Magyarország fenntartható fejlődésének kulcskérdései: hosszú távú energiastratégia, zöld gazdaságfejlesztés 2010. október 1., Szeged Bencsik János energiaügyi.

Az előadások a következő témára: "Magyarország fenntartható fejlődésének kulcskérdései: hosszú távú energiastratégia, zöld gazdaságfejlesztés 2010. október 1., Szeged Bencsik János energiaügyi."— Előadás másolata:

1 Magyarország fenntartható fejlődésének kulcskérdései: hosszú távú energiastratégia, zöld gazdaságfejlesztés 2010. október 1., Szeged Bencsik János energiaügyi és otthonteremtési államtitkár

2 2 Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni.

3 3

4 4 Az igazságosság próbaköve  Ha ma nagymennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a levegőbe, akkor az több évtized múltán is érzékelteti kedvezőtlen hatását - Az éghajlatváltozás ezért a nemzedékek közötti igazságosság próbaköve  Az éghajlatváltozás hatására a természeti környezet is megváltozik, ezért egyben a teremtéssel szembeni igazságosság próbája is  A gyengéket és szegényeket különösképpen is sújtja, ezért az emberek és a nemzetek közötti igazságosság próbája is

5 5 A klímaváltozás, nemzetbiztonsági kérdés  Az elsődleges szempont azon képességek fejlesztése lesz, amelyek segítségével a romló életkörülmények is túlélhetőek lesznek, és amelyekkel hosszútávon is biztosítható az egyén és a közösség fennmaradása  A magyar lakosságot és gazdaságot fel kell készíteni egy melegebb és szárazabb időszakra, illetve a szélsőséges időjárási jelenségekre, és ezek következményeire  Az egyes régiók, kistérségek, települési típusok, társadalmi csoportok nem egyformán sérülékenyek

6 6 Értékváltásra van szükség  Az állam nem lehet közömbös az igazságossággal szemben, és minden ember, valamint a természet iránt is szolidárisnak kell lennie, és felelősséget kell vállalnia értük  Értékváltás nélkül semmilyen technikai megoldás, vagy az éghajlatvédelmet célzó politikai tárgyalás sem vezethet célra  Az új érték lényege, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, képességeitől függetlenül, és mindenki számára emberhez méltó körülményeket követel meg

7 7 Kormányprogram - 2010. június „A 21. században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz: újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos. Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik. Magyarország gazdag földalatti vizekben, ivóvízben és termálvízben.”

8 8 Kormányprogram – 2010. június „Az alacsony népsűrűség és a tágasság is előny az életminőségre építő európai stratégiában. Az alternatív energiaforrások, különösen a nap-, a geotermikus energia, és a bioenergiák terén is bőségben vagyunk. A sikerhez azonban az anyagi erőforrásokon túl szellemi és lelki forrásokra is szükség van.”

9 9 Nemzeti Együttműködési Program  Gazdaság talpra állítása  Rend  Egészségügy  Szociális biztonság  Demokratikus normák

10 10 A fenntartható fejlődés társadalmi feltétele Olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző társadalom kialakulása, amelyben a boldogulás alapja az egészség, a tudás, az erkölcs - amely többek között a hiten, a bizalmon és tisztességen alapul -, valamint a családi, közösségi és nemzeti összetartozás.

11 11 A fenntartható fejlődés gazdasági feltételei Olyan új közmegegyezés, amelyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják a termékek és szolgáltatások reális árazását. C serébe tartós és egyszerű szabályozó környezetre, valamint bürokrácia- és korrupció mentes hivatalokra számíthatnak.

12 12 A fenntartható fejlődés közhatalmi feltételei Elsődleges feltétel, a szilárd politikai konszenzuson nyugvó tartós közbizalom. A politika feladata olyan normaalkotó szabályozást kidolgozni, amelyet a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez. A másik fontos feltétel a példamutatás, azaz a közhatalom gyakorlóinak hiteles, közbizalmat építő intézményrendszert kell kiépítenie.

13 13 A fenntartható fejlődés kulcsterületei az élelmiszer önrendelkezés biztosítása az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása az energiafüggésünk csökkentése vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása A biztonságos energiaellátás mindezek egyik háttérfeltétele

14 14 Magyarország energiatükre a fenntarthatóság szemszögéből Földgázfelhasználásunk túlsúlyos Megújuló energia hasznosításunk minimális A hazai épületállomány részesedése meghatározó a végenergia-felhasználásban Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energiatakarékos közlekedés-fejlesztési stratégiánk

15 15 Alapvetések Erősebb állami szerepvállalásra van szükség Nemzetközi kötelezettségeinket nemzeti érdekeinknek megfelelően kell megtervezni Az ország súlyával és erőforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában Szabályozási hitelesség helyreállítása – átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás Az ország területén gazdaságosan „kitermelhető” megújuló energia az éves energiaszükséglet 36%-át képes biztosítani

16 16 Energiapolitikai célkitűzések Energia importfüggőség mérséklése  Energiatakarékossággal  Energiahatékonysággal  Megújulók részarányának növelésével  Beszerzési útvonalak diverzifikálásával Energiaszegénység csökkentése Állam szabályozó szerepének erősítése Új megállapodás az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése

17 17 Szükséges intézkedések Intézményrendszer átalakítása  Szabályozó rendszer hitelességének helyreállítása  Átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás megteremtése Energetikai információkhoz való szabad hozzáférés biztosítása Felsőfokú energetikai képzés megerősítése K+F források átcsoportosítása Realista, közösségi érdekű, fogyasztóbarát, objektív helyzetértékelésen alapuló energiapolitika

18 18 Célok A hazai energia-szerkezet módosítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése Az energiatermelés és felhasználás hatékonyságának fokozása A kapcsolódó ipar és szolgáltatás tudatos bővítése

19 19 Szükséges lépések Fel kell értékelni a magyar társadalom jelenleg „kis befolyású” szereplőinek – lakosság, önkormányzat, KKV – érdekeit Intézményi háttér megteremtése: „zöld fejlesztési és finanszírozási alap” létrehozása

20 20 Kötelező átvételi rendszer átalakítása Átvételi szabályok és engedélyek egyszerűsítése; Differenciált támogatási formák (biomassza, nap, szél, kapcsolt stb.); Háztartási kiserőművek kérdése, szigetüzem rendszerek jogi és szabályozási feltételeinek megteremtése; Kapcsolt energiatermelés során a megújulók előnyben részesítése; Kis- és közepes rendszerek támogatása, zöldáram és „zöldhő” támogatási feltételeinek megteremtése (összekapcsolás) Prémium rendszerek kidolgozása (előnyt élvez az, aki komplex projektet valósít meg, munkahelyeket teremt, veszélyes hulladékot semmisít meg stb.) Hosszú átvétel biztosítása a kiszámíthatóság elve mentén Nagyerőművek zöldáram támogatásának fokozatos leépítése

21 21 Zöld gazdaságfejlesztés Természeti-társadalmi egyensúly megteremtése Nemzetközi vállalások teljesítése

22 22 Új Széchenyi Terv 7 kitörési pont: Gyógyító Magyarország Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Otthonteremtés Vállalkozásfejlesztés Tudomány - Innováció – növekedés Foglalkoztatás Közlekedés - tranzitgazdaság

23 23 Új Széchenyi Terv Zöld gazdaságfejlesztés – hatása a fenntarthatóságra Természeti rendszerek egyensúlyának helyreállítása Évtizedekre szóló belső piac építés Foglalkoztatás bővülése - társadalmi egyensúly helyreállítása Mérséklődő energiaimport – csökkenő függőség Zöld innováció - új piacok elérhetősége Növekvő GDP - javuló fizetési mérleg Önkormányzati, mezőgazdasági, és KKV szektor felértékelődés Mitigációs és adaptációs feladatok teljesítése

24 24 Az energetikai feladatok megosztása a központi kormányzati intézmények között Nemzetgazdasági Minisztérium  Stratégia- és programalkotás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium  Szabályozás, jogszabályalkotás, végrehajtás

25 25 Államtitkárság feladatai Új Széchenyi Terv 2010-14 H osszú távú nemzeti energia stratégiája (2030) Nemzeti fenntartható fejlődés stratégia Európa 2020 stratégia Épületenergetikai, energiatakarékossági programok O tthonteremtési program Öko-gazdasági mutatórendszer Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Otthonteremtés és építésgazdaság Bencsik János Olajos Péter

26 26 Köszönöm a figyelmet! janos.bencsik@ngm.gov.hu