Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az aromás vegyületek kémiája. 1825-ben Michael Faraday fedezte fel, aki megállapította, hogy a C:H arány 1:1-hez. 1834-ben Eilhard Mitscherlich szintetizálta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az aromás vegyületek kémiája. 1825-ben Michael Faraday fedezte fel, aki megállapította, hogy a C:H arány 1:1-hez. 1834-ben Eilhard Mitscherlich szintetizálta."— Előadás másolata:

1 Az aromás vegyületek kémiája

2 1825-ben Michael Faraday fedezte fel, aki megállapította, hogy a C:H arány 1:1-hez ben Eilhard Mitscherlich szintetizálta meg és kimutatta, hogy a molekula összetétele C 6 H 6. Mivel a benzol és más alacsony C:H összetételű molekula kellemes illatú volt, aromásoknak nevezték el azokat. => A benzol felfedezése

3 A Kekulé szerkezet 1866-ban Friedrich Kekulé javasolta a három kettős kötést tartalmazó formát. Nem tudta megmagyarázni miért van csak egy 1,2- diklórobenzol, miért nincs egy másik izomer. =>

4 Rezonancia szerkezet Minden egyes sp 2 hibridállapotú, a gyűrűben levő C atom rendelkezik egy szabad p pályával, ami merőleges a gyűrű síkjára és melyek átfednek a gyűrű alatt és felett. =>

5 A benzol rezonancia szerkezete

6 Szokatlan kémiai viselkedés Alkén + KMnO 4  diol (addició) Benzol + KMnO 4  nincs reakció. Alkén + Br 2 /CCl 4  dibromid (addició) Benzol + Br 2 /CCl 4  nincs reakció. FeCl 3 katalizátorral, a Br 2 a benzollal reagálva bromobenzolt + HBr-t ad (szubsztitúció!). =>

7 Szokatlan stabilitás

8 Annulének FELTÉTELEZTÉK, hogy minden ciklikus konjugált kettős kötéses szénhidrogén aromás. De a ciklobutadién olyan reaktív, hogy dimerizál mielőtt izolálni lehetne. A ciklooktatetraén Br 2 –t addicionál gyorsan. =>

9 A benzol molekulapályái =>

10 MO szabályok a benzolra A hat átfedő p pálya hat molekulapályát képez. Három kötő és három lazító pálya. A legalacsonyabb energiájú pálya csak kötési kölcsönhatásokban vesz részt, nincs csomófelület. A magasabb energiájú MO-k egy vagy több csomósíkkal rendelkeznek. =>

11 A benzol energia diagramja A hat elektron mind kötőpályán van. Minden kötőpálya telített. =>

12 A ciklobutadién MO-i =>

13 A ciklobutadién energiadiagramja A Hund szabály értelmében két elektron párosítatlan spinü. Ez a kettős gyök nagyon reaktív lenne. =>

14 Aromásság feltételei Ciklusos szerkezet konjugált kettős kötésekkel. A gyűrű mindegyik atomja rendelkezik egy szabad p pályával. A p pályák folyamatosan átfednek a gyűrű mentén ( planáris szerkezet ) A vegyület stabilabb mint a nyílt láncú megfelelője. =>

15 Anti- és nem-aromások Az antiaromás vegyületek ciklusosak, konjugált p pályákkal rendelkeznek, de energiájuk nagyobb mint nyílt láncú pandomjuké. A nem-aromás vegyületek vagy nem síkmolekulák, vagy nincsenek folyamatosan átfedő p pályáik. =>

16 Hückel szabály Ha egy gyűrűs vegyületben van átfedő p pálya és azon 4N + 2 elektron található, a vegyület aromás. Ha csak 4N elektront tartalmaz a gyűrű akkor az antiaromás. =>

17 Ciklopentadienil ionok A kationban üres p pálya van és 4 elektron így antiaromás. Az anionban nem-kötő elektronpár van a p pályán, így az 6 elektronnal bír és aromás. =>

18 Piridin Heterociklusos aromás vegyület. A nem-kötő elekronpár az sp 2 pályán kifelé mutat, így gyenge bázis, pK b = 8.8. =>

19 Pirrol Szintén aromás, de a magányos elektronpár delokalizált, és így sokkal gyengébb bázis. =>

20 Más heterociklusosok =>

21 Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének Naftalin Antracén Fenantrén =>

22 A szén allotróp formái Amorf Gyémánt. Grafit =>

23 Új allotrópok Fullerének: 5- és 6-tagú gyűrűk rugby labda formában elrendezve. Nanocsövek: C 60 –as fullerén fele fúzionálva egy aromás gyűrűkből álló hengerhez. =>

24 Benzol származékok fenol toluol anilin anizol sztirén acetofenon benzaldehid benzoesav =>

25 Fenil és Benzil Fenil csoport: a benzol --- H neve. A benzil csoport: metilbenzol –-- H neve =>

26 Diszubsztituált benzolok Az orto-, meta-, és para- általánosan használt nevek az 1,2-, 1,3-, és1,4- poziciók megkülönböztetésére. =>

27 Az aromás vegyületek reakciói

28 Elektrofil aromás szubsztitúció

29 Az elektrofil aromás szubsztitúció mechanizmusa A benzol reagál az elektrofillal két  elektronja segítségével Az első lépés hasonlít az addiciós reakcióra Addició helyett a benzol gyűrű tovább reagál és rearomatizál A mechanizmus első lépésében arénium ion keletkezik ami rezonancia stabilizált. A második lépésben egy proton kilép és az aromás gyűrű rearomatizálva stabilizálódik.

30 Az első lépés erősen endoterm, mivel a stabil aromás gyűrűt fel kell törni és ez nagy aktiválási energiát igényel  G ‡ (1) Az első lépés a sebességmeghatározó A második lépés erősen exoterm és kis aktiválási energiát igényel csupán A gyűrü visszanyeri aromás jellegét, ami rendkívül kedvező energetikai szempontból

31 A benzol halogénezése A halogénezés Lewis sav katalizátort igényel A fluorral az első lépés olyan gyors, hogy nehéz monofluor terméket izolálni. A jód kevéssé reaktív ezért alternatív utat kell választani a reakció kivitelezéséhez

32 Az első lépésben a bróm ferri-bromiddal reagál, hogy elektrofil bróm komponens keletkezzen A második lépésben az erősen elektrofil bróm a benzol gyűrű  elektronjaival reagál és arénium iont képez. A harmadik lépésben az arénium ion protont veszít és rearomatizáció történik a gyűrűben.

33 A benzol szulfonálása Füstölgő kénsavval (SO 3 tartalmú kénsav)

34 Friedel-Crafts Alkilálás Az aromás gyűrű alkilálható alkil-haliddal, Lewis sav katalizátor jelenlétében

35 Friedel-Crafts féle acilálás A Friedel-Crafts féle acilálás savkloridot vagy savanhidridet használ, Lewis sav katalizátorral ( alumínium triklorid)

36 Szubsztituensek hatása az elektrofil szubsztitúciós reakció reaktivitására és a beépülő csoport orientációjára A már meglévő szubsztituensek befolyásolják az elektrofil szubsztitúciós reakciót Aktiváló csoport esetén a reakció gyorsabb mint a benzolé Deaktiváló csoport esetén a reakció lassabb mint a benzolé Orto-para irányító csoport az új belépő szubsztituenst orto, para helyzetbe kalauzolja Meta irányító csoport az új szubsztituenst meta helyzetbe irányítja Aktiváló csoportok: orto-para irányítók egyben Minden aktiváló csoport orto-para irányító is, kivéve a haloidokat melyek orto para irányítók, de deaktiválóak

37 A metil csoport orto-para irányító AZ AMINO ÉS HIROXIL CSOPORTOK IS ORTO- PARA IRÁNYÍTÓ AKTIVÁTOROK Az alkil csoportok és a gyűrühöz közvetlenül kapcsolódó heteroatomok, melyek magányos párokkal bírnak orto para irányító aktivátorok

38 Deaktiváló csoportok: meta irányítók Erős elektron szívó csoportok (nitro, karboxil, szulfo) deaktivátorok és meta irányítók Halogén szubsztituensek: deaktiváló, orto para irányító csoportok

39 A szubsztituensek osztályozása

40 A szubsztituensek hatásának magyarázata Reaktivitás: az elektron küldő és elektron szívó csoportok hatásai Az elektron küldő csoportok aktiválják a gyűrűt Az elektron szívó csoportok deaktiválják a gyűrűt

41 Az első lépés szabadentalpiájának változása a már meglévő szubsztituens hatására

42 Miért nincs addíciós reakció nonaromatic

43 Ha a szubsztituens para (orto) helyzetű, olyan rezonancia szerkezet írható fel, ahol a gyűrűn levő pozitív töltés neutralizálódik. Energetikailag kedvező helyzet

44 Ez a kedvezményezett helyzet nem jelenik meg meta szubsztituens esetén

45 Meta irányító csoport esetén, egy rendkívül kedvezőtlen rezonancia határszerkezet is lenne, orto vagy para szubsztitúció esetén, míg meta szubsztitúció esetén ez a forma hiányzik. Bár rezonancia stabilizáció nincs, de így ez a legkevésbé kedvezőtlen szituáció.

46 Összefoglaló táblázat a szubsztituensek irányító hatásáról

47 Az oldallánc oxidációja Az aromás gyűrű oldallánca láncrövidüléssel karbonsavvá oxidálható (forró KMnO 4 -tal), a végtermék benzoesav

48 Heterociklusos aromás – öttagú gyűrű

49 A pirrol nagyon gyenge bázis

50 A pirrolidin és a pirrol dipólusmomentumai

51 A pirrol, furán és tiofén a C-2 helyzetben szubsztituálódik elektrofil szubsztitúciós reakciókban

52 Relatív reakcióképesség elektrofil szubsztitúciós reakciókban

53 indol benzofurán benzothiofén

54 Heterociklusos aromás – hat tagú gyűrű

55 A piridinium ion erősebb sav mint egy ammónium ion, azaz maga gyengébb bázis

56 Quinolin és az isoquinolin benzopiridinként is ismertek

57 Imidazol Imidazole

58 Az imidazol rezonancia szerkezetei

59

60 Porfirin

61 Fontos nitrogén tartalmú heterociklusos aromás vegyületek Quinolin indol imidazol purin pirimidin

62 purin pirimidin adenin timin guanin citozin


Letölteni ppt "Az aromás vegyületek kémiája. 1825-ben Michael Faraday fedezte fel, aki megállapította, hogy a C:H arány 1:1-hez. 1834-ben Eilhard Mitscherlich szintetizálta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések