össze egy közös „alulról” kezdeményezett vidékfejlesztési koncepció kidolgozására. A program tervezése során tartott problémafeltárás rávilágított a LEADER programban követett vidékfejlesztés stratégiai fókuszára, a helyi értékekre alapozó vidékfejlesztés szükségességére. A részvételen alapuló tervezés módszerének alkalmazásába a térség szereplőinek már az 1999-es SAPARD tervezés, majd ennek 2004-es felülvizsgálata során volt alkalma belekóstolni. Ennek a programnak a keretében sikerült olyan tapasztalatokat szerezni és személyeket megismerni, akik érdeklődésükkel, tapasztalatukkal és hozzászólásukkal elő tudják segíteni azt, hogy jó terv születhessen. Ezt egészítették a vonatkozó kistérségek (Kiskőrösi, Kalocsai, Kunszentmiklósi) fejlesztési programja, mely inkább csak a hangsúlyokban különböztek egymástól. A kisvállalkozások, a mezőgazdaság, turizmus, vidéki településkép fejlesztése mindegyiknek hangsúlyos része volt. A LEADER+ programban több jelenlegi tagtelepülés részt vett, ebből a LEADER módszertan megismerését tekintették a legfontosabb eredménynek, hiszen a rendelkezésre álló források érdemben nem volt a térségre hatással. Ezentúl léteznek kisebb-nagyobb átfogású települési, kistérségi programok is (Területfejlesztési programok, TAN-TÉR Program, „Kiugrás” Képzési és foglalkoztatási program, Kistérségi Foglalkoztatási Megállapodás program, Küzdelem a munkavilágából való kirekesztődés ellen program), amelyek a térség adottságainak felmérésével és az egyes szektorok megismerésével hatott a jelenlegi programra. A felsorolt programok közül tapasztalatok szerint az volt sikeresebb, amely mellé közvetve vagy közvetlenül forrást is lehetett igényelni. A programok nagy része csak tanulmány maradt, mert a célok mellé nem volt a programalkotóknak elég eszközük a megvalósításra, illetve az utólagos kontroll, felülvizsgálat sokszor elmaradt A Helyi Vidékfejlesztési Koncepció azonban átvette a fenti tervek eszmeiségét. A program keretében a Bács-Kiskun megye 20 települése és a településekből delegált civil és gazdasági szervezetek fogtak össze egy közös „alulról” kezdeményezett vidékfejlesztési koncepció kidolgozására. A program tervezése során tartott problémafeltárás rávilágított a LEADER programban követett vidékfejlesztés stratégiai fókuszára, a helyi értékekre alapozó vidékfejlesztés szükségességére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

167 166 A tervezés előkészítésének szakaszában felkerestünk minden települést, ahol beszélgetéseket, ötletbörzéket tartottunk. Ezek a találkozások meggyőztek bennünket arról, hogy igen nagy jelentősége van ennek a részvételen alapuló tervezésnek a térségi együttműködés kialakításában. A helyi vidékfejlesztési terv kialakítása során igyekeztünk maximálisan figyelembe venni a javaslatokat, illetve amelyek nem illettek a vidékfejlesztés témakörébe, javaslatként tovább adtuk a területfejlesztéssel foglalkozó kollégáinknak. A tervezés előkészítésének szakaszában felkerestünk minden települést, ahol beszélgetéseket, ötletbörzéket tartottunk. Ezek a találkozások meggyőztek bennünket arról, hogy igen nagy jelentősége van ennek a részvételen alapuló tervezésnek a térségi együttműködés kialakításában. A helyi vidékfejlesztési terv kialakítása során igyekeztünk maximálisan figyelembe venni a javaslatokat, illetve amelyek nem illettek a vidékfejlesztés témakörébe, javaslatként tovább adtuk a területfejlesztéssel foglalkozó kollégáinknak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

168 167 A terv a térség integrált fejlesztését célozza meg. Ebben a központi szerepet a speciális helyzetű vállalkozások, a mezőgazdaság, a falusi turizmus és a közösségi összetartó erők fejlesztése kapják. A terv megkereste azokat a legfontosabb fejlesztési területeket, amelyekre alapozva a legnagyobb multiplikatív hatás érhető el más szakágak tekintetében is. A közös együttélés megtanította a térség lakosait, hogy közös célokkal, együttműködéssel az egész térség képes fejlődni. A program tervezése során tartott problémafeltárás rávilágított a LEADER programban követett vidékfejlesztés stratégiai fókuszára, az értékekre hangolt vidékfejlesztés, egy értékközpontú modell bevezetésének szükségességére. A LEADER-t jellemző innovativitás és újszerűség a tervezés és a megvalósítás módszertanában, nem pedig a fejlesztési célokban találhatóak meg. A fejlesztési célok nem egyedülállóak, azonban azok egymást erősítő összekapcsolása eddig nem volt tapasztalható a térség programjaiban. Az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsoportjának sikeres megvalósítását az akciócsoport vidékfejlesztési egyesület formájában kívánja biztosítani. Az egyesület döntéshozó grémiuma az elnökség, mely 15 tagból áll. Az egyesület felügyelő, ellenőrző szerve az 5 tagú felügyelő bizottság. Az egyesület munkaszervezete látja el a térségi szintű szaktanácsadási feladatokat. Az országban több közhasznú csoport is alakult a vidékfejlesztési közösségek megsegítésére. Csoportunk szükségesnek tartja, hogy csatlakozzon egy olyan szervezethez, amely hálózatot épít, szakmai tanácsokat adhat a helyi pályáztatáshoz, megossza a legjobb gyakorlatot és összefogja a közösségeket. A program kiépítésében kiemelt szerepet kap a program egységes jellege. Mindez az jelenti, hogy a terv nem valósul meg teljes mértékben, ha csak néhány intézkedés fejlesztési célja teljesül. A célok együttes megvalósulása jelenti a legnagyobb eredményt. A terv hatása is csak együttesen mérhető. A stratégia kialakítása során, az alulról építkezést segítve, igyekeztünk maximálisan figyelembe venni a javaslatokat. A terv a térség integrált fejlesztését célozza meg. Ebben a központi szerepet a speciális helyzetű vállalkozások, a mezőgazdaság, a falusi turizmus és a közösségi összetartó erők fejlesztése kapják. A terv megkereste azokat a legfontosabb fejlesztési területeket, amelyekre alapozva a legnagyobb multiplikatív hatás érhető el más szakágak tekintetében is. A közös együttélés megtanította a térség lakosait, hogy közös célokkal, együttműködéssel az egész térség képes fejlődni. A program tervezése során tartott problémafeltárás rávilágított a LEADER programban követett vidékfejlesztés stratégiai fókuszára, az értékekre hangolt vidékfejlesztés, egy értékközpontú modell bevezetésének szükségességére. A LEADER-t jellemző innovativitás és újszerűség a tervezés és a megvalósítás módszertanában, nem pedig a fejlesztési célokban találhatóak meg. A fejlesztési célok nem egyedülállóak, azonban azok egymást erősítő összekapcsolása eddig nem volt tapasztalható a térség programjaiban. Az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsoportjának sikeres megvalósítását az akciócsoport vidékfejlesztési egyesület formájában kívánja biztosítani. Az egyesület döntéshozó grémiuma az elnökség, mely 15 tagból áll. Az egyesület felügyelő, ellenőrző szerve az 5 tagú felügyelő bizottság. Az egyesület munkaszervezete látja el a térségi szintű szaktanácsadási feladatokat. Az országban több közhasznú csoport is alakult a vidékfejlesztési közösségek megsegítésére. Csoportunk szükségesnek tartja, hogy csatlakozzon egy olyan szervezethez, amely hálózatot épít, szakmai tanácsokat adhat a helyi pályáztatáshoz, megossza a legjobb gyakorlatot és összefogja a közösségeket. A program kiépítésében kiemelt szerepet kap a program egységes jellege. Mindez az jelenti, hogy a terv nem valósul meg teljes mértékben, ha csak néhány intézkedés fejlesztési célja teljesül. A célok együttes megvalósulása jelenti a legnagyobb eredményt. A terv hatása is csak együttesen mérhető. A stratégia kialakítása során, az alulról építkezést segítve, igyekeztünk maximálisan figyelembe venni a javaslatokat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

169 168 A stratégia megismertetésére és a visszajelzésekre eddig is hangsúlyt fektetett a tervezési csoport, fontos, hogy ez megmaradjon a megvalósítás időszakában is. A terv végrehajtásához kidolgozott, jól ütemezett kommunikációs tervre lesz szükség, amely biztosítja a kétirányú kommunikációt. A térség már meglévő kommunikációs csatornáit használtuk a program megvalósításának előkészítő, tervezési szakaszában. Ezek a személyes kapcsolatok, a telefon és Internet kapcsolatok, értekezletek, lakossági fórumok, levelek, elektronikus levelek, hírlevelek, faliújság, web-lap, napilapok, különböző tájékoztatók voltak. A terv elkészítését követően az előzőeken kívül különböző szakmai rendezvények tartását tervezzük, ahol rendszeresen bemutatjuk a program előrehaladását, a lakosság tájékoztatására, a figyelem felkeltésére hirdetményeket, reklámokat jelentetünk meg. A stratégia megismertetésére és a visszajelzésekre eddig is hangsúlyt fektetett a tervezési csoport, fontos, hogy ez megmaradjon a megvalósítás időszakában is. A terv végrehajtásához kidolgozott, jól ütemezett kommunikációs tervre lesz szükség, amely biztosítja a kétirányú kommunikációt. A térség már meglévő kommunikációs csatornáit használtuk a program megvalósításának előkészítő, tervezési szakaszában. Ezek a személyes kapcsolatok, a telefon és Internet kapcsolatok, értekezletek, lakossági fórumok, levelek, elektronikus levelek, hírlevelek, faliújság, web-lap, napilapok, különböző tájékoztatók voltak. A terv elkészítését követően az előzőeken kívül különböző szakmai rendezvények tartását tervezzük, ahol rendszeresen bemutatjuk a program előrehaladását, a lakosság tájékoztatására, a figyelem felkeltésére hirdetményeket, reklámokat jelentetünk meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dunamellék LEADER Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."

Hasonló előadás


Google Hirdetések