Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alakor ( Triticum monococcum L. ssp. monococcum ) gyomelnyomó hatása szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben, különös tekintettel a parlagfűre ( Ambrosia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alakor ( Triticum monococcum L. ssp. monococcum ) gyomelnyomó hatása szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben, különös tekintettel a parlagfűre ( Ambrosia."— Előadás másolata:

1

2 Alakor ( Triticum monococcum L. ssp. monococcum ) gyomelnyomó hatása szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben, különös tekintettel a parlagfűre ( Ambrosia artemisiifolia L. ) Bartl Katalin, Üveges Viktória témavezető: Szabó T. Attila Bartl Katalin, Üveges Viktória témavezető: Szabó T. Attila

3 A parlagfű probléma  20. század elején jelent meg Magyarországon  invazív, erősen allergén gyom  kimutatható erős allelopatikus hatás  csírázás: március-augusztus  nemcsak mezőgazdasági, közegészségügyi probléma, hanem országunkra is rossz fényt vet részletek: Béres, 1979, 1991, 2001, 2002, 2003 : kép: www.ovma.on.ca/ Weeds/ragweed.htm

4 Az alakor jelentősége  genetikai erőforrás  alternatív táplálékforrás  népi felhasználás: szalmafonás, állati takarmány, marginális területek hasznosítása  tavasszal is vethető  népi megfigyelés: vadkár elhárító és gyomelnyomó hatás részletek: http://binet-biotar.vein.hu BioTar Electronic Haynaldia TriMon  genetikai erőforrás  alternatív táplálékforrás  népi felhasználás: szalmafonás, állati takarmány, marginális területek hasznosítása  tavasszal is vethető  népi megfigyelés: vadkár elhárító és gyomelnyomó hatás részletek: http://binet-biotar.vein.hu BioTar Electronic Haynaldia TriMon

5 Kísérleteink célja  autochton kárpát-medencei alakor törzsek gyomelnyomó hatásának bizonyítása különböző módszerekkel  módszerek tesztelése:  tömegszázalékos elemzés  borítási százalékos elemzés  transzekt-módszer  laboratóriumi csíráztatás  autochton kárpát-medencei alakor törzsek gyomelnyomó hatásának bizonyítása különböző módszerekkel  módszerek tesztelése:  tömegszázalékos elemzés  borítási százalékos elemzés  transzekt-módszer  laboratóriumi csíráztatás

6 Beythe András Génökológiai és Környezetbotanikai Kísérleti Kert, Veszprém 1.KUS-NUS-PUS kísérleti táblák (1R, 2R, 3R) 2.vetésidő-eltolásos kísérleti terület 1.KUS-NUS-PUS kísérleti táblák (1R, 2R, 3R) 2.vetésidő-eltolásos kísérleti terület i1 2003.10.21. i2 2003.11.18. vetési idők i3 2004.03.20. r ismétlések száma i1 2003.10.21. i2 2003.11.18. vetési idők i3 2004.03.20. r ismétlések száma 1. 2.

7 Egy parcella felépítése Gy – gyalogutak K – keretterületek U – holdudvar B – belső, alakorral bevetett terület Gy – gyalogutak K – keretterületek U – holdudvar B – belső, alakorral bevetett terület

8 1. kísérleti tábla (1R)  tömegszázalékos felmérés m%=(m faj (g) /m össz (g))x100  egyedszámlálás a parlagfű esetében mérettartományok szerint  x < 5 cm  5 cm < x < 20 cm  20 cm < x < 50 cm  50 cm < x  tömegszázalékos felmérés m%=(m faj (g) /m össz (g))x100  egyedszámlálás a parlagfű esetében mérettartományok szerint  x < 5 cm  5 cm < x < 20 cm  20 cm < x < 50 cm  50 cm < x

9

10 2. kísérleti tábla (2R)  borítási % becslés  parlagfű egyedszámlálás mérettartományok szerint  gyomtömeg mérés  borítási % becslés  parlagfű egyedszámlálás mérettartományok szerint  gyomtömeg mérés

11 3. kísérleti tábla (3R)  frissen feltört terület  jó víz-, és tápanyag-ellátottság  erős gyomfertőzöttség  gyalogutak gyomosodásának vizsgálata  borítási százalék becslés: 2004.05.04., 2004.07.23.  gyomtömeg mérés: 2004.07.23.  transzekt elemzés: 2004.06.11.  fényintenzitás mérés: 2004.06.22.  frissen feltört terület  jó víz-, és tápanyag-ellátottság  erős gyomfertőzöttség  gyalogutak gyomosodásának vizsgálata  borítási százalék becslés: 2004.05.04., 2004.07.23.  gyomtömeg mérés: 2004.07.23.  transzekt elemzés: 2004.06.11.  fényintenzitás mérés: 2004.06.22.

12

13 3R transzekt módszer  kontakt-pont módszer  felbontás: 25 mm  felvett adatok:  kontakt-egyed  igen:1  nem:0  magasság  szélesség  kontakt-pont módszer  felbontás: 25 mm  felvett adatok:  kontakt-egyed  igen:1  nem:0  magasság  szélesség

14 21

15 A fényintenzitás hatásának vizsgálata fényintenzitás  E Egységnyi hosszra (10 cm) eső parlagfű egyedszám Magasság átlag (mm) Szélesség átlag (mm) Reggel (9 h) Délben (12 h) Este (17 h) gyalogutak 2,5788,8976,57123,86 északi holdudvarok 2,3954,4748,0281,58208,17189,17 déli holdudvarok 1,8955,6042,671004,831890,2595,08 parcellák 1,1148,7634,05130,83

16 Parlagfű-felmérés a vetésidő-eltolásos kísérletben i1 2003.10.21. i2 2003.11.18. vetési idők i3 2004.03.20. r ismétlések száma i1 2003.10.21. i2 2003.11.18. vetési idők i3 2004.03.20. r ismétlések száma Vetési idő Ambrosia egyedszám átlag (db) Magasság átlag (mm) Szélesség átlag (mm) 2003.10.21. 7,44 50,1141,49 2003.11.18. 7,00 76,2550,56 2004.03.20. 4,67 66,9044,98 Ismétlés Ambrosia egyedszám átlag (db) Magasság átlag (mm) Szélesség átlag (mm) R1 10,78 54,0743,47 R2 6,22 72,3149,80 R3 2,11 66,8743,76

17 1.aratáskor (2004.08.10.)  a gyomok nyírása, újrahajtás lehetősége  a parlagfű vegetációs periódusa ennél tovább tart! 2.ősszel (2004.09.09.)  az alakor utóhatása nyüvéses aratás után 1.aratáskor (2004.08.10.)  a gyomok nyírása, újrahajtás lehetősége  a parlagfű vegetációs periódusa ennél tovább tart! 2.ősszel (2004.09.09.)  az alakor utóhatása nyüvéses aratás után Gyomtömeg mérés eredményei a vetésidő-eltolásos kísérleti téren

18

19 Laboratóriumi csíráztatási kísérletek Arabidopsis thaliana magvakkal Közeg Alakor levélkivonat Alakor gyökérkivonat Víz Növény g/víz g1/9 0 Csírázási %2017,582,5 Közeg Alakor szárkivonat Alakor gyökérkivonat Víz Növény g/víz g1/9 0 Csírázási %11850 Ambrosia artemisiifolia magvakkal

20 Következtetések  az alakornak van allelopatikus hatása  ez a hatás mintegy 10-15 cm-es „holdudvart” eredményez a parcellák körül  a hatás az aratás után is megfigyelhető  a hatás vetési időtől és talajviszonyoktól függetlenül kimutatható  megfelelő vetéssűrűséggel (180-230 szem/m 2 ) az alakor alkalmazható a parlagfű visszaszorítására, illetve mulcsolásra  sokoldalú felhasználhatóság  gyomos, marginális területek felhasználása  szalmafonás  takarmányozás  ökológiai gazdálkodás (vegyszermentes)  az alakornak van allelopatikus hatása  ez a hatás mintegy 10-15 cm-es „holdudvart” eredményez a parcellák körül  a hatás az aratás után is megfigyelhető  a hatás vetési időtől és talajviszonyoktól függetlenül kimutatható  megfelelő vetéssűrűséggel (180-230 szem/m 2 ) az alakor alkalmazható a parlagfű visszaszorítására, illetve mulcsolásra  sokoldalú felhasználhatóság  gyomos, marginális területek felhasználása  szalmafonás  takarmányozás  ökológiai gazdálkodás (vegyszermentes)

21 Köszönetek  Szabó T. Attilának az ötletet, és a szakmai irányítást  Vörös Lajosnak a segítséget a fényintenzitás mérésében  Béres Imrének a parlagfűről írott munkáit  Kovács Gézának a sok hasznos információért  Franck Torre-nak, az University of Aix-Marseille III. tanárának, a statisztikai elemzések elkészítésében való segítségéért  Siki Andreának, Bagics Lőrincnek és Bartl Mihálynénak a gyakorlati segítséget  Szabó T. Attilának az ötletet, és a szakmai irányítást  Vörös Lajosnak a segítséget a fényintenzitás mérésében  Béres Imrének a parlagfűről írott munkáit  Kovács Gézának a sok hasznos információért  Franck Torre-nak, az University of Aix-Marseille III. tanárának, a statisztikai elemzések elkészítésében való segítségéért  Siki Andreának, Bagics Lőrincnek és Bartl Mihálynénak a gyakorlati segítséget

22 Köszönjük a figyelmet!

23 Felhasznált anyagok  Bedő Z., 2004, A vetőmag születése. A vetőmagtermesztés elmélete és gyakorlata. MTA MKI Martonvásár, Agrinform, Budapest.  Béres I., 1979, 1991, 2001, 2002, 2003 Cikkek a parlagfűről  Nesbitt M., Hillman G., Pena-Chocarro L., Samuel D., Szabó T.A., 1996/2004, Checklist for recording the cultivation and uses of hulled whetas. BioTár Electronic. Haynaldia Alakor-Einkorn-Triticum monococcum. http://binet-biotar.vein.hu  Péntek J., Szabó A., 1985, Az alakor. In: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.  Priszter Sz., 1960, Adventív gyomnövényeink terjedése. Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai, Mg. Kiadó, Budapest, 15-16 ap. Béres 2003.  Szabó T. A., 2004, Recens kárpát-medencei alakorok vizsgálata. NKFP-OM-00356/02, Konzorciumi jelentés, 9. résztéma. (kézirat).  Tóth Á., 2003, Az Ambrosia artemisiifolia jelentősége a hazai sokéves gyomfelvételezések tükrében, illetve a környező országok és az észak-amerikai kontinens gyomfelvételezési adataival összehasonlítva. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2003. február 25-26. in print in Béres 2003  Rizvi S.J.H. (1), Rizvi V (1), Tahir M. (1), Ketata H. (1), Roustai M.(2), Bazazi D. (2) and Shimi P. (3), 2001, Variation in weed-supressing potential of wheat genotypes. In the 4th International Triticeae Symposium Book of Abstracts, September 10-12, 2001 Córdoba, Spain, Pg. 129. Online elérhetőség: cf. Szabó és mts. 2004.  BioTár Electronic. Haynaldia Alakor-Einkorn-Triticum monococcum. http://binet-biotar.vein.hu  parlagfű kép forrás: www.ovma.on.ca/ Weeds/ragweed.htm  Bedő Z., 2004, A vetőmag születése. A vetőmagtermesztés elmélete és gyakorlata. MTA MKI Martonvásár, Agrinform, Budapest.  Béres I., 1979, 1991, 2001, 2002, 2003 Cikkek a parlagfűről  Nesbitt M., Hillman G., Pena-Chocarro L., Samuel D., Szabó T.A., 1996/2004, Checklist for recording the cultivation and uses of hulled whetas. BioTár Electronic. Haynaldia Alakor-Einkorn-Triticum monococcum. http://binet-biotar.vein.hu  Péntek J., Szabó A., 1985, Az alakor. In: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.  Priszter Sz., 1960, Adventív gyomnövényeink terjedése. Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai, Mg. Kiadó, Budapest, 15-16 ap. Béres 2003.  Szabó T. A., 2004, Recens kárpát-medencei alakorok vizsgálata. NKFP-OM-00356/02, Konzorciumi jelentés, 9. résztéma. (kézirat).  Tóth Á., 2003, Az Ambrosia artemisiifolia jelentősége a hazai sokéves gyomfelvételezések tükrében, illetve a környező országok és az észak-amerikai kontinens gyomfelvételezési adataival összehasonlítva. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2003. február 25-26. in print in Béres 2003  Rizvi S.J.H. (1), Rizvi V (1), Tahir M. (1), Ketata H. (1), Roustai M.(2), Bazazi D. (2) and Shimi P. (3), 2001, Variation in weed-supressing potential of wheat genotypes. In the 4th International Triticeae Symposium Book of Abstracts, September 10-12, 2001 Córdoba, Spain, Pg. 129. Online elérhetőség: cf. Szabó és mts. 2004.  BioTár Electronic. Haynaldia Alakor-Einkorn-Triticum monococcum. http://binet-biotar.vein.hu  parlagfű kép forrás: www.ovma.on.ca/ Weeds/ragweed.htm

24 Statisztikai elemzések One way ANOVA model for significance of effects of Einkorn position on Ambrosia artemisiifolia green biomass Two way ANOVA model for significance of effects of Einkorn selection levels and positions on Ambrosia artemisiifolia green biomass


Letölteni ppt "Alakor ( Triticum monococcum L. ssp. monococcum ) gyomelnyomó hatása szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben, különös tekintettel a parlagfűre ( Ambrosia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések