Horváth Ferenc Az államháztartás alrendszerei, bevételek és kiadások

Az előadások a következő témára: "Horváth Ferenc Az államháztartás alrendszerei, bevételek és kiadások"— Előadás másolata:

1 Horváth Ferenc Az államháztartás alrendszerei, bevételek és kiadások
Államháztartás Az államháztartás alrendszerei, bevételek és kiadások Pénzügytan II. Horváth Ferenc Pénzügytan II.

2 Horváth Ferenc Feladatai Az államháztartás az állam által vállalt feladatok finanszírozásának kerete Feladatok: Jóléti közgazdaságtan - az államnak ott kell szerepet vállalnia, ahol a piac kudarcot vall + jövedelmek elosztását méltányosabbá tegye Valóban képes-e a piaci kudarcok orvoslására? Nem kerül-e többe, mint az elkerülni remélt veszteség? Mit érdemes szabályozással, mit saját finanszírozással kezelni? (Hills [2004]) Az államháztartás az állam által vállalt feladatok finanszírozásának kerete, kívánatos szerkezetét ezért éppen abból lehet levezetni, hogy az államnak milyen feladatokat kell ellátnia, és melyikre mennyit érdemes költenie. A jóléti közgazdaságtan klasszikus válasza a kérdésre az, hogy az államnak ott kell szerepet vállalnia, ahol a piac kudarcot vall. Ezt kiegészítheti még az a feladat, hogy a jövedelmek elosztását méltányosabbá tegye. A piaci kudarcokból levezethető pontos feladatlista azonban még nem született meg, vagyis nincs olyan elméleti keret, amely az ideális államháztartás definícióját megadná. Ráadásul az is kérdéses, hogy az állam valóban képes-e a piaci kudarcok orvoslására, illetve ez irányú tevékenysége nem kerül-e többe, mint maga az elkerülni remélt veszteség.7 Végül, kérdéses az is, hogy az állami feladatokat milyen eszközökkel oldhatja meg legjobban az állam: például mit érdemes szabályozással, mit saját finanszírozással kezelni (Hills [2004]). :51 Pénzügytan II. 2/25 Pénzügytan II.

3 Az államháztartás szerkezete
Horváth Ferenc Az államháztartás szerkezete Szerkezetére Magyarországon nincs törvényi szintű előírás A törvény az átláthatóságot és a pénzügyi fegyelmet kívánja megteremteni működésének céljairól és feladatairól csak általánosságban rendelkezik Az államháztartás szerkezetére vonatkozóan Magyarországon nincs törvényi szintű előírás. Az államháztartási törvény elsősorban az átláthatóságot és a pénzügyi fegyelmet kívánja megteremteni; az államháztartás működésének céljairól és feladatairól csak általánosságban rendelkezik. :51 Pénzügytan II. 3/25 Pénzügytan II.

4 Alapegységei Az államháztartás alapegységei Költségvetési szervek
Horváth Ferenc Alapegységei Az államháztartás alapegységei Költségvetési szervek Alapok Előirányzatok A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, a törvény szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (azaz közfeladatokat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. Alap = pénzügyi eszköz valamilyen célra; vagyontömeg, mely megtakarításból gyűlik össze Appropriation = origination of human ownership of previously unowned natural resources such as land (természeti erőforrások tulajdonjog-megváltoztatásának kezdeményezése) - Az előirányzatok adják meg a tárgyévi gazdálkodás pénzügyi keretét. A költségvetési szerv meghatározott jogi keretek között változtathatja, módosíthatja kiadási és bevételi előirányzatait. :51 Pénzügytan II. 4/25 Pénzügytan II.

5 Az államháztartás bevételei
Horváth Ferenc Az államháztartás bevételei Jellegük alapján: végleges, vagy vissza nem térülő bevételek adók vámok illetékek járulékok befizetése hozzájárulások bírságok átmeneti, vagy visszatérülő bevételek. belső kölcsönök külföldi kölcsönök egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek Az állami kiadások fedezéséhez szükséges bevételek formái sokfélék. Jellegük alapján két kis csoportot alkotnak: az egyik a végleges, vagy vissza nem térülő bevételek és a másik az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek. A végleges, vagy vissza nem térülő bevételek: adók vámok illetékek járulékok befizetése hozzájárulások bírságok Az átmeneti, vagy visszatérülő bevételek: belső kölcsönök külföldi kölcsönök egyéb visszatérítéses pénzigénybevételek Az államháztartás kiadásai Az állami kiadások: szociális és egészségügyi ellátás kultúra, oktatás honvédelem és a rend-, és jogbiztonság Egyéb kiadások: a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások adósságszolgálat :51 Pénzügytan II. 5/25 Pénzügytan II.

6 Horváth Ferenc Bevételek – az adók A legfontosabb bevételek. Az egyes adótípusok gazdasági hatása és az újraelosztási és torzítási hatása is eltérő lehet. Csoportosítása Közvetlen adó: amikor az adóalany az adót nem háríthatja tovább, az adó csökkenti a jövedelmét. Ilyen az SZJA, vállalati jövedelem adó. Közvetett adó: amikor az adóalany jogszerűen vevőjére átháríthatja az adó megfizetését. Az adó az adóalany vagyoni helyzetét nem befolyásolja. Pl.: ÁFA. Nagyságrendjük szerint és az államháztartás gazdaságot érintő hatása szempontjából is a legfontosabb bevételek az adók és járulékok. Az egyes adótípusok gazdasági hatása és ebből következően az említett újraelosztási és torzítási hatása is eltérő lehet. :51 Pénzügytan II. 6/25 Pénzügytan II.

7 Az államháztartás kiadásai
Horváth Ferenc Az államháztartás kiadásai Az állami kiadások: szociális és egészségügyi ellátás kultúra, oktatás honvédelem és a rend-, és jogbiztonság Egyéb kiadások: a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások adósságszolgálat Az államháztartás kiadásai Az állami kiadások: szociális és egészségügyi ellátás kultúra, oktatás honvédelem és a rend-, és jogbiztonság Egyéb kiadások: a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások adósságszolgálat :51 Pénzügytan II. 7/25 Pénzügytan II.

8 Horváth Ferenc Alrendszerek Az államháztartási törvény január 1-je előtt négy államháztartási alrendszert sorolt fel: Központi költségvetés Társadalombiztosítási költségvetés Elkülönített pénzügyi alapok mérlege Helyi önkormányzatok gazdálkodása (mérlege) 2010. óta: Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer Az államháztartási törvény január 1-je előtt négy államháztartási alrendszert sorolt fel: Központi költségvetés társadalombiztosítási költségvetés elkülönített pénzügyi alapok mérlege Helyi önkormányzatok gazdálkodása (mérlege) 2010. január 1-je óta a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik, azaz az államháztartás két alrendszerből áll: központi alrendszer önkormányzati alrendszer :51 Pénzügytan II. 8/25 Pénzügytan II.

9 Alrendszerek (folytatás)
Horváth Ferenc Alrendszerek (folytatás) központi alrendszer a központi kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek a központi költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek, önkormányzati alrendszer helyi önkormányzati költségvetési szervek, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek [az a) és c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: helyi önkormányzati költségvetési szervek] központi alrendszer a) a központi kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek az általuk kezelt előirányzatok tekintetében, b) a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeti egységek az általuk kezelt előirányzatok tekintetében, c) a központi költségvetési szervek, d) a köztestületi költségvetési szervek, alkotják. önkormányzati alrendszert a) helyi önkormányzati költségvetési szervek, b) a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, c) a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek [az a) és c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: helyi önkormányzati költségvetési szervek] :51 Pénzügytan II. 9/25 Pénzügytan II.

10 Az államháztartás alrendszereinek aránya a bevételek százalékában
Pénzügytan II. – dr. Kovács Gábor :51 Pénzügytan II. 10/25

11 Az államháztartás alrendszereinek aránya a kiadások százalékában
:51 Pénzügytan II. 11/25

12 Újraelosztási ráta és az 1 főre jutó GDP 2009-ben
:51 Pénzügytan II. 12/25

13 Állami kiadások a visegrádi országokban funkciók szerint GDP arányosan 2009-ben
:51 Pénzügytan II. 13/25

14 Az államháztartás adóssága a rendszerváltáskor a GDP 73 százalékát tette ki, ami eleve igen magas szintet jelentett. :51 Pénzügytan II. 14/25

15 Az államháztartás bevételei és kiadásai
:51 Pénzügytan II. 15/25

16 Államháztartási modellek
Kontinentális / Continental: Germany, France, Austria, Benelux-Countries, Switzerland / Mediterrán / South: Italy, Spain / Skandináv / Nordic: Sweden, Finland, Denmark, Norway / Angolszász / Anglo-Saxon: Great Britain, Ireland / :51 Pénzügytan II. 16/25

17 Modellek jellemzői Kontinentális (konzervatív) Mediterrán (déli)
Horváth Ferenc Modellek jellemzői Kontinentális (konzervatív) nagyvonalú munkanélküli- és nyugdíjellátás, szigorú munkajogi szabályok, jelentős jövedelem-újraelosztás, kis szegénység, alacsony jövedelem-szóródás Mediterrán (déli) szigorúbb munkajogi szabályozás, alacsony munkanélküli járadék, jövedelem-újraelosztás kevésbé hatékony Kontinentális (konzervatív) A kontinentális modell (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg) – nagyvonalú munkanélküli- és nyugdíjellátás, az elbocsátásokra vonatkozóan szigorú munkajogi szabályok, jelentős jövedelem-újraelosztás, a társadalom viszonylag kis része él szegénységben, a jövedelmek szóródása alacsony. Mediterrán (déli) A mediterrán modellt (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) - a kontinentális modellnél is szigorúbb munkavállalókat védő munkajogi szabályozás, alacsony munkanélküli járadék (a szociális hálóban központi szerep jut a családnak) jellemzi. A jövedelem-újraelosztás kevésbé hatékony, mint a kontinentális modellben. :51 Pénzügytan II. 17/25 Pénzügytan II.

18 Modellek jellemzői Skandináv (északi) Angolszász (liberális)
Horváth Ferenc Modellek jellemzői Skandináv (északi) nagyvonalú munkanélküli és nyugdíjellátás, a kontinentálishoz képest lazább munkajogi szabályozás, jelentős és hatékony jövedelem-újraelosztás Angolszász (liberális) az angolszász modell (Egyesült Királyság és Írország) - viszonylag magas munkanélküli járadék, alacsony jövedelem-újraelosztás, munkaadóknak kedvező elbocsátási szabályok, liberális piacszemlélet jellemzi /Bakács, Borkó - Az állami szerepvállalás európai modelljei/ Skandináv (északi) Az északi modell (Dánia, Finnország, Svédország, és Hollandia) - nagyvonalú munkanélküli és nyugdíjellátás, de a kontinentális modellhez képest lazább munkajogi szabályozás, jelentős és hatékony jövedelem-újraelosztás. Angolszász (liberális) Az angolszász modell (Egyesült Királyság és Írország) - viszonylag magas munkanélküli járadék, alacsony jövedelem-újraelosztás, munkaadóknak kedvező elbocsátási szabályok, liberális piacszemlélet jellemzi. :51 Pénzügytan II. 18/25 Pénzügytan II.

19 GDP növekedése az egyes modelleknél
:51 Pénzügytan II. 19/25

20 Összes kormányzati kiadás - modellek
:51 Pénzügytan II. 20/25

21 Magán szektor kiadásai - modellek
:51 Pénzügytan II. 21/25

22 Jóléti kiadások az egyes modelleknél
:51 Pénzügytan II. 22/25

23 Jóléti kiadások összetétele
:51 Pénzügytan II. 23/25

24 Köszönöm a figyelmet! Horváth Ferenc E-mail: tucan.hf@gmail.com 24/25
:51 Pénzügytan II. 24/25

25 Referencia, források http://www2.pm.gov.hu/ http://www.gki.hu/
„A Pénzügyminisztérium államháztartási információs rendszerének (ÁHIR) adatbázisából származó adatok” Bakács András (MTA VKI) – Borkó Tamás (ICEG EC): Az állami szerepvállalás európai modelljei… :51 Pénzügytan II. 25/25