Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KKV-k – ajándék nem, visszaforgó igen! dr. Csuhaj V. Imre Start Tőkegarancia Zrt., elnök 2010. Október 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KKV-k – ajándék nem, visszaforgó igen! dr. Csuhaj V. Imre Start Tőkegarancia Zrt., elnök 2010. Október 1."— Előadás másolata:

1 KKV-k – ajándék nem, visszaforgó igen! dr. Csuhaj V. Imre Start Tőkegarancia Zrt., elnök Október 1.

2 1. Célzott források – vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások (Md Ft) I. Közvetlenül kkv-knak juttatható EU-s támogatások között Támogatási keretek ÖsszesenlekötöttSzabad ● teljes országkeret 7.870Kb Kb ● GOP903Kb. 600Kb. 300 ● JEREMIE200Kb. 185Kb. 15

3 2. Vissza térítendő versus vissza nem térítendő támogatások ● Az NFT-t és az ÚMFT eltelt időszakát a vissza nem térítendő támogatások dominanciája jellemezte. ● Az EU 2006/2007-től tett kezdeményezéseket a vissza térítendő konstrukciók alkalmazására (lásd: JEREMIE, JESSICA). ● Magyarország elsőként indította el a „JEREMIE Program” támogatási formáit (mikrohitel, kockázati tőke, garancia).

4 Szempontok a vissza térítendő támogatások gazdaságpolitikai szerepének értékeléséhez a )EU forrásbevonás - gyors lekötés biztosítható b) támogatástranszfer - piaci szervezeteken keresztül éri el a kedvezményezetteket c) fejlesztési, növekedési-multiplikatív hatása d)allokációs elv-üzleti projekthez üzleti alapon juttat forrást

5 Vissza nem térítendő támogatás nyújtása „természetes” mindazon projekteknél, ahol semmilyen reális megtérülési követelmény nem érvényesíthető, de csak igen szigorú szempontok szerint fogadható el az üzleti célokat megvalósítható, üzletszerű működéssel jellemezhető tevékenységeknél. Szempontok a vissza térítendő támogatások gazdaságpolitikai szerepének értékeléséhez a)EU forrásbevonás - lekötés bonyolult b) támogatástranszfer - jellemzően állami szervezeteken keresztül c) fejlesztési, növekedési-projekthez, céghez kapcsolódó közvetett hatások jelentkeznek d)allokációs elv-sokszor „pályázatvezérelt” felhasználók bürokratikus előírásokhoz való alkalmazkodása

6 3. Nemzetgazdasági ajándék? A vissza nem térítendő támogatás ma egy vállalkozás számára végleges tőkejuttatás, amelyre igaz: drága, mert „ára” van. Felsorolásszerűen: ● nem tervezhető, ● esetenként bonyolult kiírással és eljárással társul, ● finanszírozni kell, ● biztosítéki elemek kapcsolódhatnak hozzá, ● válság idején a fejlesztési célok és stratégiák felállítása és végigvitele bizonytalan, stb.

7 II. Helyzetkép az Új Széchenyi Terv előtt 1. A vállalkozásfejlesztés környezete ●nem volt átfogó, kkv-kra irányuló fejlesztéspolitika, ●az elmúlt években jellemző volt a „ majd a piac irányt jelöl, majd a piac fejleszt” egyoldalú szemlélete, ●az uniós rendelkezések mesterséges, merev kiszolgálása a kkv-k fejlesztését a piaci torzulások kizárása jegyében esetenként feláldozta. A „versenyképességi” jellemzők egyoldalú előtérbe állítása más nemzetstratégiai célokkal szemben.

8 2. Vállalkozások kényszerű izolációja A hazai kkv-k napjainkban – a fejlődésüket támogató átfogó intézkedésrendszer korábbi hiánya miatt – többszörös izolációban vergődnek. Főbb jellemzői: a) nemzetközi vállalatokhoz fűződő kapcsolatrendszer esetlegessége, alacsony szintje (duális gazdaság), b) K + F centrumok és oktatási intézmények „vállalkozás mentessége”,

9 c) munkaerő-piaci képzés, át- és továbbképzés „elkülönülése”, d) vidék- és gazdaságfejlesztési eszközrendszer összehangolatlansága, e) vállalkozások együttműködését segítő intézményi struktúrák gyenge működési hatékonysága (formális klaszterek, pénzszerzésre koncentráló projektek).

10 III.Az Új Széchenyi Terv kkv támogatás- politikájának néhány jellemzője 1. Általános célok a) Közterhek és adminisztratív terhek folyamatos jelentős csökkentése (környezet). b) Egyszerűen hozzáférhető vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások. c) között tervezhető támogatás-politika (és kiszámítható szabályozási környezet).

11 d) Egyértelműbben fókuszált támogatások (ÚSZT kiemelt fejlesztési irányaihoz kapcsolódnak). e)Legfontosabb eredményindikátor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. 2. Források és eszközök a)Az ÚSZT-vel szembeni jelentős vállalkozói várakozás kielégítésének forrás-fedezete korlátozott és nem azonnal és teljeskörűen mobilizálható az elvárásokkal összhangban. b) Felértékelődnek a vissza térítendő vagy kombinált konstrukciók. c)Az EU-s támogatásokon túl jobban mobilizálni kell a hazai intézményi forrásokat.

12 Intézményi források és EU-s visszatérítendő támogatások együttes keretei (Md Ft) Hiteltermék termék neverendelkezésrekihasználtság álló forrás Garanciák660352,2 Összesen1360,5535,7 Tőkealapok120,5 27,5

13 Átfogó cél: új adózó munkahely Vissza nem térítendő támogatások Kisvállalkozások növekedése Kitörési területek foglalkoztatási és specifikus céljainak megvalósulása ForrásokEszközökCélok EU fejlesztési források (ÚMFT, ÚMVP, EIB) Hazai források EGT/Norvég FM és Svájci Alap Versenyképességi szerződések Hitel, tőke- és garanciatermékek Közvetett támogatás, az üzleti környezet fejlesztése Az Új Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program forrásainak, eszközeinek és céljainak kapcsolódása

14 3.Tudatos piacépítés a) KKV: nem „arcnélküli, szegény rokon”, hanem a fejlesztéspolitika fontos szereplője. b) Piacképesség erősítése  foglalkoztatás bővítése c)Az állam tudatos piacépítéssel segíti a kkv-kat, amelynek területei: ● nemzetközi vállalatok ● állami szektor ● önkormányzatok ● lakosság/fogyasztók ● kkv-k együttműködése

15 4. Fejlesztéspolitikai összehangolás a) A gazdaság/fejlesztéspolitika és a munkaerőpiac állami befolyásolásának egységes irányítása (kkv-fejlesztés együtt a foglalkoztatáspolitika aktív eszközrendszerével). b)A gazdaságfejlesztés/kkv-fejlesztés (GOP), a regionális fejlesztés (ROP) és a vidékfejlesztés (ÚMVP) vállalkozásfejlesztési céljainak, intézkedéseinek, eszközeinek összehangolása. c)Állami többségi tulajdonban álló cégek tevékenységének átstruk- túrálása, újraszervezése során a kkv - fejlesztés szempontjainak érvényesítése.

16 IV.Pénzügyi lehetőségek és korlátok 1.Korlátok ● A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) elején maximum a keret 25 – 30 % lesz a szabad forrás, ● a GOP-on belül a K+F fejlesztési források a legkevésbé lekötöttek, de átcsoportosításuk ellenállásba ütközhet, ●a legtöbb vállalkozás a Közép-Magyarországi régióban működik, de ott a GOP forrásai nem használhatók fel, a régiós lehetőségek pedig kimerülnek, kimerültek.

17 ● az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) közötti átcsoportosítás „lehetetlen”, ● új programozással, módosítással kicsúszhatunk az EU-s felhasználás n + 2 szabályrendszeréből. 2. Lehetőségek ●a GOP létező forrásainak új célokra történő felhasználása (új pályázatok), ●a JEREMIE Programba helyezett pénzügyi eszközök átstruktúrálása, ● ESZA-források felhasználása vállalkozásfejlesztési célokra vállalkozás-finanszírozáshoz kapcsoltan,

18 ●ROP, KEOP lehetőségek célzott mozgósítása, ●hazai intézményi aktivitás bővítése (elsődlegesen az MFB és csoportja), ●Európai Uniós kiegészítő pénzügyi lehetőségek becsatornázása (pl. EIB) A legfontosabb az azonnali tervezés (a lehetőségek pontos azonosítása), az egyeztetés és a forrás-koordináció.

19 V. Perspektivikus eszközök – Visszaforgó Alapok A „ Visszaforgó Alapok” alkalmazása az Európai Unióban 2007-től élő kezdeményezés. Az Új Széchenyi Tervben várhatóan felértékelődik szerepük. 1. Az Alapok jellemzői: a) A kedvezményezettnek támogatást ad, de a támogatás mindig az adott projekt megtérüléséhez kapcsolódik. b) Az Alapok által adott támogatás (működő) tőke is lehet. c) A (működő) tőkével támogatott projekt többletforrást generál(hat).

20 d)Az Alapok lényege az ide helyezett támogatás kihelyezése visszatérülése újra kihelyezése ➙ visszatérülése ➙ újra kihelyezése hármas esemény-együttese, azaz az aktivitás multiplikációja. e) Minden Alap hosszú távon önfenntartó működést valósít meg. f) Az Alapot professzionális Alapkezelő működteti. 2. Az előrelépés területei: a) Mikrofinanszírozás ● Mikrohitel termékek célzott piacra juttatása. ●Mikrohitel „automatikus” garanciális hátterének megteremtése. ●Kapcsolódó tanácsadási tevékenység biztosítása. ●A JEREMIE Program módosításával Md Ft mikrohitel ütemezett piacra vitele.

21 b) Kockázati tőke ● A JEREMIE Program kockázati tőkeforrásainak kihelyezése. ●A határon átnyúló kkv - együttműködést és fejlesztést támogató tőkebefektető intézmény felállítása (a volt Corvinus Zrt. példáján). ●Innovációs, egészségipari és megújuló energetikai fejlesztési célokat szolgáló források felhasználásával speciális tőkebefektető alapok felállítása, inkubációs szolgáltatások nyújtásával. ●Foglalkoztatási célokat támogató regionális tőkebefektetés feltételeinek megteremtése (Regionális Tőkebefektető Alap). c) Városfejlesztési Alapok ● Az EU 2007-ben meghirdette az integrált szemléletű visszaforgó Városfejlesztési Alapok létrehozását (JESSICA). ●Lényege: fenntartható működés és bevételt generáló projektek támogatása (pl. épületek energia hatékonyságának javítása, turisztikai szálláshelyek kialakítása, városi infrastruktúra rehabilitációja).

22 ● Az alapok pénzügyi háttere vegyes: ERFA, EIB önkormányzati részvétel, magántőke. ●A programstruktúra felépítésének két útja: közvetlenül Városfejlesztési Alapok létrehozása, vagy köztes lépésként egy Holding Alap felállítása. d) Széchenyi Kártya négy konstrukciója mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (folyószámla-hitel, forgóeszközhitel, beruházási hitel, önerő-hitel) d) A Magyar Fejlesztési Bank és csoportjának hitel, garancia és tőkebefektetési termékei (esetenként EU-s támogatás- transzferrel kombinálva) a kkv-k széles spektruma számára. Kulcskérdések: célzott és tudatos termékfejlesztés, harmonizáció, hatékony piacra vitel, egyszerű és gyors eljárás, ellenőrzés és monitoring.

23 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "KKV-k – ajándék nem, visszaforgó igen! dr. Csuhaj V. Imre Start Tőkegarancia Zrt., elnök 2010. Október 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések