Biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kérdések

Az előadások a következő témára: "Biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kérdések"— Előadás másolata:

1 Biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kérdések
Szolvencia II: QIS2 Biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kérdések Diószeghy Zoltán 2006. április 25.

2 Megbízhatósági szinten alapuló értékelés
Alapelvek Ahol a kockázatoknak megfelelő fedezet áll rendelkezésre, ott a piacival konzisztens értékelés (pl. pénzügyi kockázatok) Az egyéb kockázatokra legjobb becslés (best estimate, BE) + kockázati pótlék (risk margin, RM) jellegű megközelítés Bruttó és nettó értékeket is ki kell számolni Legjobb becslés (egyedi szerződések alapján) Definíció: A jövőbeli pénzáramlások jelenértéke, ahol a pénzáramlásokat realisztikus, a várható tendenciákat is figyelembe vevő módon meghatározni. Diszkontálás: kockázatmentes hozamgörbével Időpont: december 31. vagy december 31.

3 Megbízhatósági szinten alapuló értékelés
Élet ág Figyelembe veendő kockázatok: halandósági ráta, morbiditási ráta, túlélés, visszavásárlási arány, opcióválasztási arány, költségfeltevések Többlethozam visszajuttatás figyelembe vétele: garantált, jogszabályok által előírt, diszkrecionális Unit-linked szerződések értékelése: A főszabálynak megfelelően kell végrehajtani Nem-élet ág Kétféle tartalékfajta Kockázati pótlék (homogén kockázati csoportok alapján) Definíció: 75%-os megbízhatósági szinten számított érték és a legjobb becslés különbsége Kiegészítés: Standard szórás felét külön meg kell adni (szegmensenként) Kártartalék (IBNS) Díjtartalék (CBNI) Bejelentett károk tartaléka (RBNS) Meg nem szolgált díjak tartaléka Le nem járt kockázatok tartaléka IBNR tartalék

4 Megbízhatósági szinten alapuló értékelés
Szegmentálás Aggregált értékek: Élet-, egészség-, nem-életbiztosítások technikai tartalékai Kiegészítő információk: Nem-élet ág: Diszkontálás nélküli tartalékérték megadása Élet ág: A teljes portfolió aggregált visszavásárlási értékének megadása Nem-élet ág: A számviteli irányelvnek megfelelően Élet ág: Ad-hoc csoportosítás Baleset és betegség Jármű felelősség Jármű casco Szállítmány Tűz és vagyon Általános felelősség Hitel és kezesség Jogvédelem Segítségnyújtás Egyéb nem-élet Viszontbiztosítás Nyereségrészesedéses szerződések A szerződő által viselt befektetési kockázatú szerződések Nyereségrészesedés nélküli egyéb szerződések (kivéve az egészségbiztosításokat)

5 Megbízhatósági szinten alapuló értékelés
99% TVaR SCR Eredmény 75% Várható érték 75% Kockázati pótlék Várható érték Kárkifizetés 0. év Legjobb becslés 1. év

6 Tőkeköltségen alapuló értékelés
Svájci Szolvencia Teszt (SST) Definíció: Az SST által előírt, tőkeköltségen (Cost fo Capital, CoC) alapuló kockázati pótlékot (CoCM) a biztosító kötelezettségeinek kifuttatásához szükséges (a jogszabályok által előírt) tőke tartásának tulajdonos számára felmerülő költségei alapján kell számítani. Legjobb becslés: Megegyezik a megbízhatósági szinten alapuló módszerrel Szegmentálás: Megegyezik a megbízhatósági szinten alapuló módszerrel Módszertan SCR kiszámítása minden egyes évre a következő év végétől (t=1) kezdve az állomány teljes kifutásának időpontjáig A tőkeszükségletek jelenértékének kiszámítása a kockázatmentes hozamgörbe felhasználásával A jelenértékek összegzése Beszorzás a tőkeköltséggel (SST: CoC=6%) Képletszerűen:

7 Tőkeköltségen alapuló értékelés
Feltételezések Csak a meglévő állomány kifuttatása, azaz új szerzések nem történnek Diverzifikációs hatások csak a meglévő állományon belül vannak Eszközoldal átrendezésével (optimális replikáló portfolió kialakításával) a piaci és a hitelkockázat minimalizálása Egyszerűsítési lehetőségek Teljes SCR számítás helyett az SCR kifutásának becslése Minden kockázati kategóriára meghatározni az azt vezérlő alapmennyiséget (pl. tartalék, biztosítási összeg, kockázatnak kitett összeg). Ez esetleg terméktípusonként is eltérhet. Az alapmennyiség kifutásának modellezése Az egyes évekre az SCR meghatározása az alapmennyiség arányában (változatlan arányt feltételezve) Aggregálás a standard SCR korrelációs tábláinak megfelelően A megkülönböztetett kockázati kategóriák és terméktípusok csökkentésével a számítási és modellezési teher további csökkentése

8 Tőkeköltségen alapuló értékelés
·CoC (6%) ·d1 ·d2 Kockázati pótlék ·d3 SCR Kárkifizetés Legjobb becslés 0. év 1. év 2. év 3. év

9 Tőkeköltségen alapuló értékelés
Számolási mintapélda Paraméterek: Hozamráta=4% (egyenes) CoC=6% Év 1 2 3 4 5 6 7 8 Tartalék (legjobb becslés) 100 70 50 35 25 20 15 10 SCR (Szolvencia II) 14 Diszkontfaktor 1,00 0,96 0,92 0,89 0,85 0,82 0,79 0,76 0,73 Diszkontált SCR 20,0 13,5 9,2 6,2 4,3 3,3 2,4 1,5 0,7 Jelenérték 36,5 Tőkeköltség alapú pótlék 2,19

10 Tőkeköltségen alapuló értékelés
Alternatív tőkeköltségen alapuló értékelés Alapelemek Piaci szereplők (CEA, CRO Fórum) által kidolgozott módszertan Nagy vonalakban megegyezik az SST modellel A QIS2 során kiegészítő információként opcionálisan ezzel a módszerrel is kiszámítható a tartalékok értéke Eltérések az SST módszertantól Az SCR (illetve az azt vezérlő alapmennyiség) kifutása tovább egyszerűsíthető: A pénzáramlások explicit előrejelzése helyett az átlagos futamidő függvényében meghatározott faktoralapú modell Az eszközoldal átrendezése azonnal megtörténik (likviditást figyelmen kívül hagyja) A tőkeköltség 6% helyett 4%

11 Megbízhatósági szinten alapuló értékelés
Összegzés Megbízhatósági szinten alapuló értékelés Tőkeköltségen alapuló értékelés RMperc SCRperc Legjobb becslés QIS2 SCRCoC CoCM

12 Köszönöm a figyelmet!