Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A rekreáció: a szabadidő kulturált eltöltési formája, azaz a jó közérzet, a jól érzés, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtése, meg- és átélése. A „fáradt”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A rekreáció: a szabadidő kulturált eltöltési formája, azaz a jó közérzet, a jól érzés, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtése, meg- és átélése. A „fáradt”"— Előadás másolata:

1

2 A rekreáció: a szabadidő kulturált eltöltési formája, azaz a jó közérzet, a jól érzés, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtése, meg- és átélése. A „fáradt” ember aktív kikapcsolódását, pihenését, felfrissülését, munkaerejének, munkavégző képességének (bővített) újratermelését jelenti. Totális értelmezésben a civilizációs fejlődés kihívásaira adott választevékenység, amit elsősorban szabadidőnkben végzünk.

3 társadalmi funkciója a munkavégző képesség megteremtése, helyreállítása és növelése, egyéni motivációja a felüdülés, felfrissülés és szórakozás, eredménye pedig társadalmi méretekben és az egyén szintjén is a jól-megélt minőségi élet.

4 az ember egészségének megszilárdítása, megújítása jól megélt hosszú élet, alkotókedv megtartása pszichomotoros* megújulási képesség és készség az optimális fizikai, lelki és szellemi teljesítő képesség állandósítása *A születés után az idegsejtek előre meghatározott módon kapcsolatokat alakítanak ki, melyeken keresztül a sejtek kommunikálnak egymással. A pszichomotoros terápia lényege az, hogy annál a szintnél kezdünk fejleszteni, ami még jól működött, így a mozgások újbóli átélése, gyakorlása újrastruktúrálja az idegrendszer alacsonyabb rendszereit, ami az addig alulműködő területek érését, jobb működését vonja maga után.

5 drámai katarzis élménye a szórakozás legkülönbözőbb válfajai a tánc, a játék és a hobbi tevékenységek a sport legkülönfélébb változatai Forrás: dr. Csizmadia László: Az idegenforgalom elmélete jegyzetek (1993.) kézirat

6 azokat az egyéni-, (családi-, közösségi-) és társadalmi érdekeket (szükségleteket) kielégítő pozitív magatartásformákat, amelyek az ember jó szomatikus*, pszichés- és szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és az optimális teljesítőképesség meg-,vagy újratermelésre valamint megújításra irányulnak. *Testi, a testre vonatkozó

7 A rekreáció fogalma a modern kor terméke, de a gyökereit az őskorig visszavezethetjük. Latin eredetű szó, ami kezdetben iskolai szünidőt jelentett [Comenius, J. A. Nagy oktatástan ( )], azaz kikapcsolódást, pihenést, „mással” foglalkozást. Az ember, mint társadalmi lény arra ítéltetett, hogy munkájával el-, illetve fenntartsa saját magát, illetve társadalmi szereposztása szerint (vállalt) családját. Ez a munkavégzés, mint az emberi lét lényegi eleme, végigkíséri az emberiség történelmét. Mértéke és nehézsége azonban koronként változott.

8 Az ősember időbeosztása Már neki is munkavégzésre alkalmas állapotba kellett „kerülnie”. Ennek feltétele ekkor a megfelelő táplálékhoz jutás (energiapótlás) és a „megújulást” szolgáló alvás (regeneráció). Már ekkor megjelent az igény egy kis kikapcsolódásra. A törzs jeles eseményei, a nagyvadak elejtését, majd később egy ellenséges törzs legyőzését követő ünnepségek, valamint az évezredeken át rendszeresen megtartott avatási próbák a sajátos időrend szerinti vallási-kultikus események az őskor emberének szórakozását, kikapcsolódását jelentették a mindennapokból.

9 A rekreáció elsősorban funkcionális fogalma (a munkavégző képesség helyreállítása) kiegészült tehát egy elsősorban motivációs hatásúval: felfrissülés, felüdülés, szórakozás (motiváció]) mindennaposan, és /vagy intervallumosan (7. nap, vásár- és ünnepnapok). Civilizációs fejlődésünk számos előnye közül az egyik legjelentősebb az volt, hogy társadalmi méretekben megnőtt a szabadidő. Az emberek tömegei számára egyszerre csak napi problémává vált, miként töltsék el a munkavégzés kötelme alól fölszabadult idejüket. Az USA munkavállalóinak alig 100 év alatt éppen felére (70-ról 35 órára) csökkent a heti munkaideje. (Corbin & Lindsey, 1997.)

10 A fejlett világban tehát a 20. század második felére megnőtt az emberek szabadideje és vásárlóereje egyaránt. Az lett a fő kérdés, hogy miként tudnak ezzel élni és nem visszaélni. A civilizációs fejlődés ugyanis mindeközben számos negatív hatással károsította, rombolta az ember minőségi életét. Ekként teljesedett ki végül is a rekreáció a minőségi élet, az igényesen megélt élet fogalmával. Ilyen értelemben nevezzük a rekreációt az életminőség tanának is.

11 Az egyén rekreációra irányuló személyes motivációja tehát a felüdülés, felfrissülés, célja a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét megteremtése. A rekreáció célja: az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújítása a harmonikus életvitel kialakítása az optimális szellemi és fizikai teljesítőképesség állandósítása A rekreációs tevékenység célja a pozitív hatások, a rekreációs élmény átélésével valósul meg!

12 Társadalmi, illetve szakmai feladata a társadalmi fejlődés negatív hatásainak és a belőlük fakadó szükségletek kellő idejű felismerése, a célok megfogalmazása és a megvalósításhoz vezető út kijelölése. A célok megvalósítását szolgáló egyéni, csoportos, illetve társadalmi feladatok, egyéni és társadalmi programokban fogalmazódnak meg.

13 Rekreációs irányzat: - azt jelenti, hogy sokan, tömegek végeznek hasonló típusú választevékenységet a civilizációs fejlődés negatívumainak ellensúlyozásául. - nem az eszközök tartoznak az irányzatokba, sokkal inkább a használó célja szerint minősül odatartozóvá. (például a vadvízi evezés tartozhat az outdoor irányzathoz éppúgy, mint az élménykeresőhöz továbbá lehet hangsúlyosan rekreatív, vagy éppen teljesítményelvű a végzése.)

14 A fizikai rekreáció nemzetközileg három jellegzetes irányba fejlődött: természetbe vágyódás, (outdoor) egészség-indíttatás (fitnesz, sportági és wellness) élménykereső (extrém, fun, kaland) törekvések A hazai helyzet elemzésében nem kerülhetünk meg egy további, jellegzetes (nemzetközileg kevésbé domináns) vonalat, a kuriózum- sportokkal azonosított rekreációt – teljesítményelv.

15 Természethez, szabadlevegőhöz kapcsolt irányzat. Kialakulását az egykoron természethez, majd természet-közelséghez kötött életmódunk iránti nosztalgia, valamint az egyre inkább urbanizálódó lakóhelyünkből menekülés egyaránt késztette - rendkívül népszerű. Jellemzői: - természethez, szabadlevegőhöz (hegy, víz, erdő, mező, kert) kapcsolt irányzat. Eszközei: - hegyi-erdei, téli sízés, hódeszkázás (snowboard), korcsolyázás, vízi. légi, nem sport-típusú (nem megélhetési jelleggel) Célközönség: - a tevékenység jellegének megfelelően változva

16 preventív, regeneratív, kompenzációs és rehabilitációs* irányzat fontosságát a civilizációs ártalmak, betegségek felerősödése, a lakosság egészségi állapotának drasztikus romlása, a népesség fogyása egyaránt indokolja, felerősíti. az egyre rosszabb statisztikai mutatókért nem a rekreációs szakma, még csak nem is az egyén személyesen felelős - önállóan és kizárólagosan megoldani képtelenek vagyunk – ÁLLAMI FELADAT. Alrendszerei: fittségi, sportági és a wellness irányzat. * megelőző; újraképződő, felfrissítő; kiegyenlítő; fizikai képesség helyreállítása

17 A résztvevők számára kisebb-nagyobb kihívást jelent, valódi vagy vélt veszélyeket kínál (adrenalin, extrém, kaland stb.) Nevezhetnénk élmény-habzsolónak is. Stressz-oldó, élménynyújtó. A népszerűségét, tömegesedését a teljesítménykényszerből munkamániából, a monoton munka és a gépiesen-élés világából szabadulni igyekvők sokasága okozza. Célközönség: … Eszközei: a játék, a fun-, kaland- és extrémsportok. A játék az egyik legősibb szórakoztató, rekreatív tevékenység - élményhordozó, magas érzelmi töltésű tevékenység. A fun-sportok a megszállottak, a fanatikusok kötődése egy sportághoz, és/vagy annak egy kitűnő sportolójához, illetve csapatához. A kalandsportok a hétköznapitól, a szokványostól a tevékenység mérsékelten tér el. Csak az egyén megszokott, hétköznapi életviteléhez mérten ítélhető meg, ahhoz viszonyítva kap értelmet. (Sátorban aludni, bográcsban főzni, éjszakai túrán részt venni, búvárkodni).

18 Extrémitás: a hétköznapitól, a szokványostól jelentős mértékében eltérés, különbözőség. Ez megjelenhet: az energiafelhasználásban (szupermaraton, iron man), veszély mértékében (rafting, sziklamászás), mindkettőben (Mount Everest expedíciók, Föld körüli vitorlázás).

19 A teljesítményelvű irányzat kissé egyoldalú megjelenését és eluralkodását hazánkban a fals történelmi fejlődés, valamint a nem kellő szakmai felkészültség okozta. Jellemző tünete: országosan és szervezetileg is csak az ún. teljesítmény elvű szabadidősportokban gondolkodott a sportirányítás, ennek szellemében készültek a pályázatok és szervezések is. Figyelmen kívül hagyták, hogy csak a fiatal felnőttnél (30-35 éves korig) dominálhat a teljesítményelvűség. (Hazai viszonylatban ilyen a Balaton- átúszás, nemzetközileg például a New- York maraton.) Eszközei: tömegfutóversenyek, az extrémitás területéhez (is) tartozó rendkívüli távolságok leküzdése (szupermaraton, kontinens futás), amennyiben azon jól felkészültek indulnak. Célközönsége: ifjak és fiatal-felnőttek, valamint egykor sportoló középkorú- felnőttek

20 A ránkbízott emberekkel, gyerekekkel, vendégekkel bánunk. Kiemelkedően fontos a saját életünkben rendet tartani, amelynek az egyik fontos eleme a saját rekreációnk.


Letölteni ppt "A rekreáció: a szabadidő kulturált eltöltési formája, azaz a jó közérzet, a jól érzés, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtése, meg- és átélése. A „fáradt”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések