Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország Nemzeti Parkok Tájvédelmi körzetek. A természetvédelem fogalma, céljai és feladatai, védett területek A természetvédelem a természeti értékeink.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország Nemzeti Parkok Tájvédelmi körzetek. A természetvédelem fogalma, céljai és feladatai, védett területek A természetvédelem a természeti értékeink."— Előadás másolata:

1 Magyarország Nemzeti Parkok Tájvédelmi körzetek

2 A természetvédelem fogalma, céljai és feladatai, védett területek A természetvédelem a természeti értékeink megőrzésére, bemutatására és helyreállítására irányuló társadalmi tevékenységek összessége. Maga a természetvédelmi tevékenység lehet passzív és aktív. A passzív esetén gondoskodik a védett értékek törvényes védelméről, de nem avatkozik bele a természetes folyamatokba, ilyenek a kezeletlen területek, pl. az őserdők (olyan fás társulások, melyeket ember nem bolygatott meg, ez lehet lomboserdő is!) Az aktív esetén beavatkoznak a terület természetes rendjébe általában az ott jelen lévő életközösségek érdekében, és biztosítják a hatósági védelmet is.

3 A természetvédelem 3 fő alapelve: 1.A génkészlet-védelem elve: minden faj génjét meg kell őrizni a génbank-program számára 2.A múzeumi elv: az élőlényeket meg kell őriznünk és be kell tudni mutatnunk a jövő nemzedékeinek 3.Az ember számára nélkülözhetetlen természeti környezet megtartásának elve

4 A természetvédelem céljai: 1.Megóvás és fenntartás: a természeti értékeket meg kell óvni a károsító hatásoktól. Ezek a hatások lehetnek abiotikusak (élettelen) pl. természeti csapások, biotikusak pl. rovarkártevők, valamint antropogének (emberi eredetűek). 2.A természeti értékek és a fennmaradásukhoz szükséges környezetük helyreállítása. 3.Tudományos kutatások elősegítése 4.Oktatás, ismeretterjesztés, közművelődés 5.Esztétikai igények kielégítése 6.Rekreáció, természetjárás, idegenforgalom

5 Ha már megvannak a célok azokból következtethetünk a feladatokra: 1.A védendő objektumok körének megállapítása. 2.Az objektumok védetté nyilvánítása. 3.A veszélyeztető hatások feltárása. 4.A hatások elhárítása. 5.Ha szükséges helyreállítás, beavatkozás. 6.A védett objektumokkal kapcsolatban felmerülő igények összehangolása.

6 A védendő értékek csoportosítása: 1.Földtani (geológiai, geomorfológiai) értékek: ide tartoznak a barlangok, karsztalakzatok, őskövületek, ősleletek, bányafalak, sziklaalakzatok, szurdokvölgyek stb. 2.Víztani (hidrológiai) értékek: a növény- és állatfajok élőhelyét biztosító, vagy tiszta ivóvizet biztosító források, patakok, folyók, tavak, lápok, mocsarak, víztározók, vízesések stb. területe vagy egyes szakasza. 3.Növénytani (botanikai) értékek: a természetes vegetáció jellegét őrző, vagy az emberi rekreációt biztosító erdők, egyéb növénytársulások, parkok, arborétumok, esetleg fás vagy lágyszárú növényfajok és ezek területei.

7 4.Állattani (zoológiai) értékek: ritka vagy veszélyeztetett állatfajok (makróbáktól a gerincesekig bezárólag), valamint táplálkozási vagy előfordulási helyük. 5.Kultúrtörténeti emlékek: történelmi, irodalmi, népmondai emlékhelyek, temetők, különböző műtárgyak természeti környezete, de ide tartoznak a domesztikált növény- és állatfajok egyes csoportjai is pl. Szürke marha, pásztorkutyák, kultúrnövények stb. 6.Tájképi értékek: a szép, esztétikailag élményt nyújtó természetes vagy ahhoz közel álló kultúrtájak (várak, várromok, műemlékek és régészeti feltárások környéke).

8 A védett területek csoportosítása: 1.Természetvédelmi terület (TT): Általában olyan természeti ritkaságok, értékek és ökoszisztémák védelme céljából létesített kisebb területek, melyek megőrzése tudományos, ismeretterjesztési és oktatási, valamint génfenntartási szempontból indokolt. 2.Tájvédelmi körzet (TK): Megalakításuk célja az adott területre legjellemzőbb sajátságok megőrzése, a tájkép alkotóelemeinek meghatározott egyensúlyban tartása. 3.Nemzeti park (NP): A legmagasabb és legsokoldalúbb természetvédelmi kategória. Az ország legjelentősebb területeinek természetes állapotban tartása és bemutatása a cél. Az előző két kategóriával szemben ennek már meg kell felelnie bizonyos nemzetközi előírásoknak. Fontos, hogy a nemzeti parkokat ütköző vagy puffer zónával kell körbevenni, amely megszűri a káros hatásokat, illetve ezeket, ha szükséges a park területén belül is ki kell alakítani. Ennek pedig illeszkednie kell a terület élővilágának térigényével.

9 Természetvédelmi szabályozás A szabályozás elsődleges tárgya, mint minden természetvédelmi szabályozás esetében, az élőhelyek és a vadon élő fajok védelme. A magyar természetvédelmi szabályozás az EU-hoz képest többet foglal magába, például a mikroorganizmusok és gombák védelmét, illetve kiterjed a földtani értékek védelmére is. Amíg a közösségi szabályozás a természetmegőrzés ökológiai, tudományos, kulturális és rekreációs szempontjai mellett említi a gazdasági érdekek figyelembevételét, addig a magyar szabályozás egész koncepciója határozottan az ökológiai szempontokra helyezi a hangsúlyt. Törvények: Évi LIII. Tv a környezet védelméről Évi LIII. Tv. A természet védelméről

10 Jogharmonizáció A hazai természetvédelmi szabályozás európai színvonalúnak mondható, ezért e tekintetben csak szűkebb körben adódnak feladatok, a szabályozás átfogó módosítására nincs szükség. Az évi LIII. törvény és egyéb hatályban lévő jogszabályok alapján a hazai szabályozás közelít a közösségi jogszabályokhoz. A szabályozás fő elvei, struktúrája és jogintézményei megfelelnek a közösségi előírásoknak és a modern természetvédelem követelményrendszerének.

11 Az EU-belihez képest a hazai szabályozás köre egyes esetekben: - tágabb (pl. kiterjed az élővilág egészére, a tájra, a földtani értékekre, a közösségi jognál szélesebb körben szabályozza a tájvédelmet, és tágítja a védetté nyilvánítható fajok körét is). - szűkebb (nem szerepel benne a „kedvező megőrzési szint” fogalma, a kivételek engedélyezésénél nagyobb teret enged, továbbá a regionális és helyi sajátosságok figyelembe vételének követelménye a magyar szabályozás alapelvei között nem jelenik meg).

12 NEMZETI PARKOK: I. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen II. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét III. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger IV. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő V. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród VI. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs VII. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas VIII. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest IX. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém X. Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, Őriszentpéter

13

14 I. A Hortobágyi Nemzeti Park Hazánk első és máig is legnagyobb nemzeti parkja. Nobel-díjas tudósok által is támogatott több évtizedes előkészítő munka után január elsején alakult meg ha területtel, de a folyamatos bővítések révén ma már ha védett területet foglal magába. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében négy tájvédelmi körzet (Szatmár-Bereg, Közép-Tisza, Hajdúság, Bihari-sík) és számos önálló természetvédelmi terület is található.

15 A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba eső része már a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett, egész területe Bioszféra rezervátum lett, később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élőhelyek sorába (Ramsari Egyezmény) december 1-től pedig az UNESCO által adományozott a „Világörökség része” megtisztelő címet is elnyerte.

16 Tájvédelmi körzetei 1.Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet (A Tisza szabályozása után az ártéren egykor igen elterjedt tölgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak, helyüket elfoglalták a gyorsabban növő nyárasok, akácosok. A foltokban még fellelhető az eredeti növényzet) 2.Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet (A Tisza, mely a vízrendezési munkálatok után is meghatározó folyója maradt a térségnek, értékes élővilágnak ad otthont) 3.Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (A nyírségi homok az egykori Tisza medréből és a Berettyó által szállított hordalékból származik. Először a víz, majd a szelek terítették szét a területen. Az építőmunka során valóságos dombok jöttek létre, mint a Bagamér környéki Daruhegyek) 4.Bihari Tájvédelmi Körzet (1998. februárjában került védelem alá az a terület, amely a Berettyó-Körös vidékén, részei: Nagy és Kis Sárrét, Berettyó-Kálló köze, Érmellék, Bihari-sík)

17 II. A Kiskunsági Nemzeti Park A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. Ezek megőrzése, hosszú távú fenntartása és bemutatása a nemzeti park egyik legszebb feladata. A nemzeti park változatosságát és fajgazdagságát mozaikos felépítésének köszönheti, mivel a területei különböző táj- és élőhely típusokat jelenítenek meg ben alapították, nemzeti park igazgatósága kilenc különálló nemzeti parki egység, két tájvédelmi körzet és tizenhét természetvédelmi terület felügyeletét és kezelését látja el hektár kiterjedésű területen.

18 Nemzeti parki területek 1.Felső-Kiskunsági puszta 2.Felső-Kiskunsági tavak 3.Izsáki Kolon-tó 4.Fülöpházi homokbuckák 5.Orgoványi rétek 6.Bócsa-Bugac buckavilága és a homokpuszta 7.Tőserdő és a szikrai Holt-Tisza 8.Peszéradacsi Rétek 9.Miklapuszta

19 Tájvédelmi Körzetei: 1.Mártélyi Tájvédelmi Körzet 2.Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

20 1.Ásotthalmi láprét 2.Bácsalmási gyapjas győszővirág termőhelye 3.Császártöltési Vörös mocsár 4.Csólyospálosi földtani feltárás 5.Hajósi kaszáló és löszpart 6.Kéleshalmi homokbuckák 7.Kiskőrösi turjános 8.Kiskunhalasi Fejetéki mocsár 9.Kunfehértói holdrutás erdő 10.Péteri tó 11.Pusztaszeri Fülöp-szék 12.Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű 13.Szelidi tó 14.Fejetéki mocsár 15.Csongrádi Kónya-szék 16.Érsekhalmi Hét-völgy 17.Hajósi homokpuszta 18.Kunpeszéri Szalag erdő Természetvédelmi Területei

21 III. A Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén, az Északi- középhegységben elhelyezkedő Bükk-hegységet foglalja magába december 28-án alapították, területe ma ha. A hegység hazánk egyik legbarlangosabb vidéke: területén ma 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt van az ország legmélyebb barlangja, a 250 m mélységű, 4,5 km hosszú István-lápai-barlang. A híres bükki „ősemberbarlangokból” (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istállóskői-barlang) nagy jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő.

22 Tájvédelmi Körzetei 1.Láz-bérci TK (Láz-bérci-víztározónak köszönheti létét. A fontos ivóvízbázis vízminőség-védelmén túl, a hektáros terület földtani, növény- és állattani értékei is indokolják a védelmet) 2.Hollókői TK (A 151 ha területű TK a Cserhát dombjai közé zárt Hollókő község és környéke megóvására alakult 1977-ben. A hollókői Várhegy alatt elterülő Ófalu megőrizte egykori településszerkezetét és műemléki védettség következtében a régi palóc házak sora élő „falumúzeumot” alkot.) 3.Zempléni TK (A tájvédelmi körzet végén alakult, ha és a Zempléni-hegység nagy részét foglalja magába. Kőzettömegét a Miocén kori (14-16 millió) vulkánok hozták létre. A tűzhányók közé helyenként tenger is benyomult és üledékei, valamint a vulkáni tufa számos növény és állat ősmaradványát őrzi) 4.Mátrai TK (A hegység nyugati és a nagyobb keleti részén 1985-ben létesült a ha területű tájvédelmi körzet)

23 5.Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban, ha területtel lett védett. Két nagy területe közül az egyik a Tokaj-Hegyaljához tartozó, borairól híres Nagy-Kopasz 513 m magasságával az ország egyik legnagyobb területű vulkanikus szigethegye ) 6.Borsodi Mezőség TK (Az 1989-ben létrehozott, ha területű, alföldi tájvédelmi körzet a bükki patakok és a Tisza folyó által a mederszabályozás előtt lerakott és hátrahagyott hordalékkúpokon, az elszórt, szél szállította finom löszön kialakult növényzet és állatvilág megmaradt részét védi.) 7.Karancs-Medves TK (Az országhatár mellett, a Karancsnak és Európa legnagyobb bazaltfennsíkjának, a Medvesnek a területén létesült 1989-ben a ha-os tájvédelmi körzet) 8.Kelet-Cserhát TK (Az 1989-ben megalakított, hektáros tájvédelmi körzet a Cserhát geológiailag és geomorfológiailag értékes keleti részén helyezkedik el) 9.Kesznyétenyi TK (A Tisza szomszédságában elhelyezkedő, 1990-ben megalakított tájvédelmi körzet hektáros területe morotvákkal, folyómedrekkel tarkított síkság)

24 10.Hevesi Füves Puszták TK (Az 1993-ban létrehozott hektáros tájvédelmi körzet magába foglalja a korábban helyi védettségű poroszlói és pélyi szikeseket, valamint a Kömlő és Átány falvak fölötti Nagy-Fertőt, a jásziványi Templomdűlőt és Csukást, a tiszanánai Magas-határt, a tarnaszentmiklósi Hamvajárási-dűlőt, a sarudi Jánosi-gyepet, a Dormánd és Erdőtelek határában lévő Nagyhanyi- pusztát) 11.Tarnavidéki TK (A jellegzetes természeti és tájképi értékekkel rendelkező Heves-Borsodi-dombság közepén 1993-ban létesült a hektáros tájvédelmi körzet) + 16 természetvédelmi terület

25 IV. Az Aggteleki Nemzeti Park A korábban 1978-tól meglévő tájvédelmi körzetet, 1985-ben – a természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag hajdani Gömör-Tornai-karszt (ma Aggteleki- és Szlovák-karszt) magyar oldalán – ha területen nemzeti parkká alakították. A park barlangjai 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének listájára. A nemzeti park feladata, hogy feltárja, védje és őrizze az Aggteleki-karszt értékei és biztosítsa ezek megismerését.

26 Baradla A Baradla-barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km ebből 5,6 km Szlovákiában található, a Domica-barlang.

27 A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület vegetációtörténeti ritkaságot őriz. A két átmeneti tőzegmohaláp az utolsó jégkorszak emlékeként maradtak fenn a területen. Az úszó tőzegmoha láp növény-ritkaságai közé tartozik a Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), valamint a Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). A ritka növények közül a Kakasmandikónak (Erythronium dens-canis) a Bakony és a Dunántúl nyugati része mellett itt van az egyetlen magyarországi előfordulási helye. Az Ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), amely a Kárpátok hűvösebb részeinek növénye, hazánkban csak itt és a Zempléni-hegységben található. A legtöbb ritka és a területre jellemző növény a sztyeppréteken és a sziklagyepeken nő. Növényvilág

28 A bennszülött, endemikus fajnak számító Tornai vértő (Onosma tornense) az Alsó-hegy oldalában fordul elő egyedül az országban, az Osztrák pofóka (Dracocephalum austriacum) magyarországi egyedüli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője. A Szlovák kökörcsinnek (Pulsatilla slavica) szintén az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarországon. A völgyekre a mindig zöld magas-sásosok és mocsárrétek jellemzők. Az emberi tevékenység okozta erdőpusztulás és az azt követő talajdegradáció következtében a fedett karszton alakulhatott ki a cseres- tölgyes helyén növő csarabos, melynek uralkodó növényfaja a Csarab (Calluna vulgaris).

29 Az Aggteleki-karsztvidék hüllőfaunájának legértékesebb faja a Pannon gyík. A terület madárvilága nagy változatosságot mutat. Egyetlen hazai fajdfélénknek, a Császármadárnak - védett itt található a legerősebb állománya, és ugyancsak él itt hazánk legritkább énekesmadara, a Vízirigó - fokozottan védett) is. Költ a területen a Parlagi sas és a Békászó sas (fokozottan védettek), de a leggyakoribb ragadozó madár az Egerészölyv (védett). A fokozottan védett madárfajok közé tartozik a Nagy kócsag, a Kis kócsag, a Fehér gólya, a Fekete gólya, a Barna kánya, a Szirti sas, a Réti sas, a Hamvas rétihéja,a Kígyászölyv, a Halászsas, a Kerecsensólyom, a Vándorsólyom, a Haris, a Gyöngybagoly, az Uhu, a Kuvik, az Uráli bagoly, a Gyurgyalag, a Szalakóta, a Fehérhátú fakopáncs és a Kövirigó. Az emlősök közül meg kell említeni a denevérek rendjét, amely csoport gazdagsága a változatos élőhelyeknek köszönhető. Állatvilág

30 A térség rendkívül gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznó, az Őz, a Gímszarvas és a Muflon). Az elmúlt évtizedben megjelentek az ország területéről a múlt században kipusztult nagyragadozók: a Farkas és a Hiúz. Külön érdemes megemlíteni a régió speciális fajait, amelyek elsősorban a barlangok viszonyaihoz - például fényhiány - alkalmazkodtak. Az egysejtűek törzséből a Baradlában eddig 123 fajt, a hengeresférgek közül a Baradlában 23, a Meteor-barlangban 15 fajt azonosítottak.

31 V. Fertő-Hanság Nemzeti Park A Fertő-táj már igen régóta nemzetközileg is elismert terület ben az UNESCO MaB programja keretében bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. A Fertő-Hanság Nemzeti Park márciusában jött létre decemberében mind a magyar, mind az osztrák oldalon, az egész Fertő-tó elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában.

32 A mintegy éves sekély sós sztyepptó a kezdetektől meghatározta az itt élők életét, és viszont, azaz a szelíd tájgazdálkodás a természeti értékekre is jótékonyan hat. A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentális, szubmediterrán, dealpin) találkozásánál terül el a Fertő, és néhány km-en belül kis helyen előfordul akár a jégkori időket idéző láprét, vagy éppen a száraz kontinentális pannon puszta, illetve a sekély vizű, hatalmas kiterjedésű mocsár.

33 Tájvédelmi Körzetei Soproni Tájvédelmi Körzet (A múlt század utolsó harmadától kezdődő fenyveserdő-telepítés hatására ma az erdők 50-55%-a tűlevelű fenyvesekből áll) Szigetközi Tájvédelmi Körzet (Az 1987-ben létrehozott tájvédelmi körzet elsődleges célja a Szigetköz (Öreg-Duna és a Mosoni-Duna-ág közötti terület) sajátos vízrendszerének, növény- és állatvilágának a megőrzése) Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet (1992-ben létesült, részei: a Pannonhalmi- dombság, Kisalföldi meszes homokpusztái, Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke. A Pannonhalmi-dombság a tájvédelmi körzet legnagyobb területi egysége.

34 Természetvédelmi Területei: NAGYCENKI HÁRSFASOR TT (13 ha) Gróf Széchenyi István nagyszülei által az 1750-es években telepített 40 m széles és 5 km hosszú, kislevelű hársakból álló fasor. PANNONHALMI ARBORÉTUM TT (22 ha) 1820-ban kezdték meg az egykori gyümölcsös, majd faiskola angolkertté alakítását. A gyűjteményt több száz növényfaj alkotja (pl. kínai mamutfenyő, sárgalevelű juharfa, göndörlevelű hamis ciprus). SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha) Az I. világháború után Sopronba került Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Növényvédelmi Tanszékének vezetője az 1920-as években hozta létre a botanikus kertet a korábbi, Katonai Főreáliskola parkjából. A kert a fák és lágyszárú növények fajgazdagságával jelentős botanikai értéket képvisel. Ezek közül kiemelendők a jegenyefenyők, a madárbirsek, a kínai télvirág és az amerikai varázsmogyoró

35 VI. A Duna-Dráva Nemzeti Park

36 A nemzeti park megalakulását sokévi munka előzte meg, mely eredetileg az akkori Jugoszláviával közösen jött volna létre. Az időközben történt politikai és gazdasági-társadalmi folyamatok következtében a park végül is tavaszán, csak Magyarország területén jött létre, a Duna-Sió torkolat és az országhatár közötti szakaszán és a Dráva mentén fekvő ha kiterjedésű területen, melyből ha fokozottan védett. A nemzeti park létrehozását a Duna folyam és a Dráva folyó, valamint ezek holtágai, morotvatavai, illetve a környező területek értékeinek, vízkészleteinek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak nemzetközi védelme indokolta. Számos védett és fokozottan védett faj, melyek közül több csak itt fordul elő Magyarországon, emeli a nemzeti park élővilágának értékét.

37 Duna menti területek A védett növények közül a holtágak igazi éke: Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a májusban mindent elborító Gyönyörű tündérfátyol (Nymphoides peltata), és a Sulyom (Trapa natans). A csendesebb morotvákban igen gyakori a Mételyfű (Marsilea quadrifolia) és a jégkori maradvány Rucaöröm (Salvinia natans). Jellegzetes védett növényük a Nyári tőzike (Leucojum aestivum) és Kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris).

38 Lágyszárú vegetációjuk a leggazdagabbnak tekinthető. Jellemző az egyes szubmediterrán növényfajok szórványos megjelenése: Borostás sás (Carex strigosa), Fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides), Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea), Jerikói lonc (Lonicera caprifolium), Szártalan kankalin (Primula vulgaris), és a Ligeti szőlő (Vitis sylvestris). Az Alsó-Duna völgy talán legnevezetesebb növénye a bennszülött Fekete galagonya (Crataegus nigra).

39 A területen 7 a hazai faunára új gerinctelen fajt sikerült kimutatni, és számos az Alföld faunájára új, ritka és veszélyeztetett fajt ismerünk. - /Kecsege (Acipenser ruthenus), a Menyhal (Lota lota), a Csuka (Esox lucius), a Jász- (Leuciscus idus) illetve a Dévérkeszeg (Abramis brama)/. - A hüllők közül legjelentősebb a Mocsári teknős (Emys orbicularis) előfordulása és a Vízisikló (Natrix natrix) populáció kiterjedése a területen. - A védett terület igazi értéke a csodálatosan fajgazdag madárvilág. /Fekete gólya, Réti sas, Szürke gém, Kis kócsag, Bakcsók, Nyári lúd és denevérfajok (Tavi denevér, a Pisze denevér, Vízi denevér, Törpe denevér. - A területen mindenütt gyakorinak mondható a Vidra, Vadmacska, Gímszarvas.

40 a Dráva 26 községhatárt érintő somogyi szakaszán ha a védett terület kiterjedése, s ebből fokozottan védett ha Dráva menti területek A Nemzeti Park e területének gazdag növényvilágát jól jelzi, hogy a kutatások során mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő. A változatos élőhelyeken a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő. A védett állatfajok száma eléri a 300-at és mintegy 40 állatfaj hazánkban először itt került elő.

41 VII. Körös-Maros Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun- Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartásán és fejlesztésén túl működési területén a kezelési- és hatósági feladatok ellátása.

42

43 A hajdani Kis-Sárrét, a Körösök vidéke, a Dévaványai-, Békési- és Csanádi-sík területein tájképi- és természeti értékeiknél fogva nagy kiterjedésű szikes puszták, erdőspuszta- és mocsármaradványok, kaszálók és ligeterdők maradtak fenn. A növénytani értékek: a bókoló zsálya, az erdélyi hérics, vetővirág. Állatok közül is nem egy ritkaság található: a nagy szikibagoly lepkefaj, a dobozi pikkelyes csiga, az atracél cincér, a sztyeplepke, a túzok. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek - a Kardoskúti Fehértó és a Biharugrai halastavak - vizes élőhelyeinek szerepe a nemzetközi madárvonulásban is jelentős.

44 A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei: 1. Kis-Sárrét 2. Bélmegyeri Fáspuszta 3. Mágor-puszta 4. Dévaványai-Ecsegi puszták 5. Kígyósi-puszta 6. Körös-ártér 7. Cserebökény 8. Kardoskúti Fehértó 9. Csanádi puszták 10. Maros-ártér 11. Tompapusztai löszgyep 12. Tatársánci ősgyep 13. Csorvási löszgyep

45 Természetvédelmi területek: I. Szarvasi Arborétum TT II. Szarvasi Történelmi Emlékhely TT III. Dénesmajori Csigáserdő TT

46 VIII. Duna-Ipoly Nemzeti Park Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttét egy hat éves előkészítő munka előzte meg. Magába foglalja a korábbi Pilisi és Börzsönyi Tájvédelmi Körzeteket, az érintett Ipoly-szakaszt, valamint az azokhoz kapcsolódó ártéri területeket.

47

48 Tájvédelmi Körzetei: 1.Budai Tájvédelmi Körzet (Jelentős természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állat- és növényvilág, valamint a barlangok) 2.Gerecsei Tájvédelmi Körzet (értékes ősmaradványai a Triászban lerakódott dachsteini mészkőben megmaradt Megaloduszok, valamint a Jura időszaki mészkőben fellelhető ősi lábasfejű Ammoniták csigaházra emlékeztető mészhéjai) 3.Gödöllői Tájvédelmi Körzet (A közel hektárnyi terület annak köszönheti viszonylagos érintetlenségét, hogy rajta már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket)

49 4.Ócsai Tájvédelmi Körzet (A Tájvédelmi Körzet 1975-ben létesült, elsődlegesen a Duna-völgye és a homokterületek közé ékelődő, mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag turjánvidék növény- és állattani ritkaságainak megőrzésére) 5.Sárréti Tájvédelmi Körzet (A Sárrét kiemelkedő jelentősége madár- világában rejlik ) 6.Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és művelt parcellákat találunk) 7.Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet (a két Tápió és a Hajta által felépített kistáj igen változatos vidék) 8.Vértesi Tájvédelmi Körzet (a Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található)

50 IX. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig terjedő Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, mintegy ha-on.

51

52 A Tihanyi-félsziget világviszonylatban jelentős értékei a vulkáni működés után keletkezett gejzírkúpok. A Balaton-felvidék kismedencéi (Pécselyi-, Káli-, Tapolcai-medence) botanikailag értékes lápréteket őriztek meg. A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei különösen érdekes megjelenési formákkal, szikla-alakzatokkal díszítettek. A Káli-medence a Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző kőtengereiről híres. A Keszthelyi-hegység a csodálatos tájképi élményt nyújtó lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdetét, majd különleges változatos erdeivel folytatódik egészen a Zalaszántói-medencéig. A Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátum (Ramsari terület), ezen kívül a Balaton vizének fő szűrőfunkcióját látja el. Mindezek indokolták a terület nemzeti parkká szervezését.

53 Tájegységei: 1.Tihany 2.Pécselyi-medence 3.Káli-medence 4.Badacsony, Tapolcai-medence 5.Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja 6.Kis-Balaton

54 1. Tihany Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország egyik legváltozatosabb, legattraktívabb, ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik legjobban kutatott területén hozták létre 1952-ben. Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha). Gejzírkúpok. Keletkezésük a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység utánra tehető, az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. Közülük is legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp (kép), amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét. A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa, a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria kagyló.

55 2. Pécselyi-medence Lankás hegyoldalak, széles medencék, a lapos fennsíkok némelyikén karsztos formakincs (pl. karrmező) különleges emléke a mencshelyi Halom- hegy. 3. Káli-medence A jellegzetes Balaton-felvidéki táj „mintaterületét” nyilvánították védetté azzal, hogy a Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet sikerült – talán az utolsó pillanatban – létrehozni. A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre. A bazalthegyek nagy kiterjedésű platóval nyúlnak a terület északi határáig, az Eger patak völgyéig.

56 4. Badacsony, Tapolcai-medence A terület bazalthegyei számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A Pannon végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. A koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák. Növényvilág A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él (Sziklai ternye, Erdei ciklámen, Májvirág, Pirítógyökér, Borostyánfojtó szádorgó stb.

57 5. Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja A szinte teljesen erdővel borított terület jellemző alapkőzete a dolomit. Ezen a Dunántúli-középhegységre jellemző kőzeten sajátos ökológiai viszonyok által meghatározott növény- és állatvilág figyelhető meg. Legnagyobb botanikai értéke a Keleti (vagy Kaukázusi) zergevirág. 6. Kis-Balaton A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, és a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb számban ugyan – de fennmaradt ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékébe.

58 X. Őrségi Nemzeti Park A március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park: az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területét öleli fel, ha kiterjedésben. Ebből ha fokozottan védett.

59 Tájvédelmi Körzetei: 1. Kőszegi Tájvédelmi Körzet (hegység növényvilága rendkívül gazdag) 2.Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet (a hegy száraz, meleg klímája a pusztai fajok elterjedésének kedvezett, amelyeket a szőlőművelés a hegy felső részére szorította vissza)


Letölteni ppt "Magyarország Nemzeti Parkok Tájvédelmi körzetek. A természetvédelem fogalma, céljai és feladatai, védett területek A természetvédelem a természeti értékeink."

Hasonló előadás


Google Hirdetések