A szociális ellátás és a versenyképesség ellentmondásai makro- és mikrószinten Zalakaros, 2009. szeptember 25. Közgazdasági Vándorgyűlés Dr. Adler Judit.

Az előadások a következő témára: "A szociális ellátás és a versenyképesség ellentmondásai makro- és mikrószinten Zalakaros, 2009. szeptember 25. Közgazdasági Vándorgyűlés Dr. Adler Judit."— Előadás másolata:

1 A szociális ellátás és a versenyképesség ellentmondásai makro- és mikrószinten Zalakaros, 2009. szeptember 25. Közgazdasági Vándorgyűlés Dr. Adler Judit

2 Témakörök 1. A szociális ellátás nemzetközi összehasonlításban 2. Nyugdíjrendszer 3. Egészségügyi ellátás 4. Gyermek és családtámogatás 5. Fogyatékosok 6. Munkanélküli ellátások

3 Az egy főre eső társadalmi juttatásokra fordított kiadások alakulása 2000-2005 között EU-27: 15%-os növekedés Magyarország: 51% Ennél magasabb dinamika: Ciprus, Írország, Románia

4 A szociális védelem társadalmi juttatásainak növekedési üteme 2000 és 2005 között az EU 27 tagállamában (egy főre, euróban, vásárlóerő-paritáson, 2000=100%) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

5 Az egy főre eső társadalmi juttatások színvonala 2005-ben EU-27 átlaga 2005-ben: 5858 Euró/fő Magyarország 2005-ben: 3102 Euró/fő Magyarország az alsó harmadban foglal helyet A magas dinamikájú kiadásnövelés nem változtatott pozícióján

6 A szociális védelem társadalmi juttatásainak színvonala 2000-ben az EU 27 tagállamában (egy főre, euróban, vásárlóerő-paritáson) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

7 A szociális védelem társadalmi juttatásainak színvonala 2005-ben az EU 27 tagállamában (egy főre, euróban, vásárlóerő-paritáson) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

8 A szociális védelem társadalmi juttatásai a gazdasági fejlettséghez viszonyítva az EU tagállamaiban EU-27 átlagosan 2005-ben a GDP 26,2%-a Magyarország: 21,4%, ezzel a középmezőnyben foglal helyet A 2004 óta felvett tagállamok közül csak Szlovénia költ fajlagosan többet A GDP százalékában kifejezve öt év alatt csak Írországban és Luxemburgban növekedett magasabb százalékponttal a fajlagos ráfordítás!

9 A szociális védelem társadalmi juttatásai a GDP százalékában, 2000- ben az EU 25 tagállamában, % Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

10 A szociális védelem társadalmi juttatásai a GDP százalékában, 2005- ben az EU 25 tagállamában, % Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

11 Ausztria0,5Görögország-1,4Németország0,2 Belgium3,3Hollandia1,6Olaszország1,7 Ciprus3,3Írország3,6Románia1,0 Csehország-0,4Lengyelország0,2Spanyolország1,1 Dánia1,2Lettország-2,9Svédország0,8 Egyesült Királyság -0,1Litvánia-2,6Szlovákia-2,3 Észtország-1,5Luxemburg2,6Szlovénia-1,4 Finnország1,6Magyarország2,5 Franciaország1,9Málta2,0 Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest A GDP százalékában mért ráfordítás változása az EU 25 tagállamában 2000 és 2005 között, százalékpont

12 A szociális ráfordítások szerkezete általában a legnagyobb súlyú tételt az öregséggel kapcsolatos kiadások jelentik (EU-27 átlaga 41,4%, Magyarország 41,2%), a második domináns ráfordítást az egészségügyi kiadások teszik ki (EU-27 28,6%, Mo. 29,9%), ezt követik közel egyforma részesedéssel a gyermek és családtámogatások (EU-27 8%, Mo. 11,8), valamint a rokkantsággal összefüggő kiadások (EU-27 7,9%, Mo. 9,9%), munkanélküliségi ellátások (EU-27 6,1%, Mo. 2,9%), a hátrahagyottak támogatása (EU-27 4,4%, Mo. 1,3%), lakástámogatások (EU-27 2,2%, Mo. 2,4%), egyéb (EU-27 1,3%, Mo. 0,7%).

13 Társadalmi juttatások funkciók szerint 2005 (az összes társadalmi juttatás százalékában) Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007 KSH Budapest

14 Összegezve Magyarország a magas dinamikájú szociális juttatásnövelés mellett is, alacsony színvonalú ellátást tud biztosítani, ez is erősen megterheli a gazdaság teherbíró képességét. Az ellátások szerkezete sok hasonlóságot mutat az EU-ban.

15 A magyar ellátási rendszer néhány jellemzője A magyar szociális kiadások 2000-2006 között nominálisan több mint a duplájára nőttek, reálértéken 46%-kal emelkedtek, eközben a GDP volumene 23,5%-kal nőtt.

16 A magyar szociális védelem társadalmi juttatásainak változása típusonként reálértéken, 2000=100% 20012002 2003 2004 2005 2006 Társadalmi juttatások103,1116,5127,1127,9138,5146,3 Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött juttatások 103,8117,9129,1130,5140,8149,8 Pénzbeli juttatások104,6118,3126,4128,8137,8149,3 Rendszeres104,6115,3126,5128,7137,6148,8 Eseti97,8452,8115,8136,9162,3195,2 Természetbeni juttatás102,3117,0134,5133,8146,8151,0 Jövedelmi/vagyoni helyzethez kötött juttatások 94,097,498,893,1106,698,4 Pénzbeli juttatások97,395,293,593,797,269,3 Rendszeres97,994,494,194,398,168,3 Eseti89,4104,784,685,785,282,7 Természetbeni juttatás91,199,3103,392,6114,6123,0

17 A szociális ellátáselemei és a versenyképességre gyakorolt hatás Általában: a szociális védelmi rendszer finanszírozása magasan tartja az adó és járulékterheket az öngondoskodási hajlandóság ellen hat megosztja a munkavállalási korú népességet

18 Konkrétan az egyes elemeknél A nyugdíjrendszer esetében: a magán-nyugdíjrendszer kialakításának finanszírozása a rokkantnyugdíjazás korábbi rendszerének utóhatása (2008-ban a 800 ezer-ből 45,5% korbetöltött, 54,5 korhatár alatti) korai nyugdíjazási lehetőségek

19 ÉvRokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj teljesítő határozatok Számatízezer lakosra jutó száma 197535 40033,7 198036 20033,8 198541 20038,9 199061 30059,1 199561 00959,5 200054 19653,0 200158 76557,6 200253 21452,5 200352 06251,4 200445 96645,5 200542 87742,5 200639 21138,9 200734 38634,2 Forrás: Statisztikai évkönyv 2007 OEP Budapest 2008 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék megállapítás adatai

20 Konkrétan az egyes elemeknél Az egészségügy esetében: jelentős forráskivonások 1990 óta, mint a „reform” legfőbb eszköze üzemszerű, hatékony működés kialakulásának hiánya az ellátás hozzáférhetőségének és színvonalának radikális esése (pazarlás a betegek idejével, távoltartásuk az ellátástól) aránytalan tehereloszlás a munkáltatók és a munkavállalók között

21 Konkrétan az egyes elemeknél Gyermek és családtámogatás esetében: kisgyermekes szülök otthonmaradásának támogatása (munkahely, bölcsőde hiánya és fenntartási költségei) gyermektámogatás, mint családi megélhetési forrás gázártámogatás

22 Konkrétan az egyes elemeknél Fogyatékosok: foglalkoztatásuk megoldhatatlansága az állam és a civilszféra erőlködése ellenére a versenyszféra elzárkózása (alacsony teljesítmény, sok távolmaradás) célszervezetek működésének bizonytalanságai

23 Konkrétan az egyes elemeknél Munkanélküli ellátások: az aktív eszközrendszer korlátozott eredményessége, szétforgácsolódása, az irányítás és a forráselosztás átláthatatlansága a rendszeres szociális segély, kontra rendelkezési állási támogatás a munkavállalási korú népesség megosztottsága a munkaerő-piacra történő belépés lehetősége szempontjából

24 A vállalkozások viszonyulása a szociális ellátásokhoz túlzottan magas az összes közteher együttes színvonala szociális kiadások forrása nemcsak a járulékbefizetések a vállalati szociális kiadások alacsony színvonalúak, bár erősen függnek a méretnagyságtól, ennek további csökkenése várható

25 Összegzés Magyarország gazdasági teherbíró képességénél többet költ szociális kiadásokra A túlzott szociális elkötelezettség a vállalkozások versenyképességét rontó elvonási színvonalat eredményez Mindemellett nem oldódnak meg azok a szociális feszültségek, amelyekre a költés irányul.

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!