Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Maguk között mulatván, az után eltüntenek” – A határozói igenév mondatbeli szerepeiről boszorkányperekben Varga Mónika, MTA Nyelvtudományi intézet, földszinti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Maguk között mulatván, az után eltüntenek” – A határozói igenév mondatbeli szerepeiről boszorkányperekben Varga Mónika, MTA Nyelvtudományi intézet, földszinti."— Előadás másolata:

1 „Maguk között mulatván, az után eltüntenek” – A határozói igenév mondatbeli szerepeiről boszorkányperekben Varga Mónika, MTA Nyelvtudományi intézet, földszinti előadóterem, november óra – Előadások a határozói igenevek történetéből

2 Témakörök: Sajátos mondatbeli szerep: nem körülmény A szövegtípus sajátosságai; főként boszorkányperek Koherencia és állítmányi szerep – elemzések Problémafelvetés Az előadás a számú OTKA-projektum anyagait felhasználva készült

3 Sajátos mondatbeli szerep Határozói igenév olyan funkcióban, ahol a verbum finitumhoz közelít (Károly 1956, Velcsovné 1957, 1981, Horváth 1985, 1991, 2003): kötőszóval, kötőszószerű elemekkel kapcsolódik; nincs igei fölérendeltje Tagmondat: az igék viszonyt fejeznek ki időben, folyamatként (Tolcsvai Nagy 2010);

4 A határozói igenév „önállóbb” használata: (1) Maid egy oraigh sippal, dobbal magok között mulatván, az után el tüntenek. Bosz sz. (53) (2) [...de mivel az föld fagya jobbára kiment, az köbölkúti malom árka ásásához, töltéséhez fogatok, hogy még is legyen mivel distrahálnom magamat.] Az esztergomi molnárok czéh mestere vállalván magára jó rendbe való állítását az malomnak. [Bécsbül még sem érkezvén az resolutio, hihétő, szegény Eleonóra Császárné esete retardálja...] KárLev sz

5 A szövegtípus sajátosságai boszorkányper, tanúvallomások: elbeszélő szöveg (vö. Horváth 1991, Velcsovné 1981) viszonylagos gyakoriság, funkciógazdagság közvetlenül összevethető szövegrészletek (konstruálás, események elrendezése) mintegy 61 per szövege (1653–1756); leghosszabb kb n; legrövidebbek n; tipikusabb: 15 – 48000n; kb. 846 adat

6 Az összevető vizsgálat lehetőségei (1.) kódexszövegekben (Károly 1956, Velcsovné 1981) típuspélda: híván mondá – híván és mondá; leszállván és leveté – leszálla, leveté kimenvén tanácsot tartanak – kimenének tanácsot tartván kérdéses a latin forrás és a scriptor szerepe

7 Az összevető vizsgálat lehetőségei (2.) funkcionális szinonímia a konstruálásban (vö. Langacker 2009, Tolcsvai Nagy 2010): esemény/jelenet igenévi és igei állítmánnyal figyelemirányítás: mit profilál, milyen eszközökkel (típusok, kifejtettség); levelek: formulák (szólásszerű feltétel, zárás) tanúvallomások: ugyanaz az eseményt több tanútól

8 Összevetés a levelekben: inkább formulák Feltételesség: (3) Mind az által holnapot aduán Isten érnem, ugyan által megyek hozzátok es megh Latogatlak benneteket. LobkP. 73. sz (4) Isten egesegemeht agja Honap mjnden okwetetlen oda menek edes fiam hozzad, Ha ebedre nemiss De woczorara mjnden okwetetlen oda wary LobkP. 10. sz

9 Összevetés a levelekben: zárás (5) szerencsés s- űduességes karaczyon Innepét, kivanok kegyelmednek Istentul; maraduan kegye/med sogora szolgaia Erdeődy Gyiorg[y] LobkP. 62. sz (6) Engedgjen Isten róllatok jót hallanom. Maradván Szivem Igaz H[ázas] Társod Károlyi Sándor KárLev sz. (7) Engedjen Isten rollatok Szivem jobbat hallani. Ezzel maradok Édes Szivem Igaz hütös Társod KárLev sz (8) Ezel Szivem Igaz Házas Társod KárLev sz

10 Összevetés a tanúvallomásokban (1.): anafora: (9) ezen mast folyo Esztendöben az Rab Aszszonyal edgyütt aratvan Jelencsics Ilona, az kiis elöl hozakodvan [értelmező/kifejtő] az illetin gonosz és rosz Aszonyokrul, mondotta Bosz sz. (732) mellérendelés: (10) Az Rab Aszszonynak boszorkánsága felől azt tudgya, hogy véle aradván az idén és az illetin rosz és gonosz Aszszonyokrul elol hozakodván [értelmező/kifejtő] mondotta a Fatens, Bosz sz. (733)

11 Összevetés a tanúvallomásokban (2.): (11) Mivel ezen Fatens távul lakván tőle, conversatioja sem lévén annyira véle, semmit sem tud. Bosz sz. (580) (12) Ezen Fatens meszsze lakván tőle, a mint hogj soha nem is társalkodott véle, maga szájábul ugjan semmi ollyast nem értett Vajda Jánosnak az ollyatén cselekedessi eránt Bosz sz. (580) (13) Ezen Fatens tavul lakván [ok] tőle Hajdu Janostul semmi bizonyost nem tud felőle, hanem csak másoktul hallotta. Bosz sz. (581) (14) Távul légyen háza e fatensnak tőle conversatioja is ritkán vagj éppen soha nem eshetik. Bosz sz. (582)

12 A koherenciáról történeti szövegekben szerkezeti és műveleti: a szöveg elemei közti szemantikai összefüggés (Tolcsvai Nagy 2001) grammatikai eszközei egymáshoz közeli tagmondatokban (Károly 1995): statisztikai kötőszók, a koreferencia elemei stb. működésre: információ kidolgozása, kifejtettség, események elrendezése (vö. Lehmann 1988, Bakonyi 2008)

13 A határozói igenévi állítmány és a koherencia viszonya 1. (mellérendelő kötőszók) a tagmondatokat egységekként összekapcsolja; (szemantikai viszonyok) kapcsolat: és, is; ellentét: pedig, de, hanem, mindazonáltal, noha; következtetés: tehát (15) Ezen küldöt vajat el vivin Hegedüs Andrásne, es megh köszönvin mondván [idéző]: az Isten gyogitcsa megh a beteget; Bosz sz. (168) (16) az küldöttö ezt a kalan vajat [idézet vége], mellyet el vivin, es megh köszönvin [a boszorkány]| a fátens azzal [’akkor’] viszha ment; Bosz sz. (169)

14 A határozói igenévi állítmány és a koherencia viszonya 2. (alárendelő kötőszók) körülményekre vonatkozik, főként idő- vagy okviszony: annak előtte, annak utána, míg, azonközben, akkoron, azért, azokáért, ahonnét, aholott, stb. hogy ‘mikor’, ‘mivel’, úgy ‘azért’, hát ‘akkor’ (17) az midőn Kis annával az Kenderekhez indultak volna, Kovács János és György Uraimékhoz akadván akkoron egésséges, és semmi nyavallyája nem volt Bosz. 60. sz. (164) (18) a midőnn Kis Annával a Kenderek nezésére indúltak vólna Kovács János és György uraimékhoz akadt, akkoron egészséges, és semmi nyavalyája nem volt. Bosz. 60.

15 A határozói igenévi állítmány és a koherenciáért felelős nyelvi elemek viszonya 3. (koreferencia) Névmási anafora és katafora: a megelőző (vagy következő) tagmondatban leírt eseményre, összetevőjére vonatkozik: (19) Kele Katára gyanétván, hozá izent a Tanu, hogy gyógyécsa meg, a kiis visza izente, hogy három eleven rákot és hájat a széknek al szinén öszvö törvén, azzal kennyek, Bosz sz. (681) (20) Jugovics Balásné kérte Kele Katát, hogy gyógyécsa meg, kiis javaslotta, hogy csak óo hájat, és eleven rákot törjön öszvö, s azzal kennye Bosz sz. (680)

16 A határozói igenévi állítmány és a koherenciáért felelős nyelvi elemek 3. (kifejtő koreferencia) Fogalmi koreferencia: ismétlés, szinonímia stb. szintén eseményre vagy annak bármely összetevőjére vonatkozik betegségbe esvén, ennek nyavalyáját; vajat adván el..., ezen vaj; melyért szólván... ezen szókra nézve; Hegedüs Andrásné... a rab asszony stb. igei állítmányra is: eltűnt, mely eltűnését

17 Szövegtípus és koherencia kötőszók, névmási és lexikai koreferencia, idézés; tanúvallomás: „funkcionális műfaj”, narratív jelleg, idő, okság, események elrendezése ↕ többszörösen összetett mondatok, mondathatár kérdése, olykor szórend, beékelés, átszövődés, kifejtettség – kifejtetlenség;

18 Szövegtípus és koherencia egy kötőszó (21) Ezen Fatensnek az Felesige beszillette aszt [...] hogy egykor Kas Andrásné öszve akadván vele s mondotta az Feleségének, ugyan korán költz ám te Panna ma Bosz sz. (174) több kötőszó, anaforikus elem (22) Azal Deutralis Bencsane meg rantvan [mód] az fatensnek gubajat, kinszeritette maga melle ülni arra valo nizve a tanu le is ülven melleje beszilgetesnek okaert|, [keves üdő mulvan el bucsuzot Bencsanetül a fatens] Bosz sz. (701)

19 Igenévi állítmány 1. és 2. típus – nem éles határ (23) [Nénem Aszszony bizony Bencsane valamit tett vagy vit el az ágyambul, mert az agyfümben kereskedett,] kire felelven a Nenye, adig az ágyra ne fekügy hanem mingyart hand ki a szalmat belőle,| ara kezdven a tanu agyabul parnait le hanni| agy füjeben talalt egy bokreta forma öszve kötözöt mestersiget, [...] Bosz sz. (699) (24) [kire is mingyart parancsolta hogy adigh ágyára feküdni ne merészelyen, mig parnat s szalmat ki nem hánna belőle,] amint is mingyarást nem mulatván nevezet Leanyzo, a tanunak szeme láttara ágyárul hanyvan parnait, abban talaltatott egy mestersigel köttetett bokréta Bosz sz. (700)

20 Az állítmányi szerep felé (független cselekvéshordozós ) (25) nem de a két kereke által ment rajta az emlétett Petrőcz Mihály névő szolgán? és nem de más napra kelvén az idő, most emlétett Petrőcz Mihál szolga, mingyárt roszszul érzette magát, és fekütt-is benne? Bosz sz. (125) (26) azon szolga Legén annyátul hallotta a fatens, hogy más napon, midőn a Boszorkányok el járották szekerekkel Petrics Miskát roszszul érzette magát, Bosz sz. (127) (27) eő ugyan nem vette eszben, mikor járották el a Cseresnyére menő boszorkányok, de másnap délig hevert utánna, nehézsig lévin az egész testin. Bosz sz. (127)

21 Problémafelvetés (1.) oka Az eddigiek alapján funkcionális szinonímia: jellemzőbb a részletezés, kidolgozás, mint tömörítés a latin hatása? (problémás már a kódexekben is, vö. Károly 1956, Sz. Kispál 1981 rokonnyelvi összevetés) hivatali regiszter: – további kérdés (de vö. misszilisek is) lehetséges tendenciák (események bevezetése)

22 Problémafelvetés (2.) működés folyamat és körülmény együtt→ tagmondatban eseményt, időbeli viszonyt a scanning problémája (egészleges vagy egymásra következve) lehorgonyzás (szám, személy csak koreferens); idő: általános, elbeszélő múlt? (vö. Velcsovné 1957) a ko- és kontextus hatására utalhat a jelenre vagy a jövőre

23 Igenévi állítmány és lehorgonyzás (28) mingyár a leg közelebb következett csötörtöknek éjtzakáján fejem meg rázottatván, s eszemtül tellyességgel meg fosztattván, bujdosóva lettem Bosz sz. (551) (29) és leg ottan a következett éjtzakán (a mint maga az leán beszéllette) feje meg rázattatván, eszétül meg fosztatott, s bujdosóva lett, a mint is csak éppen éjtzakának idején bujdosván Császár nevü Helységben által ment, (30) Az 1733 Esztendőben Husvét Szombattyán Racz kevien menvén az Uramal Csiszár Istvánnyal valamely dolganak végben vitelére és el menet az Ur egyrül másrul tudakozvalik tülem… Bosz sz. (545)

24 Források Bosz = Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. közreadja: Schram Ferenc; Akadémiai Kiadó, Bp (~ 61 per szövege: 1653–1756) KárLev. = Károlyi Sándor levelei feleségéhez, 1704–1724. szerk., jegyzetekkel és mellékletekkel ellátta Kovács Ágnes; közread. Csobó Péter et al.; közreadta a Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen LobkP = "Im küttem én orvosságot": Lobkowitz Poppel Éva levelezése összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt írta Kincses Katalin. közreadta az ELTE és Koraújkori Történeti Tanszék és a Koraújkori Társaság 1993.

25 Irodalom Bakonyi Dóra 2008: A tagmondatok kapcsolódási formái egy ómagyar kori szövegtípusban: a legendában. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd szerk. Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 279 – 290. Gugán Katalin Az alany és az állítmány egyeztetése a középmagyar korban. Magyar Nyelvőr 99–107. Haader Lea A középmagyar kor In: Kiefer Ferenc szerk. Magyar Nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 365–385. Horváth László Határozói igeneveink mondatbeli funkcióinak történetéhez. Magyar Nyelv 314–323. Horváth László Három vázlatos szinkrón metszet határozói igeneveink történetéből. Budapest. Akadémiai. Nytud. Ért sz. Horváth László Az állítmány (Szószerkezet-történet) In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. Imrényi András A magyar szórend kísérleti modelljei II. Magyar Nyelvőr 430–451. A. Jászó Anna Az igenevek. In: Benkő Loránd főszerk., E. Abaffy Erzsébet–Rácz Endre szerk A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Akadémiai Kiadó, Budapest, –351. Juhász Dezső A kötőszók. In: Benkő Loránd főszerk., E. Abaffy Erzsébet–Rácz Endre szerk. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 772–814. Károly Sándor Igenévrendszerünk a kódexirodalom első szakaszában. Budapest. Akadémiai. Nyelvtudományi Értekezések 10. sz. Károly Sándor Szöveggrammatika. In: Benkő Loránd főszerk., E. Abaffy Erzsébet–Rácz Endre szerk. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 759–834. Sz. Kispál Magdolna A -va/-ve (-ván/-vén, -val/-vel) képző története. Magyar Nyelv 33 – 41. Langacker, Ronald W Investigations in Cognitive Grammar. Mouton de Gruyter, Berlin – New York. Lehmann, Christian Towards a typology of clause linkage. In: Haiman, John – Thompson, Sandra A. (eds.) Clause Combining in Grammar and Discourse. John Benjamins Publishing Company, Amsterdam – Philadelphia, 181–225. Lengyel Klára 2000a: Az igenevek. A határozói igenév In: Keszler Borbála szerk. Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, –226, 237–248. Lengyel Klára 2000b Az állítmány In: Keszler Borbála szerk. Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 394–404. Pusztai Ferenc 1999 Beszélt nyelv a középmagyarban. Névtani Értesítő 380–386. Tátrai Szilárd A nézőpont szerepe a narratív megértésben In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. 207–230. Tátrai Szilárd A narratív diskurzusokról – pragmatikai nézőpontból. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk. Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 211–232. Tolcsvai Nagy Gábor A magyar nyelv szövegtana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 61–62. Tolcsvai Nagy Gábor A magyar segédige + ige(név) szerkezet szemantikája. Magyar Nyelvőr 373–393. Tolcsvai Nagy Gábor Kognitív szemantika. Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra. Velcsov Mártonné Az -n igei személyrag eredetéhez. Néprajz és Nyelvtudomány 105–110. Velcsov Mártonné A határozói igeneveknek egy sajátos szerepe nyelvemlékeinkben. Magyar Nyelv 308–315.

26 Köszönvén a figyelmet!


Letölteni ppt "„Maguk között mulatván, az után eltüntenek” – A határozói igenév mondatbeli szerepeiről boszorkányperekben Varga Mónika, MTA Nyelvtudományi intézet, földszinti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések