Göcsej turizmusa.

Az előadások a következő témára: "Göcsej turizmusa."— Előadás másolata:

1 Göcsej turizmusa

2 A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén. A 672 km²-es területű vidék a Zala , a Felső- és az Alsó-Válicka , illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. Északon a Felső-Zala-völgy , keleten és délen az Egerszeg–Letenyei-dombság , nyugaton a Kerka-vidék határolja.

3 Göcsej térsége 18 önkormányzati szövetség együttműködéséből áll
Göcsej térsége 18 önkormányzati szövetség együttműködéséből áll. Ezen belül három kistérségi társulás működik 1996 óta együtt, a Gellénháza és Térsége Önkormányzati Társulás, a Göcsej Kistérségi Társulás és a Felső-Göcsej Területfejlesztési Társulás, melyekhez a következő falvak tartoznak: Göcsej Kistérségi Társulás: Becsvölgye, Kustánszeg, Barlahida, Babosdöbréte, Böde, Hottó

4 Becsvölgye Jellegzetes szeges település a Göcsejben Zalaegerszegtől délnyugatra 25 kilométerre több kisebb mellékút kereszteződésében. Hét kisebb, dombra épült településrész: Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja.

5 Kustánszeg Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázás következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye része volt, önálló településként először ben említik Kustánosháza néven utalva a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra. Kustánszeg név 1769 óta használatos.

6 Barlahida Barlahida első említse ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult. Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet.

7 Babosdöbréte Babosdöbréte első írásos említése 1128-ból való, amikor is Zalavár várszolgái éltek a itt. A 14. századtól egyre több szó esik településen élő Debréte családról, akik a falu fejlődésében komoly szerepet játszottak, ám sem pecsétjük, sem oklevelük nem került eddig elő. A 16. századtól többször támadtak a törökök a falura, amely végül az 1690-es évekre pusztult el. A 18. században sűrűn váltott birtokost. A 19. században kisebb mértékben növekedett a lakossága, ám jelentősen csak a 20. században ugrott meg.

8 Böde Böde község Zala megyében , a Zalaegerszegi kistérségben. Első írásos említése 1407-ből származik Bede néven, ami az ősi magyar Bed személynévre vezethető vissza.

9 Hottó Neve valószínűleg kiszáradt, víztelen, vagyis holt tóra vezethető vissza (Holtou tó) ben Hottóhoz csatolták a megszűnő Zalaszentmihályfa lakott részét, a falun kívül álló híres középkori templom azonban Bödéhez került.

10 Göcseji Múzeum A Göcseji Múzeum épületéről:
1869-ben „Zala-Egerszeg városban részvény-egylet alakult a végett, hogy a kevésbé vagyonos néposztályoknak megtakarított vagyonuk biztos elhelyezésére, kamatolására alkalmat nyújtson, és ez által a szorgalom és takarékosság szellemét bennük fölélessze.” Az évtizedek során megerősödött takarékpénztár részvénytársaság vezetői ben részint az intézet „saját kényelméreAz épület átalakításra csak ben került sor, új irodákat, raktárakat, restaurátor műhelyeket, több nagy kiállítóteret alakítottak ki, melyekben a múzeum gyűjteményei már méltóbb körülmények közé kerültek. Az első emelet déli szárnyában a Magyar Olajipari Múzeum kapott több teremnyi helyet ben, mikor ők elköltöztek, újabb nagyszabású változtatásokra, bővítésre, felújításra került sor. ”, másrészt „a magán lakásokban mutatkozó hiányok pótlására” egy emeletes bérházat építtettek. A terveket a neves, Nagykanizsán, majd Keszthelyen élő építésszel, Hencz Antallal készítették. Ő tervezte a Festetics-kastély udvari főbejáratát is. Az építkezés irányítását, a tervek módosítását egy másik keszthelyi építész, gazdasági akadémiai tanár, Schadl János vállalta. Az intézmény 1921-től Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár Rt. néven virágzott ben az üzlethelyiség bejáratát, mely eredetileg a Deák kertre nyílott, a Főtér irányába, a déli oldalra helyezték át, s egyúttal az üzlethelyiséget is modernizálták. 1970-ben a város hivatalai átköltöztek az új székházba, helyére a Göcseji Múzeum gyűjteményei kerültek.

11 Köszönöm a figyelmet!