Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár

Az előadások a következő témára: "Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár"— Előadás másolata:

1 Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár
Japán, az USA és az EU a szuverén adósságválság szorításában

2 Tartalom Japán USA GMU Összefoglalás, következtetések
A szuverén adósságválság fő vonásai Japán USA GMU Összefoglalás, következtetések

3 A szuverén adósságválság fő vonásai
Egy-másfél éves késéssel követik a pénzügyi-gazdasági válságokat. A pénzügyi válságok következménye. Szuverén adósok (államok) fizetőképessége kerül veszélybe. Oka: recesszió, anticiklikus fiskális politika, állami bankmentés. Rövid távú (adott esetben sikeres) válságkezelés hosszabb távú következménye.

4 A szuverén adósságválság fő vonásai
Államcsőd gyenge formája: adott állam nem képes külső és belső forrásokat bevonni az államháztartási deficit és az államadósság finanszírozására. kamatfizetésre vonatkozó moratórium, az államadósság átstrukturálása, a törlesztés feltételeinek módosítása. Megengedőbb változata: az infláció nagymértékű gyorsulása, ennek nyomán a hivatalos fizetőeszköz újradenominálása, a tőkeáramlásokra vonatkozó korlátozások bevezetése, olyan speciális adók kivetése, amelyek megszegik a magánszférában kötött szerződéseket, államadósság tárgyalásos átstrukturálása, átütemezése.

5 A szuverén adósságválság fő vonásai
Államok nem mehetnek csődbe. Árnyaltabb megfogalmazás: adósságrendezés: fizetési feltételek változnak,de nem változik a fizetési kötelezettség jelenértéke. adósságátstrukturálás: az adós jövőbeli fizetési kötelezettségeinek jelenértéke is csökken.

6 A szuverén adósságválság fő vonásai
Reinhart – Rogoff: GDP-dinamika és államadósság/GDP közötti kapcsolat: 90% alatt gyenge, de az alacsonyabb államadósság-rátájú országok gyorsabban növekedtek. 90% fölött erős, lassú növekedés. Ezek statisztikai összefüggések.

7 A szuverén adósságválságnak való kitettség
Néhány ország államadóssága (A GDP %-ában) Japán 223,1 236,1 242,1 USA 92,0 98,3 102,4 GMU 85,4 87,7 88,5 Belgium 96,8 97,0 97,5 Írország 96,2 112,0 117,9 Görögország 142,8 157,7 166,1 Spanyolország 60,1 68,1 71,0 Olaszország 119,0 120,3 119,8 Portugália 93,0 101,7 107,4 Forrás: Európai Bizottság

8 A szuverén adósságválsággal kapcsolatos kihívások
Politikai korlátok: sok országban választások lesznek a következő fél-egy évben. Globális növekedéslassulás.(Olaszország és Spanyolország problémáit elsősorban ez okozza.) Az államháztartási hiány szinkronizált csökkentése növekedéslassulást, illetve recessziót okozhat.

9 USA A válságkezelés jegybanki eszköztára kimerülőben (kamatláb-politika, mennyiségi könnyítés, „twist”). Politikai megosztottság a gazdaságpolitika irányát illetően, azon belül az adósságkezelést tekintve. Az államadósság nagyságát törvényben korlátozták: 14,000 milliárd dollár volt a legutóbbi plafon. A 2011 augusztusi kétpárti megállapodás átmeneti megoldás,a hosszú távú kezelés hiányzik.

10 USA Az S & P például miközben AAA-ról AA+-ra minősítette le az amerikai szuverén adósságot. A leminősítés oka politikai jellegű. 70 amerikai vállalat minősítése kedvezőbb, mint az USA államadósságáé. Az USA államadóssága CDS-felárai nőttek. Egyes amerikai vállalatok CDS-felárai alacsonyabbak, mint az államadósságéi. A vállalatok könyvei jobban átláthatók, mint az amerikai államháztartás.

11 USA Az ÁHT politikai voaltilitása a pénzáramlásokat is befolyásolja.
Ennek ellenére az amerikai kormány olcsóbban jut hitelhez, mint a jobb minősítésű vállalatai. Az S&P általi leminősítést követő turbulencia után az állampapír-hozamok csökkentek, a piac nem minősítette le az USA-t.

12 USA Megkérdőjeleződik az állampapírok kockázatmentes kamatlába, portfolió-elméleteket újra kell gondolni. Annak fényében, hogy a dollár a világ tartalékvalutája, az amerikai államcsőd valószínűtlen. Túlzott rövid távú fiskális restrikció a globális hatások miatt nem lenne szerencsés. Rövid távú célzott, keresletet generáló fiskális stimulus hosszú távú szerkezeti reformokkal kombinálva. Középtávú infrastruktúra-fejlesztés lehet célszerű.

13 Japán Az ország több mint két évtizede a lassú növekedés és a növekvő államadósság csapdájában van. Az expanzív fiskális politika nem oldotta meg a gazdaság szerkezeti gondjait. Patthelyzet a politikai elitben: gyenge kormányok, amelyek a problémákat nem oldják meg, hanem görgetik maguk előtt.

14 Japán A bruttó államadósság meghaladja a a GDP 200 százalékát.
A nettó államadósság ennek a fele. 95%-ban belföldi megtakarítások finanszírozzák, emiatt alacsony a külföldi tőkére való ráutaltság, de ez nem mehet a végtelenségig. Demográfiai trendek: elöregedő népesség.

15 Japán Kedvezőtlen gazdasági növekedési kilátások.
A Moody's AA3-ról AA2-re rontotta az a japán szuverén adósság minősítését 2011 augusztusában. Erős jen. 1000 milliárd dollár devizatartalék.

16 Gazdasági és Monetáris Unió
A GMU GDP-arányos államadóssága kisebb, mint az USA-é és Japáné. A válságkezelés belpolitikai okok miatt lassú és tétova volt. A határozatlanság miatt nőttek a válságkezelés költségei.

17 Gazdasági és Monetáris Unió
A GMU három tagadásra épül: Nincs kiválás a GMU-ból. Nincs kisegítés vagy kimentés (no bail-out). Nincs államcsőd. A válság hatására egyre inkább bebizonyosodott, hogy a háromból egyszerre csak kettő érvényesíthető. A válságkezelés során eddig a ki nem segítést adták fel.

18 Gazdasági és Monetáris Unió
Kiválás: Erős tagországok: Németország, Finnország, Hollandia, Ausztria Gyenge tagállamok: Görögország, Írország, Portugália, Ciprus (a görög kitettség miatt) Költség: Német GDP 20-25%-a. Görög GDP 40-50%-a.

19 Gazdasági és Monetáris Unió
Kimentés: Az LSZ rendelkezései alapján történt, eddig ez dominált. EU, IMF pénzügyi csomag Görögországnak 2010 májusában EFSF (250 milliárd euróról 440 milliárd euróra nő a forrása) Kicsiknek elég, de Olaszország és Spanyolországé kisegítéséhez kevés. EFSF bankká minősítése? ESM (az EFSF utódja lesz).

20 Gazdasági és Monetáris Unió
Kimentés: „Tűzfal” a fizetőképes országok (Spanyolország, Olaszország) köré (pl mrd euró? Német és francia szuverén adósságok leminősítése? De mi lesz Belgiummal és Franciaországgal? Eurókötvény, azaz minden egyes GMU-tag adósságát a többi is támogatja? Megoldás az EFSF hiányosságaira. Csak akkor megoldás, ha fiskális és egyéb reformokkal párosul.

21 Gazdasági és Monetáris Unió
Kimentés: Az ECB mint végső mentsvár? (Vásárolja a nehézségekkel küszködő GMU-tagok állampapírjait a másodlagos piacon.) Belpolitikai korlátok a tagállamokban. Időnyerés, amíg a szuverén adósságválság által érintett bankokat feltőkésítik. Az EU nem transzferunió. A végtelenségig nem lehet finanszírozni Görögországot és a déli perifériát. A támogatás feltételeinek való megfelelés (további fiskális restrikció) a recessziós nyomást erősíti. A nagyobb áldozatvállalás minden GMU-tagnak érdeke.

22 Gazdasági és Monetáris Unió
Államcsőd: A ki nem segítési klauzulából következik. Túlságosan költségesnek tartották. Rendezett „államcsőd”, vagy a piac kényszeríti ki? Az EU a ki nem segítés és az államcsőd klauzula felpuhítására törekszik.

23 Gazdasági és Monetáris Unió
A válságkezeléssel szembeni követelmények: Eldönteni, hogy mely EU-országok illikvidek, de nem fizetésképtelenek (Spanyolország és Olaszország) és melyek fizetésképtelenek (Görögország). A tagállamok bankjainak feltőkésítése, hogy túléljék a szuverén adósságválságot ( milliárd euró). Az EU-ra vagy a GMU-ra kiterjedő betétbiztosítási rendszer.

24 Gazdasági és Monetáris Unió
A válságkezeléssel szembeni követelmények: c) Egyoldalú restriktív fiskális politikák erőltetése helyett növekedésbarát gazdaságpolitika kidolgozása. (Olaszország és Spanyolország problémái a lassú növekedésből is adódnak.) d) Új jogi és intézményi feltételek kialakítása – hosszabb távú feladat.

25 Összefoglalás, következtetések
A szuverén adósságválság megoldásának szűk keresztmetszete mindenütt politikai jellegű. A tétovázás eddig is nagy károkat és költségnövekedést okozott, főleg az EU-ban, de másutt is. Az USA leminősítésével megkérdőjeleződött az állampapírok kockázatmentes kamatlába, emiatt a portfolió-elméleteket újra kell gondolni. Szinkronizált államháztartási konszolidáció recesszióhoz vezethet, ehelyett globális koordináció.

26 Összefoglalás, következtetések
Hogyan kezeljék a növekedés és az egyensúly dilemmáját? Nagyobb hangsúlyt a növekedésre! A kiválás költségei nagyobbak, mint Görögország, Írország és Portugália kimentésének költségei. A GMU felbomlása nem zárható ki, de kis valószínűségű esemény.