Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Japán, az USA és az EU a szuverén adósságválság szorításában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Japán, az USA és az EU a szuverén adósságválság szorításában."— Előadás másolata:

1 Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Japán, az USA és az EU a szuverén adósságválság szorításában

2 Tartalom A szuverén adósságválság fő vonásai Japán USA GMU Összefoglalás, következtetések

3 A szuverén adósságválság fő vonásai Egy-másfél éves késéssel követik a pénzügyi- gazdasági válságokat. A pénzügyi válságok következménye. Szuverén adósok (államok) fizetőképessége kerül veszélybe. Oka: recesszió, anticiklikus fiskális politika, állami bankmentés. Rövid távú (adott esetben sikeres) válságkezelés hosszabb távú következménye.

4 A szuverén adósságválság fő vonásai Államcsőd gyenge formája: adott állam nem képes külső és belső forrásokat bevonni az államháztartási deficit és az államadósság finanszírozására. kamatfizetésre vonatkozó moratórium, az államadósság átstrukturálása, a törlesztés feltételeinek módosítása. Megengedőbb változata: az infláció nagymértékű gyorsulása, ennek nyomán a hivatalos fizetőeszköz újradenominálása, a tőkeáramlásokra vonatkozó korlátozások bevezetése, olyan speciális adók kivetése, amelyek megszegik a magánszférában kötött szerződéseket, államadósság tárgyalásos átstrukturálása, átütemezése.

5 A szuverén adósságválság fő vonásai Államok nem mehetnek csődbe. Árnyaltabb megfogalmazás:  adósságrendezés: fizetési feltételek változnak,de nem változik a fizetési kötelezettség jelenértéke.  adósságátstrukturálás: az adós jövőbeli fizetési kötelezettségeinek jelenértéke is csökken.

6 A szuverén adósságválság fő vonásai Reinhart – Rogoff: GDP-dinamika és államadósság/GDP közötti kapcsolat: 90% alatt gyenge, de az alacsonyabb államadósság-rátájú országok gyorsabban növekedtek. 90% fölött erős, lassú növekedés. Ezek statisztikai összefüggések.

7 A szuverén adósságválságnak való kitettség Néhány ország államadóssága (A GDP %-ában) Japán223,1236,1242,1 USA92,098,3102,4 GMU85,487,788,5 - Belgium96,897,097,5 - Írország96,2112,0117,9 - Görögország142,8157,7166,1 - Spanyolország60,168,171,0 - Olaszország119,0120,3119,8 - Portugália93,0101,7107,4 Forrás: Európai Bizottság

8 A szuverén adósságválsággal kapcsolatos kihívások Politikai korlátok: sok országban választások lesznek a következő fél-egy évben. Globális növekedéslassulás.(Olaszország és Spanyolország problémáit elsősorban ez okozza.) Az államháztartási hiány szinkronizált csökkentése növekedéslassulást, illetve recessziót okozhat.

9 USA A válságkezelés jegybanki eszköztára kimerülőben (kamatláb-politika, mennyiségi könnyítés, „twist”). Politikai megosztottság a gazdaságpolitika irányát illetően, azon belül az adósságkezelést tekintve. Az államadósság nagyságát törvényben korlátozták: 14,000 milliárd dollár volt a legutóbbi plafon. A 2011 augusztusi kétpárti megállapodás átmeneti megoldás,a hosszú távú kezelés hiányzik.

10 USA Az S & P például miközben AAA-ról AA+-ra minősítette le az amerikai szuverén adósságot. A leminősítés oka politikai jellegű. 70 amerikai vállalat minősítése kedvezőbb, mint az USA államadósságáé. Az USA államadóssága CDS-felárai nőttek. Egyes amerikai vállalatok CDS-felárai alacsonyabbak, mint az államadósságéi. A vállalatok könyvei jobban átláthatók, mint az amerikai államháztartás.

11 USA Az ÁHT politikai voaltilitása a pénzáramlásokat is befolyásolja. Ennek ellenére az amerikai kormány olcsóbban jut hitelhez, mint a jobb minősítésű vállalatai. Az S&P általi leminősítést követő turbulencia után az állampapír-hozamok csökkentek, a piac nem minősítette le az USA-t.

12 USA Megkérdőjeleződik az állampapírok kockázatmentes kamatlába, portfolió-elméleteket újra kell gondolni. Annak fényében, hogy a dollár a világ tartalékvalutája, az amerikai államcsőd valószínűtlen. Túlzott rövid távú fiskális restrikció a globális hatások miatt nem lenne szerencsés. Rövid távú célzott, keresletet generáló fiskális stimulus hosszú távú szerkezeti reformokkal kombinálva. Középtávú infrastruktúra-fejlesztés lehet célszerű.

13 Japán Az ország több mint két évtizede a lassú növekedés és a növekvő államadósság csapdájában van. Az expanzív fiskális politika nem oldotta meg a gazdaság szerkezeti gondjait. Patthelyzet a politikai elitben: gyenge kormányok, amelyek a problémákat nem oldják meg, hanem görgetik maguk előtt.

14 Japán A bruttó államadósság meghaladja a a GDP 200 százalékát. A nettó államadósság ennek a fele. 95%-ban belföldi megtakarítások finanszírozzák, emiatt alacsony a külföldi tőkére való ráutaltság, de ez nem mehet a végtelenségig. Demográfiai trendek: elöregedő népesség.

15 Japán Kedvezőtlen gazdasági növekedési kilátások. A Moody's AA3-ról AA2-re rontotta az a japán szuverén adósság minősítését 2011 augusztusában. Erős jen milliárd dollár devizatartalék.

16 Gazdasági és Monetáris Unió A GMU GDP-arányos államadóssága kisebb, mint az USA-é és Japáné. A válságkezelés belpolitikai okok miatt lassú és tétova volt. A határozatlanság miatt nőttek a válságkezelés költségei.

17 Gazdasági és Monetáris Unió A GMU három tagadásra épül:  Nincs kiválás a GMU-ból.  Nincs kisegítés vagy kimentés (no bail-out).  Nincs államcsőd. A válság hatására egyre inkább bebizonyosodott, hogy a háromból egyszerre csak kettő érvényesíthető. A válságkezelés során eddig a ki nem segítést adták fel.

18 Gazdasági és Monetáris Unió Kiválás: Erős tagországok: Németország, Finnország, Hollandia, Ausztria Gyenge tagállamok: Görögország, Írország, Portugália, Ciprus (a görög kitettség miatt) Költség: Német GDP 20-25%-a. Görög GDP 40-50%-a.

19 Gazdasági és Monetáris Unió Kimentés: Az LSZ rendelkezései alapján történt, eddig ez dominált. EU, IMF pénzügyi csomag Görögországnak 2010 májusában EFSF (250 milliárd euróról 440 milliárd euróra nő a forrása) Kicsiknek elég, de Olaszország és Spanyolországé kisegítéséhez kevés. EFSF bankká minősítése? ESM (az EFSF utódja lesz).

20 Gazdasági és Monetáris Unió Kimentés: „Tűzfal” a fizetőképes országok (Spanyolország, Olaszország) köré (pl mrd euró? Német és francia szuverén adósságok leminősítése? De mi lesz Belgiummal és Franciaországgal? Eurókötvény, azaz minden egyes GMU-tag adósságát a többi is támogatja? Megoldás az EFSF hiányosságaira. Csak akkor megoldás, ha fiskális és egyéb reformokkal párosul.

21 Gazdasági és Monetáris Unió Kimentés: Az ECB mint végső mentsvár? (Vásárolja a nehézségekkel küszködő GMU-tagok állampapírjait a másodlagos piacon.) Belpolitikai korlátok a tagállamokban. Időnyerés, amíg a szuverén adósságválság által érintett bankokat feltőkésítik. Az EU nem transzferunió. A végtelenségig nem lehet finanszírozni Görögországot és a déli perifériát. A támogatás feltételeinek való megfelelés (további fiskális restrikció) a recessziós nyomást erősíti. A nagyobb áldozatvállalás minden GMU-tagnak érdeke.

22 Gazdasági és Monetáris Unió Államcsőd: A ki nem segítési klauzulából következik. Túlságosan költségesnek tartották. Rendezett „államcsőd”, vagy a piac kényszeríti ki? Az EU a ki nem segítés és az államcsőd klauzula felpuhítására törekszik.

23 Gazdasági és Monetáris Unió A válságkezeléssel szembeni követelmények: a)Eldönteni, hogy mely EU-országok illikvidek, de nem fizetésképtelenek (Spanyolország és Olaszország) és melyek fizetésképtelenek (Görögország). b) A tagállamok bankjainak feltőkésítése, hogy túléljék a szuverén adósságválságot ( milliárd euró). Az EU-ra vagy a GMU-ra kiterjedő betétbiztosítási rendszer.

24 Gazdasági és Monetáris Unió A válságkezeléssel szembeni követelmények: c) Egyoldalú restriktív fiskális politikák erőltetése helyett növekedésbarát gazdaságpolitika kidolgozása. (Olaszország és Spanyolország problémái a lassú növekedésből is adódnak.) d) Új jogi és intézményi feltételek kialakítása – hosszabb távú feladat.

25 Összefoglalás, következtetések A szuverén adósságválság megoldásának szűk keresztmetszete mindenütt politikai jellegű. A tétovázás eddig is nagy károkat és költségnövekedést okozott, főleg az EU-ban, de másutt is. Az USA leminősítésével megkérdőjeleződött az állampapírok kockázatmentes kamatlába, emiatt a portfolió-elméleteket újra kell gondolni. Szinkronizált államháztartási konszolidáció recesszióhoz vezethet, ehelyett globális koordináció.

26 Összefoglalás, következtetések Hogyan kezeljék a növekedés és az egyensúly dilemmáját? Nagyobb hangsúlyt a növekedésre! A kiválás költségei nagyobbak, mint Görögország, Írország és Portugália kimentésének költségei. A GMU felbomlása nem zárható ki, de kis valószínűségű esemény.


Letölteni ppt "Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Japán, az USA és az EU a szuverén adósságválság szorításában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések