Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Költségvetési kérdések a válság után 47. Közgazdász Vándorgyűlés, Zalakaros 2009. szeptember 25. Jakab Zoltán elemzési igazgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Költségvetési kérdések a válság után 47. Közgazdász Vándorgyűlés, Zalakaros 2009. szeptember 25. Jakab Zoltán elemzési igazgató."— Előadás másolata:

1 Költségvetési kérdések a válság után 47. Közgazdász Vándorgyűlés, Zalakaros szeptember 25. Jakab Zoltán elemzési igazgató

2 Vázlat Fiskális átláthatóság, a várakozások menedzselése Ennek egyik eszköze: a Költségvetési Tanács Az eszköz működés közben: az átláthatóság követelményei – Adatok – Néhány fogalmi tisztázás – Előretekintő modellek vs. szakértői előrejelzés – Várakozások kezelése, tartós vs. átmeneti tényezők – Finanszírozás, fiskális reakciófüggvény 2010-es költségvetés értékelése

3 Egy kis kitérő

4 Várakozások kezelése Monetáris, fiskális politikai bölcsességek Gyakran hallott „szokásos” monetáris politikai bölcsességünk: – Inflációs célkitűzés („commitment technology”) Ami az aggregált keresletet is befolyásolja Ami stabilizál is – A monetáris politika hatásfoka attól függ, hogy mennyire tudja befolyásolni a várakozásokat Ez a „szokásos” bölcsesség Ehhez kell monetáris politikai transzparencia

5 Várakozások kezelése Monetáris, fiskális politikai bölcsességek A korábbi gondolatmenet implicit feltevése: – A fiskális politika stabilizálja az adósságot – Ellenkező esetben a monetáris politika is hatékonytalan Ahhoz, hogy a monetáris politika menedzselhesse a várakozásokat, ahhoz a fiskális politikára vonatkozó várakozásokat is kezelni kell Eddig (válság előttig) a fiskális politika „nagyjából” adósságstabilizáló volt a fejlett országokban – Magyarország kivétel! Fiskális-monetáris interakció komoly szerepe – ld. Eltecon.blog.hu

6 Várakozások kezelése A gazdaság stabilizálásához egyszerre kell: – Monetáris – És fiskális átláthatóság A fiskális átláthatóság nehezebben megfogható: – Sok fajta eszköz – Politikai erőtér Egy lehetséges „commitment technology”: fiskális szabályok, fiskális tanácsok

7 A fiskális átláthatóság egyik kikényszerítője: a Költségvetési Tanács (MKKT)

8 A Költségvetési Tanács feladatai makrogazdasági előrejelzéseket készít költségvetésre vonatkozóan technikai kivetítést készít Elsődleges tételekKamatok Külső tételekBelső tételek Szaktörvények, magángazdasági, demográfiai folyamatok határozzák meg. Költségvetési törvény határozza meg. Pl. adóbevételek, nyugdíjPl. támogatások, közszféra bérei Technikai kivetítésElőrejelzés „hogyha több döntés nem születne”a pillanatnyilag legvalószínűbbnek tűnő jövőbeli döntések figyelembevételével változatlan szolgáltatási színvonal

9 A Költségvetési Tanács feladatai a költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít költségvetési hatástanulmányt – készít minden olyan törvényjavaslathoz, amely külső tételek alakulására befolyással lehet; – készíthet az Országgyűlés által tárgyalt módosító, kapcsolódó módosító és zárószavazás előtti módosító javaslatokról is Kötelező ellentételezés (Pay-as-you-go)

10 Az eszköz működés közben

11 Fiskális átláthatóság követelménye: adatok A fiskális adatok Magyarországon hiányosak – Gyakran még a hatóságoknak sincs meg a megfelelő információjuk a viselkedési hatások vizsgálatához – Példák: – cafeteria rendszer megváltozásának hatásai a 2010-es ktgvetési törvényjavaslatban – Lakástámogatási rendszer – Az MKKT missziója: – Adattárház létrehozása – Költségvetési adatok megtisztítása – Makro-fiskális konzisztencia létrehozása – Pl. nincs megbízható ÁFA idősor

12 Fiskális átláthatóság követelménye: be kell mutatni, hogy mi lenne, ha….. Technikai kivetítés: mi lenne, ha nem változnának a szabályok – Megfelelő „baseline” (szolgáltatási színvonal kérdése) definiálása – Csak az elfogadott szabályokkal – Belső tételekre Előrejelzés: a benyújtott vagy az elfogadott költségvetés alapján – Külső tételekre és nettó kamatkiadásokra

13 Fiskális átláthatóság követelménye: Modellek szükségessége Számbavételi konzisztencia kell – ezt a parciális módszerek is teljesítik Viselkedési konzisztencia is kell – modellekre van szükség Általános egyensúlyi modell – közép- és hosszútávú hatások értékelése egyszerre Dinamikus, sztochasztikus: várakozások kezelése Az MKKT egy DSGE modell-lel konzisztens előrejelzési rendszert üzemeltet Képesek voltunk a bejelentett költségvetés hosszútávú hatásainak értékelésére (ez eddig csak parciális módszerekkel történt meg más intézményeknél)

14 Fiskális átláthatóság követelménye: Modellek szükségessége A fiskális politika hatásai nagyban függnek attól, hogy mik a várakozások Ezt csak olyan modellel lehet elemezni, amely képes a várakozásokat kezelni Az MKKT DSGE modellje ilyen Főbb eredmények: a fiskális politikai intézkedések hatásai nagyban függnek annak szerkezetétől, és attól, hogy mennyire tartósnak gondolják a szereplők

15 Fiskális átláthatóság követelménye: Olyan modell kell, amely kezeli a várakozásokat A fiskális politika hatásai nagyban függnek attól, hogy mik a várakozások Ezt csak olyan modellel lehet elemezni, amely képes a várakozásokat kezelni Az MKKT DSGE modellje ilyen A fiskális politikai intézkedések hatásai nagyban függnek annak szerkezetétől, és attól, hogy mennyire gondolják tartósnak a szereplők – Figyelem: az ábrákon nincs fiskális reakció – a hatások csak illusztrációk

16 Fiskális multiplikátorok: jelentős különbség, hogy várt vagy váratlan Áfa csökkentés

17 Fiskális multiplikátorok: jelentős különbség, hogy várt vagy váratlan Kormányzati kiadás emelés

18 Fiskális multiplikátorok: jelentős különbség, hogy várt vagy váratlan Munkát terhelő adó csökkentés

19 Fiskális átláthatóság követelménye: Olyan modell kell, amely kezeli a későbbi fiskális reakciókat, az intézkedések finanszírozását Leeper (2009): Anchoring Fiscal Expectations USÁ-ra becsült modell Nagyon eltérőek a multiplikátorok, attól függően, hogy milyen tételeket igazítanak ki Már 1 év után ELŐJELET is válthat a multplikátor értéke

20 Reakció függvény Leeper (2009): Anchoring Fiscal Expectations

21 A 2010-es költségvetési törvényjavaslat értékelése

22 Makrohelyzet 3 lépcső 1.Augusztusi kivetítésünk 2.Szeptemberi kivetítésünk (frissített makro és pénzpiaci információk) 3.Szeptemberi előrejelzés (költségvetési törvényjavaslat alapján)

23 A 2010-es költségvetési törvényjavaslat értékelése Makrohelyzet: – 3 lépcső 1.Augusztusi kivetítésünk 2.Szeptemberi kivetítésünk (frissített makro és pénzpiaci információk) 3.Szeptemberi előrejelzés (költségvetési törvényjavaslat alapján) – Saját előrejelzés a kormány előrejelzésének összehasonlítása Költségvetés értékelése (nem kötelezettség) – Külső tételekre fókuszáltunk – Belső tételek: kockázati lista alapján

24 A 2010-es költségvetési törvényjavaslat értékelése Makrohelyzet – A világgazdasági válság miatt Emelkedő tőkeköltség Alacsonyabb fenntartható folyó fizetési mérleg Alacsonyabb fogyasztás, beruházás – ráadásul „orrnehéz” módon – közepi intézkedések Rövidtávon zérus közeli „potenciális” növekedés Prociklikus fiskális és monetáris politika

25 Csak fokozatosan emelkedik a „potenciális növekedési ütem”

26 A közepi intézkedések hatásai Áfa-emelés vs. munkát terhelő adók csökkentése: – nettó export javul (átrendeződés) – Jelentős rövidtávú inflációs hatások várakozások mennyire törékenyek? – A GDP szintje 1-1,5%-kal magasabb lehet hosszútávon Egyszerre optimista és pesszimista számítás: – Optimista: minden intézkedés tartós – Pesszimista: nincs előlegeztünk meg jelentős bizalmi hatásokat

27 A 2010-es költségvetési törvényjavaslat értékelése

28 A közepi intézkedések hatásai Ciklikus tényezők: – Erőteljes világgazdasági lassulás – Fokozatos kilábalás – Jelentős külföldi kockázat: Lesz-e fiskális helyreállítás a fejlett országokban? Globális infláció felgyorsul-e és lesz-e erre monetáris reakció? – Fogyasztás lassulás – Beruházások „orrnehéz” alkalmazkodása – Munkakereslet gyors („orrnehéz”) csökkenése Infláció: pozitív meglepetés az augusztusi kivetítéshez képest, de magasabb mint a kormány előrejelzése: – Okai: monetáris reakció (lazítás) – Inflációs várakozások (bár kockázatuk most kisebb)

29 A 2010-es költségvetési törvényjavaslat értékelése A véleményünk szerint: Rövidtávon optimistább reálgazdasági helyzet, pesszimistább infláció Hosszabb távon a kormány növekedési előrejelzése optimista Amonetáris reakció (illetve a profitmarzs tartós csökkenése) miatt az inflációs előrejelzés is optimista Egy új módszertan: modell-dekompozíciós vizsgálat

30 A 2010-es költségvetési törvényjavaslat értékelése A KOCKÁZATOKAT „TÉRBEN ÉS IDŐBEN SZÉTTERÍTETTÉK”

31 A 2010-es költségvetési törvényjavaslat értékelése Költségvetés: – Külső tételek (főleg az adóbevételek) nagyjából megfelelnek az MKKT prognózisával – DE: A kormány makropályájával 132 Mrd Ft-tal rosszabb egyenleg adódna – Ezt ellensúlyozza az MKKT prognózisa szerinti kedvezőbb makropálya (120 Mrd Ft) – Az államháztartás szintjén komoly kockázatok

32 Kockázatok kiterítése térben Államháztartás szintjén komoly kockázatok 2010-ben is – Állami vállalatok: 75 Mrd Ft – Önkormányzatok hiánya: 100 Mrd Ft-os nagyságrend – Jelentős likviditás miatt korlátozott kontroll

33 Kockázatok kiterítése időben A 2011-es SZJA sávhatár emelés fedezetlen az optimista makroprognózis elfedi A GDP 0,7%-a MNB veszteségtérítése (2011) – GDP 0,5%-a

34 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Költségvetési kérdések a válság után 47. Közgazdász Vándorgyűlés, Zalakaros 2009. szeptember 25. Jakab Zoltán elemzési igazgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések