Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II. 5. előadás HIDRAULIKA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II. 5. előadás HIDRAULIKA."— Előadás másolata:

1 GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II. 5. előadás HIDRAULIKA

2 SZELEPEK A hidraulikus berendezésekben a szivattyú és a fogyasztó között az energiaátvitel csővezetékekben történik. Ahhoz, hogy a fogyasztó a megfelelő értékeket (erő, forgatónyomaték, fordulatszám, forgásirány) létre tudja hozni, és a berendezésekben ezek tartósan fennmaradjanak az üzemi feltételek mellett, a csővezetékekbe energiavezérlő elemeket, szelepeket kell beépíteni. A szelepek a hidraulikus rendszerben ellenállást hoznak létre, azaz áramlási veszteséget okoznak.

3 Szelepek csoportosítása Feladatuk alapján: Nyomásirányító szelepek Útszelepek Zárószelepek Áramirányító szelepek Építési mód alapján: Ülékes Tolattyús

4 Ülékes szelepek Golyó, kúp vagy tányér alakú zárótestet egy rúgó szorít az ülékre Valamilyen működtető erő hatására a zárótest elmozdul, a rugó összenyomódik és a szelep nyit vagy zár Előnye: az ilyen szelepek jól zárnak, a munkanyomás segíti a tömítettséget, szennyeződés érzéketlen Hátránya: nagyobb működtető erő, maximum 3 út nyitható ill. zárható

5 Tolattyús szelepek A ház furatában egy axiálisan mozgatható tolattyú helyezkedik el. A házba a vezérelni kívánt utak számának megfelelően gyűrűcsatornát esztergálnak, melyek koncentrikusan, vagy excentrikusan helyezkednek el egy furat körül, ezáltal a házban a vezérlődugattyú éleivel együtt működő úgynevezett vezérlőélek alakulnak ki. Előnye: A tolattyú eltolásakor csak folyadéksúrlódás lép fel, kisebb a működtető erő. Hátránya:A tolattyút illesztési játékkal kell beépíteni, aminek következménye az állandó résolajáram, szennyeződésérzékeny

6 Tolattyú túlfedések A tolattyús szelepek átváltási viselkedését a tolattyú túlfedése határozza meg. Megkülönböztetünk: Pozitív túlfedést, ahol a tolattyú vezérlő élének szélessége nagyobb, mint a vezérelt csatornáé Negatív túlfedést, ahol a tolattyú vezérlő élének szélessége kisebb, mint a vezérelt csatornáé Nulla túlfedést, ahol a tolattyú vezérlő élének szélessége megegyezik a vezérelt csatornáéval

7 Tolattyú túlfedések Pozítiv túlfedés: Átváltáskor rövid ideig az összes csatlakozás egymástól el van választva A nyomás nem omlik össze A keletkezett nyomáscsúcsok miatt átváltási ütések keletkeznek, kemény átváltás Negatív túlfedés: Átváltáskor rövid ideig az összes csatlakozás egymással össze van kötve A nyomás rövid ideig leesik (a teher süllyedhet) Lágy átváltás Nulla túlfedés: Él az élen Gyors átváltás rövid kapcsolási utak

8 Csatlakozások jelölései Kapcsolási rajzokon valamint az elemeken a csatlakozásokat egymástól meg kell különböztetnünk. A csatlakozások jelölésére a P,T,A,B,L betűket használjuk. P: nyomóág T: Tartályág A, B: Munkavezetékek L: Résolaj elvezetés A szelepeknek különböző működési helyzetei vannak. Azoknál a csatlakozásoknál amelyek adott helyzetben egymással összevannak kötve a betűjelek között kötőjellel jelöljük, a zárt állapot esetén a betűket vesszővel választjuk el egymástól. pl: P-A,T  azt jelenti P és A egymással össze van nyitva T le van zátva

9 NYOMÁSIRÁNYÍTÓ SZELEPEK A nyomásirányító szelepek feladata, hogy a hidraulikus berendezésekben vagy annak egy részében a nyomást egy előre meghatározott módon befolyásolják Funkciójuk szerint lehetnek: Nyomáshatároló szelep Nyomáscsökkentő szelep Nyomáskülönbség állandósító szelep

10 Nyomáshatároló a rendszer maximális nyomását korlátozza ülékes vagy tolattyús felépítésűek nyugalmi helyzetben zárt állapotú, egy nyomórugó egy tömítő elemet a bemeneti csatlakozóhoz nyom, vagy egy tolattyút tol a tartálycsatlakozó nyílásához

11 Nyomáshatároló A bemeneti nyomás (p) a szelep mozgó elemének felületére hat és létre hozza az F = p * A erőt. A rugóerőt állítani lehet. Ha nő az erő a rugóerő ellenében, amelyet a bemeneti nyomás hoz létre, akkor a szelep nyitni kezd. Ekkor az átáramló folyadékmennyiség egy része a tartályba folyik. Ha a bemenő nyomás tovább nő, akkor a szelep oly mértékig nyit, hogy a szivattyú teljes szállítási mennyisége a tartályba folyik.

12 Nyomáshatároló Nyomáshatároló szelepeket alkalmaznak elsősorban: Biztonsági szelepként Követő szelepként Ezenkívül alkalmazzák: Ellentartó szelepként Fékező szelepként Nyomáslekapcsoló szelepként Előfeszítő szelepként

13 Hidraulikus tápegység Szűrő Szivattyú Meghajtó motor Nyomáshatároló Nyomásmérő óra Szintjelző Tartály

14 Nyomáscsökkentő A bemenő nyomást redukálja egy előre megadott kimeneti nyomásra. Akkor alkalmazzák ha egy berendezésben különböző nyomások szükségesek Nyugalmi helyzetben a szelep nyitva van.

15 Nyomáscsökkentő 2 utas Az A –nál uralkodó kimeneti nyomás a vezérlőágon keresztül a tolattyú felületére hat, és ott F=p*A erő ébred amit a beállított rugóerő kiegyenlít. Amikor az A kimeneten a nyomás megnő az F erő nagyobb lesz mint a rugóerő a tolattyú elmozdul a szelep zárni kezd, addig míg az erőegyensúly be nem áll Ekkor az átáramlási keresztmetszet csökken, ez nyomáscsökkenést okoz. Az A kimeneten a nyomás további növekedése a szelep teljes elzárásához vezethet.  A kimeneti nyomás a beállított érték fölé emelkedik.

16 Nyomáscsökkentő 2 utas A kimeneti nyomás beállított érték fölé emelkedését megakadályozhatjuk egy a kimenethez beépítetett nyomáshatárolóval

17 Nyomáscsökkentő 3 utas Nyomásnövekedés megakadályozható a 3 utas nyomáscsökkentő szelep alkalmazásával

18 Nyomáskülönbség állandósító A hidraulikus rendszer két pontja (P és A) között tart fenn állandó nyomáskülönbséget függetlenül a térfogatáram változásától és a pontokon mért nyomások értékétől. Alkalmazása: főleg más irányító elemek szerkezeti részeként

19 ÚTSZELEPEK Olyan hidraulikus elemek, amelyek a hidraulikus berendezésben a folyadék útját megváltoztatják, nyitják vagy zárják. Így vezérelhető a munkavégző elem mozgásiránya és megállítása.

20 Útszelepek ábrázolása Minden egyes helyzet egy – egy négyzetben van ábrázolva. Az irányok, az átfolyási utak jelölése nyíllal történik. A zárt csatlakozások jelölése keresztirányú vonalkával. A résolaj csatlakozások ábrázolása szaggatott vonallal, és jelölésük is különbözik a vezérlő csatlakozásokétól. (L). Az útváltók megjelölése a munkaági csatlakozó nyílások száma (a vezérlő csatlakozásokat nem számítva) és a működési helyzetek száma szerint történik: Csatlakozások száma/működési helyzetek száma Pl.: 4/2 –es útszelep: A szelepnek 4 munkaági csatlakozása és 2 működési helyzete van

21 Útszelepek ábrázolása

22 Útszelepek típusai A csatlakozások és működési helyzetek száma alapján: 2/2–es útszelep 3/2–es útszelep 4/2–es útszelep 5/2–es útszelep 4/3–as útszelep

23 Útszelepek típusai

24

25 2/2-es útszelep A 2/2-es útszelepnek egy munkacsatlakozója (A) és egy nyomóági (P) csatlakozója van. A térfogatáramot az áramlási út zárásával, vagy nyitásával lehet vezérelni. Az ábrázolt szelepeknek a következő működési helyzetei vannak: alaphelyzet: P az A felé zárt működtetett helyzet: átfolyás P- től A felé Alkalmazási lehetőségek: Egyszeres működésű munkahenger vezérlése Motor vezérlése egy irányban Egyéb szelepek kiiktatása illetve visszakapcsolása

26 3/2-es útszelep A 3/2-es útszelepnek egy munkacsatlakozója (A), egy nyomóági csatlakozója (P) és egy tartálycsatlakozója (T) van. A szelep a térfogatáramot a következő módon vezérli: nyugalmi helyzet: P zárt és A a T felé nyitva; működtetett helyzet: T felé az átfolyás zárt, átfolyás P – től A felé. Alkamazása: egyszeres működésű munkahenger vezérlése megkerülő ág létrehozása

27 4/2-es útszelep A 4/2 – es útszelepeknek két munkacsatlakozója (A, B), egy nyomóági (P) és egy tartálycsatlakozója (T) van: Működése: nyugalmi helyzet: P-től B felé és A–tól T felé nyitott; működtetett helyzet: P-től A felé és B-től T felé nyitott. Alkalmazása: Kettősműködésű munkahenger vezérlése Bal és jobb forgásirányú motorok vezérlése Két hidraulikus kör vezérlése

28 Útszelepek közbenső helyzete A szelepek kiválasztásánál jelentősége van az úgynevezett közbenső helyzetnek. A közbenső helyzet nem tényleges működési helyzet, ezért ábrázolása szaggatott vonallal történik. A szelep a közbenső helyzet alapján lehet: pozitív átkapcsolási túlfedéses negatív átkapcsolási túlfedéses A közbenső helyzet ábrázolása csak részletes jelkép használata esetén szükséges. 4/2-es szelep pozitív átkapcsolási túlfedéssel 4/2-es szelep negatív átkapcsolási túlfedéssel

29 Egyéb útszelepek alkalmzása 5/2 szelep: két munkacsatlakozója (A, B), egy nyomóági (P) és két tartálycsatlakozója (T, R) van Alkalmazása: 4/2-es szelep helyett 4/3 szelep: Ugyanazok a csatlakozóágai mint a 4/2-es szelepnek csak itt van egy harmadik működési helyzet( lásd jelképi jelöléseknél) Alkalmazása: kettősműködésű munkahengerek és motorok vezérlésére

30 ZÁRÓSZELEPEK A zárószelepek a folyadék átfolyását az egyik irányban lezárják a másik irányban pedig szabad áramlást biztosítanak. A lezárásnak résolajmentesnek kell lennie, ezért ezek a szelepek kizárólag ülékes kivitelben készülnek. Megkülönböztetünk: Visszacsapó szelepeket (rugós vagy rugó nélküli) Vezérelt visszacsapó szelepeket Váltószelepek

31 Zárószelepek típusai

32 Rugó terhelésű visszacsapó szelep A zárókúpra a (p 1 ) nyomás hat, ez a kúpot felemeli az ülékről, az átfolyás szabad lesz, Ha a szelep nem rugóterhelésű akkor csak a p 2 ellennyomást kell győzni. Ha a szelep rugóterhelésű, a p 2 ellennyomás mellett a rugóerő is hat a zárókúpra, Az átfolyás akkor jön létre, ha a p 1 nyomás nagyobb, mint a p 2 + a rugóerőből származó nyomás.

33 ÁRAMLÁSIRÁNYÍTÓ SZELEPEK Az áramlásirányító szelepeket azért alkalmazzák, hogy egy henger sebességét, vagy egy motor fordulatszámát csökkenteni lehessen. Mivel mind a sebesség, mind a fordulatszám a térfogatáramtól függ, ezért ezt kell csökkenteni. Az áramirányító szelepben az átfolyási keresztmetszet csökkentése a szelep előtt nyomásnövekedést okoz. Ez a nyomás kinyitja a nyomáshatároló szelepet, és így létre jön a térfogatáram megosztása. A felesleges térfogatáram nyomáshatárolón keresztüli elvezetése nagy energiaveszteséggel jár. Az energiaveszteség csökkenthető, ha változtatható munkatérfogatú szivattyúkat alkalmazunk, ekkor a nyomásnövekedés a szivattyú állítóegységére hat.

34 Áramlásirányító szelepek típusai

35 Fojtó és blende FOJTÓ A fojtási hossz nagyobb mint a fojtási keresztmetszet Súrlódásból származó nyomásesés nagyobb Viszkozitás függő Alkalmazása: meghatározott értékű nyomásesés esetén BLENDE A fojtási hossz kisebb mint a fojtási keresztmetszet Súrlódásból származó nyomásesés kicsi Viszkozitás független Alkalmazása: hőmérséklet és viszkozitás függetlenség esetén pl.: átfolyásmérők Átfolyási ellenállást hoznak létre, amely az átfolyási keresztmetszettől, a keresztmetszet alakjától valamint a munkafolyadék viszkozitásától függ.

36 Fojtó-visszacsapó szelep a fojtószelep és a visszacsapó szelep kombinációja a fojtás csak az egyik irányban hatásos az ellentétes irányban a teljes keresztmetszet nyitott

37 Fojtó-visszacsapó szelep A folyadékáram az A – B átfolyási irányban fojtott. A fojtószelephez hasonlóan az áramlás megosztása jön létre. A munkavégző elemre jutó térfogatáram csökken, és ennek megfelelően csökken a sebesség is. Az ellenkező irányban B – A nincs fojtás, mivel a visszacsapó szelep záró eleme a szelepülékről felemelkedik, és így a teljes átfolyási keresztmetszetet szabaddá teszi. A fojtó-visszacsapó szelep fojtása állítható, így a sebesség szabályozható

38 Áramállandósító szelep Az áramállandósító szelepbe egy– beállítófojtó és egy nyomáskülönbség állandósító szelep van beépítve. A nyomáskülönbség állandósító a beállítófojtó be- és kimenete között a nyomásesést állandó értéken tartja, így az átfolyás mennyisége a terhelésváltozástól független. Az áramállandósító a határoló szeleppel együtt hozza létre a folyadékáram megosztását.

39 Áramállandósító szelep A szelep nyugalmi állásban nyitott. A fojtó előtt p 1 bemenő nyomás jön létre. A fojtónál a Δp nyomásesés keletkezik, azaz: p2 < p1. A nyomáskülönbség állandósítón az F 1 erőt a p 1 nyomás hozza létre, az F 2 erőt a p 2 nyomás és a rugóerő biztosítja. A rugó hozza létre a konstans nyomáskülönbséget. Ha a fogyasztó terhelésnövekedése a szelep kimenetére jut, akkor a nyomáskülönbség állandósító annyival csökkenti az ellenállást, amennyivel a terhelés nőtt.

40 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II. 5. előadás HIDRAULIKA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések