Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU-költségvetés 2013-on túl Reformkényszerek és reformopciók Szemlér Tamás Ph.D, tudományos főmunkatárs MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2007.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU-költségvetés 2013-on túl Reformkényszerek és reformopciók Szemlér Tamás Ph.D, tudományos főmunkatárs MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2007."— Előadás másolata:

1 EU-költségvetés 2013-on túl Reformkényszerek és reformopciók Szemlér Tamás Ph.D, tudományos főmunkatárs MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, április 27.

2 Szemlér Tamás - MTA VKI A reformok szükségessége A tagországok közötti viták –Nettó pozíciók, befizetési arányok –Közös agrárpolitika –Strukturális politika Az EU fejlődése –A bővítésekből adódó új feladatok –Az intézmények szerepének újragondolása –Új kiadási fejezetek, ill. a meglévők új súlyozása

3 Szemlér Tamás - MTA VKI A reformok lehetséges területei 1. A bevételi oldal reformja 2. A kiadások változtatása 3. A költségvetés egészét érintő reformok 4. Az intézmények szerepének módosítása

4 Szemlér Tamás - MTA VKI Reformelképzelések a bevételi oldalon 3 fő opció: –A jelenlegi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes –A GNP-forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját –Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint

5 Forrás: Európai Bizottság5 Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában),

6 Szemlér Tamás - MTA VKI Javasolt új források (Európai Bizottság, háttéranyag, 2004) Valódi ÁFA-forrás EU-szintű társasági jövedelemadó Energiaadó A dohányra és az alkoholra kivetett jövedéki adó A seigniorage bevételek megadóztatása A kommunikáció megadóztatása Személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása

7 Szemlér Tamás - MTA VKI Értékelési kritériumok (1) Költségvetési kritériumok –Elégségesség: az adott EU-adó által biztosított bevételek elegendőek-e hosszú távon az EU kiadásainak fedezésére? –Stabilitás: az adott EU-adó stabil jövedelmet biztosít-e a közös költségvetés számára?

8 Szemlér Tamás - MTA VKI Értékelési kritériumok (2) Hatékonysági kritériumok –Láthatóság: az adott EU-adó látható, áttekinthető-e az EU állampolgárai számára? –Alacsony működési költségek: az adott EU-adó beszedése lehetséges-e egyszerű adminisztrációval és alacsony beszedési költségek mellett? –A források hatékony allokációja: az adott EU-adó elősegíti-e a források hatékony elosztását az Európai Unióban?

9 Szemlér Tamás - MTA VKI Értékelési kritériumok (3) Igazságossági kritériumok –Horizontális igazságosság: az adott EU-adó azonos hatással van-e az EU azonos helyzetben lévő adófizetőire? –Vertikális igazságosság: az adott EU-adó előidéz-e jövedelem-újraelosztást? –Fair hozzájárulások: az adott EU-adó révén az egyes tagországokból származó bevétel arányos-e a tagországok gazdasági fejlettségével?

10 A lehetséges EU-adók összefoglaló értékelése a kritériumok alapján Költségvetési kritériumokHatékonysági kritériumokIgazságossági kritériumok Javasolt EU-adóElégségességStabilitásLáthatóságAlacsony működési költségek A források hatékony allokációja Horizontális igazságosság Vertikális igazságosság Fair hozzá- járulások Valódi ÁFA-forrás *** ******* EU-szintű társasági jövedelemadó *** *** ** Energiaadó *** ***** **(*)** Dohányra és alkoholra kivetett jövedéki adó ******* ***** A seigniorage bevételek megadóztatása ******* ** A kommunikáció megadóztatása *** **** Személyi jövedelemadó *** */********/****** A pénzügyi tranzakciók megadóztatása ************** A légi közlekedés megadóztatása („klímaadó”) ******* Megjegyzések: Minél nagyobb a csillagok száma, annál több érv szól a kérdéses javaslat mellett az adott kritérium szempontjából: *: A kritérium nem teljesül, számos probléma jelentkezik; **: A kritérium részben teljesül, de komoly problémák léphetnek fel; ***: A kritérium jórészt teljesül, kisebb, korlátozott mértékű problémák azonban nem kizárhatók. Forrás: Cattoir (2004), p. 42.

11 Szemlér Tamás - MTA VKI A bevételi oldal reformjának esélyei A reform elképzelhető, de csak akkor van rá reális esély, ha az EU (a költségvetési ügyek összességét tekintve) elmozdul a status quo-ról Lehetséges elmozdulási irányok: –A bővítés(ek)ből adódó feladatok nagyobb mértékű felvállalása –Az integráció általános céljainak erőteljesebb megjelenítése –Új területek, prioritások megjelenése –Jelentős lépések egy föderatív struktúra felé

12 12 2. A kiadási oldal: prioritások, Fenntartható növekedés –Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért –Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért A természeti erőforrások megóvása és az azokkal való gazdálkodás –Mezőgazdaság, halászat, környezetvédelem Európai állampolgárság –A szabadság, a biztonság és a jog térsége –Több tartalom az európai állampolgárságnak –Az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása –Az európai kultúra és sokszínűség erősítése Az EU mint globális partner –Az EU és a szomszédokkal kapcsolatos politikája –Az EU mint partner a fenntartható fejlődésben –Az EU mint világpolitikai tényező –Az EU által alkalmazandó policy mix

13 Szemlér Tamás - MTA VKI A kiadási oldal lehetséges változtatásai A jelenlegi tételek módosítása –Mezőgazdaság, strukturális politika Arányok, finanszírozási szabályok, új célkitűzések Új kiadási tételek létrehozása –Összhangban az új kihívásokkal, az integráció mélyülésével, a gazdasági fejlődésből és a nemzetközi szerepvállalásból adódó feladatokkal, pl.: Klímaváltozás, környezetvédelem, közös európai biztonsági és védelmi politika –Összhangban a közös költségvetés rendelkezésére álló forrásokkal (a mélyítési szándék anyagi „bizonyítékával”)

14 Szemlér Tamás - MTA VKI A költségvetés egészét érintő reformok (1) A költségvetés mérete –Az idén 30 éves MacDougall-jelentés javaslata (a GNP 22,5%-a) ma két szempontból is illuzórikusnak tűnik: a tagállamok befizetési hajlandósága erősen korlátozott nagyságrendileg kisebb közös költségvetéssel is komoly eredményeket sikerült elérni –A költségvetés méretének növelését alátámasztó tényezők: a keleti bővítés(ek) sikeres lebonyolítása forrásigényes (vö. déli bővítések) az EU komolyabb nemzetközi (pl. biztonsági) szerepvállalása forrásigényes ha az integráció egy (kon)föderatív szerkezet irányába mozdul, logikus a kiadások eddiginél nagyobb részének központosítása

15 Szemlér Tamás - MTA VKI A költségvetés egészét érintő reformok (2) Az eladósodás lehetősége –Előny: Nagyobb mozgásteret biztosítana a költségvetésnek –Hátrányok, problémák: Ez a megoldás „visszacsempészné” az 1980-as évek problémáit (akár még súlyosabb formában) A tagországok kevés hajlandóságot mutatnak egy ilyen változásra (a közös költségvetés adósságát előbb-utóbb nekik kellene visszafizetni) –Kilátások: Ha az integráció egy (kon)föderatív struktúra felé halad, esetleg újra komolyan felmerülhet ez a lehetőség

16 Szemlér Tamás - MTA VKI A költségvetés egészét érintő reformok (3) A költségvetés „nettósítása” –Előnyök: Kisebb összegek, áttekinthetőbb pénzáramlás A transzfereket meghatározó szabályok közösségi szinten tarthatók A regionális politikában növekedhet a nemzeti hatáskör (szubszidiaritás) –Hátrányok, problémák: Egyes tagországok ellenkezése (a hozzájárulások belpolitikai szinten jobban „eladhatóak”, ha komolyabb részesedés is felmutatható) A régiók nem mindenhol örülnének a nemzeti hatáskör növekedésének

17 Szemlér Tamás - MTA VKI Az intézmények szerepének változása Fő kérdés: nőjön-e tovább az Európai Parlament költségvetési hatásköre? –Érv: a hatáskör növekedése növelné az EP (el)ismertségét, erősítené státusát –Ellenérv: az EP viszonylag gyenge volta miatt egy ilyen lépés elhamarkodott lenne –Kilátások: egy (kon)föderatív struktúrában (ha arra halad az integráció) indokolt lehet az EP nagyobb szerepe e téren

18 Szemlér Tamás - MTA VKI Zárszó: európai érdek = magyar érdek A közös költségvetés körüli vitákat a jelenlegi „önző” szempontok helyett konstruktív légkör jellemezze –Ne a költségvetés szabja meg a közösségi politikákat, hanem az Unió szükségleteihez/kihívásaihoz igazodjon a költségvetés

19 19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Később felmerülő kérdéseikkel elérhetnek a címen. További elemzések, tanulmányok:


Letölteni ppt "EU-költségvetés 2013-on túl Reformkényszerek és reformopciók Szemlér Tamás Ph.D, tudományos főmunkatárs MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2007."

Hasonló előadás


Google Hirdetések