Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mikor legyen Magyarországon euro? A magyar gazdaság felzárkózási kilátásai Simor András 2010. május 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mikor legyen Magyarországon euro? A magyar gazdaság felzárkózási kilátásai Simor András 2010. május 19."— Előadás másolata:

1 Mikor legyen Magyarországon euro? A magyar gazdaság felzárkózási kilátásai Simor András május 19.

2 Miről lesz szó? 1.Miért kell, hogy megváltozzon a magyar gazdaság növekedési modellje? 2.Mi okozza a külső egyensúly hosszú évtizedek óta visszatérő felborulását? 3.Melyek a sikeres eurobevezetés feltételei? 2

3 1. Miért kell, hogy megváltozzon a magyar gazdasági növekedés modellje? 3

4 Fontosabb felvevőpiacaink lassan lábalhatnak ki a pénzügyi válságból 4 A GDP szintjének alakulása múltbeli válságtapasztalatok alapján

5 Miért lassú a kilábalás egy pénzügyi válság után? Tartósan visszafogott kockázatvállalás: –A tőkefelhalmozás üteme lassul Mérlegalkalmazkodás és tőkemegfelelési-problémák a bankszektorban –A TFP növekedési üteme lassul: a jó vállalatok sem mindig kapnak hitelt Gazdasági szerkezetváltozás –A meglévő tőkeállomány leértékelődik, a tartós munkanélküliség emelkedik 5

6 A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése különösen azon országok növekedési kilátásait rontja, amelyek magas adósságállományokat halmoztak fel… 6 Gazdasági növekedés előrejelzése és adósságszintek, EU-27 Megjegyzés: a külső adósságnál Írország kiugró értékét kiszűrtük. Forrás: Joint External Debt Hub, Eurostat, IMF WEO Database – október.

7 A magyar gazdaság a válságot megelőző időszakban magas külső és államadósságot halmozott fel 7 A GDP-arányos külső adósság és tartozás 2008-banA GDP-arányos bruttó államadósság 2008-ban

8 … a növekedés hosszú évtizedek óta erőteljes külső forrásbevonásra épült 8 Külső egyensúly és gazdasági növekedés Magyarországon

9 9 A sikeres felzárkózás feltétele: a növekedés és az egyensúly együttes érvényesülése A kockázatvállalási hajlandóság középtávú csökkenése drágábbá és nehezebbé teszi az adósságállomány finanszírozását Felvevőpiacaink lassú bővülése megnehezíti a már meglevő államadósság kinövését

10 2. A növekedési modellváltás kulcsszereplője a fiskális politika 10

11 A külső egyensúlyhiány mögött tendenciózusan a magas költségvetési hiány állt 11

12 Bár a háztartások nettó pénzügyi vagyona nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető alacsonynak… 12

13 …az államadósság méretéhez képest nem elegendő, ami szintén a fiskális politika és a külső sérülékenység kapcsolatára hívja fel a figyelmet 13

14 A fizetésimérleg-korlát szigorodása csak akkor nem lassítja a reálkonvergenciát, ha a fiskális politika 2010-es strukturális pozíciója legalább fennmarad, de kedvezőtlen világgazdasági forgatókönyvben ez is kevés lehet 14

15 A válság előttinél sikeresebb felzárkózáshoz azonban a költségvetés szerkezetét is orvosolni szükséges Szükség lehet –az adórendszer további reformjára Még mindig lemaradásban vagyunk a munkát terhelő adóék vonatkozásában a visegrádi országokhoz képest –a humántőke szintjének javítására Az alapfokú képzettségűek foglalkoztatásában vagyunk a leginkább elmaradva az EU-hoz képest –a duális gazdaságszerkezet kezelésére Nincs technológiai transzfer a kis és nagy vállalatok között 15

16 3. Melyek a sikeres eurobevezetés feltételei? 16

17 A csatlakozás még kívánatosabb… A mély reálgazdasági és pénzügyi integráció miatt az övezeti tagság számunkra jelentős gazdasági előnyöket rejt A válság megmutatta, hogy az önálló árfolyam nem csak stabilizációs tényező, hanem pénzügyi sokkok forrása is lehet –A rövid és középtávú nominális árfolyam-ingadozások jelentős mértékben a kockázatvállalási hajlandóság alakulásától függenek –A nagyfokú pénzügyi és reálgazdasági integráció ellentmondásban lehet az önálló monetáris politikával egy kis nyitott gazdaság esetében –A devizahitelek vonatkozásában az MNB nem tudja ellátni a végső hitelezői funkciót 17

18 …az eurobevezetés azonban önmagában nem csodaszer… A középtávú előnyök (stabil árfolyam, alacsonyabb kamatszintek) csak fegyelmezett gazdaságpolitika mellett használhatóak ki maradéktalanul Nem fegyelmezett gazdaságpolitika könnyen vezet túlfűtöttséghez, ami az övezeten belül egy idő után versenyképességi problémákat, azaz elhúzódó recessziót okozhat 18

19 …és az odavezető út még keservesebb lehet, mint eddig Jelenleg Magyarország egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít A költségvetési és az inflációs kritérium teljesítése elérhető közelségbe került, az adósságpálya a költségvetés jelenlegi strukturális pozíciójának fennmaradása esetén csökkenő pályára állhat A fenntarthatósági számításokban azonban a válság közepén sok a bizonytalanság –Mekkora a potenciális növekedés? –Mekkora kamatszint mellett lehet tartósan finanszírozni a gazdaságot? –Hol van az egyensúlyi reálárfolyam? 19

20 A fenntartható gazdaságpolitika övezeten belül és kívül is elemi érdekünk… A fenntarthatóság bizonytalansága miatt a gazdaságpolitikának a pénzügyi válság utáni világban tartósan bizonyítania kell a stabilitás melletti elkötelezettségét, csak így lehet reálgazdasági felzárkózás Ez amellett, hogy közelebb visz a maastrichti kritériumok formális teljesítéséhez, lehetőséget ad arra, hogy az euroövezet tagjaként Magyarország fiskális mozgástérrel rendelkezzen önálló monetáris politika hiányában 20

21 Következtetések 1.A sikeres európai felzárkózásunkhoz a hosszú évtizedek óta érvényes növekedési modell megváltoztatására van szükség 2.A növekedési modell megváltoztatásának kulcsszereplője a fiskális politika 3.A makrogazdasági stabilitás melletti elkötelezettség övezeten kívül is belül is érdekünk 4.Az eurót csak megfelelő érettséggel szabad bevezetni, de gazdaságpolitikai prioritásként érdemes kezelni 21


Letölteni ppt "Mikor legyen Magyarországon euro? A magyar gazdaság felzárkózási kilátásai Simor András 2010. május 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések