Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Euro-iszlám és “vezérkultúra” Az európai muszlimok identitásának dilemmái.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Euro-iszlám és “vezérkultúra” Az európai muszlimok identitásának dilemmái."— Előadás másolata:

1 Euro-iszlám és “vezérkultúra” Az európai muszlimok identitásának dilemmái

2 Muszlimok Nyugat-Európában Ország Muszlimok száma Lakosság %-a Franciaország % Hollandia % Dánia % Ausztria % Svájc % Belgium % Svédország % Németország % Nagy-Britannia % EU %

3

4 Muszlimok Délkelet-Európában Ország Muszlimok száma Lakosság %-a Törökország % Albánia % Bosznia % Macedónia % Szerbia (Montenegróval és Koszovóval) % Bulgária %

5 Muszlimok Európában: 4 hullám 1.Andalúzia, Szicília, Észak-Itália, sz. 2.Volga-medence, Kaukázus, 13.sz-tól (mongolok) 3.Balkán és Közép-Európa, 15.sz-tól (oszmánok) 4.Nyugat-Európa, főként II. Világháború után

6 Bevándorlási hullámok 1.60-as évek: gazdasági boom, kétoldalú egyezmények (Maghreb, Törökország) 2.60-as évek végétől 1974-ig: recesszió, korlátozások, bevándorlás-ellenesség. Muszlimok célja: letelepedés 3.70-es évek közepétől 80-as évek közepéig: Nyugat-Európában családegyesítések, Dél- Európába beáramlás 4.90-es évektől napjainkig: legális bevándorlás csak családegyesítés, de illegális migráció

7 Kérdések Egységes tömb-e az európai muszlimok? Az iszlám mennyire befolyásolja identitásukat? Euro(pai)-iszlám vagy iszlám Európában? Muszlim kisebbség vs. “őshonos” többség - a radikalizálódás veszélyei Civilizációs-kulturális vagy/és társadalmi- gazdasági-politikai törésvonalak Integráció vagy szeparáció (“gettó-iszlám”, párhuzamos társadalom/társadalmak)? Az iszlám szerepének növekedése akadálya- e az integrációnak?

8 Differenciáltság Nem monolit csoport, igen tagolt Különbségek: –Etnikai (arab, török, kurd stb.) –Származási hely szerinti (vidék, város stb.) –Szektariánus (szunnita, síita) –Vallásjogi iskola (málikita [Fr.o.], hanafita [Német o.] stb.) –Generációs (első, második, harmadik) –Szocio-politikai –Befogadó társadalomhoz való viszony –Modernizáció, akkulturáció –Valláshoz való viszony Kétharmaduk vallását nem (intenzíven) gyakorló Növekvő vallásosság Identifikáció: elsősorban muszlimság

9 Identitás Kollektív identitások erősödése Rezisztens, projekt-identitás (Castells) “többes” identitások, de: elsődleges identitás nagy szerepe Közel-Kelet (Lewis): –Leszármazás (törzs, nemzetség, család, etnikum) –Hely (település, szomszédság, tartomány, ország) –Vallási közösség

10 Iszlám hatóköre Kétféle értelmezés 1 –Vallás –Civilizáció Kétféle (szakértői) értelmezés 2 –“totalizáló erő”, mindent átfogó jelleg –Inkább egyéni pietizmus Kétféle (“belső”) értelmezés 3 –Fundamentalista/iszlamista –Liberális/modernista –(intézményes, népi) Kétféle hagyomány –Ortodoxia –Racionalizmus

11 Európai diaszpóra iszlám Kisebbségi iszlám Dár al-iszlám része? –Igen (iszlamisták) Korábban dár al-ahd Khomeini fatvája (1989) Második generáció felnőtté válása - állampolgárság Valódi iszlám közösség - saría alkalmazható Dzsihád nem (politikai vezetés felé) –Nem (liberálisok)

12 Állampolgárság Franciaország, Nagy-Britannia: 3/5 Németország: 15-20% –+ 10% már kérvényezte –+ 50% szándékozik –(több mint 2 millió új állampolgár) Olaszország, Spanyolország: 10% Skandinávia: 15-30%

13 Európai iszlám Nincs monolit iszlám - differenciált, eltérő interpretációk Nincs egységes “európai iszlám” Nincs párhuzamos iszlám társadalom Muszlim közösségek –Iszlám különböző interpretációi –Identitások eltérő hierarchiája

14 Re-iszlamizáció Vallásosság növekedése, de Muszlim vallásosság kifejezési formáinak pluralitása –Individuális iszlám –Neokommunitárius iszlám Nyilvánossághoz való viszony “pszeudo-umma” –Radikális iszlamista iszlám

15 Európai muszlimok identitása Tradicionalista: Lewis-i (közel-keleti) hármas (leszármazás, hely, vallás) Modernitás hatása –individualizáció –Vallásosság individuális és nem kollektivista megélése Globalizáció kettős hatása –Szupranacionális rekommunalizáció - ummával való identifikáció –Euro-iszlám identitás helyett (nyugati kultúra + iszlám ortopraxis) származási ország, illetve etnikum (főleg arab) hagyományaihoz fordulás Liberálisok: kísérlet az iszlám elhelyezésére a modernitás terében Aktivista iszlamisták: kísérlet az iszlám “jelentésteli terének” uralására

16 Euro-iszlám, Leitkultur (Bassam Tibi, 1998)

17 Europäische Leitkultur Európai “vezérkultúra” Állampolgári közös identitás + laicizmus Felülírja a vallási identitást Európai értékeken alapul (felvilágosodás, racionalizmus) Konszenzus közös értékekről és normákról “Euro-iszlám”: felvilágosult, racionalista, európai értékeket elfogadó Multikulturalizmussal szemben

18 Euro-iszlám: európai iszlám- diaszpóra európai identitása Alap: Europäische Leitkultur értékei: Pluralizmus –Nincs daava - muszlimok is a pluralista egész részei Tolerancia –Több mint dhimmí, a másként-gondolkodás átfogó szabadsága Szekularizmus –Mint francia laicizmus, vallás és politika különválasztása Demokratikus civil társadalom –Köz- és privát szféra különválasztása Individuális emberi jogok

19

20

21

22 Identitás

23 Identitás 2

24 Identitás 3

25 Identitás 4

26

27

28

29

30

31

32

33 Muszlimok - nem muszlimok

34 Eltérő megítélések Rossz viszony okai Iszlám és modern társadalom kompatibilitása Muszlimok integrációs hajlandósága

35

36

37 Rossz viszony

38

39

40 Iszlám extremizmus

41

42

43 Radikalizálódás Kölcsönös általánosítások Ellenségkép “mássággal” szembeni intolerancia Idegen-ellenesség, idegengyűlölet (xenofóbia, iszlamofóbia) A másik (főleg iszlám) negatívabb megítélése szeptember 11. hatásai –Terrorizmus elleni háború –Biztonság vs. szabadságjogok

44

45 Iszlám megítélése Németország 2006 Németek 58%-a valószínűsít egy “bekövetkezhető konfliktust a muszlim lakossággal” (kétszeres növekedés 2004-hez képest) 46% tart egy terrorista támadástól 42% gondolja, terroristák rejtőzhetnek muszlimok között Németek egyharmada vélekedik pozitívan az iszlámról (muszlimok kétharmada a keresztényekről )

46 Veszélyek Radikalizmus felé taszítás Németség meghatározása az iszlám ellenében Török közösség muszlimság-tudatának erősítése “muszlim”-ság általánosítása és kiterjesztése

47 Hollandia 2004: Theo Van Gogh meggyilkolása (2 évvel korábban: Pim Fortuyn) Gerrit Zalm miniszterelnök-helyettes: háború radikális iszlamizmus ellen 20 támadás muszlimok ellen (iskola, mecsetek) Lakosság 80%-a: szigorúbb intézkedések integrációért Bevándorlás nehezítése

48 Muszlim radikalizmus 1-2% szélsőséges Többségük itt vált azzá Fiatal, középosztálybeli férfiak, kulturális/szociális sokk, “újjászületett” iszlamisták Okok kétoldaliak (Európa “taszítása”, iszlám “vonzása”) –Európai társadalom nem fogadja be, integráció hiánya - “gettóizáció”, párhuzamos társadalmak –Szekularizmus, materializmus taszítása –Személyes krízis –Deklasszálódás, marginalizálódás, periferizálódás –Reiszlamizáció –Menekvés, védelem, szolidaritás, útmutatás: radikális iszlamizmus - radikális közösségek

49

50

51

52

53

54

55 Muszlimok lehetőségei Asszimiláció –Szekularizált, csatlakozik (beolvad) az “őshonos” lakossághoz –Viszonylag szűk réteg Integráció –Csendes többség –Politikai integrálódás, kulturális, vallási tradíciók megőrzése Szeparáció/szegregáció –Párhuzamos társadalmak –Marginalizálódás, periferizálódás –Elidegenedés mind európai, mind a szülők kultúrájától –Radikalizálódás

56 Etnikai kolóniák: periferizáció, marginalizáció Németország, Berlin: –Berlin 6 nyugati kerülete: berliniek 30, “külföldiek” 57%-a –Legrosszabb szociális mutatók –Munkanélküliség: Berlin 2004: 20%, “külföldiek” 38.4% (16-21 éves törökök: 52%) –Társadalombiztosítás: éves németek 48.2%, külföldiek 18.9% –5.100 török vállalkozás, 55% családi, 62% csak török munkaerő

57 Szeparáció - integráció

58 Eltérő gyakorlatok (Franciao, Britannia, Német-o) Muszlim enklávék Nyugat-Európában (“gettók”) 2000-es évek: önkéntes és “kényszer”- integrálódás felgyorsítása Kölcsönösen pozitív jelek –Befogadó környezet kedvező megítélése –Mecsetek, alapítványok, muszlim közösségek támogatása –Szociális, gazdasági helyzet javítása –Jobb tanulási, üzleti stb. lehetőségek

59

60

61

62

63 The desire for integration must also bear upon the integration of Muslims into European space, and upon the integration of non- Muslim European citizens to Muslim reality.


Letölteni ppt "Euro-iszlám és “vezérkultúra” Az európai muszlimok identitásának dilemmái."

Hasonló előadás


Google Hirdetések