Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák Belyó Pál „A válság kezelése a világban és Magyarországon” 47. Közgazdász-vándorgyűlés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák Belyó Pál „A válság kezelése a világban és Magyarországon” 47. Közgazdász-vándorgyűlés."— Előadás másolata:

1 A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák Belyó Pál „A válság kezelése a világban és Magyarországon” 47. Közgazdász-vándorgyűlés szeptember 24. és 26. Zalakaros 1

2 A magyarországi foglalkoztatási ráta uniós jellemzőkhöz viszonyított változásai az közötti években 2

3 A foglalkoztattak számának változása több tényező együttes hatásának eredője. Ez főként az alábbi faktorokkal hozható kapcsolatba:  a munkaképes korú lakosság számának változásával,  a gazdaságilag aktívak, illetőleg nem aktívak arányának módosulásával, és  a munkanélküliek számának az alakulásával. 3

4 „A legtöbben azért szalasztják el a lehetőséget, mert az overálban van és munkának látszik” Thomas Alva Edison 4

5 Az uniós tagországok évi foglalkoztatási ráta szerinti rangsora (15-64 éves lakosság száma = 100) 5

6 Külföldi munkaerő-állomány az összes foglalkoztatott arányában (%) Forrás: OECD Employment Outlook 2004 adatbázisa alapján Magyarország0,50,81,40,8 Finnország1,11,61,91,8 Csehország2,22,02,11,2 Dánia3,03,43,94,6 Egyesült Királyság3,44,05,27,8 Franciaország6,26,05,65,2 Németország6,08,89,18,5 USA9,713,014,8.. 6

7 Munkaerő-mobilitási adatok (az összes foglalkoztatott arányában, %-ában, 2005) Forrás: Eurostat adatbázisa alapján ad=portal&_schema=PORTAL 7

8 A részidős foglalkoztatás aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, % Forrás: OECD Employment Outlook 2007 adatai alapján 8

9 A részmunkaidőben foglalkoztatottak részarány változása 9

10 Nemzetközi makro-körkép (százalék július) *év/év Forrás: EUROSTAT 10

11 Nemzetközi makro-körkép - folytatás (százalék – július) *év/év Forrás: EUROSTAT 11

12 A 25 év alatti lakosság munkanélküliségi rátáinak változásai 12

13 Az idősebb (55-64 éves) munkavállalók foglalkoztatási rátájának változásai 13

14 „A munkanélküliség 100 százalékos, ha Te vagy munka nélkül” egy ismeretlen 14

15 A tartós (vagy hosszú távú) munkanélküliek aránya 15

16 A munkájukat abbahagyók (nyugdíjba vonulók) átlagos életkora (év) 16

17 a „megújítható növekedés” jövőbeni esélyei  a kutatás-fejlesztés (röviden K+F), továbbá az innovációs tevékenység hatékonyságának a növelése;  az anyag és energiaigényesség csökkentése, és  a foglalkoztatás bővítése, az átlagos uniós foglalkoztatási ráta mielőbbi megközelítése. Az új gazdaságnövelési stratégia három pillére 17

18 A foglalkoztatás növelés hosszú távú céljainak meghatározása során figyelemmel kell lennünk :  az ország demográfiai folyamataira (például a népesség szám változásaira, kor és nemenkénti összetételére, képzettségi, területi, esetlegesen etnikai és egészségügyi szerkezetére),  általános versenyképességi szempontokra (például a termelékenység, bér és adóterhek változási arányaira),  a gazdasági növekedés potenciáljának a fenntarthatóságára (például a termelői, szolgáltatói kapacitások bővítési és modernizációs szükségleteire, a lakókörnyezet fenntarthatóságára, a belső és külső fogyasztói kereslet változásaira),  életszínvonal politikai összefüggésekre (például a foglalkoztattak ösztönzöttségének a növelésére, az eltartottak számának változásaira, a társadalmi és egyéni szükségletek arányaira),  a lakosság általános képzettségi színvonala növelésének, a gazdasági-társadalmi szükségletei kielégítésének, továbbá a termelő (szolgáltató) kapacitásokhoz szükséges munkaerő szakmai összetételének a minél teljesebb kielégítési szempontjaira, stb. 18

19 Az egy órára jutó bérköltség nagysága és változási üteme (euró/óra, illetve változási százalék) 19

20 A havi munkaerő költség adatok évi uniós rangsora (euró/hó) 20

21 Az összes bér- és kereset teljes munkaerő költséghez viszonyított aránya (2006. évben, összes munkaerő költség = 100) 21

22 A évi Európai Tanácsi értekezlet gazdaságpolitikai iránymutatása (ún. Win Kok jelentés ) nyolc pontban:  teljes foglalkoztatás, a munka minőségének a javítása, a szociális kohézió erősítése;  a munka életciklus alapú megközelítésének elősegítése;  a munkavégzés vonzóvá és kifizetődővé tétele;  a munkaerő-piac igényeinek az összehangolása;  rugalmasság és biztonság megteremtése a munkaerő-piacon;  foglalkoztatás-barát munkaerőköltség-fejlesztés biztosítása;  humán-erőforrás befektetések fokozása;  képzési rendszerek új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása. 22

23 „ha egy közgazdász biztosan látja egy probléma megoldását, ugyanolyan biztos lehet abban, hogy téves.” H. A. Innis amerikai közgazdász 23

24 A magyarországi foglalkoztatottság alakulásáról 24

25 A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók létszámának változása első. félév (előző év azonos időszaka=100) 25

26 A magyar kormányzati foglalkoztatáspolitikának az uniós irányelveknél reálisabb céljai:  a gazdasági aktivitás növelése;  a foglalkoztatás bővítése, több munkahely létesítésével *  a munkaerőpiacra való be- és visszalépés segítése;  a munkavállalás esélyegyenlőségének mindenki számára való biztosítása. Mindennek érdekében:  az aktivitás területi különbségeinek a csökkentése;  a kereslet-kínálat összhangjának a megteremtése;  a foglalkoztatás és képzés közötti összhang erősítése * A válság éveiben ezt értelemszerűen a meglévő munkahelyek megőrzésének célja váltotta fel. 26

27 Egy lehetséges több pilléres magyar foglalkoztatási politika kialakítása*:  az első pillért a piacgazdasági viszonyok között hatékonyan alkalmazott, de megfelelő oktatási (képzési) és foglalkoztatás ösztönző adó és járulék politikával kiegyenlített, a keresleti-kínálati viszonyok mellett működtetett üzleti foglalkoztatás politika jelentheti;  a másik pillért a nonprofit szektorban működtetett, meghatározott hátrányos csoportok foglalkoztatásának növelése céljával létrehozott és koncentrált állami támogatásban részesített szervezetek és szövetkezetek létrehozása képezheti *Történelmi és nemzetközi tapasztalatok, valamint számos helyi (kistérségi, kistelepülési) foglalkoztatás növelő kezdeményezés példája alapján javasolható 27

28 A foglalkoztatottság alakulásának becslése a válság hatására ECOSTAT előrejelzések: Két módszerrel történt becslések eredményeként mintegy ezer fővel csökkenhetne a válság hatására a foglalkoztatottság  ÁKM-en alapuló modell  Vállalati on-line panel becslése De a kormányzati munkahelymegóvó támogatások eredményeként ezerre becsülhető a foglalkoztatottság visszaesése 28

29 ún. foglalkoztatási multiplikátor- technika kimutatja a végső kereslet egyes összetevőinek (fogyasztás, beruházás, export) kihatását, valamint segítségével elkülöníthetők a közvetlen és a közvetett (átgyűrűzésekből adódó) hatások is. Az alapgondolat nem sokban különbözik a hagyományos kibocsátás-multiplikátor kiszámításától. 29

30 A foglalkoztatás potenciális visszaesése ágazatonként (2009. szeptember fő) 30

31 A vállalatok létszámmal kapcsolatos várakozásai Forrás: ECOSTAT vállalati konjunktúra-indexek szeptember 31

32 Köszönöm a figyelmet, további eredményes tanácskozást kívánok! 32


Letölteni ppt "A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák Belyó Pál „A válság kezelése a világban és Magyarországon” 47. Közgazdász-vándorgyűlés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések