Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok."— Előadás másolata:

1 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok

2 Biztosítástechnikai tartalékok A.Nem-életbiztosítási tartalékok B.Életbiztosítási tartalékok C.Próbaszámolások

3 A. Nem-életbiztosítási tartalékok (A Bizottság 8. számú felkérése) 1.Háttér 2.Általános kérdések 3.Technikai kérdések

4 Háttér Jelenlegi szabályozás (harmadik nem-élet irányelv) Ausztrál modell Tartalékok meghatározása: Középérték + kockázati pótlék Megbízhatóság: 75%, de minimum a szórás fele Szolvencia II Minta az ausztrál modell. Cél egy európai standard a harmonizált, prudens tartalékok képzésére.

5 Általános kérdések Elfogadható statisztikai módszerek előírása: harmonizáció Megfelelő rugalmasság fenntartása: a felelősség a biztosítóé Meg kell találni köztük a megfelelő egyensúlyt. A tartalékok ellenőrzése során fontos: Adatok megfelelő minősége A statisztikai módszer helytállósága Egyéb aktuáriusi technikákkal történő ellenőrzés A megbízhatósági szint ellenőrzése

6 Technikai kérdések A standardot külön kell-e alkalmazni a kár- és a díjtartalékra? Melyik szegmenst, illetve állományt kell figyelembe venni? Egyedi károk, üzletágak, egész társaság, csoport szint Bruttó vagy nettó tartalékokra vonatkozik a standard? Diszkontálás kérdése Diszkontálás elvetése, determinisztikus megközelítés (átlagos futamidő vagy hozamgörbe), sztochasztikus diszkontálás Kártartalékok: Tételes függőkár tartalék és IBNR tartalék Díjtartalékok: Meg nem szolgált díjak tartaléka és le nem járt kockázatok tartaléka A díjtartalékoknak nagyobb a bizonytalansága (jövőbeli kitettség)

7 B. Életbiztosítási tartalékok (A Bizottság 7. számú felkérése) 1.A pillanatnyi becslés és a legjobb becslés meghatározása 2.Az értékelés bizonytalansága 3.Kis és közepes társaságok 4.A tartalékolás céljainak elemzése 5.Lehetséges megbízhatósági szintek 6.A kockázatmentes hozamráta meghatározása 7.Befektetésekkel összefüggő kérdések 8.Nyereségrészesedés 9.Nemzeti különbségek figyelembe vétele 10.Garantált technikai kamat eltérése a diszkontrátától 11.Retrospektív módszerek 12.Egyedi szerződéseken vagy portfolión alapuló értékelés 13.Visszavásárlási érték mint alsó korlát 14.Költségek 15.Az új szabályok hatása a nyereségrészesedésre

8 A pillanatnyi becslés és a legjobb becslés meghatározása Pillanatnyi becslés (Current Estimate, CE): Legjobb becslés (Best Estimate, BE): Legjobb becslés=Pillanatnyi becslés + Kockázati pótlék Ezek a meghatározások mind az IAA, mind az IASB által alkalmazott terminológiával kompatibilisnek tűnnek.

9 Az értékelés bizonytalansága Bizonytalanság forrásai: Modell bizonytalansága A modell helytelen megválasztásából adódó kockázatok Paraméterek bizonytalansága A paraméterbecslés során felmerülő kockázatok (rövid idősorok, rossz minőségű adatok, trendek megváltozása) Strukturális bizonytalanság Előre nem látható fejleményekből adódó kockázatok (jogszabályok változása, gyógyászati áttörések, új betegségek) Meg kell határozni: Megbízhatósági szintet Homogén kockázati csoportokat

10 Kis és közepes társaságok Egyszerűbb módszerek alkalmazásának engedélyezése. Lehetséges eltérések a standard értékeléstől: Diszkontráta: Átlagos tartamon (duration) alapuló megközelítés Pénzáramlások egyszerűsített meghatározása Feltételek: Egységes értékelés (minden kockázati csoportra) Extra kockázati pótlék a standard értékeléstől való eltérés miatt

11 A tartalékolás céljainak elemzése A Bizottság és a különböző tagállamok által a tartalékokkal szemben támasztott elvárások: Realisztikus Transzparens Harmonizált Objektív Jól használható Ellenőrizhető IASB kompatibilis

12 Lehetséges megbízhatósági szintek Ezt a kérdést a mennyiségi hatástanulmányok alapján lehet megválaszolni, ugyanakkor a válasz legalább annyira tekinthető politikai, mint szakmai döntésnek. Eddig felmerült lehetőségek: 75%-os megbízhatósági szint 90%-os megbízhatósági szint A standard szórás fele

13 A kockázatmentes hozamráta meghatározása Az eddig felmerült lehetőségek: Hozamgörbe alkalmazása Átlagos tartamon (duration) alapuló megközelítés Nehézséget okozhat, ha nincsenek elegendően hosszú távra szóló pénzügyi eszközök (államkötvények)

14 Befektetésekkel összefüggő kérdések A tartalékok értékelését sem a fedezetként szolgáló eszközök hozama, sem a biztosító hitelminősítése nem befolyásolja közvetlenül. Az eszközök hozamát csak a unit-linked típusú szerződések esetén kell figyelembe venni a tartalékok értékelése során.

15 Nyereségrészesedés A nyereségrészesedésnek sokféle eltérő technikája létezik az Uniós tagországokban. Alapvetően két fő csoportba sorolhatók: Feltétel nélküli A nyereségrészesedés szolgáltatása csak valamilyen objektív pénzügyi eseménytől (elért hozam, éves eredmény, stb.) függ. Feltételes A nyereségrészesedés szolgáltatása az igazgatótanács döntésén múlik. A nyereségrészesedés figyelembe vételének technikája a tartalékok értékelése során még nem kidolgozott az új rendszerben.

16 Nemzeti különbségek figyelembe vétele A tartalékok értékelésének nemzetközileg konzisztensnek kell lennie, ugyanakkor bizonyos nemzeti különbségek figyelembe vehetők. Lényeges, hogy a különféle paraméterek becslését megalapozó adatok megfelelően tükrözzék az adott helyi piac sajátosságait.

17 Garantált technikai kamat eltérése a diszkontrátától A tartalékok értékelése során figyelembe kell venni a garantált technikai kamat hatását a jövőbeli pénzáramlásokra, ugyanakkor magának a diszkontálásnak az előírt kockázatmentes hozamgörbe felhasználásával kell megtörténnie.

18 Retrospektív módszerek A biztosítástechnikai tartalékokat kizárólag prospektív módon lehet majd értékelni a várható pénzáramlások kockázatmentes rátával történő diszkontálásával.

19 Egyedi szerződéseken vagy portfolión alapuló értékelés Az eddig felmerült lehetőségek: Egyedi szerződéseken alapuló értékelés Teljes állományon (vagy annak egy részportfolióján) alapuló értékelés A két megközelítés kombinációja Jelenleg a harmadik lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek, ahol a pillanatnyi becslés a szerződéseken, a kockázati pótlék pedig a portfolión (homogén kockázati csoporton) alapulna.

20 Visszavásárlási érték mint alsó korlát A tartalékok szerződésenkénti értékének mindenkor el kell érnie legalább a garantált visszavásárlási értéket. A pillanatnyi értéken túlmenően a jövőben várható visszavásárlási értékeket is figyelembe kell venni a tartalékok értékelésénél. Az utóbbihoz a visszavásárlási arányok megfelelő becslése is szükséges.

21 Költségek A jövőben felmerülő költségeket figyelembe kell venni a várható pénzáramlások becslésénél. Ennek során különbséget kell tenni a társaság költségekre vonatkozó elvárásai (stratégiája) és a megvalósítás hatékonysága között. Külön problémaként jelentkezik a költséginfláció kérdése is.

22 Az új szabályok hatása a nyereségrészesedésre Az új számviteli szabályok, illetve a tartalékok értékelésének megváltoztatása a nyereség nagyságát és felmerülésének időpontját egyaránt befolyásolhatja. A hatás nagysága még kérdéses, azt csak a standardok elkészülte után, a mennyiségi hatástanulmányok segítségével lehet majd megállapítani. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ezen a területen szükség lesz átmeneti szabályokra a jelenlegi szerződésállomány vonatkozásában.

23 C. Próbaszámolások 1. A tartalékszámítás új módjának bemutatása egy konkrét termék esetén A termék: Élethosszig tartó, azonnal induló járadékszolgáltatás (60 éves férfi, évi 100 forint járadék először 61 éves korban kifizetve) Feltételezések Halandóság (legfrissebb adatok, trend figyelembe vétele) Hozamgörbe (Svensson-modell) Költségek (2%) Kockázati pótlék (csak halandósági kockázat: trendkockázat és sztochasztikus variancia, normális eloszlás, függetlenség, 75%-os megbízhatósági szint)

24 Eredmények Tapasztalatok Nagymértékű eltérések az egyes évek között (f ő ok: hozamgörbe hektikus változásai) Szerződés -kötés dátuma Pillanatny i becslés Szerződésenkénti kockázati pótlék Egyetlen szerződés 100 szerződésbő l álló portfolió 1000 szerződésből álló portfolió ,59275,3638,4932, ,64318,0040,8733, ,25315,1742,7935, ,73287,5138,0331,19

25 Változás a jelenlegi szabályozásnak megfelelő tartalékokhoz képest *: Pillanatnyi becslés szerinti tartalék + kockázati pótlék 100 szerződésből álló portfoliót feltételezve **: 2%-nyi költség és halandósági trend figyelembe vételével Megjegyzések Halandósági trend használata jelenleg nem kötelező Hozamgörbe csökkenésével nő a realisztikus tartalék Előfordulhat, hogy a realisztikus tartalék magasabb lesz a jelenlegi prudens tartaléknál (frissen csatlakozó országok sajátossága) Szerződés - kötés dátuma Realisztikus tartalék* J elenlegi szabályozás szerinti tartalék**, ha az alkalmazott garantált technikai kamatláb: 3,5%5,5% , ,281026, , ,551039, , ,301067, , ,651067,43

26 A tartalékszámítás változásának hatása a klasszikus vegyes életbiztosítási szerződésekre A portfolió a hazai biztosítók jellemző belépési kor, nem és tartam szerinti összetételének, míg a költségek a piacon szokásosnak megfelelőek. A további feltételezések (a költségek kivételével) a járadékterméknél leírtakkal azonosak. Eredmények Technikai kamat Jelenlegi tartalék Realisztikus tartalék ,0%104,27%75,24%81,28%83,70%75,91% 3,5%100,00%83,90%90,32%92,96%84,54% 5,5%94,87%93,89%100,76%103,65%94,49%

27 További kihívások Visszavásárlási érték figyelembe vétele (tartalék minimuma) Többlethozam visszajuttatás figyelembe vétele (eszközoldal modellezése) Viszontbiztosítás figyelembe vétele Infláció figyelembe vétele


Letölteni ppt "2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések