Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Szolvencia II: Az első és második mennyiségi hatástanulmány (QIS1-2) tapasztalatai Gaálné Kodila Diána 2007. március 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Szolvencia II: Az első és második mennyiségi hatástanulmány (QIS1-2) tapasztalatai Gaálné Kodila Diána 2007. március 26."— Előadás másolata:

1 1 Szolvencia II: Az első és második mennyiségi hatástanulmány (QIS1-2) tapasztalatai Gaálné Kodila Diána március 26.

2 2 Források  CEIOPS-FS-08/05 S: CEIOPS Preparatory Field Study for Life Insurance Firms - Summary Report  CEIOPS-FS-11/05: QIS1 specification – Technical provisions  CEIOPS-FS-01/06: QIS1 – Summary report  CEIOPS-PI-08/06: Quantitative Impact Study 2 Technical Specification  CEIOPS-SEC-71/06S: QIS2 – Summary Report  CEIOPS-CP-09/06: Consultation Paper 20. Draft Advice to the European Commission in the Framework of the Solvency II Project on Pillar I Issues – Further Advice

3 3 Előkészítő helyszíni tanulmány (Preparatory Field Study, PFS) április – szeptember  cél: felkészülés a hatástanulmányokra; nem számszerű eredmények, hanem a változás irányának megismerése  csak életbiztosítókra  eszközök és kötelezettségek piaci alapú értékelése  stressz tesztek Első mennyiségi hatástanulmány (Quantitative Impact Study 1, QIS1) október – március  biztosítástechnikai tartalékok piaci alapú értékelésére fókuszált  Legjobb Becslés+Kockázati Ráhagyás (BE+RM)  RM: különböző (75, 90 és 60%-os) megbízhatósági szintek Korábbi hatástanulmányok

4 4 A QIS1 eredményei – élet ág

5 5 A QIS1 eredményei – nem-élet ág

6 6

7 7

8 május – december Célja: az alábbiak tesztelése:  biztosítástechnikai tartalékok piaci alapú értékelése, ahol a kockázati ráhagyás (RM) számítása: 75%-os megbízhatósági szinten tőkeköltség (Cost of Capital, CoC) alapú megközelítéssel  szavatoló tőkeszükséglet  minimális tőkeszükséglet Megjegyzés: QIS2 során csak előzetes kalibráció a paraméterekre; kalibráció tesztelése a QIS3 során. Második mennyiségi hatástanulmány (QIS2)

9 9 Összesen 23 ország 514 biztosítója => 65%-os növekedés a QIS1-hez képest. Az 514 biztosító közül: 161 életbiztosítási tevékenység 22 egészségbiztosítási tevékenység 237 nem-életbiztosítási tevékenység 81 élet- és nem-életbiztosítási tevékenység 13 viszontbiztosítási tevékenység Magyarországról 5 résztvevő: 1  élet ági adatok 1  nem-élet ági adatok 3  mind élet ági, mind nem-élet ági adatok Részvételi minta a QIS2-ben

10 10 A QIS2 eredményei - tartalékok Súlyozott átlag - 75%-os percentilis / Jelenlegi - Élet ág 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110% Súlyozott átlag - 75%-os percentilis / Jelenlegi - Nem-élet ág 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110%

11 11 Az elv azon megközelítésre épül, hogy egy biztosítónak a legjobb becslésen felül annyi tartalékkal kell még rendelkeznie, mint amennyi egy esetleges állomány-átruházás esetén szükséges szavatoló tőke költsége. Előnyei:  egyszerűbben számítható (főleg az életbiztosítás területén), mint a megbízhatósági szintekhez tarozó tartalékértékek  gazdasági értelmezés  elérhetőek olyan közelítő módszerek, amelyek nem igényelnek sztochasztikus modellezést Tőkeköltség (CoC) alapú megközelítés

12 12 A QIS2 eredményei - tartalékok Súlyozott átlag - CoC / Jelenlegi - Élet ág 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110% 120% 130% 140% Súlyozott átlag - CoC / Jelenlegi - Nem-élet ág 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110%

13 13 A QIS2 eredményei - tartalékok Súlyozott átlag - COC / 75%-os percentilis - Élet ág 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110% Súlyozott átlag - COC / 75%-os percentilis - Nem-élet ág 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110%

14 14 Diverzifikációs hatások:  csak néhány résztvevő vett figyelembe ilyen hatásokat  ált. korrelációs mátrixok használatával  hatása: egészen csekély mértékű csökkenés és 28%-os csökkenés között Nagy eltérések:  pénzügyi opciók és garanciák értékelésében  jövőbeni bónuszok értékelésében =>Javaslat: további útmutatók a pénzügyi opciók és garanciák, valamint a jövőbeni bónuszok értékelésére További tapasztalatok - tartalékok

15 15 Tartalékok kockázati ráhagyásának meghatározásához:  tőkeköltség alapú megközelítés  bizonyos előfeltételezések keretirányelvben való rögzítése  fő paraméterek és feltételezések szabályozása 3. szintű részletszabályokban  hosszú-kifutású nem-élet ági termékek esetében további elemzés Megjegyzés/figyelemfelhívás: a tőkeköltség alapú megközelítéssel számított tartalékok értéke függ a szavatoló tőkeszükséglet számításának módszertanától és paramétereitől. CEIOPS-javaslat a QIS2 tapasztalatai alapján

16 16 időhorizont: 1 év kockázati mérték, biztonsági szint: 99,5%-os VaR vagy 99%-os TailVaR értékelés: a piaci értékkel konzisztens, az (egyszerűsített) gazdasági mérleg szerint SZTSZ alapelvek  QIS2

17 17 SZTSZ struktúra  QIS2

18 18 Korrelációkpiacihiteléletegészségnem-életműködési piaci1 hitelMH1 életML 1 egészségML 1 nem-életMLMLL1 működésiMML M1 ahol L alacsony, ML közepes-alacsony, M közepes, és MH közepes-magas korrelációt jelöl. Korrelációs mátrix a fő kockázatok között

19 19 Teljes pénzügyi helyzetre vonatkozó eredmények Élet ág:  a tőke-megfelelési helyzetben bekövetkező átlagos változások cégenként lényegesen eltértek egymástól  általánosságban: a biztosítástechnikai tartalékok lecsökkentek, míg az „alap” SZTSZ és a rendelkezésre álló tőke megnőtt  11 országban a tőke-megfelelési arány a legtöbb élet ági résztvevő esetén lecsökkent ugyan, de 100% felett maradt, míg 6 országban megnőtt  néhány résztvevő esetében a SZTSZ megközelítette a nullát, sőt egyes esetekben az alá is csökkent A QIS2 eredményei - SZTSZ

20 20 Teljes pénzügyi helyzetre vonatkozó eredmények Nem-élet ág:  általánosságban: a biztosítástechnikai tartalékok lecsökkentek, míg a rendelkezésre álló tőke és az „alap” SZTSZ megnőtt  16 országban a tőke-megfelelési arány a legtöbb nem-élet ági résztvevő esetén lecsökkent ugyan, de 100% felett maradt  az életbiztosítókhoz képest sokkal több nem-élet ági biztosító tőke-megfelelési aránya került 100% alá, sőt 2 országban a résztvevők kb. felénél került ez az arány 100% alá A QIS2 eredményei - SZTSZ

21 21 „Alap” SZTSZ-t módosító tényezők hatása „k-faktor” (RPS) kockázatelnyelő hatása:

22 22 „Alap” SZTSZ-t módosító tényezők hatása Nem-élet ági várható nyereség vagy veszteség (EP_NL) módosító (lehet növelő is!) hatása:

23 23 A QIS2 eredményei - kockázati komponensek Két domináns kockázati faktor: élet ágban: piaci kockázat nem-élet ágban: nem-életbiztosítási kockázat Kompozit biztosítók kockázati komponensei, relatív súlyozott átlagok 0%20%40%60%80%100% Piaci Hitel Életbizt. Működési NÉ-bizt.

24 24 A QIS2 eredményei - kockázati komponensek

25 25 A QIS2 eredményei - kockázati komponensek

26 26 A piaci kockázat kockázati komponensei

27 27 A diverzifikáció hatása az „alap” SZTSZ-re 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A diverzifikáció hatása az “alap” SZTSZ-re - Életbiztosítók 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A diverzifikáció hatása az “alap” SZTSZ-re - Nem-életbiztosítók

28 28 A diverzifikáció hatása az „alap” SZTSZ-re 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A diverzifikáció hatása az “alap” SZTSZ-re - Kompozitok

29 29 Nem-életbiztosítási kockázati komponensek

30 30 Nem-életbiztosítási kockázati komponensek

31 31 MTSZ tőke-megfelelési arány majdnem minden életbiztosító és a legtöbb nem-életbiztosító esetén 100% felett volt. MTSZ és SZTSZ kapcsolata: sok esetben a két szint túl közel van egymáshoz  13 országban minden résztvevő vagy legalább a többségük esetében az MTSZ értéke kisebb volt az SZTSZ 75%-ánál.  4 ország esetében a résztvevők jelentős részénél az MTSZ szintje meghaladta az SZTSZ 75%-át. Ennek legfőbb okai: „k-faktor” és a nem-élet ági várható nyereségek vagy veszteségek kockázati elemek, mivel ezek az SZTSZ-t csökkentik, az MTSZ-t viszont nem. A QIS2 eredményei - MTSZ

32 32 MTSZ / SZTSZ súlyozott átlagok - Élet 0% 50% 100% 150% 200% 250% 300% 350% MTSZ / SZTSZ súlyozott átlagok – Nem-élet 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% 140% 160% 180% 200% MTSZ / SZTSZ súlyozott átlagok - Kompozitok 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120%

33 33 több és részletesebb útmutatók pontos definíciók a lehető legkevesebb opció növelni kellene a kisebb biztosítók részvételét megfelelő egyszerűsítések felajánlásával elsősorban a következő területeken:  technikai tartalékok értékelése  szükséges idősorok összeállítása  az SZTSZ specifikációjának bonyolultabb területei (pl. „k-faktor”, kamatláb kockázati komponens) érthetőbb/átláthatóbb Excel-táblák kevesebb kvalitatív kérdés Fejlesztendők a QIS3-ra

34 február 2-16.: Előtesztelés – QIS3 Technikai specifikáció február 19. – március 2.: Előtesztelés – QIS3 Excel- táblák és instrukciók április 2. – június 30.: QIS3 számítások elvégzése – résztvevő biztosítók október: QIS3 eredményei (QIS3 Summary report) november – január: konzultációs időszak - a QIS3 tapasztalatai alapján módosított SZTSZ standard formula 2008 tavasz: végleges CEIOPS-javaslat az SZTSZ standard formulára A QIS3 tervezett ütemezése

35 35 Értékelés (benne: eszközök és tartalékok) SZTSZ standard formula SZTSZ belső modellek MTSZ Rendelkezésre álló tőke Csoportszintű kérdések A QIS3 specifikáció tartalma

36 36 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Szolvencia II: Az első és második mennyiségi hatástanulmány (QIS1-2) tapasztalatai Gaálné Kodila Diána 2007. március 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések