A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY ÉS A GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNY KAPCSOLATA - NÉZETEK, HITEK, TÉVHITEK ÉS TANULSÁGOK A JÖVŐRE VONATKOZÓAN MTA IX. GAZDASÁG ÉS JOGTUDOMÁNYOK.

Az előadások a következő témára: "A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY ÉS A GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNY KAPCSOLATA - NÉZETEK, HITEK, TÉVHITEK ÉS TANULSÁGOK A JÖVŐRE VONATKOZÓAN MTA IX. GAZDASÁG ÉS JOGTUDOMÁNYOK."— Előadás másolata:

1 A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY ÉS A GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNY KAPCSOLATA - NÉZETEK, HITEK, TÉVHITEK ÉS TANULSÁGOK A JÖVŐRE VONATKOZÓAN MTA IX. GAZDASÁG ÉS JOGTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG TUDOMÁNY NAPI KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 21. KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNY – ELMÉLET, MÓDSZERTAN ÉS GYAKORLAT - VITAINDÍTÓ ELŐADÁS BALATON KÁROLY BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ÉS MISKOLCI EGYETEM

2 I’ve lived a little while, and so I guess I have a minor sin or two I might confess: I’ve found some mangoes ripe enought to peel, Some juicy, unprotected figs that I might steal; And once, too indolent to climb a tree, I picked a neighbor’s coconut in fantasy. J.G. March(1990): Memories TÉMAKÖRÖK Hol tart napjainkban a két tudományterület fejlődése? Jelentősebb új nézetek, szempontok az utóbbi években; Mennyiben tudnak releváns, a gyakorlatban is alkalmazható válaszokat adni az aktuális kérdésekre? – pl.: az elmúlt évek pénzügyi- gazdasági válsága, országok felemelkedése és bukása, a vállalatok helyzete és problémái a válság időszakában, a kilábalás lehetőségei; Kapcsolatok más társadalomtudományi, élettudományi és természettudományi területekkel;

3 TÉMAKÖRÖK (folytatás) Beszélhetünk-e primátusról a közgazdaságtudomány, illetve a gazdálkodástudomány esetében? Létezik-e, hasznos-e, s termékenyítő-e a két tudományterület rivalizálása? Milyen lehetőségek, elképzelések alakultak ki, illetve fejleszthetőek ki a két terület egymásra hatásának – ko-evolúciójának – elmélyítésére, s mi várható e tekintetben a következő években? A közgazdaságtudomány és a gazdálkodástudomány módszertani eszköztára, közösen használt és egymást kiegészítő módszertanok;

4 TÉMAKÖRÖK ( folytatás ) Pozitivista és interpretativista kutatási filozófiák jelenléte, elismertsége(?) Induktív és deduktív módszerek a két tudományterületen; Az akciókutatás, mint ígéretes módszertani lehetőség; Többféle módszer együttes alkalmazásának szükségessége összetett problémák kutatásánál (háromlábú suszterszék – Kindler József kifejezése); Hogyan haladjunk tovább, mely megközelítés(ek) segítheti(k) az előrehaladást? További lépések, akciók???

5 ELMÉLET PRIMÁTUSA? ACADEMICS Proving new theorems That demonstrate how, Under simple assumptions That are known to be false But make things tractable, One strategy or another Can be imagined To lead to heaven – Or evolutionary dominance – Gives academics tenure And keeps God amused. J.G. March (1990), In: Minor Memoes. London: Poets and Painters Press, p.11

6 KUTATÁSI ÉS PUBLIKÁCIÓS ELŐZMÉNYEK A Közgazdasági Szemlében megjelent cikkek a konferencia témájában: Török Ádám: Társadalomtudományi tények és természettudományos módszerek, Közgazdasági Szemle, 2009. december; Csaba László: Kérdőjelek a közgazdaságtanban és oktatásában, Közgazdasági Szemle, 2013. január; Török Ádám: „Levelled or Tilted Playing Field?”, Közgazdasági Szemle, 2013. március; Bazsa György: Minden tudományág maga formálja játékterét! Közgazdasági Szemle, 2013. június; Bessenyei István: Az ideológia hálójából a mennyiségi hajsza csapdájába – A magyarországi közgazdászképzés átalakulásáról, Közgazdasági Szemle, 2013. október.

7 NÉHÁNY GONDOLAT A FENTI CIKKEK ÁLLÍTÁSAIBÓL Török Ádám (2009): „A közgazdaságtan a 2000-es évek eleje óta módszertani válságot él át” … „A közgazdaságtan „főáramát” (mainstream) 2007 óta egyre több kritika éri… a hagyományos modellezési módszerek a világgazdasági válság előrejelzésében többnyire kudarcot vallottak, az extrapoláción alapuló módszerek nem sokat érnek alapvető trendfordulók idején”; „Jelentős módszertani fejlődés ment végbe a közgazdaságtanban a 20. század második felében, a technika rohamos fejlődése azonban felelősségteljes alkalmazást igényel”; …” a közgazdasági elemzésekben felhasznált ”tényanyag” egy része nem olyan természettudományos szilárdságú, mint az elemzési módszerek.”

8 NÉHÁNY GONDOLAT … ( folytatás - 1) Csaba László (2013): „A tudományszak (a közgazdaságtan – B.K.) egészét egyszerre jellemzi egyfajta tartalmi kiüresedés és a társtudományokkal való erőteljesebb kapcsolatkeresés, a módszertanok és az iskolák egymás mellett élése – ami egyáltalán nem békés -, valamint a gyakorlat által felvetett kérdések elméleti általánosításának igénye.” „A közgazdaságtan … művelői sorra-rendre adósak maradtak a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésekre időben adott releváns válaszokkal.” …”tudományterületünkön paradigmaváltás érlelődik”… …”célszerű lehet a gazdasági képzés többszálúságának visszaállítása és a bolognai kísérletezéssel való teljes szembefordulás.” „.”gondoljunk … a nem közgazdasági képzésekben bevezetett gazdasági ismeretek sematikus, alacsony szintű voltára. … mind a keresleti, mind a kínálati oldalon elhanyagolják a hagyományosan magas szintű elméleti képzési irányokat, a módszertanilag igényes kurzusokat.”

9 NÉHÁNY GONDOLAT … (folytatás – 2) Török Ádám (2013): „A nemzetközileg kiemelkedő rangú egyetemek, illetve folyóiratok pedig még mindig preferálják az új utakat csak nagy óvatossággal kereső, a paradigmaváltásnak még a gyanúját is mesziról elkerülő kutatókat és publikációkat.” „Sajnos a verseny szabályait a játékosok egy szűkebb köre alakítja nemzetközileg, és van erre törekvés Magyarországon is.” „A magyar gazdasági felsőoktatásban … ma a „kibocsátott” … hallgatók mintegy a 90 százaléka üzleti diplomát kap. Nem általánosan igaz azonban, hogy mindegyik ilyen képzés közgazdaságilag és módszertanilag igénytelen Magyarországon.” „ … a magyar vállalatok nagy része nem igényel elméletileg igényesen képzett közgazdászokat … hanem csak olyanokat, akik három-négy területen eléggé képzettek. Ez a három terület 1. az angol nyelv; 2. az informatika és 3. a kommunikációs készségek, esetleg még 4. a számvitel.”

10 NÉHÁNY GONDOLAT … (folytatás – 3) Bazsa György (2013): „Nincs tehát abban meglepő, ha a jellemző tudománymetriai adatok … tudományáganként (olykor nagyon) különböznek. Senki sem gondolja, hogy a magyar fizika háromszor jobb a matematikánál, jóllehet a két tudományági doktori iskolák törzstagjainak idézettségi számában ilyen az arány.” „Állítom: a korrekt önhivatkozás a folyamatos tudományos kutatás és közlés integráns része.” „A többes szerzőséget – annak tudománymetriai következményeit – is szakmától függően kell értékelni. A soft science-ben dominálnak az egy- vagy néhány szerzős cikkek.”

11 NÉHÁNY GONDOLAT … (folytatás – 4) Bessenyei István (2013): „Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai oktatáspolitika a közgazdászképzést diszpreferálja.” „A hallgatói létszám növelése azonban több tényező miatt is a színvonal romlását okozta. … A teljesítményfinanszírozás ugyanakkor rákényszerítette az intézményeket a hallgatói létszám lehető legmagasabb szinten tartására, a mennyiségi hajszára.” „A mennyiségi hajsza és az ebből fakadó expanziós kényszer a közgazdászképzést folytató intézményeket a hallgatói jóléti igények minél magasabb szinten történő kielégítésére kényszeríti.” … „a szúkösen rendelkezésre álló erőforrások koncentrálása is elkerülhetetlen… Ám a koncentrációval szükségszerűen együtt járó konfliktusok vállalása nagyfokú politikai bároságot igényel. A felsőoktatás napirenden lévő átalakítása révén ennek lehetősége most megnyílt. Várjuk a fejleményeket.”

12 MEGJELENŐ VÉLEMÉNYEK- 1 A két tudományterület szétválásának, a gazdálkodástudomány önállósodásának megkérdőjelezése. „Gazdálkodástant is lehet művelni közgazdaságtan nélkül, csak minek!” A közgazdaságtan primátusa, a gazdálkodástan alárendelt szerepe. A két tudományterület kölcsönös egymásra-hatásának megkérdőjelezése. Tudomány-e a közgazdaságtan, tudomány-e a gazdálkodástan? Mindkettő (sőt még a társadalomtudományok más területei) tudományként való elismerésének megkérdőjelezése a természettudományok művelői részéről. (Az MTA osztályainak viszonyában markánsan érzékelhető!) A gazdálkodástudomány viszonylag rövid múlttal rendelkezik a közgazdaságtudományhoz viszonyítva, így az utóbbi a „tanító mester”.

13 MEGJELENŐ VÉLEMÉNYEK - 2 Herbert A. Simon: „Olyan terminusokban beszélünk a szervezetekről, ahogyan egy ubangi varázsló a betegségekről.” Idézi: Laky Teréz: A szervezetfogalom vitatott elemei. Szociológia, 1977/1. „Daniel Kahneman, korunk egyik legnagyobb gondolkodója, közgazdasági Nobel-díjat kapott a pszichológia területén végzett korszakalkotó munkájáért, amellyel megkérdőjelezte az ítéletalkotás és döntéshozatal racionális modelljét, Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, többek között a közgazdaságtanra, az orvostudományra, a pénzügyi viselkedéstanra és a politológiára.” D. Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás. HVG Könyvek, 2011. (A magyar kiadás hátlapján) Paul Krugman: „Ismerjük el, a közgazdaságtudomány sokat köszönhet Kahneman döntéselméleti kutatásainak.”

14 ÉRINTENDŐ TÉMAKÖRÖK A közgazdaságtan és a gazdálkodástan vizsgálódási területe, elméleti háttere, egymásra hatásuk; A két tudományterület kapcsolatai a kapcsolódó tumonyágakhoz, egymásra hatások (viselkedési tudományok, matematika, statisztika, rendszerelmélet, kibernetika; Ko-evolúció a kapcsolódó tudományterületekkel – vertikális és horizontális ko-evolúció. Módszertanok a két tudományterületen; Elmélet és gyakorlat kapcsolata – tudományos megalapozottság (rigour) és gyakorlati alkalmazhatóság (relevancia);

15 ÉRINTENDŐ TÉMAKÖRÖK - 2 Racionalitás versus korlátozott racionalitás; Időbeli fejlődés, folytonosság és diszkontunuitás – paradigmaváltás – merre tovább, a jövő nyitott kérdései, lehetséges jövőbeli fejlődési irányok (szcenáriók); A tudományosság kritériumai –Képesség a jövő előrejelzésére; (J.G.March, 2002): „The one thing that you can forecast about the future is that your forecast will be wrong.” Journal for East European Management Studies, Interview with James March, vol.7, no.1. –Normatív megoldások ajánlásának képessége; –Leírásra, megértésre törekvés; –Az általánosíthatóság korlátozott lehetősége a magasabb bonyolultságú rendszerekben.

16 MÓDSZERTANOK A társadalomkutatás – benne a közgazdaságtan és a gazdálkodástan – kutatás-módszertani sajátosságai; A bonyolult rendszerek megismerési problémái – komplexitás, redukció, modellek relevanciája, korlátozott racionalitás – Miller-törvény; Pozitivista és konstruktivista kutatási filozófia – a megismerés problémái; Különbözó kutatási filozófiák és módszerek – pl. mennyiségi és minőségi – együttes alkalmazási lehetőségei (trianguláció) – hogyan tudunk valós képet alkotni a bonyolult társadalmi rendszerekről; (Kenneth Boulding, 1956: Az általános rendszerelmélet, mint a tudomány csontváza)

17 HOGYAN TOVÁBB? Magyar Tudomány: Speciális szám a konferenciáról – várható megjelenése: 2014. március; Az érintett kérdések további kutatása és publikálása a Közgazdasági Szemlében; Az elemző munka folytatása az akadémiai bizottságokban, albizottságokban és munkabizottságokban (pl.: A bolognai folyamat értékelése a Gazdálkodástudományi Bizottság Képzési Munkabizottságában)