Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Klinikai Gyógyszerészet Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Klinikai Gyógyszerészet 2007/2008 2007.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Klinikai Gyógyszerészet Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Klinikai Gyógyszerészet 2007/2008 2007."— Előadás másolata:

1 Klinikai Gyógyszerészet Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Klinikai Gyógyszerészet 2007/ Október 1.

2

3

4

5 Tartalom I.Gyógyszerészet változásai II.Klinikai gyógyszerészet III.Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok IV.Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok V.Gyógyszerutilizáció

6 Tartalom I.Gyógyszerészet változásai II.Klinikai gyógyszerészet III.Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok IV.Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok V.Gyógyszerutilizáció

7 Gyógyszerügyre ható változások  egészségügyi változások vakcináció kora (-1940) antibiotikus kor ( ) eltechnicizálódás kora (1970-) - költségrobbanás - alapellátás, háziorvos szerep nő - gyógyítás fegyvere a gyógyszer  társadalmi változások fogyasztói társadalom kialakulása állami szerep és felelősség csökken egyéni szabadság nő más társadalmi igény a gyógyszertárakkal szemben

8 A gyógyszerészet változásai  Gyógyszerkészítő gyógyszerész magisztrális gyógyszerkészítés  Gyógyszerellenőrző gyógyszerész ipari gyógyszergyártás hatékonyabb, toxikusabb gyógyszerek gyártási volumen növekedése  Klinikai gyógyszerész növekvő gyógyszerkincs nehezebb eligazodás terápiás tanácsadó Betegorientált gyógyszerészet

9 Tartalom I.Gyógyszerészet változásai II.Klinikai gyógyszerészet III.Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok IV.Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok V.Gyógyszerutilizáció

10 Klinikai gyógyszerészet története  Rising professzor 1945 oktatási program  Young 1953 fogalom használata  Long Beach-i Seaside Memorial Hospital „medication errors”  60-as évek egyre több amerikai kórházban a gyakorlat része  európai kezdetek Hollandia  közforgalmú vonatkozások

11 Klinikai gyógyszerészet  A helyes gyógyszeralkalmazás tudománya, elősegítve ezzel a gyógyszerek hatékony, biztonságos és gazdaságos alkalmazását az egyes betegek esetében.  interdisciplináris tudomány  középpontjában a beteg és nem a gyógyszer áll  kórházi és közforgalmú alkalmazása

12 Klinikai gyógyszerész feladatai  független gyógyszer-információ  egyedi gyógyszerigény biztosítása  gyógyszeres terápia kockázat-haszon értékelése beteg társadalom szempontjából  gyógyító csapat-munkában való részvétel  egészségnevelés beteg egészségügyi személyzet  költség-hatékony gyógyszerelés  gyógyszeres terápia javítást célzó kutatások  minőségbiztosítási folyamat saját tevékenységek értékelése

13 Tartalom I.Gyógyszerészet változásai II.Klinikai gyógyszerészet III.Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok IV.Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok V.Gyógyszerutilizáció

14 Intézeti Gyógyszertár Orvos-igazgatóság szakmai irányítás NagykereskedőkGyógyszergyárakÁNTSzOGYIFekvőbetegosztályAmbulanciaRendszergazda Gazdasági Főigazgatóság Pénzügy-Számvitel Közbeszerzés Kontrolling

15 Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok  egyedi gyógyszerelés kontrollja daily dose unit dose  Gyógyszerterápiás Bizottság formulária szerkesztés, terápiás protokollok  gyógyszer-információ orvosoknak  gyógyszer-mellékhatás figyelés  gyógyszervizsgálatokban részvétel  terápiás gyógyszerszint monitorozás  gyógyszerkészítés magisztrális készítmények keverék infúziók, parenterális tápoldatok  osztályos gyógyszerészi feladatok

16

17 Kórházi gyógyszerelosztási rendszerek  a beteg és a gyógyszerész között nincs közvetlen kapcsolat gyógyszer tárolás, kiadás nem szakember által történik megsokszorozódó raktározási hely  unit dose = megfelelő betegnek, a megfelelő gyógyszer a megfelelő időben, adagban és formában  centralizált forma (400 ágyig)  decentralizált forma – satellite gyógyszertárak (150 ágyanként)  gyógyszerelési folyamat gyógyszerrendelés (betegre) – osztályos orvos gyógyszerrendelés kontrollja – gyógyszerész gyógyszer kiosztása – gyógyszertári asszisztens gyógyszer kiosztás ellenőrzése – gyógyszerész gyógyszerbeadás – osztályos nővér gyógyszerhasználat elemzése - gyógyszerész

18 Gyógyszerrendelő lap Beteg neve………………………….. Kórterem…………………….ágyszám……… Testsúlya…………………………….testmagasság…………………………………. Diagnózis……………………Gyógyszerérzékenység……………………………….. Szisztémás gyógyszerek Lokális gyógyszerek Gyógyszer neve Napi adagolásHKSZCSPSZV Gyógyszer neve testfelület kódHKSZCSPSZV

19 GYTB 41/2007 EüM. Rendelet – titkár: főgyógyszerész – hatásos, biztonságos, gazdaságos gyógyszerelés elősegítése Racionális gyógyszerfelhasználás –A beteg számára a klinikai szükségleteinek megfelelő gyógyszert, egyéni szükségleteinek megfelelő adagolásban (helyes dózis, frekvencia, időtartam) kell biztosítani. A gyógyszer megfelelő minőségben, állandóan elérhetően, a beteg és a társadalom számára legkedvezőbb költséggel álljon rendelkezésre. Problémák –Gyógyszerkiválasztás (mi van az alaplistán) –Gyógyszerfelírás (mit rendel az orvos) –Gyógyszerellátás (mi van a gyógyszertárban, mit adnak be a betegnek)

20 GYTB – felépítés Megszervezni egyszerű, de működtetni is kell… Multidiszciplináris csapat –Orvosok Szakterületek vezető szakemberei Elnök –Gyógyszerész Intézeti főgyógyszerész – titkár Klinikai gyógyszerész –Gazdasági szakember –Vezető ápoló Transzparencia –Érdekeltségek tisztázása –Jegyzőkönyvek, döntések közzététele

21 GYTB tevékenységi folyamata Standardok kezelési protokollok gyógyszeralaplista gyógyszerpromóciós szabályok gyógyszerellátási szabályzat Vizsgálat utilizációs vizsgálatok antibiotikum felhasználás gyógyszermh.,gyógyszerelési problémák felmérése beszerzési igények felmérés költség-hatékonyság vizsgálatok Diagnózis standardok érvényesülési akadályai: logisztikai eü. személyzet gyógyszergyártói befolyás információhiány Intervenció oktatás gyógyszer-információs központ alaplista, kezelési protokoll felülvizsgálat szabályzati módosítások

22 GYTB - feladatai Gyógyszeralaplista megalkotása, felülvizsgálata Gyógyszer manuális Terápiás protokollok implementálása Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

23 Gyógyszeralaplista megalkotása Kórházi beavatkozások gyakorisága betegségek, problémák szerint Terápiás lehetőségek Gyógyszeralaplista gyógyszermanuális Gyógyszerellátás folyamata Gyógyszerterápiás protokollok Oktatás, felülvizsgálat Minőségi gyógyszerhasználat

24 Gyógyszeralaplista megalkotása Sok vagy kevesebb hatóanyag legyen alaplistás? Milyen gyógyszerek szerepeljenek az alaplistán? –Gyakori betegségek gyógyszerei –Megfelelő evidenciákkal rendelkező gyógyszerek –Analógok közötti összehasonlító elemzés –Teljes kezelési költség figyelembe vétele –Egykomponensű készítményeket kell előnyben részesíteni –Nemzetközi szabadnéven kell szerepeltetni

25 Gyógyszeralaplista megalkotása A kórházban leggyakrabban kezelt betegségek priorizálása, az első választandó kezelés meghatározása –Nemzetközi, nemzeti, intézményi protokollok –WHO alaplista felhasználása –Előző alaplista, társintézmények alaplistái (nem javasolt!) Gyógyszeralaplista tervezet széleskörű véleményeztetése –VEN analízis –Vélemények visszacsatolása A gyógyszeralaplista szabályzati hátterének megalkotása –Kiknek kell a listát használni –Felülvizsgálat ideje, módja –Alaplista bővítés, törlés mechanizmusa –Gyógyszer-alaplistától való eltérés kezelése Oktatás, monitorozás

26 Hogyan lehet mindezt betartatni? Széles konszenzus biztosítása Transzparencia Jogos igények kezelése, módosítás Megfelelő helyettesítési rendszer kidolgozása (ATC5!) Alaplista könnyű, gyakorlatias elérhetősége Módosítások széleskörű ismertetése Nem alaplistás gyógyszerminta nem fogadható el Nem alaplistás gyógyszerekkel folytatott klinikai vizsgálatok szigorú szabályozása

27 Gyógyszergyártói információk a Semmelweis Egyetem Gyógyszer-alaplista bővítéséhez Címzett: Semmelweis Egyetem Gyógyszerterápiás Bizottsága Levélcím: Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 1092, Bp. Hőgyes E. u. 7-9 Gyógyszer gyártója: ………………… Gyártó cég hazai képviselete, iroda címe: …………………………… Gyógyszerkészítmény neve: …………………… Hatóanyag(ok) neve(i): ………………………………………………….. Kiszerelés(ek): ……………………………… Adagolás: ……………………………………………………………………. DDD: ………………………………………… Törzskönyvi szám: ………………………………………………………… Hivatalos termelői ár: …… Hivatalos kórházi ára: ……………. Hivatalos fogyasztói ára: ……………………… TB támogatás (Ft vagy %): …… Kiadhatóság: ………… Különleges jogcímen rendelhetőség: ………………………….. Hasonló indikációjú törzskönyvezett, hazánkban forgalomban lévő készítmény(ek): …………………………………. Beszerzésre kiemelten ajánlott nagykereskedő(k): ……………………………………………………………………………. Semmelweis egyetem számára ajánlott ár a rabattok árcsökkentő hatásának figyelembe vételével: ………..……… A Semmelweis Egyetem klinikáin már átadott ingyenes orvosi minta: ……………………………………………………. Milyen éves felhasználási mennyiségre számít a gyártó a Semmelweis Egyetem klinikáin: ………………………….. Mely orvosi szakterületeken számítanak elsősorban a gyógyszer alkalmazására: ……………………………………… A gyógyszer alkalmazásával összefüggő észrevételek esetén illetékes szakemberük: ………………………………… Mellékletként kérjük csatolni az alábbi információs anyagokat: 1.készítmény hivatalos hazai ismertető(i) 2.rendelkezésre álló hazai és külföldi ár/költség összehasonlítás(ok) 3.legfontosabbnak tartott- legnagyobb impakt faktorú lapokban megjelent- szakirodalom (max 3) A beadvány kitöltésével és benyújtásával egyidejűleg nyilatkozunk arról, hogy cégünk a Semmelweis Egyetem intézeteiben fokozott gondossággal jár el a gyógyszer-reklám rendelet (24/1997 NM és 20/1998 EüM rendeletek) és a gyógyszertörvény (1998. évi XXV. tv) és mindenkor érvényes módosításai betartása tekintetében. Dátum: ……………… Aláírás (olvasható névvel, címmel): ……………………………………………

28 Semmelweis Egyetem Gyógyszer-alaplistán nem szereplő gyógyszer egyedi igénylő lap Klinika :…………………………………………………. Osztály:………………………………………………….. Beteg neve:…………………………………… Kórlapszám……………………………………………… Kezelőorvos:…………………………………………….. Az alaplistán nem szereplő gyógyszer megnevezése: Hatóanyaga:………………………..Hatáserőssége:…………………………… Kért kiszerelés:……………………………………. Napi adagolás:……………………………………... Várható napi költség:…………………………...(Ft) Terápia várható időtartama:…………………...…… Kért mennyiség (dobozszámban):………………….. Az igényelt gyógyszer szükségességének indoklása, az alaplistán szereplő gyógyszerrel történő kezeléssel szemben előnyei:. …………………………………………………….……………………………… Dátum:…………………… ………………………………………………. (gyógyszert igénylő kezelőorvos aláírása, pecsét)

29 GYTB - feladatai Gyógyszeralaplista megalkotása, felülvizsgálata Gyógyszer manuális Terápiás protokollok megalkotása, felülvizsgálata Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

30 Antibiotikum politika

31

32 Bizonyítékon alapuló orvoslás  EBM (Evidence Based Medicine) tudomány legkorszerűbb eredményei beteg preferenciái egyéni tapasztalat ésszerű áron a legnagyobb egészség nyereség  folyamat kérdés feltevés tudományos bizonyíték keresése (irodalmazás) tudományos eredmények kritikus értékelése kapott eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba klinikai gyakorlat értékelése, szükséges változás megtétele  tudományos bizonyítékok, ajánlások hierarchiája A- randomizált kontrolcsoportos vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése B – kohorsz vizsgálatok, eset-kontrol vizsgálatok rendszerezett irodalmi áttekintése C- esettenulmányok (gyenge minőségű eset-kontrol, kohorsz vizsgálatok) D- szakértői vélemény

33 GYTB - feladatai Gyógyszeralaplista megalkotása, felülvizsgálata Gyógyszer manuális Terápiás protokollok megalkotása, felülvizsgálata Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

34 Biztonságos, minőségi, gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerminőség az ellátási láncban Gyógyszerelési hiba Gyógyszerbiztonság

35 Gyógyszerelési hiba Típusai –Nem kapta meg a rendelt gyógyszert a beteg –Nem a rendelt gyógyszert kapta a beteg –Nem a megfelelő beteg kapta meg a gyógyszert –Helytelen dózis, adagolás, gyógyszerforma, időtartam, beadási mód Okok –Túlterheltség –Kommunikáció hiány –Nem képzett személyzet –Környezeti tényezők –Sok, sokféle gyógyszer –Hasonlóan nézi ki, hasonló a neve Megoldások (amit a GYTB-nek kell elősegítenie) –Folyamatos jelentés (nem büntetés) –Szabványműveleti leírás –Egységesítés (gyógyszerbeadások ideje, módja, azonosítás stb.) –Írásbeliség (2 vagy 2,0; mcg vagy μg)

36 Gyógyszerbiztonság ADR: ártalmas gyógyszerre adott válasz, ami a beteg kezelése során a normál dózissal való kezelésnél jelentkezett –Váratlan: alkalmazási előíratban nem rögzített –Súlyos: Halál Hospitalizációt igényel, vagy a kezelést megnyújtja Maradandó károsodás Életveszélyes állapot –Valószínűség Biztos Valószínű Lehetséges

37 Gyógyszerbiztonság ADR jelentés az intézeten belül –ADR kategorizálása –ADR okának meghatározása Logisztikai folyamat vizsgálata Vizuális vizsgálat Előfordulási gyakoriság vizsgálat –GYTB feladat Hatóság, gyógyszergyár értesítése Nagy rizikójú betegekre, gyógyszerekre való figyelem tájékoztatás

38 Bejelentés feltételezhetően gyógyszer okozta mellékhatásról beteg neve: ……… Születési ideje / Életkora: …. Neme:………Testsúlya: … Az észlelt mellékhatás megjelenésének ideje, tüneteinek leírása: ………………………… Szükséges volt –e a gyógyszer megvonása? Igen Nem A gyógyszer újraadása után a tünetek megjelentek? Igen Nem A mellékhatások kezelése:…………………………………………………………………………. Kimenetele: gyógyult következményekkel gyógyult és pedig: …………… kezelés alatt áll……... ………………. nem ismert meghalt dátum: ………………………………………………………. Megjegyzések: (releváns anamnesztikus adat, gyógyszerallergia, stb.) ……………………………………………………………………………………………………… Neve: ………… Telefon: ……………………Munkahelye, címe: ……………………………….. Dátum: ……………Aláírás: ……………………………………………………………………….. Mellékhatásért gyanúsítható GYÓGYSZEREK neve és gyártási száma* Napi dózis, alkalmazási mód A kezelés kezdete / vége A gyógyszer adásának oka Betegség / tünet

39 Naranjo teszt igenNemNem tudott 1.Volt-e már hasonló jelzés a gyógyszerrel kapcsolatban? Az ADR a vélelmezhetően ezt okozó gyógyszerbeadás után jelent meg? 20 3.Az ADR fokozódott miután a gyógyszerbeadást felfüggesztették, vagy specifikus antagonistát kapott a beteg? A gyógyszer ismételt beadásakor az ADR újra jelentkezett? 20 5.Van-e egyéb ok (más gyógyszer…) ami a reakciót okozhatta? 20 6.A gyógyszerszint a vérben, vagy más testnedvben meghaladta-e a toxikus szintet? A reakció a dózis emelésével erősödött, csökkentésével gyengült? Volt-e már a betegnek ezzel, vagy hasonló gyógyszerrel ilyen problémája? Az ADR objektív bizonyítékkal alátámasztható?100 Összesített pontok Kategóriák: az adott gyógyszerre vonatoztatva az ADR biztos >9, valószínű 5-8, lehetséges 1-4, valószínűtlen 0

40 GYTB - feladatai Gyógyszeralaplista megalkotása, felülvizsgálata Gyógyszer manuális Terápiás protokollok megalkotása, felülvizsgálata Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

41 Gyógyszerfelhasználás elemzése Mélységi elemzések –DUR Aggregált elemzések –Milyen kérdésekre ad választ? Költségek –Melyek a legdrágább gyógyszerek? –Mire költünk a legtöbbet? –Melyek a legdrágább terápiás kategóriák? –A költségek hányad részét költöttük, egy-egy hatóanyagra, csoportra? Mennyiség –Melyek a leggyakrabban használt gyógyszerek? –Egyezik-e a gyógyszerfelhasználás a kórházi morbiditási adatokkal? Egyéb –Helyettesítések gyakorisága, típusai? –ADR előfordulás gyakorisága, típusai?

42 Aggregált elemzés - ABC A gyógyszerköltségek 70-80%-áért a gyógyszerek 10-20%-a felelős Alkalmazása –Gyógyszerfelhasználás racionalizálására Költség-hatékonyabb lehetőségek Helyettesítés Áralkuk –Morbiditási adatokkal való ütköztetés –Nem alaplistás gyógyszerek felhasználása Metódus: –A: 75-80%-a a költségeknek –B: 15-20%-a a költségeknek –C: 5-10%-a a költségeknek

43

44 Aggregált elemzés – VEN analízis Vitális – Esszenciális – Nem-esszenciális Alkalmazható –Alaplista megalkotás –Költség racionalizálás Lépései –ABC analízis –VEN kategorizálás –A GYTB minden tagja egységes elvek alapján kategorizál –Összeolvasás –Terápiás duplikációk kiejtése –N felhasználás csökkentése, alaplistáról való levétel –V, E –re való pénzügyi átcsoportosítás

45 Aggregált elemzés – VEN analízis VEN Betegség előfordulási gyakorisága Betegség %-os aránya a társadalomban> 5%1-5%<1% Átlagosan egy nap a kórházban kezelt betegek száma > 51-5<1 Betegség súlyossága Életet veszélyeztető állapotIgenEsetenkéntRitkán Funkciócsökkenéssel járIgenEsetenkéntRitkán Gyógyszer terápiás hatása Súlyos betegséget előz megIgenNem Súlyos betegséget kezelIgen Nem Kisebb megbetegedések kezelésére használtNemLehetségesIgen A javallatokban bizonyítottan hatékony gyógyszerMindigEsetenkéntTalán A javallatokban nem bizonyítottan hatékony gyógyszer SohaRitkánTalán

46 GYTB - feladatai Gyógyszeralaplista megalkotása, felülvizsgálata Gyógyszer manuália Terápiás protokollok megalkotása, felülvizsgálata Biztonságos, minőségi gyógyszerellátás kontrollja Gyógyszerfelhasználás elemzése Racionális gyógyszerhasználat elősegítése

47 Racionális gyógyszerfelhasználás elősegítése Oktatás –Nagycsoportos-kiscsoportos –Egyéni oktatás –Véleményformálók megnyerése Gyógyszerinformációs szolgálat Szervezési stratégiák –Auditálás, minőségbiztosítási folyamatok –Klinikai gyógyszerészi programok –Felírási megszorítások Előre kinyomtatott rendelési sablon –Szabályozás Folyamatos kiértékelés

48 Gyógyszer-információ  kérdés gyógyszer hatás, mellékhatás, adagolás, interakciók stb. gyógyszer rendelhetősége azt hallottam, azt olvastam valahol hogy…  információforrás szakkönyvek Internet OGYI gyógyszer-információs osztály gyártó cég  válasz strukturált célirányos információ forrást megjelölni szükség esetén írásban  dokumentáció ki kérte, mi volt a kérdés, ki adta, mikor, milyen forrásból

49 Gyógyszervizsgálatokban részvétel  Helsinki deklaráció (1964) diagnosztikus, terápiás, megelőzési, rehabilitációs célra  jogszabályok, OGYI irányelvek évi CLIV. törvény (egészségügyi tv.) évi XCV. törvény (gyógyszertörvény)  klinikai gyógyszervizsgálatok fázisai  gyógyszerészi feladatok minőségbiztosítás - tárolás, felhasználás, visszavétel dokumentálás gyógyszerkészítés - tápoldatok, infúziók stb. egyéb nem kórházi feladat - monitor

50

51 Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok  terápiás gyógyszerszint monitorozás  gyógyszerkészítés magisztrális készítmények keverék infúziók, parenterális tápoldatok  osztályos gyógyszerészi feladatok gyógyszer anamnézis felvétel - beteg előző terápiájának ismerete - ennek értékelése - esetleges változások javaslata - orvos felé történő interpretálása gyógyszerterápia megválasztásának támogatása gyógyszerterápia monitorozása - antikoaguláns terápia stb. - szűk terápiás tartományú gyógyszerek adagolása (aminoglikozidok, vancomycin stb.) - parenterális táplálás betegtanácsadás - első gyógyszeres tanácsadás

52 Tartalom I.Gyógyszerészet változásai II.Klinikai gyógyszerészet III.Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok IV.Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok V.Gyógyszerutilizáció

53 Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok  öngyógyszerezésbetegtanácsadás  gyógyszerészi gondozásegészségnevelés  adherencia fokozása  minőségbiztosítás – GPP gyógyszerész a lakosság jólétét, a betegek megfelelő szintű ellátását szolgálja ésszerű, gazdaságos receptírás elősegítése helyes gyógyszerhasználat elősegítése öngyógyszerezés gyógyszerészi gondozás elmeinek egyértelműsítése

54 Öngyógyszerezés  Azon lehetőségek összessége, amelyekkel az egészségi állapot megromlását orvosi beavatkozás nélkül kívánjuk helyreállítani.  gyógyszertörvény (2005. évi XCV. törvény)  GPP: „ a fogyasztókat (betegeket) képessé kell tenni arra, hogy gyógyszerelésükkel kapcsolatban felvilágosításon alapuló döntéseket hozzanak, ill. erre vonatkozó kérdéseiket feltegyék”  kapuőr funkció – nyomon követés  öngyógyítás tünetekre és nem diagnózisra alapoz maximális időtartama: 3-7 nap orvoshoz irányítás - tünetek fennmaradnak, visszatérnek, romlanak - súlyos fájdalmaknál kitüntetett figyelem egyes csoportokra - krónikus betegek, kisgyemekek, idősek - várandós, szoptatós anyák

55 Egészség Betegség Segítségkérés DiagnosztikaBetegségdefiníció Differenciálterápia Belátás-compliance Terápia lefutása normális esetben

56 Öngyógyszerezés Egészség Betegség Segítségkérés ? Diagnosztika Betegségdefiníció Öngyógyszerelés Belátás-compliance Terápia lefutása öngyógyításban Differenciálterápia

57 Betegtanácsadás  öt alapvető kérdés Kinek a részére szükséges a gyógyszer? Milyen tünetek kezelésére szükséges a gyógyszer? Mióta állnak fenn a tünetek, milyen jellegűek, mennyire erősek, tett-e már valamit enyhítésük érdekében? Szed-e még valamilyen egyéb gyógyszert, van-e valamilyen alapbetegsége? Tud-e valamilyen gyógyszer érzékenységéről?  tanácsadás pontjai gyógyszer helyes megnevezése adag nagysága, bevétel időpontja, pontos körülményei kezelés várható időtartama hatás várható ideje esetleges speciális utasítások, óvatossági, tiltó szabályok mellékhatások - önmegfigyeléssel felismerhető, gyakori (>10%) - alkalomszerű (1-10%), ritka (<1%) önmegfigyeléssel felismerhető nagy jelentőségű adagolási hiba esetén követendő cselekvések egyéb : személyiségének, betegségének megfelelő kérdések

58 Kérdezési protokoll a betegek számára 1.Mi a gyógyszer neve és melyek a gyógyszer hatóanyagai? Ha ez egy hatóanyag-családhoz tartozik, kapható-e hasonló hatású, de olcsóbb gyógyszer? 2.Ha terhes vagyok vagy terhességet tervezek, illetve szoptatok, használhatom-e ezt a gyógyszert? 3.Hogyan hat a gyógyszer? Várhatóan meggyógyít, vagy csak megszabadít a tünetektől? 4.Mikor, hogyan, milyen körülmények között vegyem be? 5.Hogyan érzékelem ha hat a gyógyszer, és hogyan ha nem? 6.Mennyi ideig kell szednem? Abbahagyhatom-e korábban, ha jobban vagyok? 7.Melyek a leggyakoribb mellékhatások? Vannak-e ritka, de súlyos mellékhatások? Mit kell tennem, ha mellékhatásokat észlelek? 8.Mit kell tennem, ha egyszer vagy többször elfelejtem bevenni? 9.Szedhetek-e más gyógyszert ezzel egyidejűleg? Ihatok-e szeszes italt? Vannak-e olyan ételek, amelyeket kerülnöm kell? Vezethetek-e autót? Napozhatok-e a gyógyszerszedés alatt? 10.Válhatok-e gyógyszerfüggővé? 11.Mi történik, ha a gyógyszert nem használom? 12.Milyen más gyógyszeres, vagy nem gyógyszeres kezelések lehetségesek?

59 Gyógyszerészi gondozás  USA Hepler, Strand (1990)  A gyógyszerészi gondozás célja a hatásos, biztonságos és költség- hatékony gyógyszeres terápia elősegítése, együttműködésben az orvossal, továbbá a beteg egészségtudatos életmódra nevelése, gyógyszerhasználatának irányítása, compliance-ének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között.  gyógyszeres terápiáért vállalt felelősség  holisztikus megközelítés (EuroPharm Forum) krónikus betegségekben (asthma, diabetes, hypertonia stb.) gondozási szintek - első szint: egészséges életmód promóciója - második szint: időben történő diagnózis elősegítése - harmadik szint: beteg terápiájának nyomon követése, gyógyszerelési problémák megoldása, compliance fokozása

60 Tartalom I.Gyógyszerészet változásai II.Klinikai gyógyszerészet III.Klinikai gyógyszerészet – kórházi feladatok IV.Klinikai gyógyszerészet – officinai feladatok V.Gyógyszerutilizáció

61 Gyógyszerfelhasználás elemzése - utilizáció  A gyógyszerek felhasználása egy adott társadalomban, különös hangsúllyal annak orvosi, társadalmi és gazdasági következményeire.  cél jelen helyzet, fejlődési trend vizsgálata hatékony, biztonságos, gazdaságos gyógyszerterápia elősegítése  egészségügyi indokolatlan nagy felhasználás indokolatlan mellőzése interakciók felderítése betegség gyógyszeres terápiájának átfogó vizsgálata fekvő-járóbeteg gyógyszerfelhasználás összehasonlítása  gazdasági a gyógyszerfelhasználás gazdasági kihatásai gyógyszer szükséglet tervezése

62 Gyógyszerfelhasználás elemzése - utilizáció  vizsgálat tárgya gyógyszer  vizsgálati köre teljes részleges  vizsgálati szintje országos regionális kórházi  vizsgálat módszere betegtől független - nemzetközi - országos (nagykereskedő, OEP) - intézeti közforgalmú gyógyszertárak adatai beteghez kapcsolt - beteg közvetlen megkérdezése - kórlap, recept - OEP

63 ATC gyógyszer-osztályozási rendszer  DURG – Drug Utilization Research Group  ATC – Anatomical Therapeutical Chemical Classification System  13+1 csoport  glibenclamid besorolása (A10BB01) A - tápcsatorna és anyagcsere gyógyszerei A 10 - antidiabetikus terápia A 10 B - orális antidiabetikumok A 10 BB - szulfonamidok A 10 BB 01- glibenclamid  egy hatóanyag több helyre is besorolódhat bromocripitn (nőgyógyászat, antiparkinson)  kombinált készítmények fő terápiás cél dönt  változhat

64 ATC osztályozás  Atápcsatorna és anyagcsere gyógyszerei  Bvér és vérképzőszervek gyógyszerei  Ccardiovascularis rendszer  D bőrgyógyászati készítmények  G urogenitális készítmények  Hszisztémás hormonkészítmények nemi hormonok kivételével  Jszisztémás fertőzés ellenes szerek  Ldaganatellenes szerek  Mváz és izomrendszer  Nközponti idegrendszer  Pparazitaellenes készítmények  Rlégzőrendszer  Sérzékszervek  V egyéb

65 DDD – Defined Daily Dose  vizsgált gyógyszer egy napi átlagos felnőtt adagja a fő indikációban  általános elvek technikai mértékegység 70 kg- os emberre orális alkalmazás mellett (más alk. feltüntetve) terápiás dózis (nem megelőzési dózis stb.) fenntartó adag gyermekgyógyászatban 25kg-os gyermekre vonatkoztatják kombinált készítménynél DDD korrelációban van a fő hatóanyag DDD-jével több fő hatóanyag van – nemzeti dózisok hatóanyag mennyiség (g, mg, NE stb.)  új készítmény WHO centrum Oslo bejelentés ellenőrzés: 3 év, 10 év

66 Gyógyszer-utilizációs számítások Gyógyszerfelhasználás értéke (DDD/ 1000 lakos/ nap)= = országos évi felhasználás (tabletta) x tabletta hatóanyagtartalma x 1000 napok száma évente x lakosok száma x DDD érték Glibenclamid évi felhasználás = tabletta Glbenclamid tabletta hatóanyagtartalma = 3,5 mg Glibenclamid DDD = 7 mg Napok száma (2003) = 365 Magyarország lakosainak száma = Glibenclamid (DDD/1000 lakos/ nap)= x 3,5 x 1000 =10,0 365 x x 7

67 Gyógyszer-utilizációs számítások  Kórházi ágyak figyelembe vételével felhasznált (DDD/ 100 ágy/ nap)= =Kórház évi felhasználás tabletta x hatóanyag tartalom x 100 Napok száma évente x ágyak száma x DDD érték  ápolási napok figyelembe vételével felhasznált (DDD/ 100 ápolási nap)= =Kórház évi felhasználás tabletta x hatóanyag tartalom x 100 ápolási napok száma x DDD érték  PDD (Prescribed Daily Dose) orvosok által átlagosan rendelt napi mennyiség technikai mértékegység 5000 vény átvizsgálása szükséges

68 Antidiabetikum kezelés gyakorlata Magyarországon

69 Magyarországi terápiás gyakorlat felmérése I.  Célkitűzés antidiabetikumok felhasználásának, terápiás gyakorlatának elemzése - korszerű terápiával való összehasonlítása időbeni tendenciák megfigyelése regionális különbségek elemzése  Módszer között A10 ATC csoport gyógyszerei fekvő és járóbeteg ellátás keretében gyógyszer-utilizáció módszereivel  Adatok Országos Egészségbiztosítási Pénztár ( ) MIS Consulting ( ) IMS Health ( ) országos évi felhasználás x hatóanyag mennyisége x 1000 napok száma évente x lakosság száma x DDD érték Felhasznált DDD érték=

70  felhasználás dinamikusan emelkedik : 52,9%-os emelkedés  2003-ban lakos/nap/terápiás dózis fogyott, de  2001-ben 1,026 dózis/beteg/nap cukorbeteg (KSH), lakos/nap/terápiás dózis Magyarországi terápiás gyakorlat felmérése I.

71  terápiás csoportok arányai változnak  korszerűbb hatóanyagok térnyerése metformin gliclazid

72 Magyarországi terápiás gyakorlat felmérése I. RégióDDD/1000 lakos/nap (2001) Észak-Alföld40,28 Közép-Dunántúl47,93 Közép-Magyarország56,65 Észak-Magyarország43,38 Dél-Dunántúl51,95 Nyugat-Dunántúl47,54 Dél-Alföld43,3 Magyarország47,3

73 Magyarországi terápiás gyakorlat felmérése I. RégióDDD/1000 lakos/nap (2001) Dózis/beteg (2001) Észak-Alföld40,281,098 Közép-Dunántúl47,931,093 Közép-Magyarország56,651,078 Észak-Magyarország43,381,063 Dél-Dunántúl51,951,039 Nyugat-Dunántúl47,540,96 Dél-Alföld43,30,958 Magyarország47,31,026

74 Magyarországi terápiás gyakorlat felmérése I. RégióDDD/1000 lakos/nap (2001) Dózis/beteg (2001) Nem mikronizált glibenclamid felh.* (2003) Észak-Alföld40,281,09813,91 % Közép-Dunántúl47,931,09312,30 % Közép-Magyarország56,651,07811,40 % Észak-Magyarország43,381,06316,63 % Dél-Dunántúl51,951,0399,62 % Nyugat-Dunántúl47,540,968,06 % Dél-Alföld43,30,9588,41 % Magyarország47,31,02611,56 % * 100% az adott régió teljes OAD felhasználása

75 Semmelweis Egyetem I.sz. Sebészeti Klinika és Transzplantációs és Sebészeti Klinika évi antibiotikum felhasználásának összehasonlító elemzése

76 Az antibiotikumok részaránya az Egyetemen Az antibiotikum felhasználás évi értéke 491,6 millió Ft. volt a gyári gyógyszerfelhasználás 22,12%-a

77

78 A Semmelweis Egyetem antibiotikum felhasználás megoszlása DDD/100 ápolási nap szerint 2006-ban

79

80

81

82 A béta laktamáz inhibitorral kombinált penicillinszármazékok felhasználásának összehasonlítása Az Egyetemi átlagtól jelentősen eltér I. Seb: amoxicillin-klavulánsav kombináció használata TRPL: piperacillin-tazobactam kombináció használata

83

84

85 Gandhi gondolata „A jól elvégzett munka egyetlen jutalma, hogy elvégezhettük.”


Letölteni ppt "Klinikai Gyógyszerészet Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Klinikai Gyógyszerészet 2007/2008 2007."

Hasonló előadás


Google Hirdetések