Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar fejlesztéspolitika alapkérdései - A fejlesztéspolitika 2007-2008-as éve - Balás Gábor, PPH Közpolitika Elemző Kft. MKT Vándorgyűlés 2009. szeptember.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar fejlesztéspolitika alapkérdései - A fejlesztéspolitika 2007-2008-as éve - Balás Gábor, PPH Közpolitika Elemző Kft. MKT Vándorgyűlés 2009. szeptember."— Előadás másolata:

1 A magyar fejlesztéspolitika alapkérdései - A fejlesztéspolitika as éve - Balás Gábor, PPH Közpolitika Elemző Kft. MKT Vándorgyűlés szeptember 25, Zalakaros PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

2 A tanulmány célja Milyen eredményeket ért el a fejlesztéspolitika az elmúlt években – hogyan szolgálták az EU-s forrásokra épülő fejlesztési programok az ország társadalmi-gazdasági állapotának javítására irányuló célok megvalósítását, – hogyan működött a programok végrehajtásáért felelős intézményrendszer – Normatív nézőpont, empirikus elemzés A szerződéses feladat ennél szűkebb volt: a fejlesztéspolitika öt aspektusának vizsgálata és összefoglalása A cél lelkesítő volt, ezért kicsit megszalad a toll PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

3 A munka felépítése Fókuszálás a két legnagyobb fejlesztéspolitikai rendszerre 13 háttértanulmány – Dokumentumelemzés: Értékelések, elemzések, monitoring bizottsági és parlamenti eseti bizottsági háttéranyagok, – Sajtó elemzés, – Adatelemzés: EMIR támogatási adatainak és a Forsense közvélemény-kutatási adatainak elemzése, – 19 vezetői interjú, – széles szakértői csapat Sok és hatásos segítség GSZT-től, NFÜ-től, eseti bizottságtól, kormányzati és brüsszeli tisztségviselőktől PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

4 Kezdjük a konklúzióval… „Mert nekünk Szentatyám, a nagy erőnk Abban van, hogy nem tudjuk, mit akarunk. És szándékaink mély bizonytalanságából, Bámulatra méltó manőverezési készség születik.” (Anouilh: Becket) PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

5 Kezdjük a konklúzióval… A források szabályos kihelyezésére optimalizált intézményrendszer a saját célja mentén egyre jobb, DE A források felhasználása drága és többnyire céltalan, eredményessége alacsony, hatásossága megkérdőjelezhető Az ÚMFT-ben e kockázatok még nagyobbak is lettek A pénzek elköltésének igazi célja nem is definiált, a kimondott céloknak nincs gazdája, nincs számonkérése A fejlesztéseknek az ágazati és területi célokkal való összehangolása csak informális csatornákon működik (ahol működik), pedig ez szükséges, de nem elégséges feltétele egy eredményes fejlesztéspolitikának A fejlesztéspolitika nem tudott, de nem is tud jobb lenni, mint a kormányzás egésze PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

6 … és a javaslatokkal Hogy ez ne így legyen, ahhoz a kormánynak: – izolált fejlesztéspolitikai célok helyett hosszú távú kormányzati célokhoz kellene igazítani a fejlesztéspolitikát, – oldania kellene a fejlesztéspolitikai döntések centralizáltságát és – növelni az eredményfelelősséget a projektgazdákon, csökkentve az előzetes eljárási, output kontrollt. a jó fejlesztéspolitikában érdekelt civil és szakmai szervezeteknek a fejlesztéspolitikáról való diskurzus átalakításában kellene fontos szerepet vállalnia, hogy a viták: – a fejlesztéspolitika által elért eredményekről és – a fejlesztéseknek a kormányzati célokhoz való illeszkedéséről szóljanak. PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

7 A RÉSZLETEKRŐL PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

8 Miről szólt a fejlesztéspolitika as éve Hosszú két év ( ) A fejlesztéspolitika feladatai – NFT: kifutása, zárása, fenntartása, első eredmények felmérése – ÚMFT tervezés és el/beindítása Intézményi változásai – az NFÜ-be való koncentrálás – ÚMFT/ÚMVP szétválasztás Külső környezete – Reformok, – Politikai kormányzás – Világgazdasági válság Hogyan teljesített ebben a környezetben a fejlesztéspolitika? PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

9 Gyorsuló kifizetések, minőségi hibákkal Sikerek: – Az NFT forrásait majdnem 100%-ban lehívtuk – ez tipikus kelet európai eredménynek számít >>>> – Az ÚMFT forrásainak lekötése közelített az időarányoshoz (24% az idő 30%-ban) – Elenyésző visszafizetés, kevés feltárt szabálytalanság – Javuló döntési sebesség az ÚMFT-ben >>>> Kockázatok: – Brüsszeli lehívás (1%) csak a GOP és a VOP esetében – Kiemelt projektek adják a lekötések több, mint felét – Minden harmadik panasz jogosnak bizonyul Tehát a rendszer a saját céljait elérte, de erre optimalizálták. És többet? PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

10 Kezdjük megismerni az NFT eredményeit, de azok kétségeket ébresztenek A makro becslések szerint – Elvileg kitűzött célját elérhette (szinthatás), ha – NFT nélkül már 2005 óta recesszióban vagyunk – az intézményrendszer minőségén múlik a teljesítmény Eredmények korlátozottak – Visszacsatolási rendszer sok gyermekbetegséggel bír, ezért kevés az információ, DE – Amely területen mérték már az eredmények ott eredmény van, de – hatás alig van vagy – várhatóan nem lesz, mert nincs garancia az eredmények elterjesztésére/fennmaradására – Ha csak a nyertes projekteket és a kiválasztási rendszert vizsgálták, akkor általában elégedett nyerteseket, de komoly torzításokat mutató a kiválasztási rendszert találunk : A végrehajtók nem ismerik vagy nem tartják fontosnak az NFT céljait A nagy és erős szervezetek mindenütt többet kaptak Inkább a jó pályázatot és nem a jó projektet díjazta Sokszor inkább a működést, mint a fejlesztést finanszírozta Az eredmények fennmaradása sokszor kétséges az ágazati szabályokkal, célokkal való összhang hiánya miatt A piaci fejlesztések jó része a támogatás nélkül is megvalósult volna PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

11 ÚMFT: javuló teljesítmény növekvő kockázatok, apró reménysugarak NFT-hez képest – gyorsabbak a döntési sebességek, – magas minőségi hibákkal (minden harmadik panasz jogosnak bizonyul), de – a végrehajtási szakasz még csak most kezdődött Az ÚMFT céljai viszont a makrogazdasági modellek szerint nem elérhetőek, – Szinthatás van a GDP-re (2-8%), de nincs a foglalkoztatásra, új növekedési pályára nem állítja az országot, – hacsak az intézményrendszer minőségére nem hat az ÚMFT Kultúraváltást ösztönző fejlesztési rendszer vagy A járadékos társadalmat erősítő ingyen pénz a szerencselovagoknak? Magasak a pályázókat terhelő költségek, de az intézményiek csökkentek – a szerződéskötésig a támogatás 4-9%-a és – ezen belül a fix költségek aránya magas, ami a nagyobb szereplők számára pályázati versenyelőnyt jelent, de – az intézményrendszeri költségeket sikerült csökkenteni 7%-ről 4%-ra PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

12 ÚMFT: javuló teljesítmény növekvő kockázatok, apró reménysugarak - 2 Források erősödő koncentrációja – kiemelt projektek, – nagyobb méretűek a támogatások, – a nagyobb településekre koncentrálódnak a források – Fejlesztési központok kialakulása (pl. ipari parkok) Növekvő professzionalizálódás: – Az NFT tapasztalat kimutathatóan előnyt jelent – Izmosodó pályázatírói piac – a pályázók ¾-e használja Szakpolitikai izoláció kívül – belül Még nagyobb a többi kormányzati politikától való izoláció; ÚMVP és ÚMFT között lehatárolás van nem koordináció; romló feltételek a belső koordinációra is (komplex programok széllel szemben) DE Nagyobb arány a KKV-knek (talán csak a GOP túl gyors?) Az LHH program kísérlete biztató, de még nem lejátszott PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

13 A változások okai mögött elsősorban a szervezeti centralizáció található A fejlesztéspolitika irányítása hierarchikus rendben szerveződött át, ahol a koordinációra szabályok nincsenek – Vezérelv az eljárási egységesítés és a szervezeti centralizálás – NFÜ megalakulásával az IH-k elszakadnak a tárcáktól – A KSZ-ekkel kötött szerződések erőstik az IH-k kontrollját – Az NFÜ-n belül az IH-k szervezeti túlsúlya a koordinációs célok háttérbeszorulását hozza – A hagyományos fejlesztéspolitikai koordinációs fórumok visszafejlődnek (FKTB, TOB) – A már kezdetben sem túl ambiciózus akciótervek kiüresednek E közben uniós szabályok miatt erősödik a tagállami koordináció szükségessége – Tagállami stratégia, brüsszeli jóváhagyású programokkal – Egy alapos operatív programok –erősödő igény a komplex programokra PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

14 A változások okai mögött elsősorban a szervezeti centralizáció található - 2 A kormányzati izolációt erősíti a kormányzati szerkezetátalakítás is – A fejlesztéspolitika a politikai kormányzás frontharcosa lesz rövid távú célokat kell prezentálnia – A közigazgatási államtitkári szint megszüntetése a hagyományos kormányzati egyeztetési csatornák csökkenését jelenti Mit adott nekünk a centralizáció? A hierarchia sikeresebbnek bizonyult a végrehajtási célok elérésében és a reakcióképesség növekedésében, (?) de A többi kormányzati céllal való koordináció lehetőségeinek csökkenése jelentősen felerősítette az eredményességi kockázatokat – Kisebb esély a komplex fejlesztésekre – Fennmaradási kockázatok növekedése Vagyis nem a fejlesztéspolitika céljai szempontjából hasznos az átalakítás PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

15 Cél nélkül sem eredményt sem elfogadottságot nem sikerült elérni A fejlesztéspolitikának a hosszú távú célja nem definiáltak csak a rövid távú célok egyértelműek – Az ÚMFT-t úgy tűnik nem veszi a kormány sem komolyan, nem érzi sajátjának – Nem kommunikál róla, de – nincs is markáns arcéle >>>> – A fejlesztéspolitika új helyének kijelölése előtti állapotot tükröz – A politikai kormányzás rövid távú sikerek felmutatását várja a hosszú távú célok megvalósítására alkalmas fejlesztésektől, ezért – a fejlesztéspolitikai diskurzust uralja a szabályosságról, a korrupcióról és a források elköltésének sebességéről zajló viták. De kívülről sem kap impulzust a fejlesztéspolitika a céljainak definiálására – Brüsszel ezt speciel nem kéri számon – Más fórumon sem kell erről beszámolnia PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

16 Cél nélkül sem eredményt sem elfogadottságot nem sikerült elérni A társadalom sem látja a fejlesztéspolitika önálló arcélét – Megítélése a kormányzat egészével mozog együtt – Az ágazati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztést nem is tudja megjeleníteni a fejlesztéspolitikai miniszter csak, amikor saját szakterületéhez kapcsolódik – Amikor a válság hatására értelmezhető célt kapott a fejlesztéspolitika, akkor megítélése is jelentősen nőtt – Céltalan fejlesztéspolitikában még a fejlesztéspolitikában ülő szereplőknek sincs sikerélménye Legalább informális koordináció segíti-e az eredményesebb működést? PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

17 Ez a bizalmatlanság fejlesztéspolitikája Bizalmatlanság minden érintett között – Az NFÜ és a KSZ bizalmatlan a pályázókkal – A fejlesztéspolitika bizalmatlan az államigazgatással – A fejlesztéspolitika intézményrendszerén belül IH vs. KSZ csaták IH vs. Koordinációs főosztályok csaták Legkevésbé a politikusokban bízik az intézményrendszer A kormánypártiban sem, sőt - lásd kiemelt projektek szerepzavarban a bürokrácia és a politika is ← valaki hiányzik a pályáról A bizalmatlanság oka a felelősségek tisztázatlansága, aminek… …megoldása a felelősség szétterítése lett. Ez egy szabálytalanság biztos, de túlbürokratizált pénzügytechnikai rendszerhez vezetett. Ebben a légkörben az informális együttműködés is nehéz PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

18 A fejlesztéspolitika problémája a kormányzás egészének problémája Mind a fejlesztéspolitikai döntéshozók, mind az ágazatok igénylik az összehangolást, de erre most csak informális csatornáik vannak, amelyek nem nagyon működnek – az IH-k nem akarnak szakpolitikát csinálni, de mivel nincsenek szakpolitikák kénytelenek maguk azt formálni – Az ágazatok szeretnének hozzáférni a forrásokhoz, mert a céljaiktól idegen fejlesztések nekik jelenti a legnagyobb kockázatot hosszú távon a működési forrásaik lekötésében A hazai források szűkülése miatt fejlesztési sikereket csak ebből tudhatnak felmutatni Szolgáltatás helyett megrendelés – Aki alkalmazkodik a fejlesztéspolitika szabályaihoz az fel tud mutatni sikereket, de alkalmazkodni nem könnyű – A fejlesztéspolitika bürokratikus rendszere az ágazatokat is sújtja PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

19 A fejlesztéspolitika problémája a kormányzás egészének problémája - 2 – Néha a fejlesztéspolitikai szabályok mégis segítenek az ágazatoknak a lobbik elleni küzdelemben – A fejlesztéspolitika szabályai között akkor is meg kellett csinálni az ágazati stratégiákat, ha az ágazatoknak nem volt rá szükségük Nem csak a fejlesztéspolitikának kell átalakulnia ahhoz, hogy a kooperáció javuljon – Ha a fejlesztéspolitika a csak papíron létező ágazati stratégiákhoz igazodik, miközben az ágazat azt nem is veszi komolyan, akkor nincs a probléma megoldva – Nem elég a sikerhez, ha csak a fejlesztési elemekről lesz kormányzati visszacsatolás Csak jó kormányzásnak lehet jó fejlesztéspolitikája PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

20 A kiút Ez a locsólócső elszabadult, de ha valaki megfogná és irányítaná, akkor lehetne vele hatékonyan öntözni Hosszú távú kormányzati vízió, – amiben a fejlesztéspolitika szerepe is tisztázott és – amihez a kormányzat többi területe is kapcsolódik. A projektgazdák eredményfelelősségét növeljük Decentralizáljunk döntéseket, kísérletezzünk többféle technológiával és terjesszük el a működőképeseket. Segítsük a fejlesztéspolitika és a kormányzás átalakulását azzal, hogy a meghirdetett célok elérését számon kérjük rajtuk. PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

21 A csapat A kutatást Balás Gábor vezette, A kutatásban részt vettek és a háttértanulmányokat készítették: – Adler Tamás, – Boza Pál, – Czövek Tamás, – Csite András, – Fazekas Gergely, – Hives Zsolt, – Horváth Marianna, – Jantos Annamária, – Kerekes Ildikó, – Kmetty Zoltán, – Mike Friderika, – Puskás Zsuzsa Viktória, – Szécsi Árpád, – Szepesi Balázs, – Vékony András Benjámin. PPH Közpolitika Elemző Kft A használható tudásért

22 Köszönöm a figyelmüket!

23 Pályázó típusBeérkezés és támogatási döntés közt eltelt napok átlagos száma Beérkezés és elutasítás közt eltelt napok átlagos száma NFTÚMFTNFTÚMFT Állami (központi költségvetési) szervezet Önkormányzati (települési és megyei) szervezet Vállalkozás Egyéb nonprofit szervezet Átlag <<

24 Tagállami forráslehívások (2008. december 31-ig) Forrás: NFÜ: Háttéranyag az ÚMFT Eseti Bizottság március 11-i ülésére <<

25 Uniós források ágazati megoszlása az új tagországokban Forrás: KPMG (2008a) <<


Letölteni ppt "A magyar fejlesztéspolitika alapkérdései - A fejlesztéspolitika 2007-2008-as éve - Balás Gábor, PPH Közpolitika Elemző Kft. MKT Vándorgyűlés 2009. szeptember."

Hasonló előadás


Google Hirdetések