Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egyetemi kutatás az akadémia szempontjából Pléh Csaba Vitaindító az MTA 175. Közgyűlésén 2006. május 9. Adatok forrása: KSzI, NSF Köszönöm Schubert.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egyetemi kutatás az akadémia szempontjából Pléh Csaba Vitaindító az MTA 175. Közgyűlésén 2006. május 9. Adatok forrása: KSzI, NSF Köszönöm Schubert."— Előadás másolata:

1 Az egyetemi kutatás az akadémia szempontjából Pléh Csaba Vitaindító az MTA 175. Közgyűlésén május 9. Adatok forrása: KSzI, NSF Köszönöm Schubert András, Tolnai Márton és Zsigmond Attila segítségét, s Kertész János, Kovács Gyula és Kovács Ilona kommentárjait

2 Vázlat Az egyetemi kutatás jellemzői és az egyetemek átalakulása A kutatás átalakulása A magyar egyetemek pozíciója az átalakulásokban Az együttműködés kitüntetett szerepe A támogatott kutatóhelyek kulcshelyzete Az MTA és a hitelesítés: Milyen legyen a kutatóegyetem? Kétféle egyetem-eszmény

3 Az egyetemek átalakulása s következményeik a kutatás kereteire Diáklétszám-növekedés: idői feszültség Többszintű rendszer: szervezési idő mikortól tudomány? Intézmény és szervezeti egységszám növekedés: kevesebb kutatási forrás Az oktatási átszervezés közepette irányítói érzéketlenség a kutatás iránt GDP arány

4 Az egyetemi kutatás országos arányszámai Magas létszámarány Csökkenő munkaidő a diáklétszám miatt Alacsony támogatottság Nehezebb feltételek

5 A kutatás átalakulásai Területek súlya változik Virtualitás és jelenlét Alap és alkalmazott viszonya átalakul

6 Egy kutatóra jutó ráfordítás, 2001 (1000 €-ban) A számok eltérési mögött eszmények eltérései

7 Együttműködés növekedése a világban (NSF Science and Engineering Indicators, 2006)

8 Nemzetközi publikációk alakulása

9 Régiók tudományos termékenysége A gyorsulás a fejlett régiókban lelassul Latin Amerika 300% Kelet-Ázsia közel 300% India 44% Lengyel, bolgár, cseh, román, magyar 41% Orosz 27% csökkenés

10

11 Intézmények a legjobb lapokban: MTA s egyetemek is jelen vannak

12 Egyetem és akadémia viszonya az egyetemi kutatás és az akadémiai kutatás elkülönült szervezete a tudomány valóságában ma már álkérdés az egykori politikai elszigetelődés és személyi rivalizálódások okán szerveződött nem kommunikáló szervezetek világa eltűnt akadémiai kutatók jelentős része egyetemi oktatómunkát is végez, különböző foglalkoztatási formákban meghatározóak a közös, együttes projektek; a hazai, nemzetközi és EU pályázatokban a tudományos együtt-lélegzésnek az MTA Támogatott kutatóhelyi hálózata kiemelkedő formája az egyetemi kiválóság akadémiai támogatásával, s vonzó minták kiépítésével

13 A köztestület integráló szerepe Az MTA Köztestület közel 12 ezer fős nem akadémikus tagságának több mint fele felsőoktatásban dolgozik

14 Az együttműködés hazai formája és jelentősége Nemzetközi magyar publikációk : az 5 nagyon hivatkozott magyarból 2 közös MTA-Egyetem ember, 4-nek valami köze van egyetemhez, 4-nek az MTA-hoz Összes publikáció Más 9% Akad 22% Akad & Egyet 18% Egyet 51% Kiemelkedően idézett publikációk 250 Más 14% Akad 28% Akad & Egyet 16% Egyet 42%

15 Az együttműködés aránya növekszik

16 Az MTA szerepe az egyetemi kutatás három aspektusában Egyetemi kutatás Személyi Tényezők: Életszínvonal Hitelesítés Keretek adása: Kutatócsoport

17 Keretek: A támogatott kutatócsoportok szerepe a kooperációban

18

19 Az új kiírás kiinduló mozzanatai A kutatás nagyobb koncentrációja és nagyobb akadémiai beágyazottsága. Kritikus tömeg és program. Kompetitívebb szerveződés. Teljesítmény alapú bírálat és ellenőrzés. Az elbírálás menete dinamikusabb. A bírálat és a tudományos preferenciákat és novumokat érvényesítő érdekegyeztetés világosan elkülönül. Befogadó helyek involválása: Legyen az egyetem számára fontos mintaképző hely

20 Az Akadémia szerepe a tudósok munkafeltételeinek alakításában Az MTA tagok munkahely megoszlása Az MTA doktorok munkahelye Bolyaisok munkahelye

21 A tiszteletdíj országos szerepe A tiszteletdíj nem egyszerűen személyes juttatás, hanem a tudósok életszínvonalán keresztül befolyásolja a kutató-készségüket. Hiszen a tiszteletdíjaknak köszönhetően nem szorulnak a kutatási szférából kivezető pénzszerzési forrásokra. Ezért különösen fontos, hogy 70 %-ban a felsőoktatási egyetemi szférát támogatja Ez egyben köztestületi munkájuk s pl. bírálói felkéréseik alapja is

22 Az MTA és a minőségbiztosítás: Milyen legyen a kutatóegyetem? A kutatóegyetem életében a hangsúly a kutatáson van. Időbeosztás, erőforrások. Még a portaszolgálatban is. Idő és feladat struktúra. Az oktatók legalább munkaidejük felét kutatással töltik, s az intézmény teljes lojalitást vár el tőlük. Humán erőforrás kérdése. Minden új oktató és kutatói alkalmazás feltétele legyen a tudományos fokozat, egyetemi tanároknál az MTA doktora cím. Belső értékrend és jutalmazási rend a KE rendszerében. A munkatársak szigorúan nyomon követhető módon kell dokumentálják kutatási teljesítményüket.

23 Az Akadémia külső hitelesítő szerepe Az MTA a doktori eljárás következetes szigorú kritériumaival a felsőoktatás számára egy objektív, független, sok intézmény irányában külső minőségbiztosítási eljárást biztosít. Az MTA doktora cím odaítélése során átlagosan 80 szakember - ezek közül az adott közelebbi szakterület képviselője – foglalkozik sok száz munkaórának megfelelő időben egy-egy pályázó szakmai habitusával és az értekezéssel. Ez az MTA egyik fontos felajánlott szolgáltatása a magyar társadalom felé. Az egyes intézmények (pl. egy-egy egyetem) igen nehezen lennének képesek saját minőségbiztosítási rendszerükben hasonlóan munkaigényes és külső, objektív rendszert alkalmazni.

24 Alapvető kérdések az egyetemi kutatásban A kutatási szemlélet beemelése az alapszinten Kutatás irányú mesterszakok IS Biztonság és versengés: Hová tartozzon a biztonság, személyhez vagy intézményhez Verseny és kooperáció viszonya intézmények között Együttműködési mozzanatok

25 Kutatási finanszírozási összetevő valódi felhasználása Mindenképpen CSAK kutatásra kellene költeni. Lehetséges elosztási modellek Meritumok alapján az egységekhez Meritumok alapján az egyénekhez Folyamatos teljesítményellenőrzés alapján egyénekhez közvetlenül egységeken keresztül

26 Közös érdekek és lépések Közös minőségpolitika Egységes publikációs nyilvántartás Közös kutatóegységek A tudásközpontok megjelenése Közös európai pályázatok Együttműködési lehetőségek a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében A TUDAPEST- hez hasonló tudás-kompetencia alapú szerveződések

27 Cselekvési javaslat Az MTA elnöksége tegye az osztályok feladatává az egyetemi kutatás helyzetének és jövőjének részletes megvitatását Ehhez az elnökség készítsen szempontrendszert A vizsgálódás során az akadémia képviselői konzultáljanak a tudományirányítás állami felelőseivel (pl. OM) 2006 novemberére készüljön MTA javaslat az egyetemi kutatás fejlesztésére s ennek központi szerepére az egyetemek életében

28 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Az egyetemi kutatás az akadémia szempontjából Pléh Csaba Vitaindító az MTA 175. Közgyűlésén 2006. május 9. Adatok forrása: KSzI, NSF Köszönöm Schubert."

Hasonló előadás


Google Hirdetések