Növekedés és fejlődés Dr. Uvacsek Martina.

Az előadások a következő témára: "Növekedés és fejlődés Dr. Uvacsek Martina."— Előadás másolata:

1 Növekedés és fejlődés Dr. Uvacsek Martina

2 Definíciók Növekedés: Az adott fajra jellemző irreverzibilis progresszív mennyiségi változás. Fejlődés: olyan fázikus, időbeni kezdettel és befejezéssel rendelkező biológiai folyamatok összessége, amelynek meghatározott iránya van és szerkezeti és működési szakaszokra bontható. Mennyiségi változást követő minőségi változás. Érés: Az a fejlődési folyamat amely során az egyed ivaréretté válik.

3

4 Fejlődési görbe A legtöbb szerv és szervrendszer fejlődésében nagyon hasonló idő és sebességbeli szabályszerűség figyelhető meg, az agy a nyirokszervek és a nemi szervek kivételével, amelyek speciális fejlődési pályán futnak. Általános fejlődési trend jellemzi a testméreteket, az izomrendszer és a belső szervek növekedését.

5 A központi idegrendszer fejlődése
Újszülöttkorban a központi idegrendszer és az érzékszervek fejlettsége más szervekhez képest előrehaladott. Az extrauterin élet első éveiben a kortikális neuronok differenciálódása és az axonok velőshüvelyesedése gyors. A testtömeg 21x Az izomtömeg 37x Agytömeg 3,8x növekedése figyelhető meg ( gról gra) A neuronok száma 2 éves korig gyarapodik.

6

7 Az újszülött agyának felszínén csak a főbb barázdák láthatók, a kéreg vékony sejtjei orsó alakúak. A mozgató agyidegek velőshüvelyesek míg az érzők még nem (kivéve a hallóideget). A kortikális idegsejtekben a dendritek száma kevés , míg felnőttekben a dendritek száma neurononként. A dendritek burjánzása a születés utáni első hónapokban indul meg. A nagyagykéreg differenciálódása a mélyebb rétegekben indul meg és halad a felszíni réteg felé. Szerkezetileg érettnek az agykéreg a beszéd elsajátításakor tekinthető.

8 Funkcionális szempontból a csecsemő és gyermek agykérgi folyamataiban az egyensúly hiánya a legfeltűnőbb. Az ingerlési folyamatok dominálnak, a kérgi gátlások még gyengén fejlettek. Az ingerlési folyamatok központjai az agytörzs területén míg a gátlások magasabb szintről indulnak általában kérgi eredetűek. (koncentráció, tudatos mozgás) A fejlődő szervezet funkcionális előnye a nagyfokú plaszticitás. A plaszticitás (formálhatóság) jelentése, hogy a neuronpályák az igénybevételtől függően alakulnak, fejlődnek tovább vagy épülnek le. A gyakorlás révén új kapcsolatok jönnek létre. A differenciálatlan összeköttetésekből pályarendszerek alakulnak ki. A nem használt összeköttetések elsorvadnak.

9 Agykérgi pályák: nagy le és felszálló pályák, a két agyféltekét összekötő pályák és az egy agyféltekén belüli asszociációs pályák. Információk felvétele, és rögzítése valamint az asszociáció segít a tanulásban és az észlelésben. Az információk rögzítéséhez a tanuláshoz nagy ismétlésszámra van szükség. A nagyagy kérgi fejlődésével egyre nagyobb számban tudunk feltételes reflexeket kialakítani (tanulás). Felnőtt emberben kb idegi kapcsolat! A gyermekek monotónia tűrése rossz! Nem nekik való!

10 A perifériás idegek funkcionális érettsége csak 2-4 éves korban következik be.
A motorikus képességek spontán fejlődésében nemi különbség nincsen. A mozgáskoordináció, a térbeli és időbeli összerendezés gyorsan fejlődik. A kisagy tömege az első 3-4 évben a születési tömeg 7x-ére nő. A kisgyermek mozgásának esetlenségét a két leszálló mozgatópálya, piramis és extrapiramidális rendszer közötti összehangolás éretlensége okozza. A piramis főleg kérgi eredetű az extrapiramidális pedig többszöri átkapcsolódásokkal indul a kéreg alatti magokból.

11 EEG Figyelő, éber Álmos Mélyen alvó

12 Az akaratlagos mozgások fejlődésének köszönhetően a reakcióidők hossza kb. 10 éves korig folyamatosan csökken. EEG: 6 éves korig a théta hullám dominanciája figyelhető meg (álmos agykéreg). Megjelennek az alfa hullámok (teljes testi és szellemi nyugalom, becsukott szem). Nő az alfa hullámok száma a théta rovására. A felnőttekéhez hasonló EEG pubertástól figyelhető meg. (béta hullámok megjelenése) Thalamusz (szinkronizáció) és formatio reticularis (deszinkronizáció)

13 A gyermeki idegrendszer érzékenyebben reagál a belső egyensúly homeosztázis felborulására.
Az anyagcsere (ion, pH, víz és hőháztartás) borulhat mert ezek szabályozása még éretlen! Gyakori tünetek: hányinger, hányás, ájulás, sápadás, izomgyengeség.

14 A látás, a hallás-egyensúlyozás és bőrérzékelés fejlődése

15

16 Az analizátorok a gyermekkorban nagyon intenzíven fejlődnek (neurontömeg és funkció).
A látás receptorrendszere a méhen belüli élet végére szerkezetileg majdnem kész. A retina kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik. A 2 év végére a szem a születéskori tömeg 40%-ával 5 éves korra 70%-ával lesz nehezebb. A pupilla fényérzékenysége az izmok beidegzésének függvényében folyamatosan alakul ki. A pupilla reflex csecsemőkorban már kiváltható. A felnőttekre jellemző pupilla átmérő 6 éves korra alakul ki. A látóideg vékony és rövid, a sárgafolt fejlődése fél éves korra befejeződik.

17

18 A belső fülben lévő hallás és egyensúlyozás receptorszervei már születéskor jól fejlettek.
A külső hallójárat hossza 6 éves korban már a felnőttekéhez hasonló. A fülkagyló alakja és méret feltűnően változik. Amíg a középfület határoló képletek nem záródnak teljesen addig a gyulladásos folyamatok, váladékok könnyen átterjedhetnek a koponya üregébe. A vesztibuláris funkció fejlődése a kisagyi funkciók kiteljesedésével párhuzamosan zajlik. 4-6 éves kortól (torna, műugrás, akrobatika) bizonyos mozgásformák az idegrendszer túlterhelése nélkül kedvezően hatnak az egyensúlyérző rendszer fejlődésére. Az erős hang és zajhatások halláskárosodáshoz vezethetnek vagy az idegrendszer túlterhelésére utaló tüneteket okoznak (pszichés, emocionális).

19

20 A bőrben lévő hő és fájdalomérzékelés már születéskor jól funkcionál.
A 2. életévre valamennyi érzőideg befejezi a velőshüvelyesedést, de a differenciáló képesség folyamatosan fejlődik. A morfológiai és funkcionális fejlődés ennél az érzékszervnél a legkifejezettebb. Gyarapodik a kollagén rostok mennyisége megváltozik a receptorok elhelyezkedése. Gyarapodik a bőr alatti zsírszövet is a mely a hővédelemben fontos. Leglassabb a bőr tapintófunkció fejlődése!

21 A növekedés neuroendokrin szabályozása

22 Mirigyek Agyalapi mirigy adenohipofízis neurohipofizis Pajzsmirigy
Mellékpajzsmirigy Mellékvese kéreg velő Hasnyálmirigy (99% exokrin, 1% endokrin Langerhans szigetek hormonja:inzulin) Nemi mirigyek: petefészek, here kettős funkció: hormont+ivarsejtet is termel

23 A normális növekedést és érést befolyásoló hormonok: STH, inzulin, tiroxin, trijód-tironin, nemi hormonok A növekedés üteme: 30% méhen belül inzulin 15% 0-1 életév inzulin 40% 1-pubertásig STH, T4,T3, inzulin 15% pubertást követően STH, T4, T3, inzulin, nemi hormonok

24 Adenohipofízis 1. Növekedési hormon
Saját hormon, mert önálló hatása van Fehérje természetű Hatása: serkenti a porcsejtek osztódását, csontok hosszúsági és szélességi növekedését, segíti az elcsontosodást, serkenti a fehérjék vázizomba épülését, izomhypertrophiat, serkenti a zsírmobilizációt, zsírbontást, növeli a vércukorszintet. Aerob jellegű aktivitás növeli a szintjét. Az élsportban doppingként is alkalmazzák, hátrány: cukor háztartási zavar, túlnövekedés.

25 A növekedési hormon... Klinikai vonatkozása:
SOK Óriásnövés, gigantizmus betegek, gyengék. Acromegalia kialakulása felnőtt korban 2. KEVÉS hipofizer törpe arányos, szellemileg, fizikailag ép, szexuálisan picit elmaradott

26 2. Pajzsmirigy Anatómiája: legnagyobb mirigy
Hormonja: tiroxin (tetra-jód-tironin) 90%, trijód-tironin 10% Aminosav természetű hormon. Hatása: növeli a szervezet alapanyagcseréjét. Összességében %-ban tudja megnövelni az alapanyagcserét. Szükséges a normális növekedéshez, éréshez, az idegrendszer fejlődéséhez. Aktivitásra a szintjük megemelkedik. A periféria gyufája!!! 1. Perif. Szh. égetés + 2. Perif. feh. égetés 3. Máj glikogenolízis + 4. Perif. zsírégetés 5. Belek szh. felszívódás + 6. Glikoneogenezis

27 A pajzsmirigy... Klinikai vonatkozása
Alulműködés: - növekedés csökken - szellemi szint csökken= kretenizmus - szexuális fejlettség csökkent Aránytalan törpék, mert a végtagok rövidek! Túlműködés: - túlbuzgó, -dülledt szemek - testhőmérséklet, - pulzus emelkedett, -verejtékezés, -félszeg Basedow-kór Strumma, golyva.

28 A pajzsmirigy... szabályozása: TSH végzi feed-back mechanizmussal, tehát serkenti a pajzsmirigy működését visszacsatolás révén. A hipofízis analizálja a vért ettől függ a TSH termelés mennyisége. Endémiás golyva: egy adott területre jellemző ahol kevés a jód. Ilyenkor a pajzsmirigy megnő rengeteg TSH-t termel de nincs jód.

29 5. Hasnyálmirigy Anatómiája: A patkóbél hajlatában helyezkedik el külső elválasztású mirigy kivéve a Langerhans-szigeteket ezek belső elválasztásúak. Hormonjai: inzulin, glukagon Fehérje természetű hormonok. Szabályozása: direkt-feed back, vagyis a vércukorszint közvetlenül szabályozza az inzulin termelést. Hypoglycaemia/Hyperglycaemia

30 Az inzulin… hatása: csökkenti a vércukor szintet, serkenti a perifériás cukor égetést,serkenti a cukor elraktározást a májban, gátolja a glükoneogenesist, a fehérjék és zsírok beépülését segíti. Perif. szh. égetés + Perif. szh. szint - Perif. feh. égetés - Perif. feh. szintézis + Perif. zsírszintézis + Máj feh. szint + Glukoneogenesis - Máj zsírszint + Máj szh. szint +

31 A hasnyálmirigy… klinikai vonatkozásai:
Csökkent működés: DIABETES MELLITUS népbetegség. Terápia: 1.életmód változtatás (szh. bevitel csökkentése és a fizikai aktivitás növelése.) 2. tabletta szedése 3. injekció

32 6. A nemi mirigyek Nemi jelleg Elsődleges Másodlagos
Kromoszómális: anatómiai (nemi szervek, szőrzet) 44 db+ 2db nemi funkcionális (ffi-nál nagyobb izomzat, mélyebb hang) Mirigy: pszichés (érzelmi vil. a nőknél gazdagabb) here, petefészek

33 6. Gonádok Hypothalamus - hypofízis- petefészek, here
FSH, LH,ICSH ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron, FSH-a spermium/ petesejt termelést serkenti LH=a hormontermelést serkenti ICSH- intersticiál. cell. stim. hormon A férfi nemi működés: Hormon: tesztoszteron Hatás: fehérje anyagcsere, anabolikus hatás, férfi nemi jelleg ( hang, szőrzet, testmagasság, testalkat), agresszió Dopping: anabolikus szteroidok

34 A hőszabályozás

35 A hőháztartás egyensúlya
Állandó testhőmérséklet (homeothermikus szervezet) Hőmérséklet ingadozás (nap/óra), 10C fok A normál tartomány: C között Hőszabályozás Aktív anyagcserét folytató szövetek mindegyike termel hőt (alapanyagcsere) Az izomkontrakciók során az energia 75-80%-a hővé alakul. Fizikai terheléskor a nyugalmi hőtermelés akár 10x-re is emelkedhet!

36 A bőr és hőleadás a környezet felé
A maghőből köpenyhő lesz (belső szövetek felől a vér útján a bőrbe áramlik) A bőrön keresztül megvalósulő hőleadási formák: Vezetés (conductio) a bőrön keresztül a ruházat felé, a levegő felé vagy saját testrész felé. Áramlás (convectio) gázok és folyadékok általi hőelvonás. A körülöttünk mozgó levegő folyamatosan elszállít hőt a testközelből. (hidegvízben 26x nagyobb a hőveszteség mint uo. hőmérsékletű levegőn) Sugárzás (radiatio) Nyugalomban ez az elsődleges forma. Szobahőmérsékleten hőveszteségünk 60%-áért felel. Infravörös sugárzás. Folyamatosan sugározzuk a hőt minden irányba, és tudunk felvenni pl. meleg tárgyak által kisugárzott hőt. (Napsugárzás) Párologtatás (evaporatio) Aktivitáskor jelentős. Nyugalomban 20% terheléskor 80% -ért felel. Egy része észrevétlen, ez kb.10%-a a teljes metabolikus hőtermelésnek, stabil érték, nem növelhető. Az izzadás mértéke növekedhet és ha ez elpárolog hűtő hatást fejt ki. 1L izzadság 580 kcal veszteséget jelent.

37 Thermogram/Hősugárzás

38 Hőleadási formák nyugalomban és terheléskor
Nyugalomban a test 1.5 kcal hőt termel percenként. Terheléskor a test 15 kcal hőt termel percenként. Befolyásoló tényezők: anyagcsere, testméret, testösszetétel, hőmérséklet

39 izzadságmirigy A szervezet hőközpontja: Hypothalamus
Thermoreceptorok (perifériás és centrális)(0.010C érzékenység) Hyperthermia Hypothermia Effectorok (befolyásolók): Izzadságmirigyek Simaizmok az arteriolak környzetében( bőrértágulat és szűkület) Vázizomzat (izomtónus, didergés) Endokrin mirigyek (metabolikus hatás, thyroxine, adrenalin, noradrenalin)

40 A gyermeki hőszabályozás
A gyermeki hőszabályozás kevésbé hatékony, a külső környezet nagyobb hatást gyakorol a szervezetre és a gyermek kevésbé tud alkalmazkodni a változásokhoz. Gyorsabb kihülés és felmelegedés jellemző rájuk, mivel a testtömeghez viszonyított testfelületük nagyobb. Rosszabb párologtatás de nagyobb a vezetéssel és áramlással leadott hőmennyiség! Tünetek: rosszullét, izomgörcsök, ájulás, kimerülés, hőguta, kihülés. Befolyásoló tényezők: páratartalom, levegő mozgása, napsugárzás.

41 Okok: 1. A verejtékmirigyek 2-3. éves korra már kialakultak de kevésbé izzadnak. A csatornák hossza, átmérője, kanyarulatossága más. A mirigyek száma 3 éves kor körül 2 millió, de a működésük nem egyidejű, hanem periodikus. Tehát nem aktívak egyidőben! Kisebb a verejtékezési ráta! (testfelületre vonatkoztatott verejtékezés) A felnőttek minden verejtékmirigye 1,5-2x több izzadságot választ ki időegységenként! 2. A fiatalok testtömegre vonatkoztatott hőtermelése egy adott fizikai aktivitás közben nagyobb, mint a felnőtteké. 3. Kisebb terheléses keringési perctérfogat, rosszabb hűtés!

42 NaCl koncentráció az izzadságban

43 A gyermekek verejtéke kevésbé koncentrált mint a felnőtteké.
De a verejtékkel Na, Mg, Ca, Cl, K–ionokat és vizet veszítünk, így a vérplazma sűrűbb lesz, viszkozitása növekszik. Folyadék és elektrolitpótlás szükséges! Szabályozás: ADH hormon az agyalapi mirigyben és aldoszteron a mellékvesekéregben!

44 A csecsemőből kisgyermek lesz

45 Motoros képességek fejlődése

46 A mozgásfejlődés átfogja az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek – járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás – egyéni fejlődését, valamint a kondicionális és koordinációs képességek kialakulását, fejlődését. Az ember motorikus fejlődéséhez tartoznak azok a differenciált és összetett mozgásformák is, amelyek a sportbeli képzés folyamán, a a hivatás gyakorlása során vagy katonai kiképzés eredményeként jönnek létre.

47 A mozgásfejlődés fő összetevői
Örökletes tényezők Strukturális sajátosságok, testalkat. A fejlődés örökletes elemei. Reflexek és elemi mozgásminták amelyek a születés után biztosítják a létfenntartáshoz szükséges alkalmazkodást. Környezeti hatások Megelőző és új mozgástapasztalatok és edzésingerek Közvetlen és tágabb értelemben vett természeti környezet, éghajlat, domborzat, időjárás. Társadalmi és szociális viszonyok, család szociális és anyagi helyzete, családnagyság, születési sorrend, lakóhely urbanizáltsága.

48 3 hónapos, Szociális érettség
Kifejlődik a szociális mosoly Élvezi a játékot más emberekkel, esetleg sír, ha a játék abbamarad Kifejezőbbé válik és többet kommunikál az arcával és testével Bizonyos mozdulatokat és arckifejezéseket imitál

49 Kognitív fejlődés Emberek arcát hosszasan nézi
Mozgó tárgyakat tekintetével követ Ismerős tárgyakat és embereket távolból felismer Szemeit és kezeit elkezdi együtt használni

50 Hallás- és beszédfejlődés
Mosolyog a szülő hangjára Elkezd gügyögni Elkezd néhány hangot imitálni Fejét a hang irányába fordítja

51 Mozgás Hason fekve felemeli a fejét és mellkasát
Hason fekve a kezével támaszkodik Hason vagy háton fekve kinyújtja a lábát és rúg Kezét ökölbe szorítja Lábait tolja, ha talpait szilárd talajhoz érintik Kezét a szájához emeli Ingázó tárgyak felé nyúl Játékot megragad és megráz

52 7 hónapos, Szociális érettség
Élvezi a szociális játékot Érdeklik a tükörképek Más emberek érzelmi reakcióinak kifejezésére reagál, és gyakran örömtelinek mutatkozik

53 Kognitív fejlődés Kialakul a teljes színlátás
Jobban lát távoli tárgyakat Távoli tárgyakat jobban követ Részlegesen elrejtett tárgyat megtalál Kezeivel és szájával fedez fel dolgokat Küzd, hogy megszerezzen dolgokat, amiket nem tud elérni

54 Hallás- és beszédfejlődés
Reagál saját nevére Elkezdi mondani, hogy "nem" Hangadásai kifejezik érzelmeit Hangadásokra hangadással reagál Örömét, bánatát hangokkal fejezi ki Hangláncokat gagyarászik

55 Mozgás Mindkét irányba fordul (hátáról hasára, hasáról hátára)
Képes ülni, először kéztámasszal, majd anélkül is Egész testsúlyát képes megtartani lábaival Egy kézzel nyúl tárgyakért Egyik kezéből másikba vesz tárgyakat Tárgyakat mozgat kezeivel

56 1 éves baba, Szociális érettség
Szégyenlős vagy ideges idegenek társaságában Sír, ha anyu vagy apu távozik Játékában szeret másokat utánozni Bizonyos játékokat és embereket jobban szeret Az etetéskor teszteli a szülő reakcióit Teszteli a szülők reakcióit különböző cselekedeteire

57 Bizonyos szituációkban rátörhet félelemérzet
Anyukáját (vagy általános gondozóját) előnyben részesíti mindenki mással szemben Figyelemfelkeltés céljából megismétel hangokat, gesztusokat Képes egyedül enni Öltöztetéskor nyújtja kezét, lábát

58 Kognitív fejlődés Különböző módokon fedez fel tárgyakat (rázás, ütés, dobás, ejtés) Elrejtett tárgyakat könnyen megtalál A megfelelő képre néz, ha megnevezik Elkezdi a tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően használni (pohárból inni, hajat fésülni, telefon billentyűket nyomkodni, tévét nézni)

59 Hallás- és beszédfejlődés
Egyre jobban érdekli a beszéd Egyszerű szóbeli kérésekre reagál Reagál a "nem"-re Egyszerű gesztusokat használ (például rázza a fejét a "nem"-re) Érzelmeket visz gagyogásába (megváltoztatja a hangszínét) Egyszerű szavakat kimond (pl. "mama", "baba"). Megpróbál szavakat utánozni, imitálni

60 Mozgás Segítség nélkül képes ülő pozícióba jutni
Hasonfekve előre kúszik Kezein és térdein mászik Ülésből kúszó, mászó pozícióba képes jutni Felhúzza magát állásba Bútorba kapaszkodva jár Rövid időre támaszkodás nélkül megáll a lábain

61 Két-három lépést képes lehet önállóan megtenni
Ujjaival is képes megfogni tárgyakat (nem csak marokra, tenyerével) Két tárgyat összeüt Tárgyakat bele tud tenni valamibe (dobozba, tartóba) és ki tudja venni belőle Tárgyakat önállóan mozgatni tud Mutatóujjával mutat Firkálást immitál

62 2 éves baba, Szociális érettség
Mások viselkedését utánozza, különösen felnőttekét és más gyermekekét Egyre jobban tudatába kerül, hogy ő nem ugyanaz, mint mások Jobban izgalomba hozza más gyermekek társasága Növekvő függetlenséget mutat Elkezd tagadó, dacos viselkedést mutatni Az elválással járó feszültség a második év közepe felé haladva növekszik, majd csökkeni kezd

63 Kognitív fejlődés Akkor is megtalál elrejtett tárgyakat, ha 2-3 másik takarja Elkezd színek és formák szerint szortírozni Szerepjátékokat kezd

64 Hallás- és beszédfejlődés
Rámutat tárgyakra, képekre ha megnevezik számára Felismeri az ismerős emberek, tárgyak és testrészek nevét Egyes szavakat használ (15-18 hónapos korára) Egyszerű kifejezéseket használ (18-24 hónapos korára) Egyszerű utasításokat követ Megismétel szavakat, amelyeket beszélgetésekben hall

65 Mozgás Egyedül jár Játékokat húz maga után járás közben
Nagy játékokat, vagy több játékot cipel magával járás közben Elkezd futni Lábujjhegyre áll Labdába belerúg Kanapéra segítség nélkül fel-le mászik

66 Kapaszkodva lépcsőzik fel-le
Egyedül firkál Dolgokat kiborít, hogy kiöntse tartalmát Négy vagy több kockából tornyot épít Egyik kezét gyakrabban kezdheti használni, mint a másikat

67 3 éves baba, Szociális érettség
Felnőtteket és játszótársait utánozza Spontán érdeklődést mutat játszótársai iránt Játékokban képes kivárni, amíg rákerül a sor Megérti az "enyém", "övé" koncepcióját Nyíltan kifejezi ragaszkodását Érzelmek széles skáláját képes kifejezni 3 éves korára könnyen elválik szüleitől A napi rutin nagyobb változásai iránt ellenkezik

68 Kognitív fejlődés Mechanikus játékokat működésbe hoz
A kezében vagy szobában lévő tárgyat képes azonosítani egy könyvbéli képpel Szerepjátékokat játszik babákkal, állatokkal, emberekkel Tárgyakat forma és szín szerint szortíroz 3-4 darabos puzzle-t kirak Megérti a "kettő" koncepcióját

69 Hallás- és beszédfejlődés
Képes két-három részből álló utasítást követni Majdnem minden hétköznapi tárgyat és képet felismer A legtöbb mondatot már érti Érti a térre utaló kifejezéseket (rajta, benne, alatta) 4-5 szavas mondatokat használ Tudja mondani nevét, korát, nemét Használ személyes névmásokat (én, te, engem, mi, ők) Idegenek is megértik a legtöbb szavát

70 Mozgás Jól tud mászni Váltott lábbal lépcsőzik fel-le Labdába rúg
Könnyedén fut Triciklit pedállal hajt Könnyen hajol, elesés nélkül Függőleges és vízszintes, és körkörös vonalakat rajzol ceruzával, zsírkrétával

71 Képes oldalanként lapozni egy könyvet
Több, mint 6 kockából is képes tornyot építeni Ceruzát képes rajzoló pozícióban fogni Képes kupakot, csavart ki-be csavarni Kilincset elforgat

72 4 éves gyermek, Szociális érettség
Érdeklik az új élmények Más gyermekekkel együttműködik Papás-mamásat játszik Növekvően találékony a fantáziajátékokban Öltözik, vetkőzik Konfliktusokat megbeszél Önálóbb Ismeretlen képeket "szörnyeknek" láthat Saját magát egy komplett személynek tekinti, testtel, szellemmel, érzelmekkel Gyakran nem képes különbséget tenni a valóság és képzelet között

73 Kognitív fejlődés Képes helyesen megnevezni néhány színt
Érti a számolás koncepcióját, és már néhány számot is tudhat Problémákat egyetlen nézőpontból próbál megoldani Kezd tisztább elképzelést alkotni az időről Három részből álló utasításokat követ Képes felidézni egy történet részleteit Megérti az "ugyanaz" és a "különböző" koncepcióját Fantázia játékokban elmélyed

74 Hallás- és beszédfejlődés
Elsajátította az alapvető nyelvtani szabályokat 5-6 szavas mondatokban beszél Elég tisztán beszél ahhoz, hogy idegenek is megértsék Történeteket mesél

75 Mozgás Egy lábon ugrik és 5 másodpercig megáll féllábon
Fel-le lépcsőzik kapaszkodás nélkül Előre rúgja a labdát A feje felett dobja a labdát A legtöbbször elkapja a pattanó labdát Agilisen mozog előre-hátra Szögletes formákat le tud másolni Embert rajzol 2-4 testrésszel Ollót használ Köröket, négyzeteket rajzol Elkezd másolni néhány betűt

76 5 éves gyermek, Szociális érettség
A barátai kedvére akar tenni Hasonlítani akar barátaira Jobban elfogadja a szabályokat Szeret énekelni, táncolni és színészkedni Több önállóságot mutat, és a szomszédba akár egyedül is képes ellátogatni Tudatában van a nemének Képes elhatárolni a valóságot a képzelet világától Néha követelőző, néha kimondottan együttműködő

77 Kognitív fejlődés Képes 10 vagy több tárgyat megszámolni
Helyesen nevez meg legalább 4 színt Jobban érti az idő koncepcióját Ismeri a hétköznapi használati tárgyakat (ételek, bútorok, berendezési tárgyak)

78 Hallás- és beszédfejlődés
Visszaemlékszik egy történet részeleteire 5-nél több szóból álló mondatokat is használ Jövő időt használ Hosszabb történeteket mesél Elmondja a nevét és a címét

79 Mozgás Képes egy lábon állni 10 másodpercig vagy tovább
Ugrik, bukfencezik Mászókázik, hintázik Háromszöget és más formákat lemásol Embert rajzol, testtel Néhány betűt rajzol Segítség nélkül öltözik, vetkőzik Villát, kanalat és (néha) asztali kést használ

80 Köszönöm a figyelmet!