Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – 20102011. január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Topline (az OECD által összeállított kérdőívrészből)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – 20102011. január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Topline (az OECD által összeállított kérdőívrészből)"— Előadás másolata:

1 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Topline (az OECD által összeállított kérdőívrészből)

2 2 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január A kutatás háttere, célja, módszere  Az OECD 2010-ben – egy nemzetközi felmérés keretei között – megvizsgálta a hazai lakosság pénzügyi kultúrájának szintjét;  2010-ben a GfK Hungária végezte el az ezt szolgáló felmérést;  A felmérés célja annak vizsgálata, hogy a lakosság mennyire van tisztában bizonyos, a pénzügyi döntésekben fontos alapvető információkkal, készségekkel, milyen szintű a pénzügyi termékek és szolgáltatások ismerete összességében és részleteiben;  A felmérést személyesen, számítógéppel támogatott interjúkkal végeztük (CAPI);  Az elemszám: db interjú;  Az elkészült minta nem, életkor, településtípus, régió és iskolai végzettség szerint reprezentatív a legalább 18 éves hazai lakosságra;  Az interjúk október 24. és november 23. között készültek.

3 3 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Döntéshozatal a háztartásban pénzügyi kérdésekben QF1. Kérem, mondja meg, hogy az Ön háztartásában ki hozza meg a napi pénzügyi döntéseket? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  Megkérdezettek 88%-a részt vesz háztartása pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseiben;  Az ilyen döntésekben való részvétel az átlagosnál jellemzőbb a 30 évesnél idősebbek körében, míg a fiatalabbak és az egyedülállók kevésbé vállalnak szerepet a pénzügyi döntésekben.

4 4 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Családi költségvetés készítése QF2. Készít-e családi költségvetést? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy háztartásában készül családi költségvetés;  Ez az átlagosnál jellemzőbb a párkapcsolatban élőkre, a éves korosztályra, az alkalmazotti jogviszonyban állókra, a felsőfokú végzettségűekre, valamint a nagyobb városokban élőkre;  Ezzel szemben ritkább a költségvetés készítése a férfiak között, illetve az egyedülállóknál, a legfiatalabb korosztályban, az 1 fős háztartásokban, továbbá az inaktívak körében.

5 5 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi termékek ismertsége és igénybevétele  Támogatott formában a felsorolt pénzügyi termékeket/szolgáltatásokat a megkérdezettek többsége ismerte;  A tájékozottság az átlagosnál szélesebb körű a évesek között, a foglalkoztatottak körében, valamint a magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a legalább középfokú végzettségűeknél;  Az egyes megoldások elterjedtségét illetően a legtöbben (69%) lakossági folyószámlával rendelkeznek, minden második (53%) válaszadó rendelkezik valamilyen biztosítással, egyharmaduk (34%) pedig magánnyugdíj-pénztári tag, ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy minden hetedik megkérdezett (14%) a felsoroltak közül semmilyen pénzügyi termékkel sem rendelkezik;  A válaszadók átlagosan 2,5 db pénzügyi termékkel rendelkeznek a felsoroltak közül;  A termékhasználat demográfiai eltérései követik a termékismeretnél tapasztalt tendenciákat. QC1_A – QC1_C. Hallott-e már/rendelkezik-e jelenleg/az elmúlt 2 évben igénybe vette-e a következő pénzügyi termékekről/termékeket? Segített, több válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)

6 6 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi termékek kiválasztásának folyamata  A válaszadók 37%-a több szolgáltató termékét is összevetette, további 12% pedig ezt egy (vélhetően a saját) pénzügyi szolgáltatónál tette meg;  Ugyanakkor hasonló arányban, minden harmadik (36%) megkérdezett semmilyen előzetes összevetést sem végzett sem a termékeket, sem a szolgáltatókat illetően;  A tudatos termék-/szolgáltató- összehasonlítás az átlagosnál jellemzőbb a éves korosztályra, a magasabb jövedelműekre, a legalább középfokú végzettségűekre és a nagyobb városokban élőkre. QC2. A következő állítások közül melyik illik leginkább arra, hogy Ön legutoljára mi alapján döntött? Segített, egyválaszos kérdés; Bázis: pénzügyi termékeket az elmúlt 2 évben igénybe vevők (n=632)

7 7 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Információforrások a döntéshozatalban  Más pénzügyi kutatásoknál tapasztaltakhoz hasonlóan a megkérdezettek elsősorban a pénzügyi szolgáltatóktól közvetlenül megszerzett információkra és a rokonok, barátok, ismerősök tapasztalataira hagyatkoznak pénzügyi termékek/szolgáltatások igénybevétele során. QC3. Ön szerint melyik információforrás befolyásolta leginkább abban, melyik terméket válassza? Segített, egyválaszos kérdés; Bázis: döntésük során több lehetőséget is figyelembe vevők (n=532)

8 8 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi attitűdök QM1. Mennyire jellemzőek Önre a következő állítások? Segített, skálás kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  Saját bevallásuk szerint a megkérdezettek nagy többsége (80% felett) időben rendezi számláit és alaposan meggondolja vásárlásait is;  Viszonylag magas (70%) a pénzügyei alakulását rendszeresen figyelemmel kísérők aránya, míg a hosszú távú gondolkodás már kevésbé (3,5) jellemző a a magyar lakosságra;  Míg az első két állítás az átlagosnál jellemzőbb az idősebb korosztályokra, addig a 2 utóbbival inkább a fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek értenek egyet.

9 9 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Megélhetési gondok az elmúlt 1 évben QM2. Az emberek néha úgy látják, hogy jövedelmükből nem tudják fedezni megélhetési költségeiket. Megtörtént ez Önnel is az elmúlt 12 hónapban? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  Több mint minden harmadik válaszadó (36%) szembesült azzal az elmúlt 12 hónapban, hogy jövedelme nem fedezte megélhetési költségeit;  Ilyen gondok az átlagosnál gyakrabban jelentkeztek az elváltak, különélők, a évesek, körében, az inaktívaknál, a legalacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, a legalább 4 fős háztartások és a községekben élők körében;  Ezzel szemben ritkábban adtak számot anyagi problémákról az özvegyek, a legfiatalabbak, a 60 év felettiek, a nyugdíjasok, diákok, a magasabb jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, a gyermekkel rendelkezők, a 2 fős háztartások és a nagyobb városokban élők.

10 10 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január QM3. Mikor ez legutoljára előfordult, mit tett azért, hogy kijöjjön a pénzéből? Segített, több válaszos kérdés; Bázis: jövedelmükből megélhetési költségeiket az elmúlt 1 évben fedezni nem képes válaszadók (n=363) Reakciók az anyagi problémákra  Az érintett válaszadók elsősorban (67%) kiadásaik csökkentésével próbálják átvészelni a nehezebb időszakokat, ezt nagy lemaradással követi a pluszmunka vállalása (18%), a baráti/családi kölcsön (19%), valamint a számlák késedelmes kifizetése (17%).

11 11 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Lakossági megtakarítások kezelése QP1. Milyen módon kezelte megtakarításait az elmúlt 12 hónap során? Segített, több válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A megkérdezettek fele (52%) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással;  A megtakarítással rendelkezők több mint fele (teljes mintán 25%-a) lakossági folyószámlán, további 11% megtakarítási számlán tartja, míg 9% otthon tartotta megtakarításait, vagyis jól látható, hogy a lakosság jellemzően banki, vagy otthoni megtakarítási formákat preferál;  A megtakarítások hiánya főként a fiatalokra, az inaktívakra, az alacsony jövedelműekre, továbbá az érettségivel nem rendelkezőkre, a gyermektelenekre, és a legalább 4 fős háztartásokra jellemző;  A folyószámla főként a fővárosban, a diplomások körében, a magasabb jövedelműek között és az aktívaknál népszerűbb;  Az „otthoni megtakarítás” az átlagosnál jellemzőbb a legfiatalabbaknál és a legidősebbeknél, a nyugdíjasok körében és az 1 fős háztartásokban.

12 12 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Tartalékok pénzügyi vészhelyzet esetén QP2. Ha Ön elvesztené fő jövedelemforrását, mennyi ideig lenne képes tovább fedezni megélhetési költségeit hitel felvétele vagy elköltözés nélkül? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A válaszadók jellemzően (27%) 1-3 hónapra becsülik azt az időszakot, amit jövedelemforrásuk elvesztését követően jelentősebb pénzügyi segítség nélkül átvészelni képesek;  Az ennél rövidebb időszakot említők aránya 36%, a 3 hónapnál hosszabb időszakot említők aránya pedig mindössze 26%, vagyis a válaszadók kétharmada (63%) egy átlagos hosszúságú munkanélküliségi periódust (ami jellemzősen 3-6 hónap) sem képes átvészelni, ami jól mutatja, hogy mennyire sérülékenynek érzi magát a magyar lakosság;  Az átlagosnál sérülékenyebbnek érzik magukat az inaktívak, az alacsonyabb jövedelműek, a nem érettségizettek és a falvakban, községekben élők;  Ezzel szemben bizakodóbbak a évesek, a magasabb jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek és a kisebb városokban élők.

13 13 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzkezelési attitűdök QP3. Mennyire ért egyet Ön a következő állításokkal? Segített, skálás kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A megkérdezettek leginkább azzal értettek egyet, hogy a pénz azért van, hogy az ember elköltse (2,9), bár ezzel is csupán minden negyedik (25%) válaszadó értett egyet maradéktalanul;  Az állítások alapján kirajzolódó kép szerint a válaszadók kockázatkerülő, a holnappal is foglalkozó, a megtakarításokat preferáló egyének;  Az állítások által körvonalazott hedonistább, kockázatvállalóbb embertípus az átlagosnál közelebb áll az egyedülállókhoz, a évesekhez, a legalacsonyabb végzettségűekhez és az 1 fős háztartásban élőkhöz.

14 14 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január QK2. Képzelje el, hogy öt testvér kap forintot ajándékba. Ha a testvéreknek egyenlő arányban kell elosztaniuk a pénzt, mekkora összeg jut fejenként? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003) Feladat 1. - Osztás  A vázolt feladatra a megkérdezettek 96%-a helyes választ adott;  Az átlagosnál több hibás válasz született a legidősebbek és a legalacsonyabb végzettségűek körében.

15 15 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Feladat 2. – Az idő hatása QK3. Most képzelje el, hogy a testvéreknek egy évet kell várniuk, míg megkaphatják ennek a forintnak a rájuk eső részét. Egy év múlva mennyit fog érni a pénzük? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A megkérdezettek 17%-a gondolta úgy, hogy az 1 év múlva kapott ugyanakkora összeg ugyanannyit, vagy többet ér;  A válaszadók 57%-szerint kevesebbet fog érni az összeg 1 év múlva, míg minden ötödik (20%) válaszadó a szofisztikáltabb „inflációtól függ” választ adta.

16 16 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Feladat 3. – Kamat-számítás 1. QK4. Ön egy este kölcsön adott forintot egy barátjának, és ő másnap forintot ad vissza. Mekkora kamatot fizetett erre a kölcsönre? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A megkérdezettek 95%-a adott helyes választ erre a kérdésre;  Az átlagosnál több hibás válasz született a legidősebbek (70+ évesek) és a legalacsonyabb végzettségűek körében.

17 17 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Feladat 4. – Kamat-számítás 2. QK5_A. Tegyük fel, hogy Ön forintot helyezett el egy megtakarítási számlán 5 százalékos nettó (kamatadó mértékével csökkentett) éves garantált kamatláb mellett. Nem fizet be több pénzt erre a számlára, és nem vesz ki semmilyen összeget. Mekkora összeg lenne a számlán az első év végén, ha már megkapta a kamatot? Spontán, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  Az összetettebb, a kamatláb nagyságát is tartalmazó kérdésre már csupán a megkérdezettek 61%-a adott helyes választ, míg 19% egyáltalán nem tudott választ adni;  A helyes választ adók gyakrabban fordultak elő a évesek, az aktívak, a magas jövedelműek, a diplomások és a városokban élők körében;  Ezzel szemben a helytelen válasz/válaszmegtagadók aránya magasabb a legidősebbek (70+ évesek), a nyugdíjasok, az alacsonyabb jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, illetve az 1 fős háztartásban, a falvakban, községekben, valamint Budapesten élők között.

18 18 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Feladat 5. – Kamatos kamat számítása QK5_B. És mekkora összeg lenne a számlán – az előző feltételek mellett - öt év elteltével, ha a kamatláb minden évben 5% volt? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  Erre a kérdésre az előző feladathoz hasonlóan kb. 60% adott helyes választ;  Itt is érvényesülnek a korábbi (az oktatási szinthez kötődő) demográfiai összefüggések, a fiatalabbak (18-40 évesek), diákok, magasabb jövedelműek, diplomások mellett a legalább 4 fős háztartásokban, illetve nagyobb városokban élők jelölték meg a helyes választ nagyobb arányban;  Ezzel szemben a helyes válaszok aránya alacsonyabb az 50+ éves korosztályban, az inaktívak, nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek, az alacsony iskolai végzettségűek, a legfeljebb 2 fős háztartásban élők és a fővárosiak között.

19 19 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Feladat megoldások – A jó válaszok száma  A válaszadók átlagosan 4 (3,7) kérdésre adtak helyes választ, ami viszonylag jó eredménynek tekinthető;  Az átlagosnál több helyes választ adtak a évesek, az aktívak, a felsőoktatásban tanulók, a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek;  Ezzel szemben kevesebb helyes válasz jellemzi a 70 év felettieket, a nyugdíjasokat, a legalacsonyabb jövedelműeket, az alacsony végzettségűeket, az 1 fős háztartásokban élőket és a budapestieket.

20 20 GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – január Pénzügyi ismeretek QK6. A következő állítások Ön szerint igazak vagy hamisak? Segített, egy válaszos kérdés; Bázis: összes válaszadó (n=1 003)  A hozam ~ kockázat összefüggést a válaszadók túlnyomó többsége igaznak tartja, akárcsak az infláció „közkeletű” definícióját;  A portfolió segítségével elérhető kockázatcsökkentést leíró állítással azonban már csak a megkérdezettek háromötöde (61%) értett egyet;  Az ilyen típusú kérdéseknél, témáknál az átlagosnál nagyobb arányban bizonytalanodnak el a legidősebbek, a nyugdíjasok, az inaktívak, az alacsonyabb végzettségűek, valamint az 1, illetve 2 fős háztartásokban élők. Alternatív állítások: *: Ha valaki felajánlja Önnek a lehetőséget, hogy egy befektetéssel sok pénzt keressen, akkor fennáll annak is a lehetősége, hogy sok pénzt fog veszíteni. **: Kevésbé valószínű, hogy az összes pénzét elveszíti, ha egynél több befektetési lehetőséget kihasználva helyezi el a megtakarított pénzét.


Letölteni ppt "GfK Custom ResearchPénzügyi kultúra felmérés – 20102011. január Pénzügyi kultúra felmérés – 2010 Topline (az OECD által összeállított kérdőívrészből)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések