Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elemzés az államháztartásról Kivetítés a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulásáról (2013 – 2027) Antal Judit MNB-klub 2013. február 22.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elemzés az államháztartásról Kivetítés a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulásáról (2013 – 2027) Antal Judit MNB-klub 2013. február 22."— Előadás másolata:

1 Elemzés az államháztartásról Kivetítés a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulásáról (2013 – 2027) Antal Judit MNB-klub február 22.

2 Alapkérdésünk: középtávon milyen feszültségekkel szembesülhet a költségvetési politika a jelenleg ismert és érvényes intézkedések és szabályok mellett. Elemzésünk nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés: nem a várható pályát, hanem a változatlan gazdaságpolitika mellett megvalósuló hiány- és adósságtrendet mutatjuk be. Az államadósság év végi 79 százalékos szintjéről 15 év alatt 66 százalékra csökkenhet, azaz az adósság fenntartható pályán halad. Előző kivetítésünk óta mind az elsődleges egyenleg, mind az adósságpályánk kedvezőtlen irányba változott. Fő okok: nyugdíjkiadások jelentős emelkedése, kedvezőtlenebb növekedési pálya. Az adósságpálya felfelé tolódása elsősorban az elsődleges egyenleg változására, másodsorban a kedvezőtlenebb növekedési pályára vezethető vissza. Fő üzenetek

3 A jelenlegi pálya mentén az elsődleges többlet átmeneti csökkenését követően trendszerűen javul, és a horizont végén a GDP 2 százaléka körül alakulhat. Rövid távú romlás okai: az EU források csökkenése, pedagógus életpálya-modell Középtávú egyenlegjavulás okai: a nyugdíjrendszer reformjai következtében csökkenő nyugdíjkiadások. Az MNB 2014 és 2016 között várhatóan magasabb vesztesége az egyenleget mérsékli, hosszabb távon a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben. Az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a feltételezéseink szerint 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet csökkenő mértékben meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását. Így biztosítja az adósságráta fokozatos csökkenését. Fő üzenetek

4 Célok Milyen feszültségekkel szembesülhet a jelenleg ismert intézkedések, szabályok mellett a költségvetési politika középtávon? Az államadósság és az államháztartás helyzetének bemutatása az MNB és a KT rendszeres elemzéseinél hosszabb időtávon. Évente megjelenő elemzés eredményeinek összehasonlítása. Eszközök Intézkedéseken túl változatlan költségvetési politika feltételezése. o Kiadások - változatlan szolgáltatási színvonal fenntartása (potenciális GDP arányában szinten tartva, demográfia figyelembe vétele). o Bevételek – az intézkedések „kifutása” után az effektív adókulcsok változatlanságát feltételezzük. Egyenlegkivetítés tételenként, majd bruttó adósságpálya technikai kivetítése 2027-ig. Eredmények összevetése az adósságszabályokkal, érzékenységvizsgálatok. Nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés! Az elemzés célja, eszközei

5 5 Kiinduló helyzet: 79 százalékos államadósság-ráta A magán-nyugdíjpénztáraktól átvett portfolió hatása az államadósságra (a évi GDP százalékában)

6 A kivetítés menete 6 Költségvetési intézkedések és alapfolyamatok Finanszírozási költség, reálárfolyam, reálnövekedés Adósságpálya, érzékenységvizsgálatok Elsődleges egyenleg Makrogazdasági pálya Adósságot befolyásoló tényezők Demográfiai folyamatok +

7 Makrogazdasági feltevések 7

8 8 Fokozatosan gyorsuló növekedés, emelkedő foglalkoztatottság

9 Növekedési kép hosszú távon változatlan, de rövid távon kedvezőtlenebb; potenciális kibocsátás szintje, így a kibocsátási rés mértéke alacsonyabb; nominális GDP revízió (2012). A 2012-es markáns csökkenés hatására a kivetítés horizontján a forint hozamok átlagosan 50 bázisponttal, a devizahozamok pedig átlagosan 100 bázisponttal alacsonyabbak. 9 Mi változott az előző kivetítésünk óta?

10 Költségvetési egyenlegkivetítés 10

11 Demográfia-érzékeny tételek Nyugdíjkiadások (nyugdíjreform) Egészségügy Oktatás (pedagógus életpálya-modell) Beruházás korrekció Csökkenő EU-transzferbevétel MNB-eredmény alakulás Növekedési pálya 11 Meghatározó történetek

12 12 Nyugdíjkiadások: GDP-arányosan jelentős egyenlegjavító hatás Nyugdíjkiadások a GDP 2,7 %-kal mérséklődnek A kiadáscsökkenés okai: 1)indexálási szabályok 2)létszámot érintő szigorítások A nominális GDP növekedési üteme átlagosan 2 százalékponttal meghaladja a fogyasztói árindexet Svájci indexálás esetén 2027-ben GDP- arányosan 1 százalékponttal magasabb kiadási szint adódna. Létszám: a demográfiai hatásokat ellensúlyozzák az intézkedések (pl. korhatáremelés, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata). A évi kiinduló érték magasabb a tavalyi kivetítésben bemutatottnál

13 Egészségügyi közkiadások: demográfia-vezérelt növekedés 13 Demográfia – GDP 0,4%-a kiadás- növekmény: 50 évesnél idősebb korcsoportok aránya 4,5 százalékponttal nő. Bérkorrekció – bruttó GDP 0,3%-a /nettó GDP 0,15%-a növekmény, már megkezdett bérintézkedések folytatódása ( ). Az egészségügyi rendszer működési kiadásai középtávon a GDP 0,6%- ával emelkedhetnek. Nettó egyenleghatás GDP - 0,4% A kiadási szint 2027-ig historikusan és nemzetközi összehasonlításban is visszafogott.

14 Beruházások Elmúlt években alacsony beruházási szint Korrekció: beruházás az amortizáció szintjére emelkedik Összetétele megváltozik (gép, berendezés arány visszaáll az átlagra) Összhatás – GDP 0,3 %-a Uniós források Keretek csökkenése Magán/állami arány változása EU - költségvetési ciklus hatása 14 Saját finanszírozású beruházások jelentősen emelkedhetnek

15 15 MNB-eredmény hatása – időszak elején egyenlegcsökkentő, majd javító tétel lehet

16 16 Elsődleges egyenleg – átmeneti romlás után trendszerű javulás, elsősorban a kiadási folyamatokból adódóan

17 17 Elsődleges egyenleg dinamikája döntően a kiadási oldali folyamatokhoz köthető Megjegyzés: Becsült nettó egyenleghatások GDP-arányában, %

18 Nettó kiadásváltozás – dinamikát az intézkedések és a demográfiai folyamatok határozzák meg 18 Tartós egyenlegjavulás okai: Nyugdíjkiadások (GDP 2,7%) – intézkedések, indexálási szabályok Egyéb pénzbeli ellátások és transzferek (GDP 0,4%) - demográfia, foglalkoztatás növekedés Tartós egyenlegromlást okozó főbb kiadási tételek: Saját finanszírozású beruházások emelkedése (GDP 1,4%) Pedagógus béremelés (GDP 0,6%) Egészségügyi kiadások (GDP 0,4%) - bérkorrekció, demográfiai hatás Átmeneti egyenlegrontó hatás: MNB veszteségtérítés ( között átlagosan a GDP 0,2%-a) Az egyenlegjavító tételek fokozatosan érvényesülnek, míg az egyenlegrontó hatások már rövid távon jelentkeznek

19 Bevételek: a kiadási elmozdulások adótartalmát kiszűrve a GDP 0,3 százalékával csökkennek 19 Egyedi bevételcsökkentő hatások Bányajáradék: kitermelési trend (GDP – 0,2%); Jövedéki adók: negatív keresleti hatás a dohánynál (GDP – 0,2%) Más bevételek - semlegesítő hatások E-útdíj: 2014-től teljes éves hatás Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek: egyszeri tételek kiesése től MNB eredmény befizetése: GDP 0,1% bevétel

20 20 Az elsődleges egyenlegpálya az időszak elején kedvezőtlen irányba változott az előző kivetítésünk óta

21 Mi változott 2012 májusához képest? 21  Nyugdíjkiadások szintje jelentősen emelkedett (GDP 0,6%) Reál-nyugdíjemelés (GDP 0,25%) A szigorítás hatása még nem tükröződik a megváltozott munkaképességűek ellátásaira fordított kiadásokban 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők – nyugdíjazási igény magasabb a vártnál (GDP 0,25%)  Kedvezőtlenebb növekedési pálya Lassabb rövid távú növekedés, kibocsátási rés szűkülése Ciklusból adódó javulás a GDP 0,2%-ával alacsonyabb  MNB eredményprognózis

22 Eredmények - adósságpálya 22

23 23 Jelenlegi, historikus minimumáról átmenetileg növekedhet az adósság implicit kamata Finanszírozási feltevések: IMF/EU hitelek kifutása, piaci finanszírozás Forintfinanszírozás arányának növekedése Az átmenetileg emelkedő finanszírozási költség okai: Jelenlegi szintben korlátozottan érződik a válság hatása, mert nagy az EU/IMF hitelek súlya Forintfinanszírozás arányának növekedése Emelkedő kockázatmentes hozam Csökkenő, de tartósan magasabb prémium szint

24 24 Az adósságdinamika fő meghatározói

25 25 Az adósságráta lassan mérséklődik

26 26 Adósságszabályok és az adósságpálya

27 27 Az adósságpálya közel áll az EU-Bizottság 2012–es elemzésében szereplő adósságalakuláshoz

28 es kivetítésünknél magasabb adósság oka: elsődleges egyenleg és növekedési kép változása

29 29 Érzékenységvizsgálat, determinisztikus keretben

30 30 Legyezőábra :45 százalék valószínűséggel elérhető a maastrichti adósságkritérium

31 31 Mennyi hiányzik a 60 százalékhoz? A maastrichti adósságkritérium eléréshez szükséges fiskális egyenlegjavulás mértéke (GDP százalékában)

32 Köszönjük a figyelmet! 32

33 EU-transzfer és beruházás 33


Letölteni ppt "Elemzés az államháztartásról Kivetítés a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulásáról (2013 – 2027) Antal Judit MNB-klub 2013. február 22."

Hasonló előadás


Google Hirdetések