Nagy Boldizsár előadása az „Európa: kisebbségek, identitás ” című

Az előadások a következő témára: "Nagy Boldizsár előadása az „Európa: kisebbségek, identitás ” című"— Előadás másolata:

1 AZ EU filozófiája Mi marad meg a nagyobb és a kisebb államok szuverenitásából?
Nagy Boldizsár előadása az „Európa: kisebbségek, identitás ” című akadémiai napokon, melyet az Európai Portestáns Magyar Szabadegyetem szervezett Rheinfelden, május 2.

2 "Az ... állam, ha jól szervezték meg, biztosítja magát a külső erőszak és a belső bajok ellen, hatalma lassanként gyarapszik, mígnem eléri a tökéletesség csúcsát, mely a virágzás állapota, s nem tarthat sokáig, az emberi dolgok változékonysága miatt, amelyek oly állhatatlanok és bizonytalanok, hogy gyakran a legnagyobb államok is váratlanul összeomlanak saját súlyuk alatt; másokat az ellenség ereje pusztít el, amikor a legszilárdabbnak hitték magukat; ismét mások lassan öregszenek, s belső gyengeségeiktől halnak el. És rendesen az történik, hogy a legszebb államok szenvedik el a legnagyobb változásokat, amiért nem hibáztathatók, ha a változás külső erőtől származik, ahogyan a leggyakrabban előfordul, hiszen a szép államoknak van a legtöbb irigye.” Jean Bodin: Az államról. Negyedik könyv, I. fejezet Gondolat, Bp. 1987, old.

3 Mérvadó hang - Dashwood
„Azt állítom, hogy bár a fejlődési folyamat során [a tagállamok és az EU] kapcsolatai szélesedtek és mélyültek, az alapok nem változtak; és nem is változnának az új Alkotmány révén .... habár jelentősen módosult, az alapszerződésekből eredő alkotmányos rend fékjeinek és egyensúlyainak a rendszere továbbra is őrzi az Unió sajátos jellegét: az Unió szuverén államokból, mint az őt alkotó politikai egységekből álló politikai közösség (polity). Alan Dashwood cambridge-i professzor in: The Relationship between the Member States and the European Union/European Community, Common Market Law Review, vol. 41 (2004) old.; 355.old It is my contention that, atlhough in the course of that evolutionary process (értsd: elmúlt 40 év) the relationship has widened and deepened, its fundamentals have not been altered; nor would they cbe by a new Constituion based on the Draft Treaty. ... thoigh it may have been significantly modified, the system of checks and balances of the constituional order resulting from the foundational Treaties still preserves the unique character of the Union as a polity having sovereign States as its component political entites.

4 Nyugtalanító kérdések
Szuverén-e Magyarország, ha a Duna eltereléséhez vagy a ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa érheti? Elvesztette-e szuverenitását, amikor belépett az EU-ba? Ha május 1-jén elvesztette, akkor megvolt-e az a KGST tagság, a szovjet csapatok általi megszállás, idején? Sérti-e a szomszéd államok szuverenitását a kedvezménytörvény, sértené-e a magyar állampolgárság megadása polgáraik egy - etnikai alapon kiválasztott – részének? Szuverén joga-e egy államnak végszükségben nukleáris fegyvert használni? Jogszerűen bombázta-e a NATO Jugoszláviát? Szuverenitás-sértés volt-e az Irak ellen folytatott háború? Ld még: Erdély a török függés idején, a mandátumos területek a két háború között India már ensz tagként de még dominiumként, Belorusszia és Ukrajna

5 Az előadás szerkezete 1. A beszédmód nehézségeiről
Fogalomhasználat Autonómia és rend dilemmája 2. A szuverenitás dicsérete (olvasmány) 3. Empirikus próba: szuverén (volt)-e Magyarország? 4. Néhány történeti és elméleti megfontolás 5. A "westfáliai szuverenitást" aláásó nemzetközi (jogi) elemek 6. Az EU alapstruktúrája a hatalommegosztás terén 7. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: szuverenitásunk alakulása néhány kritikus területen határőrizet vízumpolitika bevándorláspolitika menekültügy állampolgárság 9. Az Európai Unió új Alkotmánya 10. Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról.

6 A beszédmód nehézségeiről
Fogalomhasználat Különböző tudományágakban eltérő jelentések Egy tudomány (jog) ágon belül sincs egyetértés Az apologetikus és az utópikus érvelés körkörössége Gombár Csaba szerint hagyományosan belső és külső szuverenitás között különböztetnek. A belső szuverenitás = központosított és elismert főhatalom, a külső szuverenitás = nemzetközileg megnyilvánuló és elismert hatalom. (1) "Szuverén az, aki törvényt szab és dönt a törvény alóli kivételekről, aki fölötte áll mindennek és mindenkinek - de fölötte hatalom nem rendelkezik." (1-2) Lengyel László: Szuverenitás = mozgástér (1), fűggőségi viszony vége (2) Szilágyi Ákos megkülönböztet régimódi szuverenitást (10), tényleges szuverenitást (36), ugyanakkor beszél hagyományos szuverenitásról (46). Szerinte létezhet a szuverén államnál szuverénebb nemzetközi tőke (19), illetve igaz az is. hogy a világszervezet, regionális tömörülés, föderáció és tagja szuverenitásának vannak fokozatai. (35) Csepeli György a szuverenitás attribútumai közé sorolja a következő kilencet: saját pénz, önálló hadsereg, önálló külügyminisztérium, saját határőrség, önálló vámrendszer, magyar útlevél, államvasút, magyar szabvány, bélyegkibocsátás. Valki László megfogalmazásának értelmében [A nemzetközi jogban] " a jogilag alávetettségi helyzetben nem lévő állam szuverén" Oppenheim a két VH között: [I]t will be seen that there exists perhaps no conception, the meaning of which is more controversial than that of sovereignty. It is an indisputable fact that this conception from the moment when it was introduced into political science until the present day, has never had a meaning which was universally agreed upon. Antony Anghie, Colonialism and the Birth of International Institutions: Sovereignty, Economy, and the Mandate Sytem of the League of Nations, 34 N.Y.U. J. INT'L L. & POL. 513 (2002) at 531

7 A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat
Stephen Krasner a szuverenitás négy alap-jelentését különbözteti meg: Nemzetközi jogi szuverenitás: jogi függetlenséggel rendelkező területi egységek (államok) kölcsönösen elismerik egymást. Westfáliai szuverenitás: territorialitás és autonómia, a külső erők kizárása a hatalmi rendszer felépítéséből és működéséből Belső szuverenitás: a politikai hatalom szerveződési formája és a közhatalmi szervek képessége a területen gyakorlati uralom alatt tartására Függetlenségi szuverenitás: a közhatalmi szervek képessége a határt átszelő mozgások (információk, eszmék, emberek, áruk, tőke, szennyeződések) ellenőrzésére. KRASNER, Stephen D.: Sovereignty Organized Hypocrisy Princeton University Press, Princeton, 1999 , 4.old

8 A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat
" A szuverenitás azon túl, hogy minden államnak megadja a joghatósága alatt álló területhez kapcsolódó jogosítványok készletét, még a következő átfogó jogokat tartalmazza: először is azt, hogy megköveteli területi integritása és politikai függetlensége tiszteletben tartását a többi állam által, másodszor a hivatalos minőségükben eljáró államképviselők szuverén immunitásának igénylését, ...harmadszor pedig immunitás igénylését külföldi bíróságok joghatósága alól olyan tettekért vagy ténykedésért, amelyet az állam szuverén minőségében valósított meg." Cassese, Antonio: International Law in a Divided World Clarendon Press, Oxford, o.

9 Mi a szuverenitás forrása?
A beszédmód nehézségeiről Az apologetikus és az utopikus érvelés ellentmondásai és egymásrautaltsága Mi a szuverenitás forrása? Apologetikus: az állam maga, a belső tényezők Utópikus: a nemzetközi jogrend Valójában egyik sem lehet meg a másik érvelés nélkül: Miért köti az államot a szerződés? Mert a nemzetközi jog ezt kívánja. Miért kötelező a nemzetközi jog? Mert az államok így akarják. Right of passage, Nuclear Tests, Gabcikovo-Nagymaros Project esetek a Nemzetközi Bíróság előtt

10 A szuverenitás dicsérete
(Jogi és politikai folklór. Gyűjtötte és rendezte: Nagy Boldizsár)     A szuverén független, szabad, korlátlan, teljes, sérthetetlen és támadhatatlan, saját akarata szerint dönt, beavatkozásmentes, "úr a házában". Magánál nagyobb hatalmat (el) nem ismer.      A szuverént nem illeti kétely, diktuma (parlamentjének, bíróságának szava) végérvényes, nem tárgya felülvizsgálatnak és utólagos megfontolásnak, nem szorul további bizonyításra, hanem a puszta kimondással igaz. Az Alkotmány - ha van - szent írás, melynek tartalma és parancsai végső mércéül szolgálnak.      A szuverén szép, mert fenséges, főhatalma van, szimbólumokat alkot, s azokkal kizárólagosan rendelkezik, léte költői, egyenesen spirituális, gyakran a kollektív (ön)tudat, a nemzet megtestesítője, alteregója, benne önmagunk nemesebb alakjával azonosulunk, törvényei útján megvonja a "mi" és az "ők" közötti határokat. A vallásos vágyhoz: A szuverenitásra vonatkozó diskurzusok nem viszonyulhatnak tárgyukhoz, a szuverenitáshoz másképpen, mint egy problémához vagy kérdéshez. ... Amikor a vallási vágy hangnemében ejtik ki a "szuverenitás"-t, akkor gyakran ideologikusan használják, mintha a jelentés valamely forrását jelenítené meg, mintha egy hatékony szervező elv lenne, mintha általa a dolgok a helyükre kerülnének, mintha egy egyszerű és magától értetődő válasz lenne a tér, az idő és az identitás paradoxonjaira. Holott a szót csak a reprezentáció válsága közben, arra válaszul használják, aminek során a tér, az idő és az identitás paradoxonjai minden biztos referenciát megrendítettek és az igazság és a jelentés minden forrását kétségessé tették. Mivel ez így van, a szuverenitás valójában nem jelenítheti meg egyiküket sem."[1] [1] "Discourses on sovereignty, cannot relate to their object, sovereignty, as other than a problem or question. ... When spoken in a religious register of desire, the word 'sovereignty' is often used ideologically, as if it represented some source of meaning, some effective organizational principle, some mode of being already in place, some simply and self-evidently given resolution of paradoxes of space, time and identity. Yet this word is only spoken amid and in reply to a crisis of representation where paradoxes of space, time identity displace all certain referents and put all origins of truth and meaning in doubt. As this is so sovereignty cannot really represent any of these things." Ashley-Walker, 415 – 416 * Ashley, Richard K. - Walker R.B.J.: Reading Dissidence/Writing the Discipline: Crisis and the Question of Sovereignty in International Studies International Studies Quarterly vol. 34 (1990) p

11 A szuverenitás dicsérete (folyt.)
     A szuverén erős, mindenkinél erősebb, mert (Isten után vagy kegyelméből) övé a végső (földi) hatalom, ő a katonaság és a rendőrség, melynek fegyverei által véd és oltalmaz, a bűnöst megbünteti, az ártatlan elé védő kart nyújt.        A szuverén a kiszámíthatóság és a rend, az előreláthatóság és az arányosság megtestesülése, elsősorban a jogrend alakjában, amely előre megjövendöli egy emberi magatartás következményeit, s egyben kijelöli a tevékenység térbeli horizontját, az államhatárokat, amelyek a kiszámíthatatlan, rendezetlenséget teremtő külső erőket megszűrik, s a belső rendhez idomítva engedik csak be a horizonton belülre.     A szuverén jó, mert állami ellátó rendszerei révén gyámolít és felkarol, betegségben támasz, öregségben vigasz, a rászorultat pénzhez, fedélhez, doktorhoz juttatja, megóv a járványtól, elismeri és tanúsítja a megszerzett szaktudást, közműveket és közszolgáltatásokat üzemeltet a kedvünkért, tanít, sőt szórakoztat is.       A szuverén tehát Isten után/mellett/helyett isten, a Mindenható attribútumaival (és feltételezett korlátaival).

12 Elmélkedés a magyar szuverenitás alakulásáról 1945 után
Magyarország lényegében nem szuverén korlátozottan szuverén teljesen szuverén 1946-ban 1957-ben 1968-ban 1996-ban 2005-ben (Önkéntes) tagságunk a felsorolt szervezetekben és szerződésekben és az azzal járó kötelezettségek szuverenitásunk korlátai (voltak, lesznek)-e korlátozzák nem korlátozzák nem tudom ENSZ Európai Unió NATO Varsói Szerződés Párizsi Unió az ipari tulajdon védelmére WTO UEFA

13 Néhány történeti és elméleti megfontolás
A szuverenitás történeti kategória: a reneszánsz és a westfáliai béke között alakul ki (fogalomként és a gyakorlatban) a részét alkotó beavatkozás tilalma a francia forradalom után és vagy soha nem írta le adekvátan az állami létet, vagy ha - elsősorban a XIX. században – tankönyvszerűen érvényesült is, legkésőbb a II világháború illetve a kétpólusú rend megszűnése után a kategória jelentése elmosódott, és az államok gyakorlata megváltozott. Állam-demokrácia-nemzet-egység-identitás A szuverenitás normatív megközelítése: "hasznos"? "káros"? Ki/mi a szuverenitás végső hordozója? Mi a szerződéskötés/szervezetbe belépés jelentése: lemondás a szuverenitásról vagy épp annak gyakorlása Mc Cormick: Tulajdon vagy szüzesség, és ha szüzesség örüljünk vagy szomorkodjunk az elvesztésén Mc Cormick, 126 Hanyatlás:akármikor keleletkezett is "we may at last be witnessing its demise in Europe, through the development of a new and not-yet-well-theorized legal and political order in the form of the European Union" A. Anghie: sohasem volt teljes ld, mandátumos korszak - fejlődőknél eleve más Krasner: organized hypocrisy szervezett képmutatás. Mert a logic of consequences (kb. célracionalitás) győz a logic of appropriateness (kb értékracionalitás, normakövetés) felett. De ellentétes vélemény: Pl. Heller Thomas és Abraham D. Sofaer stanfordi professzorok, utóbbi Külügy jogi tanácsadó (oszt vez?) Sovereignty The Practitioner's perspective in: Problematic Sovereignty, (ed S. Krasner), princeton, 2001"Arguments based on sovereignty's demise generally reflect a fundamental misunderstanding of its nature. The concept of sovereignty is …an ever-changing description of the essential authorities of states, intended to serve rather than control them in a world that states dominate. Hence virtually anything that states choose to do enhance their capacity to deal with the complicated problems of a changing is world seen by those engaged in in the practice of statecraft as perfectly normal –an exercise rather than a diminuation of sovereignty." 45.old Szerződés, mint szuv gyakorlás: S.S. Wimbledon

14 A) A nemzetközi területek, az emberiség közös öröksége és közös gondja
AZ ÁLLAM CSELEKVÉSI SZABADSÁGÁNAK HATÁRT SZABÓ NEMZETKÖZI JOGI NORMÁK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETKÖZI JOG MINŐSÉGILEG ÚJ FEJLEMÉNYEIRE A) A nemzetközi területek, az emberiség közös öröksége és közös gondja B) Az emberi jogok és az egyén védelme C) A kormányzat demokratikus megalapozottsága D) Jog a kiváláshoz és önrendelkezési jog E) Az ENSZ kényszerítő lépései F) A humanitárius intervenció (és az államépítés) új doktrínája?

15 A fogalmak ajánlott jelentése:
Integráció: A szándékos, vezérelt, túlnyomó részben kormányközi érintkezésen alapuló mély összefonódás, mely rendszerint szervezeti alakot ölt. Transznacionalizáció: A szubnacionális aktorok határon átnyúló együttműködése, hálózatai, beleértve a belőlük kialakult transznacionális aktorokat is. Rezsim: Egy megadott erőforrás (beleértve földrajzi térségeket is) használatát reguláló komplex rendszer, amely szabályokból, szokásokból, elvárásokból tevődik össze, s lehetőleg az összes érintett használóra (címzettre), tehát államra és vállalatra egyaránt kiterjed hatálya. Fragmentáció: A feléledő nacionalizmus, szeparatizmus, új törzsiség, mindenféle kiválási, elválási törekvés. Entrópia: Államszervezetek, nemzetközi kapcsolatrendszerek teljes összeomlása, beomlása ("implosion"), funkcióképtelensége kb. Szomália, korábban Libanon. Szubnacionális szint erősödése: a döntési központok decentralizálásának igénye, a régiók törekvései (amelyek nem elszakadni, hanem más döntési struktúrát, illetve nemzeten belüli redisztribúciót akarnak). Érzékenység: Azt mutatja egy állam mennyire van kitéve rövid távon a nemzetközi rendszer változásainak, az onnan érkező (negatív) hatásoknak. Sebezhetőség: Az állam érzékenysége hosszú távon, azaz annak mércéje tud-e alkalmazkodni, regenerálódni az érzékeny pontokon, vagy seb marad a behatás helyén.

16 [Az állam] " szuverenitásának és integritásának tiszteletben tartása a közös nemzetközi haladás döntő eleme. Az abszolút és exkluzív szuverenitás ideje azonban elmúlt, elméleti tételei egyébként soha nem feleltek meg a realitásnak. Ma az államok vezetőinek feladata, hogy megértsék ezt, és megtalálják az egyensúlyt a jó belső irányítás szükségletei és az egyre inkább interdependens, minden elemében kölcsönösen függő világ követelményei között." B-B. Ghali: An Agenda for Piece UN, 1992, Magyarul kiadta a Magyar ENSZ Társaság, 17. pont

17 A bel- és igazságügyi döntések meghozatalában résztvevő testületek és munkacsoportok
COREPER Állandó képviselők bizottsága A 36. cikk szerinti Bizottság (CATS) * Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű Munkacsoport Polgári jogi bizottság Schengen kiértékelő * Schengen acquis * Együttes kiértékelő Rendőri együttműködés * Europol Terrorizmus * Schengeni Információs Rendszer (SIS) és SIRENE * SIS Műszaki * Vámegyüttműködés Szervezett bűnözés, multidiszciplináris Büntető anyagi jog Bűnügyi együttműködés és büntetőpolitika * Migráció és kiutasítás * Menedékjog Vízumpolitika Határok * CIREFI * Külső határ szakértők közös egység * Polgári védelem (katasztrófa) Bel és Igazságügyi Tanács A *-al jelölt csoportok Norvégiával és Izlanddal vegyes Bizottságként is ülésezhetnek

18 A döntés formái az I. pillérben
EKSZ IV cím („Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgásával kapcsolatos más politikák”) A Közösség szokásos jogforrásai: rendelet irányelv döntés

19 A döntés formái a III pillérben
Büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés A kerethatározat A törvények és szabályok közelítését szolgálja. A benne foglalt cél elérése kötelező, ennek eszközét a tagállam szabadon választja. Nincs közvetlen hatálya Az egyéb határozat Jogharmonizációt nem célozhat. Kötelező, de nem közvetlen hatályú. Közös álláspont Képviselete nemzetközi szervezetekben kötelező Nemzetközi egyezmény

20 Döntéshozatali szabályok az I pillérben
2004. május 1 előtt: egyhangú (néhány kivétellel) 2004. május 1 után: egyhangúan áttérhettek a többségi döntésre és az együttdöntési eljárásra. A 2004 novemberi Hágai program szerint április 1- ig a Tanácsban meg kellett hozni a döntést a minősített többségre és az együttdöntési eljárásra áttérésről – kivéve a hosszú távú bevándorlást és a családjogi ügyeket. A döntést a Tanács már meghozta. ld /04 dok december 15. Májsu 1 előtt Nem schengeni ügy: 12 tagállam. Nagy Britannia és Írország eldönti részt vesz-e. Dánia nem vesz részt. Schengeni ügy: 12 tagállam. Nagy Britannia és Írország eldönti részt vesz-e, Norvégia és Izland köteles elfogadni, Dánia nemzetközi jogként követheti. Nizza szerint bizonyos ügyekben át kellett

21 Döntéshozatali szabályok
Döntési arány Döntési eljárás Mióta Szerződéses alap Vízumformátum (62 2 b iii) Minős. többs konzultáció 1993 nov 1 Maastricht Vízumlista (62 2 b i) 1996. jan 1 Polgári jogi ügyek (65) kivéve családjog együttdöntés 2003 febr 1. Nizza Vízumkiadás eljárás, feltételei ((62 2 b ii) + Egységes vízum (62 2 b iv) Minősített többs 2004. máj. 1 Amszterdam Adminisztratív em. (66) Nizza jkv Menekültügyek (63 1 és 2a) Amikor alapok készen Belső határellenőrzés megszűntetése (62 1) 2005. jan 1 2004. dec 15 Tanács döntés Külső határ ellenőrzése (62 2 a) 3. áll polgára EU-n belül rövid távú mozgás (62 3) Menekültügyi tehermegosztás (63 2 b) Illegális vándorlás (63 3 b) Hosszú távú bevándorlás (63 3 a és 4) Egyhangú 1999. máj 1 Családi jogi ügyek (65)

22 Döntéshozatali szabályok a Miniszterek Tanácsában
Szavatok 2004 május 1 előtt 2004. máj. 1-okt 31 2004. nov. 1- Szavazatszám 27 taggal Franciaország Nagy-Britannia 10 29 Németország Olaszország Lengyelország Spanyolország - 8 27 Románia Hollandia 5 13 14 Belgium Csehország 12 Görögország Magyarország Portugália Ausztria 4 Bulgária Svédország Dánia Finnország 3 7 Írország Litvánia Szlovákia Ciprus 2 Észtország Lettország Luxemburg Szlovénia Málta ÖSSZESEN 87 124 321 345 Minősített többség Blokkoló kisebbség 62 (71,26%) 26 88 (70,97 %) 37 232 (72,27 %) 90 255 (73,91 %) 91 A tíz új tag összesen 84 szavazattal bír A csatlakozási szerződés újraalkotta a szavazati arányokat Ódor Bálintnak az Európai Tükör 2004/3 számában megjelent írása alapján

23 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület
A 2002 őszi parlamenti vita: A vita lényegében értelmetlen Hargitai János, FIDESZ-MPP képviselő konklúziója: (a négypárti kompromisszum megszületésének bejelentésekor) "Szerintem eddig is vakvágányon volt az a vita, amit mi folytattunk szuverenitásból adódóan hatáskörök átruházásáról vagy közös gyakorlásáról." Az eredmény értelmezhetetlen és több sebből vérzik Nem rendezi a többi "szuverenitáskorlátozó" intézmény helyét (ld. pl. a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének helyzetét a magyar jogban), Hallgat a közösségi jog helyéről, Nem állapítja meg a közösségi döntéshozatalban való részvétel érdemi szabályait. 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is Lássuk be, ami a nemzetközi kapcsolatok elméletében régóta triviális igazság: az államok a feladataik ellátásához szükséges döntések egy részét nem önállóan, olykor nem is önmaguk hozzák. A külső erőktől függetlenül döntő szuverén közhatalom feltételezése megalapozatlan. Marad az ellenérv az "elidegeníthetetlen kemény magról", illetve arról, hogy a szervezetekben és a szerződésekben való részvétel rendszerint a csatlakozáskor már ismert kötelezettségekkel jár, míg az EU-ba belépéssel előre nem látható többségi döntéseket is elfogadunk. Az elidegeníthetetlen mag ködkép: mi lenne az, aminek a feladása valóban a szuverenitásról lemondást jelentené? Katonai doktrinánkról nem önállóan döntünk, a nemzet és az állam határai távolról sem esnek egybe, a hagyományos felségjogokat (vámok, illetékek meghatározása, a területen átutazás, átrepülés szabályai) évtizedekóta más államokkal egyzetetve gyakoroljuk, s rég nem vagyunk képesek arra, hogy területi integritásunkat akár az egyenként beszivárgó személyekkel, akár az információkkal, akár komolyabb katonai támadással szemben hatékonyan megvédjük. Adómonopóliumunkat több tucat egyezményben másokkal megosztottuk. Nincs magunknak megőrzött kemény mag. Sem a jogalkotás, sem a végrehajtás, sem az ítélkezés terén nincs olyan fontos tartomány amelyben ne osztoznánk más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel. Ami megmaradt: a kilépés joga. Azzal az EU-val szemben is élhetünk. Az előre nem látott kötelezettségek képe sem újdonság: ilyeneket rótt ránk - hozzászólásunk nélkül - a Biztonsági Tanács, és ilyeneket ró ránk jónéhány egyezmény végrehajtási mechanizmusa, amelyekben a rádiófrekvenciáktól az ózonréteget károsító anyagok osztályozásáig számos Magyarországot kötelező döntést anélkül hoznak, hogy azt megakadályozhatnánk. Az Európai Unióban a kül- és biztonságpolitikában, illetve a szabadság, a biztonság és a jog térségére vonatkozó bel- és igazságügyekben ma még -jelentéktelen kivételekkel - egyhangú a döntéshozatal, mint ahogy számos közösségi jogi érdemi kérdésben is, tehát azokban nem lehet ellenünkre dönteni. Valóban, a közösségi anyagi jog egy része az Európai Parlament és a Tanács többségi döntésével létrehozható - de csak az Európai Közösséget létrehozó szerződés által pontosan meghatározott témakörökben.

24 A Magyar Alkotmány 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

25 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület
Határőrizet (Schengen) két fázis: ill. utána 2007-ig: kettős szűrés, megmarad az ellenőrzés a tagállamokkal közös határokon 2007 után Ukrajna, Románia, Szerbia-Montenegro és Horvátország: külső (vagy félkülső) határ. Az ellenőrzés képessége erősödik, viszont a közös európai határőrség lehetősége távoli. Vízumpolitika: Rövidtávú = teljes igazodás –már évekkel ezelőtt megkezdődött Hosszútávú = egyelőre nemzeti döntés. Ha lesz szabályozás egyhangúan kell elfogadni – mind a 25 (27) tagállam „megvétózhatja”.

26 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület
Bevándorláspolitika Történelmileg: nyitottság (nem ismérve a szuverenitásnak a kirekesztés az I. VH előtt) – ráadásul főleg tőlünk mennek Szocializmus: nincs bevándorláspolitika – alapvetően elzárkózó 1990 óta zavaros preferenciák, a formális politika hiánya EU hatása: a hosszú távú bevándorlásra van jogköre, de egyelőre lényegében csak a gondolkodás szintjén (bizottsági közlemények) gyakorolja. A magyar korona országainak területén való tartózkodáshoz és utazáshoz, valamint az állam határán való átkeléshez útlevél rendszerint nem szükséges. 1903. évi VI. Törvénycikk az útlevélügyről, 1 §

27 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület
Menekültügy: A beléptetés megtagadásához eddig sem volt jog Az elbírálás standardját a Genfi Egyezmény adta, amit az EU is alapvető mércéjének tart A nagymértékű beáramlás esetén nyújtandó ideiglenes védelem és a Genfi Egyezmény alá nem tartozó kiegészítő védelem standardjai megszülettek – rutin harmonizációs feladat lesz, nem érint szuverén előjogokat. A menekülők visszavétele az EU tagállamaiból eddig is gyakorlat volt, csak a jogalap változik.

28 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület
Állampolgárság – uniós polgárság 1. Tévképzetek: 1: az állampolgárság az állampolgár és a szuverén meghitt, érdemi kapcsolata 2 : az állampolgárság tisztán jogi kapcsolat, független az élethelyzettől 3: az állam valamennyi állampolgáráról tud és törődik velük 4: az állampolgárok tartják el az államot 5: az állampolgárság egyben a kulturális és etnikai nemzethez tartozás kifejeződése 6: politikum és állampolgárság szétválaszthatatlan elemek

29 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület
Kettős állampolgárság - az állampolgárság megadásának és elismerésének nemzetközi jogi feltételei és korlátai - Micheletti (C-369/90), Kaur (C-192/99) és ami várható Uniós polgárság - „kiegészít" - lesz-e európai demosz?

30 Az Unió új Alkotmánya A hatáskörökre vonatkozó legfőbb rendelkezések
„I-5. cikk Az Unió és a tagállamok közötti viszony (1) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamok Alkotmány előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. (2) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást az Alkotmányból eredő feladatok végrehajtásában ”

31 Az Unió új Alkotmánya A hatáskörökre vonatkozó legfőbb rendelkezések
„ I-11. cikk Alapelvek (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elvei az irányadók. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió a tagállamok által az Alkotmányban ráruházott hatáskörök határain belül jár el az abban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruházott át az Unióra, a tagállamoknál marad.” (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a megtenni szándékozott intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az ebben a jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak ennek az elvnek a tiszteletben tartásáról. (4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami az Alkotmány célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

32 A hatáskörmegosztás az Alkotmány szerint
Kizárólagos Megosztott Támogató, összehangoló, kiegészítő vámunió, belső piac egészségügy belső piaci versenyszabályok szociálpolitika, ahogy az Alk. meghatározza ipar monetáris politika ahol euro kohézió (gazdasági, társadalmi, területi) kultúra közös tengeri halászati politika, + biológiai erőforrások megőrzése mezőgazdaság és halászat, kivéve tengeri erőforr. idegenforgalom kereskedelempolitika. környezet oktatás, ifjúság, sport és szakképézés fogyasztóvédelem polgári védelem közlekedés Igazgatási együttműködés transzeurópai hálozatok energiaügy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége kutatás, technológiafejlesztés, űrkutatás - bizonyos intézkedések Fejlesztési és humanitárius em.

33 Az Unió új Alkotmányáról
Az Alkotmány legfontosabb újításai a szabad mozgással és a menekültüggyel kapcsolatban (2006-tól?) : 1) Megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés az Unió egységes Alkotmányában újra egyesül a migrációval és az Alkotmánynak az Unió politikáit és működését szabályozó III. részének IV. fejezeteként jelenik meg. 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. I-42. CIKK A szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozó külön rendelkezések (1) Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget hoz létre: a) amennyiben szükséges, európai törvény és kerettörvény elfogadásával a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére a III. részben felsorolt területeken; b) a tagállamok illetékes hatóságai közötti kölcsönös bizalom előmozdításával, különösen a bírósági és a bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének alapján; c) operatív együttműködéssel a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb szolgálatai között. (3) A (2) bekezdéstől eltérve, az ott említett intézkedéseket, amennyiben azok elsődlegesen adózási természetűek, a Tanács által elfogadott európai törvény vagy kerettörvény állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz. IV. FEJEZET A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE 1. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK III-257. CIKK (1) Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. (2) Az Unió biztosítja a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét, továbbá a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzése terén a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló olyan közös politikát alakít ki, amely a harmadik országok állampolgáraival szemben méltányos bánásmódot biztosít. E fejezet alkalmazásában a hontalan személyeket harmadik ország állampolgárának kell tekinteni. Constitution/hu 196 (3) Az Unió a bűncselekmények, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel, valamint a rendőri, az igazságügyi és az egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinációjára és együttműködésére irányuló intézkedésekkel, továbbá a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerése és – amennyiben szükséges – a büntető jogszabályok közelítése révén a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodik. (4) Az Unió, különösen a polgári ügyekben hozott bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvével, megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

34 Az Unió új Alkotmányáról
3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására. 4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. 5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el “törvényeket” és “kerettörvényeket”

35 Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról
A szuverenitás általában, "mint olyan" értelmezhetetlen. Kétséges, hogy a szuverenitás erősítése vagy védelme öncél-e, hogy a szuverenitás melletti kiállás automatikusan a "haza / nemzet / nép / lakosság / állampolgárok" érdekeit szolgálja. A szuverenitás fenntartás nélküli dicsérete helyett többdimenziós elemzésre van szükség, akár fogalmilag, akár adott ország konkrét történeti pillanatában, ahol az tekintendő kívánatosnak, ami a nyílt demokratikus párbeszédben megformált társadalmi preferenciákat a nemzetközi jogban kodifikált értékeszmények sérelme nélkül leginkább megvalósítja.

36 Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról
Az Európai Unióhoz csatlakozás mélyreható változásokat hoz a magyar jogrendben és alkotmányos tanokban. A nemzetközi jogi szuverenitás felől nézve a csatlakozást a különböző formájú szuverenitás-megosztásokhoz (eddig is létezett "szuverenitás korlátozásokhoz") képest a belépésünk nem jár minőségi változással. Az Unióhoz csatlakozás bizonyos hagyományos állami szuverén funkciók gyakorlását hatékonyabban teszi lehetővé mint a "független" lét.

37 Az előadó kapcsolódó írásai:
A nemzetközi jog alapelveinek tényleges tartalmáról Külpolitika vol. VII. (1980) No. 3, old. Az abszolútum vágyáról és a tűnékeny szuverenitásról = Szerk. Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Lengyel László, Várnai Györgyi, A szuverenitás káprázata Budapest, Korridor kötetek, 1996, 227 – 261 old. Éljen a szabad.....! Liget, vol. 11 (1998) No. 11., old. Hadban állunk? Élet és Irodalom, 1999 április 16., 3.old. Önvédelem, háború, jog, Élet- és Irodalom, 2001 szeptember 28 A szándék-buborék [A kedvezménytörvény nemzetközi fogadtatásáról] in: A státusztörvény (Dokumentumok, tanulmányok, publicisztika) Szerk.: Kántor Zoltán, teleki László Alapítvány, Budapest, 2002, old. Eredetileg: Élet- és Irodalom, január 25, 3-4.old Vörös Imre lapátja Birkózás a szuverenitás démonával Élet- és Irodalom, január 3., 5. és 13 .old A szuverén határai Fundamentum, (2003) 2. sz old Nemzet, állam, polgár Kísérlet fogalmi rendteremtésre             Élet- és Irodalom, május 7., 6-7. old Ki a szuverén? In: És mi lesz az alkotmánnyal? (Majtényi László – Miklósi Gábor szerk.) Eötvös Károly Intézet, Budapest, 2004., old Kizárás vagy befogadás? A menekültekre és a migránsokra vonatkozó szabályozás az Európai Unióban Café Bábel szám, 2004, 83 – 92.old 

38 Köszönöm a figyelmüket. NAGY BOLDIZSÁR E-mail: nagyboldi@ajk. elte
Köszönöm a figyelmüket!! NAGY BOLDIZSÁR EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM NEMZETKÖZI JOGI TANSZÉK Budapest, 1364, Pf. 109 Egyetem tér 1 – 3 Telefon: , Telefax: