Aranymetszés Zene és irodalom Készítette: Zsadony Dorina és Nagy Petra.

Az előadások a következő témára: "Aranymetszés Zene és irodalom Készítette: Zsadony Dorina és Nagy Petra."— Előadás másolata:

1 Aranymetszés Zene és irodalom Készítette: Zsadony Dorina és Nagy Petra

2 Zene Az aranymetszés számai a matematikában és a zenében is egyaránt előfordulnak. * A klasszikus zenében a dallamok általában szimmetrikusan tagolódnak, vagyis két ütemre két ütem, négy ütemre négy ütem felel. Innen van a dallam klasszikus aránya, egyensúlya és ritmusa.

3 Azt mondják, hogy szemünk előnyben részesíti az aranymetszés szerint felépülő tárgyakat, műveket, de így van ezzel fülünk is. A zenében elsőként Ockeghem ( ), flamand zeneszerző alkalmazta tudatosan * Magyar zeneszerzők közül Bartók és Kodály műveiben fedezhető fel az aranymetszés alkalmazása.

4 Irodalom Az arány szerepe a költészetben, kevésbbé világos, pedig itt is nagy fontosságú. Az arány az, amely a dalnak épp úgy megadja a tetszetős méreteket, mint bármely más műnek. * Az önálló költeménynek tekinthető, százhuszonkét sor terjedelmű magyar szövegben sajátosan fonódnak össze a balladával műfajilag rokon kolinda epikai, drámai és lírai jellemzői.

5 Fibonacci-verssorok Első abakusz Bonacci fia Filius Bonacci, más néven Fibonacci, találta ki a Fibonacci-sort. Tán meglepő, de ihletője a nyulak szaporodása volt. A fönti példából látható, hogy mire képes akár egyetlen egy önismétlő szabály. Jó lesz vigyázni: épp így szaporodik, ami írva áll.

6 Egy meg egy egykettőre hárommá válik, és saját folytatásáról máris maga dönt. Hagyjuk abba versünket idejében, amikor jobb a csönd. Második abakusz A fönti számsor összeadva ennyi (szünet vagy csönd): suttog a Semmi.

7 Vége..