Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény évközi változásai (2012. szeptemberig)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény évközi változásai (2012. szeptemberig)"— Előadás másolata:

1 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény évközi változásai (2012. szeptemberig)

2 61. számú Magyar Közlöny május 22. Az Art. adóbevallás alcíme a 31/A. §-sal egészült ki, amely jogszabályhely az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében felsorolt terméket értékesítő, ill. beszerző adózói kör számára új nyilatkozattételi kötelezettséget vezetett be. A fordított áfa szerint adózó terményt értékesítő, illetve beszerző áfa alanyoknak értékesítéseik, beszerzéseik kapcsán nyilatkozniuk kell: a vevő, ill. az értékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, vámtarifaszám szerinti bontásban: = az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, valamint = az adó alapjáról (ezer forintra kerekítve). (A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvény. ) Hatályos: július 1-től június 30-ig.

3 74-es számú Magyar Közlöny június 19. Az adózás rendjét érintő legfontosabb változások. ( Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló évi LXIX. törvény (Mód. tv.) )

4 1. Az adóregisztrációs eljárással kapcsolatos módosítás Nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul feltéve, hogy: a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás: - a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve - a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak. [Art. 24/C. § (2a) bekezdés] Hatályos: június 20. napjától A rendelkezést a hatálybalépést követően keletkezett adótartozásokra kell alkalmazni.

5 2. A mögöttes felelősség szabályainak változása A Btk január 1-jétől tartal- mazza a költségvetési csalás bűn- cselekmény törvényi tényállását, a mögöttes felelősség szabályai kiterjesztésre kerültek a költség- vetési csalás elkövetőire és az okozott vagyoni hátrányra. [Art. 35. § (2) bekezdés e) pont]

6 3. A vállalkozások közti készpénzfizetések korlátozása A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás között, ugyanazon szerződés alapján havonta legfeljebb összesen 5 millió forintig rendezhetik készpénzfizetéssel a termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások ellenértékét. [Art. 38. § (3a) bekezdése ] A tv. kijátszásának megakadályozását célzó szabály hogy amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértésével a fenti kötelezettség elkerülése céljából egy szerződés szétdarabolásra kerül, úgy azokat egy szerződésnek kell tekinteni. [Art. 38. § (3b) bekezdése] A szabály megsértése esetén az 5 millió forintot meghaladó, készpénzben fizetett rész után 20 százalékos mulasztási bírságot fizet. [Art § (20f) bekezdése] A rendelkezések január 1-én lépnek hatályba. Megjegyzés: a rendelkezés valószínűleg módosításra kerül, a készpénzfizetés összegét a módosítás 1,5 millió forintra korlátozná.

7 4. A jövedelemigazolásra vonatkozó szabályok változása 85/A. § (4) bekezdése június 20. napjával módosult: Amennyiben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét tartalmazza. (Korábbi rendelkezés alapján: a jövedelemigazoláson szerepelnie kell az összevontan és elkülönülten adózó jövedelemnek)

8 6. A kézbesítési vélelem szabályainak változása január 1. napjától változnak a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok. Az Art. jelenleg hatályos rendelkezései a kézbesíthetetlenség okaként: a „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen” és „a címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket jelölte meg, a postai szolgáltató azonban az Art-ban megjelölt kézbesíthe- tetlenségi okoktól eltérő egyéb ok feltüntetésével is értesíthette az adóhatóságot.

9 6. A kézbesítési vélelem szabályainak változása január 1. napjától: az adózó részére szabályosan kézbesített adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza. [Art § (1) bekezdés a) pont]

10 6. A kézbesítési vélelem szabályainak változása 3. speciális rendelkezés: a szabályszerűen feladott iratot a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha a posta „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az iratot az adóhatóságnak. [Art § (1) bekezdés b) pont]

11 6. A kézbesítési vélelem szabályainak változása 4. Új rendelkezés, hogy az adóható- sági iratot a személyes átadás megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó vagy meghatalmazottja az irat átvételét megtagadta. [Art § (2) bekezdése]

12 6. A kézbesítési vélelem szabályainak változása 5. Az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzést követően honlapján 15 napra közzéteszi: adózó adóazonosító jelét, adószámát, a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat ügyiratszámát, A honlapon történt közzététel időpontját, és azt a telefonszámot, amelyen az adózó az irat átvétele tekintetében tájékozódhat. kivételt képez azon esetkör, amikor a címzett megtagadja az irat átvételét

13 6. A kézbesítési vélelem szabályainak változása 6. A honlapon történt közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését. [Art § (8) bekezdése] Az állami adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg a közzétett adatokról elektronikus úton értesíti az ügyfélkapuval rendelkező adózót, ill. a képviseletére jogosult személyt, meghatalmazottját, a kézbesítési vélelem megdöntésére ebben az esetben is lehetőség van a honlapon történt közzétételtől számított 15 napon belül [Art § (9) bekezdése].

14 8. Végrehajtási eljárással kapcsolatos módosítás Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - végrehajtási költségátalány megfizetésére. [Art § (1) bekezdés].

15 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés 1. Az általános forgalmi adó alanyának január 1-jétől nyilatkoznia kell az általa kibocsátott, ill. befogadott azon számlák adatairól, amely számlákkal kapcsolatosan adófizetési kötelezettsége keletkezett, ill. adólevonási jogot gyakorolt (összesítő jelentés). [Art. 31/B. § (1)-(7) bekezdések évi CLVI. törvény ]

16 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés 2. Az áfa alanynak termékértékesítés, szolgál- tatás nyújtása esetén, ill. termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén, amennyiben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, számlánként nyilatkoznia kell: eladó, vevő adószámáról, a számlában feltüntetett áfa alapjáról, az áfa összegéről, a számla sorszámáról, a teljesítés időpontjáról, ennek hiányában a számla kibocsátásának dátumáról.

17 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés 3. Az összesítő jelentést azon adó- megállapítási időszakról benyújtott áfa bevallásban kell teljesíteni, amelyben az adózónak adófizetési kötelezettsége keletkezett, ill. amelyben az adózó a levonási jogot gyakorolta.

18 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés 4. A jogszabály kikerülését megakadá- lyozandó, az adólevonási jogot gyakorló személyt jelentéstételi kötelezettség terheli akkor is, ha egy adómegállapítási időszakon belül ugyanazon adóalany által kibocsátott több számla tekinteté- ben gyakorol 2 millió forintot elérően vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot. Ebben az esetben a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adószámát, ill. az áfa összegét összesítve kell feltüntetni az összesítő jelentésben.

19 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés 5. A számla módosítása esetén a módosító okiratot kiállító és az azt befogadó áfa-alanyt jelentéstételi kötelezettség terheli, amennyiben a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. A jelentést abban a bevallásban kell megtenni, amelyben az áfa-alany a módosítás hatását figyelembe veszi

20 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés 6. A számla érvénytelenítése esetén összesítő jelentést kell tennie az érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó áfa-alanynak, amennyiben az érvénytelenített számlában áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot. A jelentést abban a bevallásban kell megtennie, amelyben az érvénytelenítés hatását az áfa-alany figyelembe veszi, a jelentésnek tartalmaznia kell az érvénytelenítő okirat sorszámát.

21 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés 7. Az eva-alany az általa kibocsátott számlák tekintetében azon adóévről benyújtott bevallásban (‘43) nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

22 9. Általános forgalmi adó összesítő jelentés július 1. napjától a számlát befogadó áfa-alany elektronikus úton lekérdezheti az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adatait. [Art § (15) bekezdés d) pont]

23 80. számú Magyar Közlöny június 28. Az Mt. alapján július 1-jétől lehetőség van arra, hogy több munkáltató létesítsen egy munkaviszonyt a munkavállalóval. ( Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló évi LXXXVI. törvény.)

24 Több munkáltató által létesített munkaviszony 1. Változnak a bejelentésre vonatkozó szabályok [Art. 16. § (4b) bekezdés] Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, kijelölés hiányában a munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.

25 Több munkáltató által létesített munkaviszony 2. A bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében: - a további foglalkoztató adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint - a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.

26 Több munkáltató által létesített munkaviszony 3. Módosul az adó megfizetésére mögöttesen kötelezhetőek köre. [Art. 35. § (2) bekezdés j) és k) pontjai] Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a nem kijelölt munkáltató is a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében, ha az adó a nem kijelölt munkáltatótól sem hajtható be, az adó megfizetésére kötelezhető bármely korábbi munkáltató is (aki az adókötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban az Mt. szerint munkáltatóként vett részt).

27 Több munkáltató által létesített munkaviszony 4. Kibővül a munkáltató fogalom meghatá- rozása: [Art § 23. pont] Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejűleg, írásban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendő. Ha a kijelölt munkáltató személyében változás következik be, azt e törvény és más, adóról szóló jogszabályok alkalmazásában a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnak kell tekinteni.

28 Több munkáltató által létesített munkaviszony 5. A kijelölés elmaradásával kapcsolatos szankció: Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem kerül sor, a munkaviszony valamennyi – Mt. szerinti – munkáltatója forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art § (2a) bekezdése]

29 JÁRULÉK Jogszabályi háttér: évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.) évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról évi LXIX. törvény az adózást érintő egyes törvények módosításáról évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról

30 JÁRULÉK től a Tbj. 16. § (1) bek. kiegészült az u) és v) pontokkal, mely szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult u) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, v) balettművészeti életjáradékban részesül. A Tbj. 16. § (3) bek. módosítása alapján ezen személyek csak akkor jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, ha a Tbj. szerint belföldinek minősülnek. /2012. évi LXIX. tv. 21. § (1) bek. a) pont/

31 JÁRULÉK A Tbj. 16. § (1) bek.-el összhangban módosult a Tbj. 39. § (2) bekezdése, mely szerint a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban és a balettművészeti életjáradékban részesülők is jogosultak külön járulékfizetés nélkül egészségügyi szolgáltatásra. visszamenőlegesen, január 01-től alkalmazhatók e rendelkezések

32 JÁRULÉK július 1-ével hatályba lépett a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (új Mt.) Ezzel összefüggésben július 01-től a Tbj. is több ponton módosult. A módosító rendelkezéseket a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló évi LXXXVI. törvény 44. §-a tartalmazza.

33 JÁRULÉK től a Tbj. 4. § a) pontja kiegészült a 8. alponttal Foglalkoztató: „8. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt §) esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató” Art § 23. pont alapján több munkáltató által létesített munkaviszony esetén munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejűleg, írásban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendő.

34 JÁRULÉK től hatályát veszti a Tbj. 7. § (2) bek. Ettől az időponttól kezdődően munkaviszony esetén a biztosítás kezdetének meghatározásakor a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (új Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, mely szerint: A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. /új Mt. 48. §/

35 JÁRULÉK től kiegészült a Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja. Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha: „a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra”

36 JÁRULÉK A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 119. §-a kiegészítette a Tbj. 16. § (1) bek. i) pontját szeptember 01-től külön járulékfizetés nélkül jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvény hatálya alá tartozó - magyar állampolgársággal nem rendelkező - személy, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.

37 SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ Jogszabályi háttér: évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és az azzal összefüggő más törvények módosításáról (Szocho. tv.) évi XXI. törvény az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról évi LXIX. törvény az adózást érintő egyes törvények módosításáról

38 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény től a Szocho. tv §-a egy új (4)-es bek. E szerint a szocho-ból érvényesíthető adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalónak az őt a munkaviszonyára tekintettel megillető bruttó munkabérét a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. FIGYELEM!!! A Szt. rendelkezései szerint a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénzkiegészítés személyi jellegű egyéb kifizetés, azaz nem része a bérköltségnek, így nem munkabér

39 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény A évi XXI. tv. 17. §-a kiegészítette a Szocho. tv §-át a (2a)-(2f), az (5a), valamint a (6a) és (6b) bek.-kel A Szocho. tv. ezen szakaszai arról rendelkeznek, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén mely munkáltató (kölcsönbeadó vagy a –vevő) és milyen módon érvényesítheti a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt.

40 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény A évi XXI. tv. 17. § (4) bekezdése egy új, 460/A. §-al egészítette ki a Szocho. tv-t. Az új szakasza teszi lehetővé, hogy a kifizető akkor is igénybe vehesse a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt, ha visszamenőlegesen hajtotta végre az elvárt béremelést.

41 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény Feltétel: az elvárt béremelés utólagos teljesítése legkésőbb a munkavállalót a naptári évben megillető munkabérek tekintetében ugyanazon naptári év végéig megtörténjen. /Szocho. tv. 460/A. § (1) bekezdés/ Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizető a visszamenőlegesen végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában már nem foglalkoztat. E munkavállaló munkaviszonyára tekintettel adókedvezmény visszamenőleg nem érvényesíthető.

42 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény Az adókedvezmény utólagos érvényesítésre a tv. speciális bevallási szabályt állapított meg. A visszamenőleges béremeléssel érintett munkavállalók tekintetében önellenőrizni kell a 1208-as bevallást oly módon, hogy az érintett hónapra vonatkozóan a szocho alapját és összegét, valamint a részkedvezmény alapját és összegét nullára kell módosítani.

43 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény Ezzel egyidejűleg a visszamenőleges béremelésnek megfelelően megállapított szocho alapot, szochot, valamint a részkedvezmény alapját és összegét a tárgyhavi bevallásban (azaz arról a hónapról benyújtott bevallásban, amelyben a munkáltató a visszamenőleges béremelés teljesítésével az elvárt béremelésnek valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében eleget tett) a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével – visszamenőlegesen érintett hónaponként – kell bevallani.

44 A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény A Szocho. tv július 01-ől kiegészült a 462/A. és a 465/A. §-okkal. A minimálbér kétszereséig 100%-os szociális hozzájárulási adó kedvezmény jár az olyan egyéni és társas vállalkozók után, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény december 31-én hatályos szabályai szerint I. II. III. kategóriás rokkantsági nyugdíjasnak minősültek, és jelenleg rokkantsági vagy rehab. ellátásban részesülnek, vagy a január 1-jétől hatályos szabályok szerint 50%-os, vagy kisebb mértékű megmaradt egészségi állapottal rendelkeznek és rokkantsági ellátásban részesülnek.

45 A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény A megváltozott munkaképességű vállalkozók után a minimálbér kétszereséig járó szociális hozzájárulási adó kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján. Nem vehető igénybe a támogatás az EK rendelet 1. cikkében felsorolt esetekben.

46 REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS Jogszabályi háttér: évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.) évi CXVIII. törvény az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

47 REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A évi CXVIII. törvény 41. §-a i hatállyal módosította az Mmtv. 22. §-át, amely azt határozza meg, hogy a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében ki minősül megváltozott munkaképességűnek.

48 REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS Az Mmtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lépett : A § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, a) aki a 2. § (1) bekezdése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül, b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, c) akinek a munkaképesség-csökkenése százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

49 Szakképzési hozzájárulás Jogszabályi háttér: évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (továbbiakban Szakhoz. tv.) évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

50 Szakképzési hozzájárulás től hatályon kívül helyezésre került a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény és hatályba lépett a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény. Ezzel összhangban módosításra került a Szakhoz. tv. is.

51 Szakképzési hozzájárulás től hatályát vesztette a Szakhoz. tv. 1. § b) és d) pontja, valamint az 5. § b) pontja hatályba lépett a Szakhoz. tv. 1. § c) és e) pontja, valamint az 5. § c) pontja

52 Szakképzési hozzájárulás teljesítése szeptember 01-től a felsőoktatásban résztvevő hallgatók gyakorlati képzésével csak akkor teljesíthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség, ha a hallgató gyakorlatigényes szakon tanul és a gyakorlati képzésre hallgatói munkaszerződés alapján, külső képzési helyszínen kerül sor.

53 Csökkentő tétel számítása és az ehhez figyelembe vehető képzési normatívák től a 240/2012. (VIII.30.) Korm. rendelet 1. §-a módosította a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII.20.) Kormányrendelet 5. § (2) bekezdését, valamint kiegészítette két új melléklettel.

54 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése esetén figyelembe vehető csökkentő tétel számítása A csökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva (2012-ben évi 440 ezer Ft) összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a 2013/2014-es tanév kezdetéig a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben, a 2013/2014-es tanév kezdetétől a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.

55 Az Áfa tv. és az Art. áfához kapcsolódó évközi változásai 2012

56 Jogszabályi háttér Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvény Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló évi LXIX. törvény

57 A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztése I. Hatályos július 1-jétől július 2-ig Hatályos július 1-jétől július 2-ig. 6/A. számú melléklet  Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében – vtsz. szám szerint – meghatározott termékek értékesítése a fordított adózás hatálya alá tartozik. /Áfa tv § (1) bekezdés i) pont/  Személyi feltétel  Személyi feltételnek is teljesülnie kell! Az ügylet teljesítésében érintett felek  mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint  egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. /Áfa tv § (3) bekezdés/  A XIV. fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany  A XIV. fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére a fordított adózás nem alkalmazható. /Áfa tv § (8) bekezdés/

58 SorszámMegnevezésVtsz. 1. Kukorica Búza és kétszeres Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgómag, törve is Repce vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is1201 A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztése II. Hatályos július 1-jétől július 2-ig. A fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek A fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek /Áfa tv. 6/A. számú melléklet/ A vtsz július 31. napján hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni! A vtsz július 31. napján hatályos besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni! /Art § (13) bekezdés/

59 A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztése III. Hatályos július 1-jétől július 2-ig. Átmeneti rendelkezések: Általános szabály – Általános szabály Az Áfa tv § (1) bekezdés i) pontját azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja július 1. napjára esik, vagy azt követi. /Áfa tv § (1) bekezdés/ Különös szabályok a 142. § (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazandó »1. Abban az esetben, ha a teljesítés időpontja július 1. napjára esik, vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót július 1. napját megelőzően kellene megállapítani, akkor a 142. § (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazandó. /Áfa tv § (2) bekezdés/

60 A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztése IV. Hatályos július 1-jétől július 2-ig. előlegAmennyiben július 1. napját megelőzően fizetnek előleget, akkor az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót a termék értékesítője fizeti meg (egyenes adózás). A termék beszerzőjének az adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik /Áfa tv § (3) bekezdés/

61 Egyes mezőgazdasági termékek fordított adózásához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség I. Hatályos július 1-jétől. Az adóalanynak nyilatkoznia kell az áfa bevallásban Az adóalanynak nyilatkoznia kell az áfa bevallásban az Áfa tv § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékértékesítései tekintetében: - a vevő adószámáról, - a teljesítés napjáról, - a 6/a. számú mellékletben meghatározott vtsz. szerinti bontásban: az értékesített termék kg-ban meghatározott mennyiségéről, az ezer forintra kerekített adóalapról.

62 Egyes mezőgazdasági termékek fordított adózásához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség II. Hatályos július 1-jétől. Az adóalanynak nyilatkoznia kell az áfa bevallásban Az adóalanynak nyilatkoznia kell az áfa bevallásban az Áfa tv § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékbeszerzései tekintetében: -az eladó adószámáról, -a teljesítés napjáról, -a 6/a. számú mellékletben meghatározott vtsz. szerinti bontásban: ~ a beszerzett termék kg-ban meghatározott mennyiségéről, ~ az ezer forintra kerekített adóalapról. Az adatszolgáltatást utoljára a június 30. napját magába foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell teljesíteni. / Art. 31/A. §, 191. §/

63 Bővül a 18 %-os adókulcs alá tartozó szolgáltatások köre Hatályos július 20-tól. Az Áfa tv. 3/A. számú mellékletének II. része kiegészült a következő 2. ponttal: a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet január 1. napján hatályos állapota szerint meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás. Átmeneti rendelkezés: A 18%-os adómértéket azokban az esetben kell először alkalmazni, amelyekben a teljesítés időpontja július 20-ára, vagy azt követő időpontra esik. /Áfa tv §/

64 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény évközi változásai (2012. szeptemberig)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések