Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról Nahalka István ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról Nahalka István ELTE PPK Neveléstudományi Intézet"— Előadás másolata:

1 A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról Nahalka István ELTE PPK Neveléstudományi Intézet

2 Az alapok A tudás nem közvetítéssel keletkezik, hanem önálló, aktív konstruálás eredménye. A tanuló nem pusztán a befogadója a számára „átadott” tudásnak. A tanítás nem a tudás átadása, hanem a tudáskonstrukcióhoz megfelelő körülmények, tanulási környezet létrehozása.

3 A tudás konstrukciója A már meglévő tudásunk átrendeződik, átalakul egy belső folyamat eredményeként. A világ körülöttünk lejátszódó jelenségeire mintegy „rátelepszik” az előzetes tudásunk, tapasztalataink értelmezés eredményei. A tudás a tanulási folyamatban gazdagodik és/vagy alapvetően átalakul. Ez utóbbi a FOGALMI VÁLTÁS. A „mindig mindent tudunk” hipotézis.

4 Néhány példa a „pálya széléről” Az olvasás megtanulásának óriási vitákat kiváltó kérdései. Az irodalmi művek egyéni interpretálása, a jelentésadás folyamata. Chomsky nyelvelmélete. Mi a valóságos a TV-ben a gyerekek számára?

5 Egy kutatás tanulságai

6 És csak egyetlen példa máshonnan Mit mond egy 9 éves kisfiú arra a kérdésre, hogy a könnyebb vagy a nehezebb golyó esik-e le hamarabb, ha ugyanolyan magasról elengedjük őket: „A nehezebb, mert nagyobb széláramot csinál. Olyan, mint a meteor. Ahogy gyorsul, úgy csinál maga elé gyorsítókört. A kisebb kő kisebbet csinál. Mindig a nagyobb esik le előbb. Ha azonos súlyúak, de különböző nagyságúak, akkor is a nagyobb esik le előbb.”

7 A tapasztalat trónfosztása A konstruktivizmus szerint nem a tapasztalat a tudás forrása. A belső struktúráknak, az előzetes tudásnak van meghatározó szerepe. A tapasztalat már egy értelmezés, feldolgozás eredménye. Ez egy lényeges pont a konstruktivista és a reformpedagógiai ihletésű tanítási-tanulási elképzelések megkülönböztetésében. Sőt, itt egy értelmezésbeli probléma is van: gyakran azonosítják a konstruktivizmust a minden tudás létrehozását a tapasztalatra alapozó (pl. Piaget gondolkodásmódját is jellemző) elképzeléssel.

8 A megismerés „iránya” Ma egy pedagógusnak nehéz elképzelni mást, mint hogy a megismerési, a tanulási folyamatok „alulról-felfelé” szerveződnek. A konstruktivisták (többnyire) ezt másképpen gondolják. A hipotézis: átfogó tudásstruktúrák válnak egyre kidolgozottabbá, egyre gazdagabbá, egyre differenciáltabbá, illetve a tudásrendszereink fogalmi váltással változhatnak.

9 Egy „izzadtságszagú” példa A „Whole Language” olvasástanítási rendszer a szöveg általános megértéséből indul ki. Az olvasás során nem a betűk azonosításából, az egyes szavak értelmezéséből formálódik a szöveg megértése, hanem épp fordítva. A szöveggel kapcsolatos elvárásoknak (Guessing Game) a valóságosan leírtakkal való egyeztetése az olvasás (Kenneth Goodman).

10 Egy-két példa, amelyekben jobban „otthon vagyok” Hogyan tanulják meg a gyerekek a természet megismerése során alapvető, mértékeket kifejező fogalmakat? A hierarchizált fogalomrendszerek tanulása. Matematikai eljárások, például a százalékszámítás tanulása.

11

12

13 És mi van a kompetenciákkal? A kompetencia fogalma kiérleletlen a pedagógiában és a pszichológiában is. Egymásnak merőben ellentmondó értelmezések léteznek. A fogalom magvában az ALKALMAZHATÓ TUDÁS áll. Vagyis az alapvető kérdés, hogy amikor a tudásunk hasznosul, akkor vajon milyen belső struktúrák határozzák meg a cselekvéseink eredményességét, hatékonyságát.

14 Két lényegesen eltérő szemléletmód 1. A procedurális tudáselemek elsőbbsége 2. A tudás szerveződésében a világról, annak részeiről alkotott modellek elsőbbsége.

15 Hozzunk példákat az új NAT-ból! „A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük.” „Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően.” „Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése.”

16 Mit mondhatunk „konstruktivistán”? A képességek (kompetenciák?) tartalom- és kontextusfüggők. A feltételezett átfogó, általános, teljes mértékben tartalomfüggetlen képességek nem léteznek (problémamegoldás, kommunikáció, tanulás, stb.). Az emberi tevékenység kognitív feltételei a világról, annak részeiről alkotott modelljeink. Vagyis a tudásunk erősen ismeret-alapú. Az ismereteink egy nagy részükben implicit jellegűek, nehezen verbalizálhatók, és nem faktuális természetűek. A lényeg, hogy az ALKALMAZHATÓ TUDÁS a világról alkotott modelleken alapszik, és nem valamifajta feltételezett, az agyunkban lakozó gépeken. Léteznek olyan ismereteink, amelyeknek a „hatóköre” rendkívül széles, bizonyos értelemben általános ismereteknek nevezhetjük őket (pl. a verselemzés „technikájának” ismerete, heurisztikus problémamegoldási „ötletek” birtoklása, stb.). A dolog ennél is bonyolultabb (pl. Mike Anderson). Ma még csak túl keveset magyarázó modellekkel rendelkezünk, még várat magára a „nagy áttörés”.


Letölteni ppt "A tanítás és tanulás konstruktivista felfogásáról Nahalka István ELTE PPK Neveléstudományi Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések