Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Estados Unidos A cowboy filmek jellemzõen vigvamjaikban tengõdõ vagy csatakiáltást hallató, vérszomjas vadaknak mutatják az észak-amerikai indiánokat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Estados Unidos A cowboy filmek jellemzõen vigvamjaikban tengõdõ vagy csatakiáltást hallató, vérszomjas vadaknak mutatják az észak-amerikai indiánokat."— Előadás másolata:

1

2 Estados Unidos

3 A cowboy filmek jellemzõen vigvamjaikban tengõdõ vagy csatakiáltást hallató, vérszomjas vadaknak mutatják az észak-amerikai indiánokat. Az Egyesült Államok délnyugati területén található Four Corners Countryba tett egyetlen látogatás eloszlatja ezt a téves hiedelmet. Abban az idõben, amikor az európai köznép kezdetleges fa és szalmakunyhókban lakott, a Chaco Canyon lakói kifinomult ízlésrõl és nagy szakértelemrõl tanúskodó, városias kõépületeket emeltek maguknak.. A kanyon száraz, zsályacserjés vidéken kanyarog, ahol egy szempillantás alatt kegyetlen homokviharok kerekednek. Ennek ellenére az ezer évvel ezelõtt itt élt nép olyan sûrû fonású kosarakat készített, hogy még ma sem eresztik át a vizet... Az edényeiket díszítõ különleges geometriai minták rendkívül fejlett mûvészi érzékre vallanak. A késõbbi navahó indiánoktól kapott nevük után ma anasazik-nak ismerjük õket.

4 Pueblo Bonito A kanyon legkorábbi hajlékai a pinceházak. Kr. u. 750 körül emelték az elsõ felszíni épületeket, ezeket pedig a tucatnyi vagy még több, egymással érint- kezõ helyiségbõl álló vályog és homokkõ falvak követték. A turisták nem a sivár, nap- égette kanyon kedvéért jönnek ide, hanem hogy az északi oldalán megnézzék „Nagy Házaknak” nevezett rendkívüli lakóhelyeket. Építésük idejét dendrokronológiával, a fa évgyûrûinek számlálásán alapuló kormeghatározási technikával állapították meg. A módszert az 1920-as években alkalmazták elõször ezen a tájon. Az egyik Nagy Házban a száraz klíma, épen megõrzött egy fatetõt. Ennek segítségével sikerült kideríteni a gerendázatul szolgáló fatörzsek kivágásának idõpontját. A tetõt 1040 tavaszán állították össze. A 19 Nagy Ház közül ma leglenyûgözõbb a Pueblo Bonito, szó szerinti fordításban, "csinos falu".

5

6

7

8

9

10

11

12

13 Építése 1000 táján kezdõdött, ekkor született a 20 helyiségbõl álló elsõ pueblo, azaz falu re óriási lakótömbbé gyarapodott, melynek mesteri kõmûvesmunkával létrehozott négy szintjén 800, egymással érintkezõ szoba fért el. A vastag és vékony kövek váltakozása tetszetõsen réteges hatást kelt, ugyanakkor a félköríves fal szilárdságát is elárulja, ugyanis a patkó alakú falu védõfalának szerepét töltötte be. A szimmetria, valamint a különbözõ idõszakokban keletkezett lakóegységek összeépítésében megmutatkozó geometriai pontosság nagyfokú központi tervezést sejtet. A helyiségek csaknem teljesen egyforma mérete, hiányzanak az elõkelõségek számára épített rezidenciák, hatalmas csarnokok arra utalnak, hogy az itt élt nép nem ismerte a társadalmi hierarchiát. Pueblo Bonito Nagy Kivája a legterjedelmesebb a közösség, 37 földbe vájt rituális helyisége közül. A 16 m átmérõjû, szabályos kör alakú kiva az anyaföld méhének jelképe, amelybõl lakói a világra jöttek.

14

15

16

17

18 Fõ terményük a kukorica volt, mert könnyen lehetett tárolni és õrölni. Kb re az anasazik kitermesztettek egy nyolcsoros kukoricafajtát, amely akkora volt, mint amekkorát ma vásárolhatunk az üzletekben. Emellett tököt, babot termeltek, s étrendjüket vadon termõ növények magjaival egészítették ki. Az õzek, juhok, madarak, nyulak és más állatok vadászata létfontosságú volt a szûkös esztendõkben.

19

20 A lélekalagutak A Chaco Canyon minden kommunájának volt egy kivája (Pueblo Bonitónak 37.) A kiva kör alakú, gerendatetõs, süllyesztett kamra, a közepén tûzhellyel. A tetõ közepén hagyott lyuk egyrészt a füst elvezetésére, másrészt bejáratként szolgált. A fazekas eszközök és szövõszékek maradványai mutatják, hogy e tevékenységeket a kivákban ûzték. Ezen túl talán egyfajta férfiklubként is funkcionáltak, ahol a férfiak alkalmanként elrejtõzhettek a mainál lényegesen matriarchálisabbnak tûnõ társadalom szeme elõl. A helyi pletykáknál sokkalta több foglalkoztatta a kiva látogatóit. Innen irányították ugyanis az anasazi közösség szellemi életét, az alkalmazott rituálék természete azonban már mindörökre csukott könyv marad számunkra. A fõ helyet minden kivában a tûzhely mögött a padlóba vágott kis, kerek lyuk, a sípapu foglalta el. Úgy tartották, az õsök lelke ezen a lyukon át száll fel, így ez volt az érintkezési pont a szellemvilággal. A sípapuval szemben szellõzõakna nyílt a külvilágra. Lélekalagutat jelentõ indián neve azonban túlmutat azon a célján, hogy friss levegõt és a tûz fenntartásához kellõ mennyiségû oxigént bocsásson be.

21

22

23

24 A kiva föld alatti jellege arra az anasazi hitre utal, mely szerint a föld az életerõ forrása. S ha a rituálét megfelelõen hajtották végre, látni is lehetett, amint jó szellemek alakjában felszáll a sípapuból. A szellemek ezt követõen a lélekalagúton át jutottak ki a külvilágba. Minden bizonnyal nagy jelentõsége volt annak, hogy a sípapuból kijövet a szellemeknek elõször a tûzön kellett áthaladniuk. Miután pedig kijutottak, áldást hoztak a népre és a termésre.

25 Az idõjárás változékonyságában rejlik talán az anasazikat körüllengõ legnagyobb titok, gyors és rejtélyes pusztulásuk, megoldásának a kulcsa. A 12. század kezdetén a Chaco Canyon népe képviselte az anasazi kultúra fejlõdésének csúcspontját. Ám 1150-re csaknem teljesen eltûntek. A legutóbbi kutatások 550 éves ciklusonként változó csapadékgörbét mutattak ki, mely éppen 1100 után érte el optimumát. Bõséges aratás és gazdag vadállomány mellett a népesség elérte az 5000 fõt, s ez példa nélküli lélekszám a fémmegmunkálás korát megelõzõen élt társadalmak esetében. Ám, amikor a klímaciklus megfordult, az esõszellem megvonta pártfogását, melynek következtében a terméshozam visszaesett, és az anasazikra éhínség várt. Kétségbeesett kísérletként, hogy visszanyerjék az esõszellem jóindulatát, hatalmas kivákat emeltek a pueblókon kívül. Így épült fel, pl. Casa Rinconada Pueblo Bonitóval és Kin Nahasbasszal szemben. De hiába az elkeseredett építkezések, ha a patakok kiszáradtak. Az egyre súlyosabb aszállyal és termõföldjeik erodálásával szemben az anasaziknak, úgy tûnik, nem maradt más választásuk, mint menteni a még menthetõt, s örökre elhagyni a kanyont. Délkeleti irányba vándoroltak, a megbízhatóbb Rio Grandéhoz, ahol összeolvadtak a hopi és a zunyi törzs õseivel. Így pusztult el fejlõdésének virágában a Kolumbusz elõtti Amerika egyik nagy civilizációja…


Letölteni ppt "Estados Unidos A cowboy filmek jellemzõen vigvamjaikban tengõdõ vagy csatakiáltást hallató, vérszomjas vadaknak mutatják az észak-amerikai indiánokat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések