Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HALMAI PÉTER KONVERGENCIA ÉS NÖVEKEDÉS Közgazdász vándorgyűlés Nyíregyháza, 2006. szeptember 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HALMAI PÉTER KONVERGENCIA ÉS NÖVEKEDÉS Közgazdász vándorgyűlés Nyíregyháza, 2006. szeptember 1."— Előadás másolata:

1 HALMAI PÉTER KONVERGENCIA ÉS NÖVEKEDÉS Közgazdász vándorgyűlés Nyíregyháza, szeptember 1.

2 Tartalom 1.Nominális és reálkonvergencia 2.A konvergencia gazdaságelmélete 3.Növekedési és konvergencia kilátások az EU-ban 4.Növekedés, potenciális növekedés Magyarországon 5.Lisszabon és a növekedés

3 Növekedés és reálkonvergencia Ország GDP/fő (EU-15 %) Reál GDP növekedés átlaga (%) Csehország 61,967,82,3 Magyarország 45,557,24,3 Lengyelország 40,146,03,9 Szlovénia 64,575,03,9 Szlovákia 42,350,14,1 EU ,352,13,9

4 Hosszú távú konvergencia Évek GDP / fő % EU- 10EU- 15

5 Potenciális növekedés ütem egyes EU- 10 országokban OrszágIdőszak átlagPotenciális növekedési ütem Csehország , ,9 Magyarország , ,8 Lengyelország , ,0 Szlovénia , ,7 Szlovákia , ,7 EU , ,5 EU , ,0

6 Gazdasági konvergencia I. Konvergáló gazdaságok (Sachs) –pragmatikus gazdaságpolitika –világgazdasági integráció (FDI, technológia transzfer) –piacgazdasági intézmények „Többszörös egyensúly” elmélete konvergencia az egyes országok növekedési potenciálja eltérő: − eltérő megtakarítási hányad − népességváltozás eltérő üteme különböző struktúrális jellemzőkkel rendelkező régiók különböző állandósult állapothoz konvergálnak „konvergencia klubok” nem azonos jövedelemi szinten

7 Gazdasági konvergencia II. „Feltételes konvergencia” (Mankiw, Romer, Weil) a népesség növekedési ütemétől; a megtakarítási rátától; az emberi tőke indikátortól függően Tanulságok a konvergencia függ a tőkefelhalmozás ütemétől; a népesség növekedésétől; megfelelő és hatékony intézmények kiépítésétől; a gazdaságpolitikától; üteme a kiinduló helyzettől és a növekedési potenciáltól függ; meghatározó jelentőségű a fizikai és a humán tőke akkumulációja

8 A termelékenység növekedésének tényezői Ledogozott munkaórák Az „átlagos humán tőke” javulása A tőkeigényesség növekedése –ICT szerepe a fizikai tőkeakkumulációban –beruházási ráta alakulása –tőke - munka helyettesítés, „munkabővítő technikai haladás” Teljes tényező termelékenység (TFP) alakulása

9 AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP ÉS EGYES TÉNYEZŐI ELTÉRÉSE AZ USA, AZ EU15 ÉS EGYES EURÓPAI ORSZÁGOK KÖZÖTT (2003, százalékban)

10 Munkatermelékenység növekedése Éves változás %-ban EU-15USAVilág további része

11 Tőkeintenzitás növekedése ,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0, Éves változás %-ban EU-15USAVilág egyéb része

12 TFP növekedés aránya ,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1, Éves változás %-ban EU-15USAVilág további része

13 Potenciális növekedés és annak tényezői (%) Időszak átlag Potenciális növekedési ütem Hozzájárulás a potenciális növekedéshez MunkaTőkeTFP EU ,6- 0,82,32, ,5- 0,41,82,1 EU ,30,30,81, ,00,40,61,0

14 Potenciális növekedési ütem (évi átlag %-ban) 2,53,54,7EU ,42,12,2EU ,52,22,4EU ,12,83,7Szlovénia 2,64,24,6Szlovákia 2,73,84,6Lengyelország 2,32,83,7Magyarország 2,22,93,5Csehország – 2010

15 Konvergencia-program és gazdasági növekedés Átmeneti lassulás ban a kiigazító intézkedések hatására, 2009-től visszatér a 4% körüli ütemhez, majd tovább gyorsul (2011-ben 4,6%) „Múló rosszullét” vagy tartós lassulás? –potenciális növekedés –hosszabb távú növekedési kilátások a növekedési áldozat minimalizálásának igénye

16 Bruttó állóeszköz-felhalmozás és az államháztartás elsődleges folyó kiadásai a GDP %-ban a GDP %-ban Bruttó állóeszköz felhasználás (vállalati) Bruttó állóeszköz felhasználás (nemzetgazdaság) Államháztartás elsődleges folyó kaidása

17 Összes beruházás a GDP %-ban CsehországSpanyolországÍrország MagyarországSzlovéniaSzlovákia

18 Növekedés, potenciális növekedés (%-ban) 3,21,90,90,21,02,21,61,4 Kibocsátási rés 2. -0,4-1,2-1,7-1,9- 0,61,21,11,0 Kibocsátási rés 1. 3,3 3,4 3,5 3,7 Potenciális GDP 2. 3,93,83,9 4,0 4,1 Potenciális GDP 1. 4,64,34,12,62,24,1 5,2 GDP

19 Növekedési pálya Alacsony fizikai tőke/GDP hányados növekvő tőkeigényesség Alacsony és csökkenő beruházási és megtakarítási ráta Növekedési pályakorrekció igénye: állóeszköz- felhalmozás arányának növelése Egyidejű, összeadódó követelmények: –fiskális alkalmazkodás –államháztartás fogyasztási jellegű kiadásainak mérsékelése, infrasturktúrális beruházások finanszírozása –nagyobb háztartási megtakarítások –gyorsabb, nem adóssággeneráló külföldi forrásbevonás –gazdaságpolitikai hitelesség „Take off” versus csökkenő potenciális növekedési ráta

20 LISSZABONI STRATÉGIA Növekedés: –a termelékenység növekedése (a produktív rendszerek hatékonysága és innovatív kapacitása növekedése révén) –foglalkoztatási ráta emelése (új munkahelyek keletkezése, a ledolgozott összes munkamennyiség növekedése) Növekedés és foglalkoztatottság Lisszaboni Stratégia: a piac működését javító strukturális reformok révén a foglalkoztatási ráta fenntartható növelése, a termelékenység gyorsabb növekedése.

21 A foglalkoztatás alakulása az EU25 országaiban (százalékban) Megjegyzés: A vastag vonal a Lisszaboni stratégia által 2010-re kitűzött célt tartalmazza

22 K+F KIADÁS AZ EU25 ORSZÁGAIBAN A GDP SZÁZALÉKÁBAN (1999, 2003) Megjegyzés: A vastag vonal a Lisszaboni stratégia által 2010-re kitűzött célt tartalmazza

23 KÖLCSÖNHATÁSOK Termék- és munkaerőpiaci reformok együttes hatása → a termékpiaci verseny erősödése → csökken a gazdasági járadék → növekvő hatékonysági kényszer, innováció, a teljes tényező termelékenység (TFP) növekedése Termékpiaci dereguláció és integráció, a tudásba történő befektetés együttes hatása. → szabályozási reformok  kedvezőbb, a beruházásokat ösztönző üzleti környezet előmozdítása → K+F kiadások endogén növekedését előmozdító feltételek előmozdítása

24 REFORM – SZINERGIA Strukturális reformok átfogó és koordinált alkalmazása  egymást erősítő szinergikus hatás Pozitív szinergiát előmozdító reformcsomagok alkalmazási tapasztalatai: –angolszász modell –skandináv modell Tovagyűrűző hatások: fiskális politikák, illetve termék-, tőke- és munkaerőpiaci struktúrális reformok  tagországok közötti gazdaságpolitikai koordináció (kooperatív többlet) pozitív tovagyűrűzés Eltérő tagországi hatások  Lisszabon-paradoxon

25 23,011,9Európai Unió 37,315,2Szlovénia 43,219,4Magyarország 30,013,9Csehország 46,025,7Lengyelország 26,110,9Portugália 34,418,0Görögország 18,2 7,8Ausztria 27,610,7Írország 7,8 4,5Svédország 10,5 4,8Dánia 14,8 6,1Hollandia 36,018,4Olaszország 13,6 7,0Egyesült Királyság 22,813,1Franciaország 19,110,3Németország Felső sávAlsó sáv GDP emelkedése 2025-re (%) Országok

26 HALMAI PÉTER KONVERGENCIA ÉS NÖVEKEDÉS Közgazdász vándorgyűlés Nyíregyháza, szeptember 1.

27 A TELJES TÉNYEZŐ TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA (a GDP%-ában) 1,30, – ,41, – , – ,21, – ,11, – ,91, – 1985 Egyesült ÁllamokEU-15

28 Nominális konvergencia indikátorai Ország Infláció (%) Kamat ráta (hosszú lejáratú, nominális %) Folyófizetési hiány(GDP %) Államadóság (GDP %) Csehország8,01,66,33,5-3,6-2,615,830,5 Magyarország18,53,58,06,6-5,5-6,160,058,4 Lengyelország15,02,210,75,2-1,8-2,539,342,5 Szlovénia8,32,5-3,8-2,0-1,824,629,1 Szlovákia6,02,88,03,5-7,1-2,947,434,5 EU- 109,13,18,14,4-3,2-2,937,441,1


Letölteni ppt "HALMAI PÉTER KONVERGENCIA ÉS NÖVEKEDÉS Közgazdász vándorgyűlés Nyíregyháza, 2006. szeptember 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések