Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ádány Róza: Megel ő z ő orvostan és népegészségtan A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ádány Róza: Megel ő z ő orvostan és népegészségtan A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra."— Előadás másolata:

1 Ádány Róza: Megel ő z ő orvostan és népegészségtan A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra

2 A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra Azokban az országokban ahol a legalacsonyabb az egy f ő re jutó nemzeti jövedelem, ott a legalacsonyabb az ország lakosságának születéskor várható átlagos élettartama, illetve a legmagasabb a csecsem ő halálozás. Egészségügyi gondok Rossz szociális helyzet Táplálkozási problémák Nem megfelel ő pihenés és személyi higiéne Évszakok (pl.: hideg tél) betegségekkel szembeni ellenállóképesség csökken A HIV fert ő zés a szegény országok lakosságát sújtja els ő sorban

3 5 társadalmi-gazdasági csoport a XIX.sz. óta I. csoport: tulajdonosok, birtokosok, nagyvállalkozók, szellemi szabadfoglalkozásúak. II. csoport: magasabb iskolai végzettség ű közalkalmazottak, illetve beosztottak (pl.: pedagógus, vállalti középvezet ő, közalkalmazott orvos, mérnök stb.). III. /N (nem manuális munkát végz ő ) = „fehérgalléros” beosztottak, irodai szellemi munkát végz ő k. III./M (manuális munkát végz ő ) = „kékgalléros” akik a termel ő munkát közvetlenül irányítják, kiemelt szakmunkások, m ű vezet ő k, jelent ő s részben manuális tevékenységet végeznek. IV. csoport: valamilyen szakképzettséggel rendelkez ő fizikai munkások. Szakmunkások, betanított munkások, földm ű vesek között is a kisgazdaságot fenntartók. V. csoport: alacsony képzettség ű, illetve képzetlen segédmunkások, kisegít ő munkások.

4

5 Az els ő két legmagasabb jövedelm ű csoport tagjainak túlnyomó része az I. szociális kategóriába, míg a két legalsó jövedelmi csoportba sorolt lakosság többsége az V. szociális kategóriába kerül. ( 10 kategória) A IV. és V. csoportokhoz tartozó szül ő knél a csecsem ő halálozás magasabb. Az I. és V. kategóriák között a férfiaknál a születéskor várható élettartam 8,4 év. A IV. és V. kategóriába es ő knél gyakoribb az agyi érkatasztrófa, általános érelmeszesedés, tüd ő rák, ajakrák, gyomorrák, májzsugor. A magasabb szociális réteget jobban érinti: a heveny cardiovascularis történések, mentális egyensúly felborulása, diabetes.

6 Más-más célkit ű zések az egyes szociális kategóriákba tartozók egészségének fejlesztése érdekében. Etnikai hovatartozás Magyarországon a legnagyobb etnikum: a roma. Létszámuk meghaladja a fél milliót, szociális besorolásuk alapján többségük a IV. és V. szociális csoportba tartozik. A szociális helyzet er ő sen befolyásolja az orvoshoz fordulási készséget, az egészségügyi ellátás igénybevételét és az egészségüggyel való együttm ű ködést is.

7 I. csoport: meggy ő zni ő ket hogy vegyenek részt rendszeresen sz ű r ő vizsgálaton. II. csoport: ritkábban választanak orvost vagy intézményt III. /N a n ő k sokszor fordulnak orvoshoz, és ez nem mindig megalapozott III./M együttm ű ködésük er ő sen kifogásolható, nehezen fogadják el a betegségüket és az ezzel járó feladataikat. IV. és V. nem tudja hogyan és mikor kell igénybe vennie az eü. szolgáltatásait, sokszor meg sem érti az eligazítást…

8 Az iskolázottság hatása az egészségre Hazánkban az írni-olvasni tudás közel általános, de vannak olyan helyek az országban és vannak olyan rétegei a lakosságnak, akik körében ez nem rögzült készségszinten, ill. feledésbe merült… Becslések szerint a magyar lakosság körében az analfabéták száma meghaladja a százezer f ő t, és egy nemzetközi felmérés szerint (SIALS) minden 4. magyar feln ő tt funkcionális analfabéta. Az általános iskolai képzésnek biztosítani kell, hogy az egészséges életmód szabályait a gyermekek elsajátítsák, nemcsak az ismeret, hanem az attit ű dformálás, magatartás és öntevékenység szintjén egyaránt.

9 Az iskolázottság hatása az egészségre Nem kötelez ő az egészségtan tantárgy oktatása, a minisztériumi állásfoglalás csak a 6. és 10. osztályokban egy- egy 10 órás egészségtanképzés bevezetésére kötelezik az iskolát. Az iskolázottság és szociális hovatartozás közötti összefüggés egyértelm ű. Hazánkban a70 évnél id ő sebbek körében 25-30%-ra tehet ő a kevesebb mint 8 osztályt végzettek aránya. A kevesebb mint 8 osztályt végzettek körében kevesebb a fogpótlással és szemüveggel ellátottak aránya holott mindegyikük rászorulna.

10 A nő-, anya-, csecsemő- és gyermek- egészségvédelem 0-18 év gyermekkor (ENSZ) A haza népesség 1/5-e. A gyermek egészségét meghatározza: Egészségesen születik-e Kielégítik-e testi és lelki és intellektuális szükségleteit, Képességeit, adottságait megfelel ő en fejlesztik-e Amennyiben beteg vagy fogyatékkal él, állapotát sikerül-e javítani, meglév ő funkcióit sikerül-e fejleszteni. Az újszülöttek kb. 90%-a normál testtömeggel születik és többségük problémamentesen fejl ő dik.

11 8% koraszülött(37. terhességi hét el ő tt) és kis (<2500g) vagy nagyon kis tömeggel születik. A csecsem ő halottak 2/3-a koraszülött. A koraszülés nagyrészt szociális, kulturális és életmódbeli probléma.(max.általános isk. végzettség és serdül ő korú anyák) 1000 serdül ő korú n ő re 17 m ű vi terhességmegszakítás és 18 élveszületés jut. ¾-ük házasságon kívül születik Magas a csecsem ő halálozás aránya A várandós anya szociális helyzete, táplálkozása, dohányzása, higiénéje a serdül ő k szexuális viselkedése kulcskérdés… A családi életre való felkészítést már fiatal korban el kell kezdeni az egészséges életmódra, a harmonikus, felel ő s párkapcsolatra, a biztonságos szexuális életre és a családtervezésre neveléssel.

12 0-18 évesek mortalitása Bölcs ő halál az összes haláleset 0,2-3%-a, rizikótényez ő k:rossz szociális körülmények, dohányzó környezet, hason fekve altatás… Küls ő halálokok Balesetek, öngyilkosság, elhanyagolás, bántalmazás 1-4 évesek halálozásának 16%-át okozzák balesetek és a gyermek ellen elkövetett er ő szakos cselekmények évesek halálozásának pedig 37%-át balesetek és 12%-át öngyilkosság okozza! A fiúk baleseti halálozása több mint kétszerese a lányokénak! Rosszindulatú daganatok, a túlélési arány ma már 70% körüli!

13 0-18 évesek morbiditása A véd ő oltási fegyelem csökken ( TBC, diftéria, pertussis) Csecsem ő és kisgyermek korban: akut légúti és enterális kórképek A korai fejlesztést igényl ő vagy fogyatékkal vagy sérüléssel rendelkez ő gyermekek aránya növekedett. Arányuk 3-10%. Civilizációs betegségek : Rossz testtartás, lábstatikai problémák aránya növekedett Fizikai teherbíró képesség csökkent A túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya 5-25% II. típusú cukorbetegség gyermekkori megjelenése Az alultápláltak aránya közel azonos a túlsúlyos és elhízottak arányával! Allergiás betegségek ( környezet, étel, testápoló, mosószer…) étel és b ő rallergiák, kés ő bb asztma és orrnyálkahártya és köt ő hártya betegségek Mentális betegségek. A gyermekek ötödének van valamilyen érzelmi és viselkedési problémája, vagy gyakori pszichoszomatikus panasza (fejfájás, has és gyomorfájás, szédülés, szorongás, fáradékonyság).

14 Az öregedő társadalmak speciális népegészségügyi problémai A népesség öregedése a fejlett országokban általános jelenség ben a lakosság 20%-a volt 60 éves ill. id ő sebb a fejlett országokban, 2050-re ez az arány a 32% lesz. (ENSZ) Minden 0-14 éves gyermekre 2 id ő s személy jut. Hazánkban 2050-re a lakosság 36,2%-a 60 év feletti lesz, és a 15 éven aluliak aránya nem éri el a 14%-ot sem. A rosszindulatú daganatok okozta férfi halálesetek több mint fele (55,8%-a) 3 daganattípus miatt következik be: légcs ő, hörg ő és tüd ő, vastagbél/végbéldaganat,és prosztatarák. A n ő i halálesetek tekintetében is a 3 leggyakoribb daganattípus: vastagbél/végbél, légcs ő, hörg ő,tüd ő, és eml ő rák. Az öngyilkosság okozta halálozás Magyarországon az id ő s korosztályokban az Alföldi régióban a legmagasabb.

15

16 Az idős magyar lakosság A 65 éves és id ő sebbek körében 60-70% a magasvérnyomás gyakorisága. Minden 5. id ő s férfi és n ő cukorbeteg! Egy 2009 (ELEF) vizsgálat szerint a 65+ körében a korlátozottság nélkül él ő k aránya 36%, míg a súlyosan korlátozottak aránya 23% volt. A %-uk él korlátozottság nélkül, 33%-uk súlyosan korlátozott mindennapi tevékenységeiben (ágyból felkelés, székr ő l felállás, öltözködés, kézmosás, étkezés, WC használat, stb.) A %-a nem látja jól a nyomtatott szöveget, és 25%-uk nem ismeri fel az utca túloldalán haladó ismer ő sét.

17

18

19 Az idős magyar lakosság Magas a krónikus betegségek rejtett morbiditása, vagyis a nem diagnosztizált és nem kezelt kórállapotok el ő fordulása. Diabetes 8% Szélütés 2-12% Az életmin ő séget jelent ő sen befolyásoló kórállapotok: Vázrendszeri kopások, gerincpanaszok, arthritis, osteoporosis, Az érzékszervek (látás és hallás csökkenés, egyensúlyérzékelés romlása) A reakcióid ő megnyúlásaközlekedési balesetek A fogazat állapota Inkontinencia ( n ő knél gyakoribb, összefügg az életkorral és a szülések számával) A 80 + egyharmada küzd az inkontinencia enyhébb vagy súlyosabb formáival. A mentális állapot hanyatlása Csökkent alvásigény Id ő skori depresszió

20

21

22 Hátrányos helyzetű közösségek népegészségügyi problémái A szakirodalmi adatok tanúsága szerint az egészségkülönbsége szegények és gazdagok, iskolázottak és iskolázatlanok, munkanélküliek és alkalmazásban állók, ép test ű ek és fogyatékosok közt minden vizsgált társadalomban fennállnak, a hátrányos helyzet ű nek tartható társadalmi csoportok rovására. Társadalmi szempontból hátrányos helyzet ű nek min ő sülnek a faji, etnikai vagy kulturális el ő ítéleteknek kitett csoportok, illetve azok akik nem vagy aránytalanul kevéssé részesülnek az elfogadható életmin ő séget lehet ő vé tev ő társadalmi javakban (pl. lakhatás: hajléktalanok, oktatás: iskolázatlanok) Gazdasági szempontból hátrányos helyzet ű nek tekinthet ő k azok, akik részvétele a piacgazdaságban- csökkent vagy hiányzó t ő ke miatt /vagy hitelképtelenség miatt-súlyosan korlátozott (szegények/alacsony jövedelm ű ek).


Letölteni ppt "Ádány Róza: Megel ő z ő orvostan és népegészségtan A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések