Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EU filozófiája Mi marad meg a nagyobb és a kisebb államok szuverenitásából? Nagy Boldizsár előadása az „Európa: kisebbségek, identitás ” című akadémiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EU filozófiája Mi marad meg a nagyobb és a kisebb államok szuverenitásából? Nagy Boldizsár előadása az „Európa: kisebbségek, identitás ” című akadémiai."— Előadás másolata:

1 AZ EU filozófiája Mi marad meg a nagyobb és a kisebb államok szuverenitásából? Nagy Boldizsár előadása az „Európa: kisebbségek, identitás ” című akadémiai napokon, melyet az Európai Portestáns Magyar Szabadegyetem szervezett Rheinfelden, május 2.

2 "Az... állam, ha jól szervezték meg, biztosítja magát a külső erőszak és a belső bajok ellen, hatalma lassanként gyarapszik, mígnem eléri a tökéletesség csúcsát, mely a virágzás állapota, s nem tarthat sokáig, az emberi dolgok változékonysága miatt, amelyek oly állhatatlanok és bizonytalanok, hogy gyakran a legnagyobb államok is váratlanul összeomlanak saját súlyuk alatt; másokat az ellenség ereje pusztít el, amikor a legszilárdabbnak hitték magukat; ismét mások lassan öregszenek, s belső gyengeségeiktől halnak el. És rendesen az történik, hogy a legszebb államok szenvedik el a legnagyobb változásokat, amiért nem hibáztathatók, ha a változás külső erőtől származik, ahogyan a leggyakrabban előfordul, hiszen a szép államoknak van a legtöbb irigye.” Jean Bodin: Az államról. Negyedik könyv, I. fejezet Gondolat, Bp. 1987, old.

3 Mérvadó hang - Dashwood „Azt állítom, hogy bár a fejlődési folyamat során [a tagállamok és az EU] kapcsolatai szélesedtek és mélyültek, az alapok nem változtak; és nem is változnának az új Alkotmány révén.... habár jelentősen módosult, az alapszerződésekből eredő alkotmányos rend fékjeinek és egyensúlyainak a rendszere továbbra is őrzi az Unió sajátos jellegét: az Unió szuverén államokból, mint az őt alkotó politikai egységekből álló politikai közösség (polity). Alan Dashwood cambridge-i professzor in: The Relationship between the Member States and the European Union/European Community, Common Market Law Review, vol. 41 (2004) old.; 355.old

4 Nyugtalanító kérdések Szuverén-e Magyarország, ha a Duna eltereléséhez vagy a ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa érheti? Elvesztette-e szuverenitását, amikor belépett az EU-ba? Ha május 1-jén elvesztette, akkor megvolt-e az –a KGST tagság, –a szovjet csapatok általi megszállás, idején? Sérti-e a szomszéd államok szuverenitását a kedvezménytörvény, sértené-e a magyar állampolgárság megadása polgáraik egy - etnikai alapon kiválasztott – részének? Szuverén joga-e egy államnak végszükségben nukleáris fegyvert használni? Jogszerűen bombázta-e a NATO Jugoszláviát? Szuverenitás-sértés volt-e az Irak ellen folytatott háború?

5 Az előadás szerkezete 1. A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat Autonómia és rend dilemmája 2. A szuverenitás dicsérete (olvasmány) 3. Empirikus próba: szuverén (volt)-e Magyarország? 4. Néhány történeti és elméleti megfontolás 5. A "westfáliai szuverenitást" aláásó nemzetközi (jogi) elemek 6. Az EU alapstruktúrája a hatalommegosztás terén 7. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: szuverenitásunk alakulása néhány kritikus területen határőrizet vízumpolitika bevándorláspolitika menekültügy állampolgárság 9. Az Európai Unió új Alkotmánya 10. Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról.

6 A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat Különböző tudományágakban eltérő jelentések Egy tudomány (jog) ágon belül sincs egyetértés Az apologetikus és az utópikus érvelés körkörössége

7 A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat Stephen Krasner a szuverenitás négy alap-jelentését különbözteti meg: -Nemzetközi jogi szuverenitás: jogi függetlenséggel rendelkező területi egységek (államok) kölcsönösen elismerik egymást. -Westfáliai szuverenitás: territorialitás és autonómia, a külső erők kizárása a hatalmi rendszer felépítéséből és működéséből - Belső szuverenitás: a politikai hatalom szerveződési formája és a közhatalmi szervek képessége a területen gyakorlati uralom alatt tartására -Függetlenségi szuverenitás: a közhatalmi szervek képessége a határt átszelő mozgások (információk, eszmék, emberek, áruk, tőke, szennyeződések) ellenőrzésére. KRASNER, Stephen D.: Sovereignty Organized Hypocrisy Princeton University Press, Princeton, 1999, 4.old

8 A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat " A szuverenitás azon túl, hogy minden államnak megadja a joghatósága alatt álló területhez kapcsolódó jogosítványok készletét, még a következő átfogó jogokat tartalmazza: először is azt, hogy megköveteli területi integritása és politikai függetlensége tiszteletben tartását a többi állam által, másodszor a hivatalos minőségükben eljáró államképviselők szuverén immunitásának igénylését,...harmadszor pedig immunitás igénylését külföldi bíróságok joghatósága alól olyan tettekért vagy ténykedésért, amelyet az állam szuverén minőségében valósított meg." Cassese, Antonio: International Law in a Divided World Clarendon Press, Oxford, o.

9 A beszédmód nehézségeiről Az apologetikus és az utopikus érvelés ellentmondásai és egymásrautaltsága Mi a szuverenitás forrása? –Apologetikus: az állam maga, a belső tényezők –Utópikus: a nemzetközi jogrend Valójában egyik sem lehet meg a másik érvelés nélkül: –Miért köti az államot a szerződés? Mert a nemzetközi jog ezt kívánja. –Miért kötelező a nemzetközi jog? Mert az államok így akarják.

10 A szuverenitás dicsérete (Jogi és politikai folklór. Gyűjtötte és rendezte: Nagy Boldizsár) A szuverén független, szabad, korlátlan, teljes, sérthetetlen és támadhatatlan, saját akarata szerint dönt, beavatkozásmentes, "úr a házában". Magánál nagyobb hatalmat (el) nem ismer. A szuverént nem illeti kétely, diktuma (parlamentjének, bíróságának szava) végérvényes, nem tárgya felülvizsgálatnak és utólagos megfontolásnak, nem szorul további bizonyításra, hanem a puszta kimondással igaz. Az Alkotmány - ha van - szent írás, melynek tartalma és parancsai végső mércéül szolgálnak. A szuverén szép, mert fenséges, főhatalma van, szimbólumokat alkot, s azokkal kizárólagosan rendelkezik, léte költői, egyenesen spirituális, gyakran a kollektív (ön)tudat, a nemzet megtestesítője, alteregója, benne önmagunk nemesebb alakjával azonosulunk, törvényei útján megvonja a "mi" és az "ők" közötti határokat.

11 A szuverenitás dicsérete (folyt.) A szuverén erős, mindenkinél erősebb, mert (Isten után vagy kegyelméből) övé a végső (földi) hatalom, ő a katonaság és a rendőrség, melynek fegyverei által véd és oltalmaz, a bűnöst megbünteti, az ártatlan elé védő kart nyújt. A szuverén a kiszámíthatóság és a rend, az előreláthatóság és az arányosság megtestesülése, elsősorban a jogrend alakjában, amely előre megjövendöli egy emberi magatartás következményeit, s egyben kijelöli a tevékenység térbeli horizontját, az államhatárokat, amelyek a kiszámíthatatlan, rendezetlenséget teremtő külső erőket megszűrik, s a belső rendhez idomítva engedik csak be a horizonton belülre. A szuverén jó, mert állami ellátó rendszerei révén gyámolít és felkarol, betegségben támasz, öregségben vigasz, a rászorultat pénzhez, fedélhez, doktorhoz juttatja, megóv a járványtól, elismeri és tanúsítja a megszerzett szaktudást, közműveket és közszolgáltatásokat üzemeltet a kedvünkért, tanít, sőt szórakoztat is. A szuverén tehát Isten után/mellett/helyett isten, a Mindenható attribútumaival (és feltételezett korlátaival).

12 Elmélkedés a magyar szuverenitás alakulásáról 1945 után Magyarország lényegében nem szuverénkorlátozottan szuverénteljesen szuverén 1946-ban 1957-ben 1968-ban 1996-ban 2005-ben (Önkéntes) tagságunk a felsorolt szervezetekben és szerződésekben és az azzal járó kötelezettségek szuverenitásunk korlátai (voltak, lesznek)-e korlátozzáknem korlátozzáknem tudom ENSZ Európai Unió NATO Varsói Szerződés Párizsi Unió az ipari tulajdon védelmére WTO UEFA

13 Néhány történeti és elméleti megfontolás A szuverenitás történeti kategória: a reneszánsz és a westfáliai béke között alakul ki (fogalomként és a gyakorlatban) a részét alkotó beavatkozás tilalma a francia forradalom után és –vagy soha nem írta le adekvátan az állami létet, –vagy ha - elsősorban a XIX. században – tankönyvszerűen érvényesült is, legkésőbb a II világháború illetve a kétpólusú rend megszűnése után a kategória jelentése elmosódott, és az államok gyakorlata megváltozott. Állam-demokrácia-nemzet-egység-identitás –A szuverenitás normatív megközelítése: "hasznos"? "káros"? –Ki/mi a szuverenitás végső hordozója? Mi a szerződéskötés/szervezetbe belépés jelentése: lemondás a szuverenitásról vagy épp annak gyakorlása

14 AZ ÁLLAM CSELEKVÉSI SZABADSÁGÁNAK HATÁRT SZABÓ NEMZETKÖZI JOGI NORMÁK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETKÖZI JOG MINŐSÉGILEG ÚJ FEJLEMÉNYEIRE A) A nemzetközi területek, az emberiség közös öröksége és közös gondja B) Az emberi jogok és az egyén védelme C) A kormányzat demokratikus megalapozottsága D) Jog a kiváláshoz és önrendelkezési jog E) Az ENSZ kényszerítő lépései F) A humanitárius intervenció (és az államépítés) új doktrínája?

15

16 [Az állam] " szuverenitásának és integritásának tiszteletben tartása a közös nemzetközi haladás döntő eleme. Az abszolút és exkluzív szuverenitás ideje azonban elmúlt, elméleti tételei egyébként soha nem feleltek meg a realitásnak. Ma az államok vezetőinek feladata, hogy megértsék ezt, és megtalálják az egyensúlyt a jó belső irányítás szükségletei és az egyre inkább interdependens, minden elemében kölcsönösen függő világ követelményei között." B-B. Ghali: An Agenda for Piece UN, 1992, Magyarul kiadta a Magyar ENSZ Társaság, 17. pont

17 A bel- és igazságügyi döntések meghozatalában résztvevő testületek és munkacsoportok COREPER Állandó képviselők bizottsága A 36. cikk szerinti Bizottság (CATS) * Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű Munkacsoport Polgári jogi bizottság Schengen kiértékelő * Schengen acquis * Együttes kiértékelő Rendőri együttműködés * Europol Terrorizmus * Schengeni Információs Rendszer (SIS) és SIRENE * SIS Műszaki * Vámegyüttműködés Szervezett bűnözés, multidiszciplináris Büntető anyagi jog Bűnügyi együttműködés és büntetőpolitika * Migráció és kiutasítás * Menedékjog Vízumpolitika Határok * CIREFI * Külső határ szakértők közös egység * Polgári védelem (katasztrófa) Bel és Igazságügyi Tanács A *-al jelölt csoportok Norvégiával és Izlanddal vegyes Bizottságként is ülésezhetnek

18 A döntés formái az I. pillérben EKSZ IV cím („Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgásával kapcsolatos más politikák”) –A Közösség szokásos jogforrásai: rendelet irányelv döntés

19 A döntés formái a III pillérben Büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés A kerethatározat A törvények és szabályok közelítését szolgálja. A benne foglalt cél elérése kötelező, ennek eszközét a tagállam szabadon választja. Nincs közvetlen hatálya Az egyéb határozat Jogharmonizációt nem célozhat. Kötelező, de nem közvetlen hatályú. Közös álláspont Képviselete nemzetközi szervezetekben kötelező Nemzetközi egyezmény

20 Döntéshozatali szabályok az I pillérben –2004. május 1 előtt: egyhangú (néhány kivétellel) –2004. május 1 után: egyhangúan áttérhettek a többségi döntésre és az együttdöntési eljárásra. –A 2004 novemberi Hágai program szerint április 1- ig a Tanácsban meg kellett hozni a döntést a minősített többségre és az együttdöntési eljárásra áttérésről – kivéve a hosszú távú bevándorlást és a családjogi ügyeket. A döntést a Tanács már meghozta. ld /04 dok december 15.

21 Döntéshozatali szabályok Döntési arányDöntési eljárásMiótaSzerződéses alap Vízumformátum (62 2 b iii)Minős. többskonzultáció1993 nov 1Maastricht Vízumlista (62 2 b i)Minős. többskonzultáció1996. jan 1Maastricht Polgári jogi ügyek (65) kivéve családjogMinős. többsegyüttdöntés2003 febr 1.Nizza Vízumkiadás eljárás, feltételei ((62 2 b ii) + Egységes vízum (62 2 b iv) Minősített többs együttdöntés2004. máj. 1Amszterdam Adminisztratív em. (66)Minős. többskonzultáció2004. máj. 1Nizza jkv Menekültügyek (63 1 és 2a)Minős. többsegyüttdöntésAmikor alapok készen Nizza Belső határellenőrzés megszűntetése (62 1) Minős. többsegyüttdöntés2005. jan dec 15 Tanács döntés Külső határ ellenőrzése (62 2 a)Minős. többsegyüttdöntés2005. jan dec 15 Tanács döntés 3. áll polgára EU-n belül rövid távú mozgás (62 3) Minős. többsegyüttdöntés2005. jan dec 15 Tanács döntés Menekültügyi tehermegosztás (63 2 b)Minős. többsegyüttdöntés2005. jan dec 15 Tanács döntés Illegális vándorlás (63 3 b) Minős. többsegyüttdöntés2005. jan dec 15 Tanács döntés Hosszú távú bevándorlás (63 3 a és 4)Egyhangúkonzultáció1999. máj 1Amszterdam Családi jogi ügyek (65) Egyhangúkonzultáció1999. máj 1Amszterdam

22 Döntéshozatali szabályok a Miniszterek Tanácsában Szavatok 2004 május 1 előtt máj. 1-okt nov. 1-Szavazatszám 27 taggal Franciaország Nagy-Britannia Németország Olaszország Lengyelország Spanyolország Románia Hollandia Belgium Csehország Görögország Magyarország Portugália Ausztria Bulgária Svédország Dánia Finnország Írország Litvánia Szlovákia Ciprus Észtország Lettország Luxemburg Szlovénia Málta-233 ÖSSZESEN Minősített többség Blokkoló kisebbség 62 (71,26%) (70,97 %) (72,27 %) (73,91 %) 91 Ódor Bálintnak az Európai Tükör 2004/3 számában megjelent írása alapján A tíz új tag összesen 84 szavazattal bír

23 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület A 2002 őszi parlamenti vita: A vita lényegében értelmetlen Hargitai János, FIDESZ-MPP képviselő konklúziója: (a négypárti kompromisszum megszületésének bejelentésekor) "Szerintem eddig is vakvágányon volt az a vita, amit mi folytattunk szuverenitásból adódóan hatáskörök átruházásáról vagy közös gyakorlásáról." Az eredmény értelmezhetetlen és több sebből vérzik –Nem rendezi a többi "szuverenitáskorlátozó" intézmény helyét (ld. pl. a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének helyzetét a magyar jogban), –Hallgat a közösségi jog helyéről, –Nem állapítja meg a közösségi döntéshozatalban való részvétel érdemi szabályait.

24 A Magyar Alkotmány 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

25 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület Határőrizet (Schengen) két fázis: ill. utána 2007-ig: kettős szűrés, megmarad az ellenőrzés a tagállamokkal közös határokon 2007 után Ukrajna, Románia, Szerbia- Montenegro és Horvátország: külső (vagy félkülső) határ. Az ellenőrzés képessége erősödik, viszont a közös európai határőrség lehetősége távoli. Vízumpolitika: Rövidtávú = teljes igazodás –már évekkel ezelőtt megkezdődött Hosszútávú = egyelőre nemzeti döntés. Ha lesz szabályozás egyhangúan kell elfogadni – mind a 25 (27) tagállam „megvétózhatja”.

26 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület Bevándorláspolitika –Történelmileg: nyitottság (nem ismérve a szuverenitásnak a kirekesztés az I. VH előtt) – ráadásul főleg tőlünk mennek –Szocializmus: nincs bevándorláspolitika – alapvetően elzárkózó –1990 óta zavaros preferenciák, a formális politika hiánya EU hatása: a hosszú távú bevándorlásra van jogköre, de egyelőre lényegében csak a gondolkodás szintjén (bizottsági közlemények) gyakorolja.

27 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület Menekültügy: –A beléptetés megtagadásához eddig sem volt jog –Az elbírálás standardját a Genfi Egyezmény adta, amit az EU is alapvető mércéjének tart –A nagymértékű beáramlás esetén nyújtandó ideiglenes védelem és a Genfi Egyezmény alá nem tartozó kiegészítő védelem standardjai megszülettek – rutin harmonizációs feladat lesz, nem érint szuverén előjogokat. –A menekülők visszavétele az EU tagállamaiból eddig is gyakorlat volt, csak a jogalap változik.

28 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület Állampolgárság – uniós polgárság 1. Tévképzetek: 1: az állampolgárság az állampolgár és a szuverén meghitt, érdemi kapcsolata 2 : az állampolgárság tisztán jogi kapcsolat, független az élethelyzettől 3: az állam valamennyi állampolgáráról tud és törődik velük 4: az állampolgárok tartják el az államot 5: az állampolgárság egyben a kulturális és etnikai nemzethez tartozás kifejeződése 6: politikum és állampolgárság szétválaszthatatlan elemek

29 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: Néhány kritikus terület 2.Kettős állampolgárság - az állampolgárság megadásának és elismerésének nemzetközi jogi feltételei és korlátai - Micheletti (C-369/90), Kaur (C-192/99) és ami várható 3.Uniós polgárság - „kiegészít" - lesz-e európai demosz?

30 Az Unió új Alkotmánya A hatáskörökre vonatkozó legfőbb rendelkezések „I-5. cikk Az Unió és a tagállamok közötti viszony (1) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamok Alkotmány előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. (2) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást az Alkotmányból eredő feladatok végrehajtásában ”

31 Az Unió új Alkotmánya A hatáskörökre vonatkozó legfőbb rendelkezések „ I-11. cikk Alapelvek (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elvei az irányadók. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió a tagállamok által az Alkotmányban ráruházott hatáskörök határain belül jár el az abban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruházott át az Unióra, a tagállamoknál marad.”

32 A hatáskörmegosztás az Alkotmány szerint KizárólagosMegosztottTámogató, összehangoló, kiegészítő vámunió,belső piacegészségügy belső piaci versenyszabályokszociálpolitika, ahogy az Alk. meghatározza ipar monetáris politika ahol eurokohézió (gazdasági, társadalmi, területi) kultúra közös tengeri halászati politika, + biológiai erőforrások megőrzése mezőgazdaság és halászat, kivéve tengeri erőforr. idegenforgalom kereskedelempolitika.környezetoktatás, ifjúság, sport és szakképézés fogyasztóvédelempolgári védelem közlekedésIgazgatási együttműködés transzeurópai hálozatok energiaügy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége kutatás, technológiafejlesztés, űrkutatás - bizonyos intézkedések Fejlesztési és humanitárius em.

33 Az Unió új Alkotmányáról Az Alkotmány legfontosabb újításai a szabad mozgással és a menekültüggyel kapcsolatban (2006-tól?) : 1) Megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés az Unió egységes Alkotmányában újra egyesül a migrációval és az Alkotmánynak az Unió politikáit és működését szabályozó III. részének IV. fejezeteként jelenik meg. 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre.

34 Az Unió új Alkotmányáról 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására. 4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. 5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el “törvényeket” és “kerettörvényeket”

35 Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról A szuverenitás általában, "mint olyan" értelmezhetetlen. Kétséges, hogy a szuverenitás erősítése vagy védelme öncél-e, hogy a szuverenitás melletti kiállás automatikusan a "haza / nemzet / nép / lakosság / állampolgárok" érdekeit szolgálja. A szuverenitás fenntartás nélküli dicsérete helyett többdimenziós elemzésre van szükség, akár fogalmilag, akár adott ország konkrét történeti pillanatában, ahol az tekintendő kívánatosnak, ami a nyílt demokratikus párbeszédben megformált társadalmi preferenciákat a nemzetközi jogban kodifikált értékeszmények sérelme nélkül leginkább megvalósítja.

36 Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról Az Európai Unióhoz csatlakozás mélyreható változásokat hoz a magyar jogrendben és alkotmányos tanokban. A nemzetközi jogi szuverenitás felől nézve a csatlakozást a különböző formájú szuverenitás- megosztásokhoz (eddig is létezett "szuverenitás korlátozásokhoz") képest a belépésünk nem jár minőségi változással. Az Unióhoz csatlakozás bizonyos hagyományos állami szuverén funkciók gyakorlását hatékonyabban teszi lehetővé mint a "független" lét.

37 Az előadó kapcsolódó írásai: A nemzetközi jog alapelveinek tényleges tartalmáról Külpolitika vol. VII. (1980) No. 3, old. Az abszolútum vágyáról és a tűnékeny szuverenitásról = Szerk. Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Lengyel László, Várnai Györgyi, A szuverenitás káprázata Budapest, Korridor kötetek, 1996, 227 – 261 old. Éljen a szabad.....! Liget, vol. 11 (1998) No. 11., old. Hadban állunk? Élet és Irodalom, 1999 április 16., 3.old. Önvédelem, háború, jog, Élet- és Irodalom, 2001 szeptember 28 A szándék-buborék [A kedvezménytörvény nemzetközi fogadtatásáról] in: A státusztörvény (Dokumentumok, tanulmányok, publicisztika) Szerk.: Kántor Zoltán, teleki László Alapítvány, Budapest, 2002, old. Eredetileg: Élet- és Irodalom, január 25, 3-4.old Vörös Imre lapátja Birkózás a szuverenitás démonával Élet- és Irodalom, január 3., 5. és 13.old A szuverén határai Fundamentum, (2003) 2. sz old Nemzet, állam, polgár Kísérlet fogalmi rendteremtésre Élet- és Irodalom, május 7., 6-7. old Ki a szuverén? In: És mi lesz az alkotmánnyal? (Majtényi László – Miklósi Gábor szerk.) Eötvös Károly Intézet, Budapest, 2004., old Kizárás vagy befogadás? A menekültekre és a migránsokra vonatkozó szabályozás az Európai Unióban Café Bábel szám, 2004, 83 – 92.old

38 Köszönöm a figyelmüket!! NAGY BOLDIZSÁR EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM NEMZETKÖZI JOGI TANSZÉK Budapest, 1364, Pf. 109 Egyetem tér 1 – 3 Telefon: , Telefax:


Letölteni ppt "AZ EU filozófiája Mi marad meg a nagyobb és a kisebb államok szuverenitásából? Nagy Boldizsár előadása az „Európa: kisebbségek, identitás ” című akadémiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések