Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 11-12. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 11-12. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció."— Előadás másolata:

1 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2 óra A rekreáció múltja

3 A rekreáció gyökerei kezdetek - régmúlt idők bátorság-ügyesség próbái, a helytállást kívánó avatási szertartások őskor népei – az maradt életben, aki gyorsabb, erősebb, ügyesebb volt, ezért a nevelés és a kiválasztódás is erre épült az ősközösség szintjén - megtalálhatjuk a törzs életében a kultikus eseményeket, a rituális ünnepségeket, játékokat, táncokat. a törzsi szertartások nélkülözhetetlen eleme volt a felnőtté, harcossá avatás, a bátorság-próba, a harc a mindennapi életért. maszai törzs - hajdan ők voltak az egyik legharcosabb törzs Afrikában. A felnőtté váló ifjúnak be kellett mutatnia, alkalmas-e harci szolgálatra vagy sem – „puszta kézzel kellett megölniük egy oroszlánt”. Marlock-szigeten másfajta próba volt szokásban - a boksz. „A bokszkesztyű hatalmas cápafogakkal ékesített fegyver volt, mellyel könnyen halálos sebet is ejthettek a küzdők egymáson”.

4 A rekreáció gyökerei maga a rekreációs tevékenység természetesen az avatási próbákon kívül is megjelenik, elsősorban a vallási és az egyéb ünnepi alkalmakhoz kapcsolódva a vallási ünnepeken - szórakoztató értelemben a rómaiaknál jelenik meg: gladiátor játékok, lakomák. a középkor lovagi tornák is többek voltak, mint a harci fölkészülés tréningjei - vallási ünnepekhez kötődő szokások és események, a termékenységi szertartásokon át a generációk során öröklődő népszokásokig - búcsú, húsvétolás, majális, bálok, busójárás, lakodalom, halotti tor, stb.

5 Civilizációs fejlődés A civilizációs fejlődés előrehaladtával halmozódtak a negatív hatások. A civilizációs ártalmak manifesztálódására utal a következő idézet: Guts-Muts: a fizikai degradációt jól összeválogatott testgyakorlatok kívánta megelőzni: „Vannak vézna napszámosok vékony combokkal és lábikrákkal - mert nem használják a lábukat; sovány karokkal és kezekkel - mert kizárólag nőknek való munkát végeznek; beesett mellkassal és görbe háttal - mert állandóan ülnek... Egyszóval a mozgáshiány következtében testük, ha még nem is ment egészen tönkre, de máris erősen deformálódott.” „Mások - az emberfeletti erőfeszítés következtében - merevek, nehézkesek, ügyetlenek, nyomorékok." A szokások változását, a rekreatív események módosulását az életmód-változás indukálta. A termelési módban és a társadalmi létformákban lezajló forradalmak sajátos kihívásként jelentkeztek, amire választevékenységet kellett (kellene) adni.

6 Az urbanizáció kihívása - az Ipari Forradalomtól az I. Világháborúig 19. század közepétől az arisztokrácia exkluzív jellegű sportklubjai (lovas, golf, krikett, vívás) mellett szaporodni kezdtek az ipari- és kereskedő városok polgárainak rekreációs jellegű sporttársulásai (alpinisztika, evezés, kerékpár, korcsolya, sakk, turisztika), amiben már egyértelműen az urbanizációs hatások ellensúlyozása jelentkezik. Ki a városból, vissza a természetbe! nemzetközi rekreációs mozgalmak kialakulásához, ami összefonódott az iskolai testnevelés tornatermen túli kiterjesztésévei, a játékélmény szükséglettel, az egészségüggyel a sorkötelesek fizikai állapotának javításával, a fizikai és szellemi önreprodukcióval, társ kereső- és a társadalmi feszültséggócok feloldásának valamennyi törekvésével. Kibontakozása az egyes országok (régiók) gazdasági fejlődésének és politikai törekvéseinek függvényében alakult.

7 Ki a városból! Vallási szervezetek Az George Williams által az IF miatt tömegesen életmódot váltó fiatalok fölkarolására alapított protestáns ifjúsági szervezetet - YMCA (Young Ments Christian Association). A 19. század végére világszerte elterjedt (mintegy 50 országban) a vallási nevelésben a sport és játéktevékenységet is felhasználva. Hamarosan létrejött a „leány-tagozata” is. az YWCA (Young Women's Christian Association). Kezdetben a templom mellett létesített játszóterekkel versenypályákkal és üdülőparkokkal igyekeztek az egyházhoz csábítani a fiatalokat. Később a fiatalok táboroztatásában találták meg a városi életmód ellensúlyozásának kiváló eszközét - Maccabi - napjainkra elsősorban versenysport irányt vett.

8 Ki a városból! Alpinista egyesületek túrázás, majd a kerékpáros- és vizitúrák lettek a 19. sz. második felében a városi életmód ellensúlyozásának kitűnő eszközei. (Alpine Club, London, 1857, Österreichischer Alpen Verein, 1862). Hamburg ben 15 evezős egyletet tartottak nyilván. A párizsi Világkiállításon 1889-ben bemutatták a kerékpár ősét, már Párizs-Rouen között országúti túraversenyt rendeztek. Robert Baden-Powel létrehozta a boy-scout, azaz cserkész mozgalmat. Az erkölcsi nevelést a vallásra alapozta, de lényege a nomád jellegű, önellátást tanító táborozás, túrázás. Jellegzetes, nagy vigalmi találkozói a 4 évenkénti jambiree-ek. német nyelvterületen Wander-vogel (Vándormadár) néven elterjedt ifjúsági mozgalom, amely elsősorban a reformpedagógia életközösségi irányzatához kötődött.

9 A város „élhetővé” tétele parképítési (pihenő és üdülőpark) láz - London (Hyde), Berlin, Bécs, Budapest (városliget), Chicago, Boston, New York (Centrál) ben Emil Hartwick: „Woran wir leiden” (Miben szenvedünk?) című könyve, - hogyan lehetne rekreációs programokkal elejét venni a civilizációs ártalmaknak Az American Association for Health Physical Education and Recreation - a szövetségi államok törvényben gondoskodjanak olyan társaságok megalakításáról, amelyek szakszerűen fölszerelt játszótereket hoznak létre. A rekreációs tevékenységformák megalapozása - Jordan-kertek, amit ma „multifunkcionális-parknak mondanánk. Henrik Jordan ( ) - minden korosztály megtalálta az igényei szerinti szolgáltatást. Területi és nemzeti rekreációs szervezetek jöttek létre Európa szerte. Németország: Ifjúsági és Felnőttjátékokat Támogató Központi Bizottság (1891), Dánia: Iskolásgyermek Játékokat Támogató Nemzett Bizottság (1897), stb.

10 Üzemi szervezetek Az üzemi rekreáció es évektől bontakozott ki - mérnöki, technikusi, irodai személyzet keresni kezdte a munka utáni fizikai aktivitást, szórakozást és feszültség-levezetést nyújtó lehetőségeket A tőkések belátták, hogy kifizetődőbb a megbízható és szakképzett munkaerő egészségvédelmébe, munkavégző képességébe invesztálni mintsem újakkal kísérletezni – üzemi rekreációs termeket építettek The Playground Association of America, National Recreation Association. Az előbbi a szabadtéri játékpályák és kirándulóhelyek, az utóbbi a rekreációs mozgalom szervezési, propaganda és szakemberképzési feladatait látja el.

11 A kényelmesedő élet kihívása a TTF-től a II. Világháborúig Az iskolai testnevelés rekreációs irányzatai Az iskolai testnevelés két világháború közötti fejlődését a testkultúra kompenzációs felfogása uralta. A kompenzáción a társadalmi ellentétek, az urbanizáció, a szellemi és egyoldalú fizikai munka okozta károsodások kiegyenlítését, ellensúlyozását értették. a gazdasági világválságot követően a kompenzációs szemlélet a sport-rekreációs törekvés lett – sportversenyek, „long life” (egész életen át űzhető) sportok.

12 A kényelmesedő élet kihívása a TTF-től a II. Világháborúig Az iskolai testnevelés rekreációs irányzatai egészségügyi irányzat - főkent az un. önnevelési irányzatban látták a kibontakozást. A testnevelő nem töltheti be sem a kiképzőtiszt, sem családorvos funkcióját, fő feladat, hogy a gyereket segítse az önmegvalósulási törekvéseiben. sport-rekreációs irányzat - fittségi problémákat felvető katonai testnevelői, sportedzői szakma. „Mindenkinek optimális korban meg kell kapnia azokat a szükséglet-élményt fölkeltő impulzusokat amelyek az egész életre odakötözik a testkultúra valamelyik (vagy több) területéhez”. modern gimnasztika - leánynevelő intézetek mozgásanyaga lett - a lányok testnevelésében napjainkban ismét kellő súllyal szerepelhetne a zene és mozgás, a tánc. „keep fit” rendszerű alapképesség fejlesztő törekvések. Programjaik az általános kondíció és mozgáskészség fejlesztését írták elő.

13 Üzemi rekreáció az „újkorban” taylori munkaszervezés automatizált mozdulatokra épített monoton munkavégzése embertelen munkafolyamatokba iktatott tornaszünetek, torna-mozgások előnyösen befolyásolják a munkások fáradásgörbéjét tornaszünetek bevezetése, egyes cégek üzemi testnevelőket is alkalmaztak A munkások azonban mindvégig idegenkedtek tőle - részben a szokatlanság volt az oka, másrészt az, hogy a szakszervezetek egyoldalú propagandájának hatására is a dolgozók egyre inkább úgy vélekedtek, hogy a tőkések a gimnasztikai gyakorlatokkal nem annyira az ő egészségüket őrzik, sokkal inkább a saját hasznukat óhajtják növelni…

14 Rekreációs szervezetek a kapitalista országok vezetői - részben a munkaerő- gazdálkodás érdekében - nagy érdeklődéssel fordultak az olyan rekreációs formák felé, amelyekben a szabadidő irányított, szervezett felhasználása nemcsak az alkalmazottakra, hanem azok családtagjaira is kiterjedt. jól mutatja ezt a törekvést, hogy 1935-ben létrehozták a Central Council of Physical Recreation-t ami nemcsak a szabadidő-tevékenység szervezését, létesítmény és szakemberproblémáit kívánta megoldani, hanem az iskolai testneveléssel való összehangolását is.

15 A modern sportmozgalom ki-, illetve átalakulása A 19. század második fele - iskolán kívüli testnevelés és a rekreációs mozgalmakkal kibontakozott a modern teljesítménysport. A modern sport fejlődésének kezdetét a sport demokratizmusa, az esélyegyenlőség jellemezte. A helyi sportklubok, de még az országos szövetségek is jó ideig a mindenki sportját, és nemcsak a legjobbakét menedzselték, márcsak amiatt is, mert a versenyzés különböző szinterei nem különültek el határozottan egymástól. A helyzet a sportolói elit kialakulásával változott meg: számukra a sport már nem eszköz, hanem cél lett.

16 A komfortossá vált élet kihívása Tudományos- és Technikai Forradalom az urbanizációval és a motorizáció explozív terjedésével együtt hatva - a jóléti országok népességének riasztó egészségromlását hozták. Laki (1990): - szabadidősport, és testedzés társadalmi szerepének, fontosságának át- és felértékelődése. - testedzés és sport fontosságának tudatosítása - modern társadalmakban kikerülhetetlen és elodázhatatlan feladat. - civilizációs következmények - szabadidő növekedése, mozgásszegény életmód, elhízás, betegségek. - ellenprogramok gyors kidolgozása, s tömegméretű elterjesztése

17 A sportmozgalom további "szakadása" II. Világháború után a Világ kettészakadása a társadalmi felsőbbrendűség csatamezőjévé tette az olimpiákat. A két világhatalom a sportpályákon is vívta a hidegháborút, egészen a Los Angelesi csonka-olimpiáig. Szöullal (1988) már az átrendeződés kora kezdődött – televízió, reklám, üzlet, show-business - győzni bármi áron korszaka! társadalmi és földrajzi régiók által a társadalmi (civilizációs) kihívásokra adott válaszok - Laki (1990): „egyes államokban és országokban a gazdasági fejlődés és az iparosodás megkésettsége, eltérő színvonala, üteme és megvalósítási módja következtében - növekedés, stagnálás, visszaesés - számottevő különbségek az országok között. alapvetően más egy egészségváltozást, életmódváltozást propagáló program realizálásának esélye – ha gazdasági növekedéssel, illetve stagnálással esik egybe.

18 Amerikai Egyesült Államok Az életműködés-életmód megújítására irányuló fitness szervezetek - az „elpuhultság elleni harc” évtizedeiben ( ) kerültek a köz érdeklődés, az egészségpolitika látókörébe. az ötvenes években több áldozata volt az infarktusnak, mint amennyi a II. Világháborús emberveszteségük A koreai háború katonai sorozásai után nyilvánosságra hozott erőnléti vizsgálatok eredményei az egész közvéleményt megdöbbentette es vizsgálat: az USA 6-16 éves korú iskolásainak edzettségi szintje 10%-al maradt el az európai gyerekekétől Eisenhower 1956-ban fittségi konferenciát hívott össze - erőnléti offenzívát hirdettek meg, az ülő életmód a gyermekkényeztetés ellen 1960-as évek fittségi mozgalom vezéralakja F. J. Kennedy - Az elpuhult amerikai c. cikke. egészséges embereszmény megvalósítása (futás, kerékpár) - létrehozták az Amerikai Fizikai Erőnlétkutató Bizottságot.

19 Amerikai Egyesült Államok 1960 a rekreációs szervezeteket beléptették a Nemzeti Nevelési Szövetségbe. Nixon az Erőnlétkutató Bizottságot tanácsadó és felügyelő szervezetté alakította - feladata az ifjúság erőnlétének fokozásával kapcsolatos intézkedések kidolgozása. A táplálkozásban, életmódban először szénhidrát ellenes (60- as), majd a hús mentes (7O-es), végül koleszterin, dohányzás és alkoholellenes hadjárat indult (80-as évek). Bill Clinton 1996-os választási beszédében - kóla és hamburger ellenesség. Kenneth H. Cooper fizikai aktivitás, az aerob testedzés mindennapjainkba illesztésének szükségességét. Minden elnök próbál korteskedni az egészségesebb életmód alakítása érdekében – kérdés, hogy valóban megvalósul-e?

20 Amerikai Egyesült Államok Az amerikaiak nagy többsége (10-ből 8 ember elhízott) reklám manipulációk - body building sztárok (Stallone, Schwarzenegger), a jazz-balett mozgású énekes- és színésznők (Jane Fonda), a krimik legyőzhetetlen hősei televízió, a film- és videó közvetítésével a karosszékben ülő polgár életébe is becsempészte a mozgást, a fizikai aktivitást.

21 Európa 1950-es évek közepétől bontakozik ki a manifesztálódott civilizációs problémákra a válaszlépés Európa nyugati és északi államaiban a gazdasági jólét - viszont a társadalmi méretűvé vált szabadidő felhasználására, kitöltésére még hiányzott a kellő motiváció. A kényelmessé, komfortossá vált életvitel problémái már elindultak. NSZK: Konrád Adenauer kancellár (1956) komplex rekreációs létesítmények építésére szólította föl a tartományi vezetőket – prevenciót hangsúlyozta - a sport és rekreációs létesítmények építése ésszerűbb és olcsóbb, mint a kórházak szaporítása. Az NSZK-ban divatot csináltak az egészséges életmódból. meghatározó segítség volt, hogy (azóta is) annyi pénzt fordít(hat)nak (sport) rekreációs célokra, mint amennyit a versenysportra

22 Európa átfogó érvényű rekreációs programok (Fittnes mozgalmak) skandináv országok. Norvégiában az első ciklusban ( ) a lakosság 10%-át, a másodikban ( ) 30 %-át, a harmadikban ( ) 62 %-át kapcsoltak be. Svédországban több mint 5000 rekreációs csoportot hoztak létre, amivel a felnőtt lakosság közel 50 %-ának a rendszeres sportfoglalkoztatását oldották meg. Finnország 1982-től négyévenként rendezett országos testnevelési és sportfesztiváljai hasonlítanak az egykori szocialista "szpartakiádokhoz", azzal megkötéssel, hogy itt nem a bajnokok kiválasztása és ünnepi demonstrálása a cél, hanem a tömegek rendszeres foglalkoztatása.

23 Európai országok sport-rekreációs aktivitása %-ban (1993)

24 Kontinenseken túl A legjelentősebb szabadidősport (sportrekreációs) nemzetközi szervezet napjainkban a Sport for All. alapdokumentumát az Európa Tanács 1975-ben Brüsszelben tette közzé Europen Sport for All Charter - a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának, sportolásának fontossága. hazánk 1992-tól tagja ban a WHO meghirdette az "Egészséget mindenkinek 2000-re" programot. 4 területen - az egészséget befolyásoló életmód; az egészségre ható rizikófaktorok és a környezet; az ellátó rendszerek; a kormányok multiszektorális egészségpolitikája 33 országra (hazánkra is) kiterjesztve. „Magyarország lakosságának, s különösen ifjúságnak már a testi egészsége sem őrizhető meg pusztán jobb egészségügyi ellátással és intenzívebb testneveléssel és sporttal. Minden szempontból beteg, önpusztító társadalom vagyunk, még ma is.” (Rókusfalvy, 1989)

25 A volt szocialista országok sminkelt statisztikájú mozgalmi tömegsport - amik valójában sokkal több kárt okoztak, mint amennyi hasznot hoztak. voltak sikeresebb országok – NDK. a testedzés messze alatta maradt a mozgásszegény, vagy egyoldalú munkát végző életmód ellensúlyozása által támasztott szükségletnek. felmérések: a szocialista államokban számottevően magasabb a halálozás, a szív- és keringési megbetegedések aránya, és alacsonyabb a várható életkor. kivétel Lengyelország - már 1975-ben tantárgy lett a rekreáció (és nemcsak a sport-rekreácio), majd a 80-as évek második felében az összes felsőoktatási intézményben bevezették

26 Szakemberkézés múltja hazánkban 1989-ben az ELTE Tanárképző Főiskola - nappali tagozatos, kétszakos rendszerben (testnevelés-rekreáció) a felsőfokú rekreációs szakemberek képzését től a Szegedi Tanárképző Főiskola (lényegében az ELTE programjára építve) szintén megindítja a rekreátorképzést tól a Fitness Akadémia tömegesen képez középfokú rekreációs szakembereket től indult a Testnevelési Egyetemen az első évfolyam az egyszakos rekreátor képzésnek….

27 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 11-12. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések