Dr. Faragó László Policentrikus városfejlesztés a lisszaboni célok megvalósításáért MKT Vándorgyűlés, 2008 Eger Faragó László MTA Regionális Kutatások.

Az előadások a következő témára: "Dr. Faragó László Policentrikus városfejlesztés a lisszaboni célok megvalósításáért MKT Vándorgyűlés, 2008 Eger Faragó László MTA Regionális Kutatások."— Előadás másolata:

1 Dr. Faragó László Policentrikus városfejlesztés a lisszaboni célok megvalósításáért MKT Vándorgyűlés, 2008 Eger Faragó László MTA Regionális Kutatások Központja

2 Dr. Faragó László MKT 2008 2 Lisszaboni stratégia 2000, 2003, 2005 Az EU legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága –Európa és régiói váljanak a beruházások és a munka ösztönzésére alkalmas hellyé (vonzó helyszín ), –a növekedés hajtóereje: a tudás és az innováció, –több és jobb munkahelyek teremtésére ösztönző vállalkozói környezet Nincs a megvalósításra elkülönített forrás  strukturális és kohéziós politika forrásainak a felhasználása Az uniós támogatások Lisszabon-pántlikázása (earmarking) –kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése, IKT, –ipari versenyképesség erősítése, vállalkozási képességek ösztönzése, –fenntartható erőforrások, környezetvédelem és növekedés, –európai fontosságú közlekedési hálózatok.

3 Dr. Faragó László MKT 2008 3 Miként teljesíthetőek a lisszaboni célok? Makrogazdasági feltételek javítása Vállalatok (belső) versenyképességének javítása Konkrét projektek megvalósítása (támogatása) A gazdaság térbeli alakulásának a befolyásolása, a fejlesztéspolitika tértudatosságának az erősítése

4 Dr. Faragó László MKT 2008 4 A gazdaság térbeli alakulásának jellemzői Globális verseny A tartós versenyelőnyök földrajzilag/területileg koncentrálódnak (M. Porter) Felértékelődnek a nagyvárosi régiók, metropolitán térségek –Elsősorban a nagyvárosokban lelhetők fel a gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok – Méretgazdaságosság : a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható (nagyobb helyi kereslet Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (globális versenyképesség) –„Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki…” –A kicsi szép (Schumacher, E. 1991) –A kicsi szép, de gyenge is! (Faragó 1994) 1990-es évektől erősödő koncentráció További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság, tudásátszivárgások pozitív hatása) További koncentráció hátrányai (zsúfoltságból eredő többletköltségek, környezeti terhelés, munkaerő hiány, perifériákon kihasználatlan potenciálok stb.) Megoldás: policentrizmus

5 Dr. Faragó László MKT 2008 5 A POLICENTRIKUS FEJLESZTÉS ALAPELVEI A kevésbé fejlett területek növekedése hozzájárul az összteljesítmény javításához  be kell vonni azokat a gazdasági növekedésbe A fejlesztéseket területileg több központra kell koncentrálni Központok elérhetőségét (a szolgáltatásokhoz való hozzáférést ) kell biztosítani A gazdaság motorjai, hajtóerői a nagyvárosi körzetek Ha egy térség/régió központja hanyatlik, akkor az egész terület is válságba kerül Többszintű (hierarchikus) hálózatépítés Kritikus tömeget kell létrehozni, megfelelő nagyságrendű csomópontok hálózatát kell kiépíteni A policentrizmust több területi szinten érvényesíteni kell: –Világ –Európa –Ország –régió

6 Dr. Faragó László MKT 2008 6 A három pólusú világ

7 Dr. Faragó László MKT 2008 7 Egy pólusú Európa (egy globális integrációs zóna GIZ)

8 Dr. Faragó László MKT 2008 8 Többpólusú Európa

9 Dr. Faragó László MKT 2008 9 Új globális integrációs zónák kialakítása –Közép-Európa: Prága-Bécs-Budapest Kiterjesztése: –Varsó-Berlin irányába, –Ljubljana-Zágráb irányába –Balkán: Bukarest-Szófia-Belgrád-Athén

10 Dr. Faragó László MKT 2008 10 Egy pólusú (monocentrikus) Magyarország

11 Dr. Faragó László MKT 2008 11 Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális városi körzetek

12 Dr. Faragó László MKT 2008 12 Városrendszerünk a rang-nagyság szabály alapján és a valóságban

13 Dr. Faragó László MKT 2008 13 Magyar helyzet A soha nem látott mértékű centralizáció és a makrogazdasági hanyatlás miatt a helyi endogén tényezők nem tudnak érvényesülni Nemzeti fejlesztéspolitikát még mindig az ágazati szemlélet uralja Az elmúlt évtizedekben nem volt tudatos településhálózat-fejlesztés Az elmúlt 18 évben központi szinten nem volt a városfejlesztésnek gazdája A területi politikát a regionális és települési megközelítés kettőssége jellemzi Magyarország egyközpontú ország, egy potenciális MEGA-val, Hiányoznak az európai mércével közepes (300–600 ezres) városok, városi térségek Csak 5 (4+1) nemzetközi/nemzeti jelentőségű város van Megoldás: újfajta gondolkodás –A területi és települési megközelítés integrálása –Policentrikus városfejlesztés –Új besorolás: metropolitán, urbánus és rurális városi térségek –Növekedési pólus, növekedési centrum, régióközpont kiemelt fejlesztése

14 Dr. Faragó László MKT 2008 14 Térségi és települési megközelítés integrálása TERÜLETI SZINTEK Ország NUTS 1 Régió NUTS 2 Megye NUTS 3 Kistérség LAU 1 Mikrotérség VÁROSHIERARCHIA Főváros (MEGA3) Nincs MEGA 4 (főváros) Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros Regionális jelentőségű nagy/közepes város Térségi szerepkört betöltő kisváros „Törpe” városok

15 Dr. Faragó László MKT 2008 15 KONKLÚZIÓ A regionalizmus és a (nagy)városok fejlesztése összetartozó kérdés! Ha működőképes téregységeket akarunk, akkor, megfelelő nagyságrendű és fejlettségű városokra, központokra van szükség, amelyek képesek gazdaságilag integrálni vonzáskörzetüket! Ennek (népszerűtlen) útja: koncentrált decentralizáció – hatáskörök régióközpontokba telepítése –„Big five” (6-7-…?) kiemelt központi támogatása –Határon átnyúló kapcsolataik erősítése/segítése –A regionális központok önkormányzataihoz regionális feladatok és hatáskörök telepítése (rang  szerepkör)

16 Dr. Faragó László MKT 2008 16 JAVASLATOK Budapestet erősíteni kell nemzetközi szerepkörök betöltésében Több lépcsőben decentralizáció. (Az országos funkciók tekintetében a főváros dominanciája mérséklendő. Először a legfontosabb centrum településekre/területekre kell koncentrálni. Ki kell jelölni a regionális központokat.) A regionális központok periférikus fekvésének ellensúlyozására alkalmassá kell tenni azokat nemzetközi szerepkörök betöltésére. Integrálni kell a fejlesztéspolitikába a területi szemléletet és meg kell erősíteni a (nagy)városok szerepkörét. Javítani kell a központok elérhetőségét, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

17 Dr. Faragó László MKT 2008 17 Fejlesztési pólusok szerepe Funkciók: − Innovációs funkciók –Gazdaságfejlesztési, gazdaság-szervező funkciók –Egyéb, a regionális központ szerephez kapcsolódó funkciók –Városfejlesztési funkciók, melyeknek célja a vonzóbb befektetési környezet kialakítása 2010-ig elérendő célok –Innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése –Fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítése versenyképesség növelése Elvárt eredmények –GDP-re vetített K+F ráfordítások arányának növekedése –KKV szektor megerősítése, nemzetközi versenyképesség és beszállítói képesség jelentős növekedése –Oldódik az ország innovációs kiegyensúlyozatlansága

18 Dr. Faragó László MKT 2008 18 1 A pólus programok irányítása Stratégiai irányítás Koordináció Végrehajtás Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Pólus Program IrodaMinisztériumok NFÜ Tanácsadók HFI GOP IHROP IHHEP IH KSZ 1KSZ 2KSZ 3 VOP KM NYDKDDD DA ÉMÉA 1 2 2 –A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja –A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok 3 3 6 5 –A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerződés szabályozza 5 4 4 –A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll –A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja 4 Pólus Irodák 7

19 Dr. Faragó László MKT 2008 19 Miskolci fejlesztési pólus program Befektetők vonzásaÉlhető város

20 Dr. Faragó László MKT 2008 20 tfogó célja nemzetközi kiválóság elérése a priorizált ágazatokban és technológiákban Technopolisz Program átfogó célja nemzetközi kiválóság elérése a priorizált ágazatokban és technológiákban Közvetlen célok: FDI vonzerő növelése A meglévő tudástár hatékonyabb kihasználása high-tech ipari megoldások fejlesztésére A regionális innovációs potenciál számottevő emelkedése Az erősségek koncentrálása és gazdasági pólusok fejlesztése Priorizált ágazatok: Mechatronika Nanotechnológia Anyagtudományok Vegyipar Környezetipar IKT Szabadidőipar

21 Dr. Faragó László MKT 2008 21 Pécsi az életminőség pólusa

22 Dr. Faragó László MKT 2008 22 A pécsi versenyképességi pólus-stratégia Az életminőség pólusa Kulturális ipar: Európa Kulturális Fővárosa 2010 –Zenei és konferenciaközpont –Zsolnay kulturális negyed –(Nagy kiállítótér) –Regionális könyvtár és információs központ –Közterek és parkok újjáélesztése Környezetipar –Kutatás-fejlesztés –Termelés Egészségipar: piaci szegmens az ezüst korosztály –Kutatás –Klinikai ellátás –Rehabilitáció, sport, szociális szolgáltatások –Gyógyturizmus –Kapcsolódó ipari termelés

23 Dr. Faragó László MKT 2008 23 Népesség koncentrációjának a folyamata Szuburbanizáció

24 Dr. Faragó László MKT 2008 24 Regionális pólusok és tengelyek

25 Dr. Faragó László MKT 2008 25 Köszönöm figyelmüket! MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu