Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Illem, etikett, protokoll kialakulásának története „A társasági formák, udvariassági és illemszabályok nem pusztán a királyi udvarokból kikopott cafrangok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Illem, etikett, protokoll kialakulásának története „A társasági formák, udvariassági és illemszabályok nem pusztán a királyi udvarokból kikopott cafrangok,"— Előadás másolata:

1 Illem, etikett, protokoll kialakulásának története „A társasági formák, udvariassági és illemszabályok nem pusztán a királyi udvarokból kikopott cafrangok, hanem a nyugodt, feszültségmentes, jól szabályozott együttélés magatartásmintái is. Tekintettel vagyok a másikra, hogy ő is tekintettel legyen rám.” / Sille István /

2 Meghatározások Illem Az illem a viselkedés legősibb, legemberibb, legőszintébb szokásait – talán csak erős kifejezéssel – szabályait jelenti. Az illem követelményeit a társadalmi viszonyok formálják. Az illem gyökere a jog egy részének, az erkölcsnek, a protokollnak és az etikettnek.

3 Etikett Az etikett a francia udvarban, Versailles-ban keletezett, az abszolutizmus (17. század) virágkorában. Az etikettet úgy is említhetjük, mint a túlfinomult, túlszabályozott, viselkedésformák együttesét. Ma a szó a középkort, a fényes udvartatásokat, az előkelőtársadalmi osztályok viselkedési ceremóniáit idézi.

4 Protokoll A protokoll kifejezés a bizánci görög nyelvből származik. Mai értelemben a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége. A hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertartásokon követett eljárási, magatartási, rangsorolási, levelezési és etikett szabályok összessége. Megkülönböztetünk diplomáciai protokollt és hétköznapi protokollt.

5 AZ ILLEMSZABÁLYOK FEJLŐDÉSE Az időszámítás előtti korokból ugyan kevés illemtani vonatkozású munka maradt fenn, ám ezek is meggyőzően bizonyítják az illem­ szabályoknak a joggal és az erkölccsel való szoros összefonódását; például Manu törvényei az i.e évezred Indiájából. A törvényeken és az erkölcsi szabályokon túl minden klasszikus társadalomnak megvolt a maga illemkódexe is. Theognisz (i.e század) tanítványa számára étkezési illemtant írt, s ennek előírásai gyakorlatilag ma is érvényesnek tekinthetők. Arisztotelész (i.e ) bölcs mondása nem véletlenül vált szállóigévé, hiszen mindmáig minden illemtan alapja: „Az ember (természeténél fogva) társas lény.„ Míg a görögök a diplomáciai küldetésben járóknak sérthetetlenséget biztosítanak és tisztelettel veszik körül őket, addig nem nagyon járultak hozzá az idegenekkel való érintkezés külső formáinak fejlesztéséhez.

6 Kelet-Római Birodalom idején Különösen a bizánci császárság idején vált szokássá, hogy a hivatalos rendezvényekről feljegyzéseket készítsenek, mert e papirusztekercsek tartalmát később megtanácskozták, elemezték. A császárnak való jelentéstétel rendjét az udvari protokoll szigorúan előírta, és dokumentálta. VII. Konstantin Ceremóniakönyve (912.) a követfogadásokon és kinevezéseken túl mindenre kiterjedő leírást tartalmaz a bizánci udvar szertartásrendjéről a császár felkelésétől, fürdésétől az étkezésen és a kilovagláson át a gyászszertartásokig.

7 Középkor A korai középkorban mindinkább elterjedő nemzetközi protokollban a követségek fogadása és a velük való bánásmód igen szigorú formaságokhoz volt kötve. Az fejedelmek iránti abszolút tiszteletadást megkövetelték az uralkodók. A követségek leginkább a háború és a béke kérdéseinek megbeszélése miatt érkeztek, a fogadó fél pedig fegyveresekkel vette őket körül, hogy a fogadó ország népe ne bántalmazhassa a delegációt  innen ered a mai diplomácia egyik szertartása: a díszegységek kivezénylése.

8 Vallás A Vatikán is kidolgozta az egyházi szertartások rendjét, amely komoly hatással volt a világi életre. Ezek közé tartozott a társadalmi rangsor, a térdelés intézménye, a leülés lehetősége, a kézcsók, a megszólítás stb. A lovagkor épp ezen keretek szétfeszítésével alkotja meg a világi elvárásokat, eszményeket, amelynek főbb értékei: az udvariasság, a nemes lelkűség, a nők tisztelete és védelme, a mértéktartás erénye, és a becsület. Innen származik a kesztyű nélküli kézfogás, mivel páncélkesztyűben ez nem volt egyszerű. Hazánkban az államalapítás óta megtalálhatók az alapvető elvárások, a legmagasabb szintet Mátyás király reneszánsz udvarában érték el.

9 A spanyol etikett A központosított európai hatalmak kialakulásával az etikett is megerősödik, és hatásköre bővül. Spanyolországban a XVI. században olyan szigorú etikett szabályozza az udvari viselkedést, hogy egyes szabályok megszegéséért halálbüntetéssel lakol az illetlen. A spanyol etikett külsőségekhez mereven ragaszkodó fény- és pompakeveréke a burgundi udvari ceremóniákból fejlődött ki és II. Fülöp uralkodása ( ) idején érte el csúcs­pontját. A spanyol etikett szertartásainak alapja a királyi személyiség felsőbbrendűsége. Egy jellemzés szerint: „Az uralkodó személye körüli szolgálat szigorú szabályozása, az előírások pontos megtartása, a mérhetetlen luxus az öltözékek és ékszerek, szőnyegek és baldachinok áradata ­a térdhajtások, meghajlások és megszólítási formák merev, áthághatatlan szabályai nemcsak a király személyének dicsőítését, hanem egyben a nép félrevezetését és megfélemlítését is jelentették."

10 A francia etikett A francia etikett az illemtan és a protokoll fejlődésének komikus fejezete. Abban a királyi udvarban, ahol a jó modorhoz kötelezően hozzátartozott a raccsolás, a társaságbeli kellékekhez az időnként a parókába mélyesztendő tetűszurkáló pálcika, és ahol XIV. Lajos király még ujjaival nyúlt a tálba, mert az evőeszközök mai használata csak a 17. században kezdődött. „egy bolond százat csinál” alapon a francia etikett világának majmolása. A bálok, fogadások, vadászatok és fényes ebédek állandó tartozékai voltak a francia abszolutizmus udvari életének. A király a ceremóniák legapróbb részleteit is legtöbbször maga dolgozta ki; magánélete és hivatalos ténykedése reggeltől estig, mint sok felvonásos színpadi mű zajlott le. Protokollja igen bonyolult volt.

11 Bécs/Németalföld/Orosz udvar Az udvari etikett Bécsben és német földön és az orosz cári udvarban is elterjedt. A 18. századtól a királyi udvarok, nagyúri szalonok erőltetett társasági szabályait felváltották a közfelfogásnak jobban megfelelő illemszabályok. A 18. század végén a rendi világ alkonyán jelenik meg minden idők legsikeresebb viselkedési tanácsadókönyve Adolf Freiherr von Knigge munkája, amely „Umgang mit Menschen" címmel. „Az emberek közötti érintkezésről" magyarul is többször megjelent. A 20. század a polgári illemtan időszaka. A korábbi bonyolult illemszabályok egyszerűsödtek, a legújabb kor forradalmi változásai átalakították a viselkedési szabályokat. Eltűntek azok az írott vagy íratlan szabályok, amelyek az alárendelt osztályok viselkedését írták elő  egyenjogúság. Kifejlődött a társadalmi demokrácia megfelelő illemszabályai. A rendszerváltást követően ismét előtérbe kerültek az európai, hagyományos értékek, a politika és a diplomácia protokollja még közelebb került a nemzetközi gyakorlathoz. Az illem szokásai világszerte együtt járnak a társadalom fejlődésével, a kultúra és a civilizáció haladásával.


Letölteni ppt "Illem, etikett, protokoll kialakulásának története „A társasági formák, udvariassági és illemszabályok nem pusztán a királyi udvarokból kikopott cafrangok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések