Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MeH-MTA Stratégiai kutatások. A vidék jövője: az agrárpolitikától a vidékpolitikáig Merre tart az Európai Unió: Közös agrárpolitikától közös vidékpolitikáig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MeH-MTA Stratégiai kutatások. A vidék jövője: az agrárpolitikától a vidékpolitikáig Merre tart az Európai Unió: Közös agrárpolitikától közös vidékpolitikáig."— Előadás másolata:

1 MeH-MTA Stratégiai kutatások. A vidék jövője: az agrárpolitikától a vidékpolitikáig Merre tart az Európai Unió: Közös agrárpolitikától közös vidékpolitikáig ? Dr. Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem Budapest, január 29.

2 Mérlegen a KAP a KAP legnagyobb kihívása nyitott pozíció 2013 után fontolva haladás? ÍRÁS A FALON

3 A KAP támogatások szerkezetének alakulása

4 A KAP költségvetés szerkezete ( ) egyéb közvetlen támogatások vidékfejlesztés export támogatások

5 Költségvetési felülvizsgálat (budget review) I. Vitatott kérdések: –mely kérdéseket finanszírozzanak az európai adófizetők? –lehetséges-e áttörés az újraelosztást célzó közös politikák (agrárpolitika, strukturális műveletek) helyett a „jövőorientált” politikák (K+F, emberi erőforrás fejlesztése stb.) irányában? –indokolt-e a megreformált KAP közös finanszírozása? –indokolt-e a közösen finanszírozott közvetlen támogatási rendszer fenntartása? –kiszélesíthető-e a nemzeti társfinanszírozás?

6 Költségvetési felülvizsgálat (budget review) II. Következtetés: a közpénzeket az adófizetők számára egyértelműen indokolható politikákra kell fordítani átfogó KAP-vízió szükséges még a költségvetési felülvizsgálat (2009) előtt! annak hiányában veszélybe kerülhet a KAP 2013 utáni költségvetése

7 A jelenlegi KAP kritikája részleges szétválasztás múltbeli bázisok közvetlen támogatások tőkésedése a földárakban és a földbérleti díjakban, torzítás az inputpiacokon

8 Állóeszköz-felhalmozás a magyar mezőgazdaságban bruttó állóeszköz felhalmozásnettó állóeszköz felhalmozástermelési támogatások

9 A jelenlegi KAP kritikája részleges szétválasztás múltbeli bázisok közvetlen támogatások tőkésedése a földárakban és a földbérleti díjakban, torzítás az inputpiacokon bonyolult, bürokratikus rendszer mennyiségi szabályozás a vidékfejlesztés korlátozott szerepe

10 Munkatermelékenység a mezőgazdaságban GVA AWU

11 A bruttó állótőke-felhalmozás a mezőgazdaságban (az évi változás %-ban, ) A bruttó állótőke- felhalmozás évi változása

12 A jelenlegi KAP kritikája részleges szétválasztás múltbeli bázisok közvetlen támogatások tőkésedése a földárakban és a földbérleti díjakban, torzítás az inputpiacokon bonyolult, bürokratikus rendszer mennyiségi szabályozás a vidékfejlesztés korlátozott szerepe támogatási diszparitás az új tagországok hátrányára Következtetés: a lényeges változások ellenére a KAP jelenlegi rendszere még mindig nem fenntartható

13 Új kihívások globalizáció kereskedelmi liberalizáció éghajlati változás új felhasználási irányok támasztotta kereslet strukturális reformok kihívásai Következtetések: –fokozódó versenykényszer, leépülő protekcionizmus –a piaci koordináció növekvő szerepe –megkerülhetetlen a szerkezeti átalakulás –az európai társadalom továbbra is igényt tart a multifunkcionális szolgáltatásokra

14 Lehetséges KAP jövőképek konszolidáció radikális reform renacionalizáció totális liberalizáció

15 KAP opciók és a magyar érdek FENNTARTHATÓ KAP! a KAP-reform további előrevitele a jelenlegi viszonyok fenntartását célzó konzervatív pozíció képviseletével nem tudnánk érdemi hatást gyakorolni a utáni rendszerre

16 Vízió: Közös Agrár- és Vidékpolitika (KAV) fordulat szükséges: a KAP-reform radikális elmélyítése középpontban a fenntarthatóság (környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben) a környezeti értékeket és a versenyképességet egyaránt szolgáló közös Agrár- és Vidékpolitika (KAV)

17 Paradigma-váltás élelmiszer önellátást, paritásos agrárjövedelmet célzó agrárpolitika térségi alapú vidékpolitika, amely a vidéki területek fenntartható fejlődését biztosítja eltolódás, folyamatos kihívás „új vidéki gazdaság”

18 Új vidékfejlesztési paradigma I. térségi alapú, integrált (multifunkcionális) politika, amely a vidéki területek fenntartható fejlesztését biztosítja; középpontban a versenyképesség javítása: a helyi sajátosságok (környezeti vagy kulturális adottságok, tradicionális termékek stb.)kompetitív előnnyé alakítása; illetve a vidéki közjavak előállításának előmozdítása; a mezőgazdaság kiemelt szerepet tölt be a vidéki gazdaságban: a helyi inputok, üzleti szolgáltatások fő vásárlója;a vidéki közjavak fő előállítója; ám egyedül nem teljesítheti a vidékfejlesztés funkcióit

19 Új vidékfejlesztési paradigma II. Az „új vidéki gazdaság” fő jellemzői: –az elérhetőség, a megközelíthetőség javítása kommunikáció és a támogató infrastruktúra révén (vállalkozói hálózatok stb.); –vidéki vállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozói és menedzsment ismeretek fejlesztése, a termékinnováció és az innovatív marketing révén; –a közjavak előállításának előmozdítása révén vonzó vidéki környezet, magas életminőség fenntartása, meghatározó szektor lehet a turizmus; –innováció előmozdítása (piaci rések, új termékek, eljárások, innovatív marketing); –tudásalapú biogazdaság lehetősége; –emberi erőforrás fejlesztése

20 Vidéki térségek az EU-ban (NUTS-3 szinten) jellemzően vidéki részben vidéki jellemzően városi

21 84,360,124,2Szlovénia 80,941,639,3Szlovákia 81,519,761,8Magyarország 82,130,052,1Lengyelország 80,134,146,1Csehország 81,138,241,9EU15 73,423,350,1Olaszország 77,930,247,7Németország 81,511,669,9Nagy-Britannia 86,822,864,0Görögország 85,631,654,1Franciaország 82,541,640,1Ausztria ÖsszesenErdőterület Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági terület és az erdőterület aránya az egyes EU-tagországokban

22 Európai közjavak és vidékpolitika európai (környezeti) közjavak előállítása

23

24

25 Európai közjavak és vidékpolitika európai (környezeti) közjavak előállítása modernizáció és szerkezetátalakítás lokális és regionális közösségek szolgálata

26 Jelenleg: KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Vízió: KÖZÖS VIDÉKPOLITIKA! I. PILLÉR I. PIACPOLITIKA I. VIDÉKI KÖZJAVAK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE Közvetlen támogatás (SPS, összekap- csolt) Egyéb belpiaci intézkedé- sek Külpiaci intézkedések I/A: Általány- támogatás (közjavak alapján) I/B: Regionális kiegészítő támog. (közjavak célzott előállítására) II. PILLÉR 1. tengely: Verseny- képesség II. VIDÉKFEJLESZTÉS 2. tengely: Környezet- gazdálkodás 3. tengely: Diverzifiká- ció és életminőség javítása II.VIDÉKI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ÉLETKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE II/A: Mezőgazdaság, erdőgazdaság akvakultúra versenyképessé- gének növelése II/B: Vidéki közösségek gazdasági, társadalmi erősítése - Szerkezeti alkalmazkodás - Integrált válság- és kockázat menedzsment

27 MeH-MTA Stratégiai kutatások. A vidék jövője: az agrárpolitikától a vidékpolitikáig Merre tart az Európai Unió: Közös agrárpolitikától közös vidékpolitikáig ? Dr. Halmai Péter egyetemi tanár Szent István Egyetem Budapest, január 29.

28 EU vidékfejlesztési politika prioritásai Versenyképes mezőgazdaság és erdészet megteremtése –szerkezeti átalakítás Vidéki környezet minőségének javítása –földfelszín gondozása (földmenedzsment) –biomassza, megújuló energiaforrások Vidéki közösségek gazdasági-társadalmi életképességének növelése –diverzifikáció –helyi kezdeményezések

29 A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása I. Lehetőségek növekvő kereslet a kertészeti termékek, egyes állati termékek iránt; elektronikus vásárlás élelmiszerek iránti igény; nő a funkcionális élelmiszerek (természetes, adalékanyagoktól mentes élelmiszerek, biotermékek) iránti kereslet; megújítható energiaforrások az agrártermelésben; erdészet: a faipari termékek előállításán túl megújuló energia, környezeti javak szolgáltatások előállítása, rekreáció nő a kényelmi

30 A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása II. A versenyképesség javításának forrásai: a termelékenység növelése; javuló költséghatékonyság a betakarítás, a szállítás/raktározás és a disztribúció területén; termékdifferenciálás a hozzáadott érték növelése; méretgazdaságosság (a termelés és a feldolgozás területén); állandó minőségű, biztonságos, a környezetvédelmi és az állatjóléti szabályok betartásával előállított termékek; a világpiacra orientált élelmiszeripari, erdészeti, turisztikai vállalkozások hálózatai hatékonyabban használják ki a természeti erőforrásokban rejlő lehetőségeket; természeti erőforrások komparatív előnyei alapozva tudásalapú biogazdálkodás folyatatható

31 Az agrárgazdasági export aránya az összes exportból (%) (2004) Belgium 8,2 Dánia 18,5 Franciaország 10,0 Írország 8,4 Hollandia 13,6 Magyarország 5,7 egy hektár mezőgazdasági területre 1000 EUR (2004) 14,5 4,3 1,2 1,6 20,2 0,4 egy munkaerőegységre 1000 EUR (2003)


Letölteni ppt "MeH-MTA Stratégiai kutatások. A vidék jövője: az agrárpolitikától a vidékpolitikáig Merre tart az Európai Unió: Közös agrárpolitikától közös vidékpolitikáig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések