Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Duna hely és szerepe a hazai területfejlesztésben/ fejlesztéspolitikában Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó Széchenyi István Egyetem,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Duna hely és szerepe a hazai területfejlesztésben/ fejlesztéspolitikában Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó Széchenyi István Egyetem,"— Előadás másolata:

1 A Duna hely és szerepe a hazai területfejlesztésben/ fejlesztéspolitikában Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó Széchenyi István Egyetem, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Győr

2 Potenciális európai integrációs zónák a magterületen kívül Forrás: DATAR, 2002

3

4 A globális autóipar egyik legjelentősebb új növekedési pólusa Kiemelkedő járműgyártó kapacitások folyamatos kiépülése A beszállítói háttéripar koncentrált fejlődése és átstrukturálódása A gyártás/összeszerelés mellett a kutatás-fejlesztés is kezd megjelenni Kezdetben erőteljes német dominancia, ma már amerikai, francia, japán, koreai jelenlét is Közép-európai autóipari koncentráció Forrás: European Competitiveness Report, 2005

5 Lehetséges városi együttműködések a Duna mentén és a határrégiókban

6 A Duna-menti Tartományok Közössége

7 Együttműködések rendszere I. Szervezetek –együttműködések tereinek kialakítása a kilencvenes években indult, sok szintű (ország, régió, megye, település) –célok vízi közlekedés közös adottságainak hasznosítása, a Duna-térség érdekeinek érvényesítése a nemzetközi fórumokon, vagy európai tervek megvalósításában való részvétel (közlekedés, vízi út, környezetfejlesztés és természetvédelem) –speciális forma multiregionális együttműködések (Dunamenti Tartományok Munkaközössége (1990), Centrope (2004-), Alpok-Adria ( ) –regionális együttműködések: a térségben található eurórégiók (10 eurórégiót + 3 transznacionális szervezetet regisztráltunk)

8 Együttműködések rendszere II. Projektek –speciális Duna kutatási programok –jellegük: környezetvédelem, szennyezés csökkentése, vízvédelem, információs rendszerek kiépítése, gazdasági kapcsolatok feltérképezése, migráció feltérképezése, hálózatépítés (városok) (!) –megrendelők: UNDP, UNIDO, Világbank, tartományok, illetve a munkaközösségek –EU programok: Interreg II ( ) III B ( )

9 Kapcsolódás az EU regionális politikához ETP (ESDP, 1998) + CEMAT irányelvek –Interreg II. ( ):7 európai transznacionális együttműködés kialakítása CADSES I. ( ): területfejlesztési együttműködések elveinek és kereteinek meghatározása –VISION PLANET (CADSES térség, 2000) – ESTIA (délkelet-európai térségre fókuszál, 2001) –Interreg III. ( ) A: határ menti; B: transznacionális; C:régiók együttműködés CADSES II.- Interreg IIIB ( ) –Előcsatlakozási stratégiák integrációja: »Phare (CBC), SAPARD, ISPA, TINA, CARDS (!), TACIS

10 CADSES régió ( )

11 Integráció segítő programok a CADSES ( ), illetve Duna térségben a különböző területpolitikai elképzelések közös nevezőre hozása; a területi tervezés mindenki által elfogadott szabályai és alapelvei kialakításához szükséges alapfeltételek megteremtése; a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztésével kapcsolatos egységes jövőkép kialakítása; a lehető legideálisabb feltételek megteremtése a fenntartható növekedés biztosításának érdekében; a természeti örökség védelme és a káros hatások megelőzése, beleértve az árvízvédelmet és a természeti katasztrófák megelőzését; a kulturális és történelmi örökség felmérése, ideértve a közös szabályozási rendszer kialakítását és ennek stratégia elemként történő alkalmazása a gazdaságfejlesztés területén

12 Európai Területi Együttműködési (ETE) célkitűzés ( ) Határmenti együttműködési programok Transznacionális együttműködési programok –Délkelet-európai Transznacionális Program: 8 EU tag + 8 EU kívüli ország; központ: Budapest –Közép-európai Transznacionális Program: 8 EU tag + 1 EU kívüli ország; központ: Bécs Négy prioritás:innováció, városfejlesztés, környezetvédelem, megközelíthetőség Közös intézményrendszer (IH, IGH, EH, KSZT) Interregionális együttműködési programok o ESPON 2013: kutatás, területi trendek, fejlesztési stratégiák o INTERACT II: transznacionális, interregionális együttműködések és hálózatok tapasztalatainak átadása, megismerése o INTERREG IVC : Strukturális Alapok tapasztalatainak átadása a régiók között, innováció és tudás, valamint környezetvédelem és kockázat- megelőzés o URBACT II : városfejlesztés tapasztalatainak átadása, tematikus hálózatok

13 Közép-európai Programtér

14 Délkelet-európai Programtér

15 A Duna magyar szakaszának jellemzői Duna Budapestig terjedős szakasz (Felső-Duna) –újrarendeződő gazdaság tengely része (Győr, Komárom, Esztergom, Duna-kanyar) –környezeti problémákkal terhelt (Szigetköz, Szap-Budapest) –határ menti együttműködések intenzív tere, de egyben akadálya is (hidak, kapcsolatok) Budapesti szakasz - gazdasági, kulturális és természeti funkciók, szimbóluma térségnek -közlekedési fejlesztés és turisztikai hasznosítás -speciális környezeti funkciók (sérülékeny vízkészlet): Ráckevei- Soroksári-Duna -Alsó-Duna - turizmus hatása a vízminőségre, folyó menti iparok környezetbiztonsági feltételei (Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács) - holtágak, Tisza-Duna csatorna (Baja-Bezdáb-Óbecse) - ökológiai érzékeny terület: Duna-Tisza-közi Homokhátság

16 Duna Komplex Program háttere és kiváltó tényezői OTK (2005) Duna szerepének felismerése, fejlesztésben és a környezeti potenciálban játszó szerep kiemelése Európai Uniós elvárások: –EU Víz keretirányelve, –EU Natura 2000 természetvédelmi hálózat, – VII. transz-európai közlekedési folyosó, –Duna-Rajna-Majna vízi út jelentősége, –határvízi egyezmények (osztrák, szlovák, horvát, szerb) Nemzetközi szervezetek és projektek: –Duna Bizottság, –eurorégiók, –CADSES program

17 Duna Komplex Program célkitűzései Duna az ország dinamizáló tengelye Cél: A térségi komparatív előnyök társadalmi – gazdasági - környezeti szempontokkal összehangolt kiaknázása Stratégiai Célok: –Hálózat alapú társadalomfejlesztés társadalmi tőke fejlesztése térségi együttműködések és hálózatok szervezése - Fenntartható gazdasági szerkezet feltételeinek javítása - fejlesztési programok hatékonyságának növelése - gazdasági alkalmazkodó képesség javítása - közlekedési kapcsolatok, elérhetőségek fejlesztése - A térség kiemelkedő természeti potenciáljának megőrzése, fenntartható használata - ökológiai rendszerek megóvása, fejlesztése - komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása - környezetfejlesztés

18 Duna Komplex Program megjelenése a regionális OP-kban és más térségi tervekben Nem jelent meg a Duna egyértelműen a regionális programokban, egyikben sem kap önálló fejezetet, nem kiemelt aktivitási irány, fejlesztési térség! Ágazati OP-kban szintén nem érzékelhető a Duna jelenléte! Kistérségeknél, nagyvárosoknál döntően turisztikai, vagy közlekedési (kikötő-logisztika) fejlesztési irány! Nincs összehangolt fejlesztés, nem egyértelműen érvényesül a Duna-program!

19 Bécs-Pozsony-Győr-Esztergom-Budapest innovációs tengely fejlesztésére ható tényezők Erősségek/lehetőségek –az európai gazdasági centrumok gyorsan és kényelmesen elérhetők, –a centrumok egyre szélesebb szolgáltató kínálatot alakítanak ki, szinergiahatások már érvényesülnek, –a munkaerő képzett, az oktatási intézmények színvonalasak, széles kínálatot nyújtanak (Győr, Révkomárom), –korszerű gazdasági szerkezet, széleskörű nemzetközi kapcsolatok, intenzíven megtelepedő külföldi beszállítói kör (Győr, Komárom, Esztergom, ipari tengely) –a kis és középvállalkozók kedvező piaci lehetőségekkel rendelkeznek, főleg a szolgáltatásokban, de számos új gazdasági elemben is (autóipar, elektronika, vegyipar), –a térség centrumai kedvező nemzetközi és hazai imázst alakítottak ki, –a megyék, régiók rendelkeznek fejlesztési koncepcióval, s azokban a tengely- építés csak elvétve jelenik meg, –megkezdődött Bécs részéről a tudatos nagyrégió építés, a centrumok (Győr és Pozsony) ráfűzése az osztrák főváros meglévő és új hálózataira (Centropa), –jelentős tapasztalatok a határ menti együttműködésekről, megalakultak eurégiók (Eurégió West/Nyugat-Pannónia (1998), Hármas-Dunavidék (2001), Ister-Gránum Eurorégió (2003), változó intenzitással működnek

20 Bécs-Pozsony-Győr-Esztergom-Budapest innovációs tengely fejlesztésére ható tényezők Gyengeségek/veszélyek –a centrumokban már kimutatható a munkaerőhiány, tágulnak az ingázási határok, romlik a munkaerő minősége, –térségen belül mérsékelt még a hazai beszállítói kapcsolatok, tömegtermelésre szakosodott egységek, kitettek a konjunkturális hatásoknak, kutatás-fejlesztés hiányos, belső megújítás forrásai, intézményei erőtlenek, –a kis és középvállalkozók még nem fűződtek fel a nagyipari bázisra, az eddigi helyi gazdaságfejlesztés erről a szektorról nem vett tudomást, –a centrumok nem működnek együtt, inkább versenyeznek az erőforrásokért (ipari parkok) és a letelepülőkért, gyengék a kapcsolatok a perifériákkal, –nincs egységes és összehangolt tengelyfejlesztési koncepció, a jövőben két nagyközpont (Bécs-Pozsony, Budapest) fogja alakítani a fejlődési zónát, nem összehangolt fejlesztések, számos konfliktus forrás, –belső közlekedési kapcsolatok rosszak, szomszédsági relációk szűk keresztmetszetei (hidak és az erősen terhelt belső utak, elkerülők hiánya), –megoldatlan feszültség források pl. Bős-Nagymaros, –Duna kihasználatlan (szállítás, közlekedés), –a szomszéd intenzíven fejleszt, erőforrások mérséklődnek itthon, elszívó hatás (tervezett autópálya, pozsonyi agglomeráció, autóipari fejlesztések).

21 Stratégiai célok, fejlesztési irányok I. EU csatlakozás megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet! A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma, s a jövőben felértékelődik! Nagyobb hangsúly a multiregionális, határon átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje! Infrastrukturális fejlesztések a Duna tengely térségeinek összekapcsolására (pl. közlekedés biztonsága, hidak, úthálózat)! Meghatározó a környezeti értékek megóvása, az árvízvédelem! Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemlélet változást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Eu források aktív igénybevétele!

22 Stratégiai célok, fejlesztési irányok II. Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, hanem társadalmi, gazdasági, területfejlesztési információk! ETE programokban a Duna kapcsolatok hangsúlyozása; határmenti, transznacionális, interregionális programokban való részvétellel! Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Délkelet-európai Transznacionális Program fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ! Duna Komplex Program támogatása, megjelenítése az ágazati OP-ben és a ROP-okban, program koordináció biztosítása! Nagy lehetőség, új típusú együttműködés, szervezeti formák, Duna- kommunikáció!

23 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A Duna hely és szerepe a hazai területfejlesztésben/ fejlesztéspolitikában Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó Széchenyi István Egyetem,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések