Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar lakosság táplálkozásának jellemzői. az utóbbi évtizedekben csökkent a hús és húskészítmények fogyasztása –csökkent a sertés – nőtt a baromfi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar lakosság táplálkozásának jellemzői. az utóbbi évtizedekben csökkent a hús és húskészítmények fogyasztása –csökkent a sertés – nőtt a baromfi."— Előadás másolata:

1 A magyar lakosság táplálkozásának jellemzői

2 az utóbbi évtizedekben csökkent a hús és húskészítmények fogyasztása –csökkent a sertés – nőtt a baromfi –kis mértékben nőtt a hal csökkent a tej, tejtermékek és a vaj fogyasztása nőtt a növényi olajok és a margarinok felhasználása csökkent a tojásfogyasztás kismértékben nő a burgonya és a zöldségfélék fogyasztása a gyümölcs fogyasztásunk stagnál cukorfogyasztásunk magas, sajnos stagnál, nőtt ugyanakkor a „cukorszegény” élelmiszerek kínálata kismértékben csökken az alkohol fogyasztás, de ez a szint (10l/fő) még mindig magas –kissé növekedett a bor –csökkent a sör és a tömény italok fogyasztása nő az alkoholmentes italok aránya, elsősorban az ásványvíz

3 Befolyásoló tényezők felvilágosítás, propaganda a reáljövedelmek alakulása –az életszínvonal emelkedése a táplálkozás-élettani szempontból kedvezőbb élelmiszerek fogyasztásának növekedését eredményezi –a reáljövedelmek csökkenése ezzel ellentétes folyamatot indukál az élelmiszerek árarányainak módosulása –élelmiszerek szabad áramlása (egzotikus gyümölcsök, ételek, italok) –szupermarketek árukínálata, olcsó árai az egyes társadalmi csoportok jövedelmi helyzetében meglévő különbségek nőttek –a szegényebb családok jövedelmük nagyobb hányadát költik döntően az olcsóbb, táplálkozás-élettani szempontból kedvezőtlenebb összetételű élelmiszerekre –a gazdagabb családok élelmiszervásárlása sem feltétlenül a kívánatos irányba mozdul el –fontos lenne a táplálkozás egészséget befolyásoló hatásainak ismerete csökken az aktív kereső, nő az inaktív korosztály részaránya nőtt a fogyasztás differenciálódása

4 Energia és táplálóanyag bevitel energia felvételünk 10-14%-al haladja meg a szükségletet az energiát szolgáltató tápanyagok arányai is kedvezőtlenek –túl sok a fehérjefogyasztás, ezen belül az állati eredetű fehérje aránya (60%) –sok a telített, kevés a telítetlen és az esszenciális zsírsavak mennyisége –túl magas a koleszterin felvételünk (500mg) a kívánatosnál kisebb és kedvezőtlen összetételű a szénhidrátfogyasztásunk –túl sok a cukor –kevés a keményítő a szükségesnél 30-40%-al kisebb rostfogyasztás túlzott mértékű alkoholfogyasztás – ezer alkoholista –1980-hoz képest megnégyszereződött a májzsugorban elhunytak száma az ásványi anyagok közül gyakori a Ca, a K, a Fe és a Zn hiánya túl sok ugyanakkor a Na felvétel –eltolódik a Na : K arány (0,6 a kívánatos) –szív és érrendszeri betegségek kialakulására hajlamosít a vitaminok közül az A-, a C-, a B 1, B 2, B 6 vitaminoknál fordulhat elő hiányos felvétel –idősebb emberek –gyerekek –alkoholisták

5 A táplálkozás és az egészség összefüggései megnőtt a civilizációs betegségek gyakorisága –felgyorsult életmód, stressz –fizikai aktivitás hiánya –káros szenvedélyek –kiegyensúlyozatlan táplálkozás a betegségek kialakulása több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a táplálkozás is fontos szerepet játszik a táplálkozással kapcsolatos kampányok működnek az állati eredetű zsírok fogyasztásának mérséklésével pl. –csökkenthető a vér koleszterin szintje –a szív és érrendszeri elhalálozás aránya a hazai elhalálozásokért 80%-ban a –szív- és érrendszeri betegségek (52%) –a daganatos megbetegedések (25%) –és az emésztőszervi betegségek felelősek (8%) mindhárom betegség csoport kialakulásában fontos szerepe van a táplálkozásnak egyéb egészségkárosodással járó, táplálkozással összefüggő betegségek: –cukorbetegség, epekő, köszvény, csontritkulás, vérszegénység, fogszuvasodás stb.

6 Elhízás a férfiak közel 58, a nők 62%-a tekinthető valamilyen mértékben túlsúlyosnak a túlsúlyosak aránya az életkor előrehaladtával növekszik a túlsúlyos emberek felének magas a vér LDL-koleszterin szintje 20%-uknak magas a vér triglicerid koncentrációja 70%-uknak magas a vérnyomása 50%-uk cukorbeteg 20-ban a köszvény kialakulásának tünetei jelentkeznek szív- és érrendszeri betegségek kialakulására hajlamosít 20%-os túlsúly %-al, 40%-os túlsúly %-al növeli a elhalálozási gyakoriságot

7 Szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb táplálkozással összefüggő betegségcsoport a vér lipid paraméterek alapján az emberek kockázati csoportokba sorolhatók vér szérum lipida kockázat határa (mmol/l) össz. koleszterin5,2 (<30 év: 4,7) LDL-koleszterin3,4 HDL-koleszterinférfi: 1,42 nő: 1,68 triglicerid2,0-2,3

8 Szív- és érrendszeri betegségek a vérnyomást az erek rugalmassága, azok beszűkülése határozza meg szisztolés (a szív összehúzódásakor mért érték) –optimális: 160 (Hgmm) diasztolés (a szív elernyedésekor mért érték) –optimális: 95 (Hgmm) hajlamosító faktorok: –túlzott só fogyasztás –kevés zöldségféle, gyümölcs (a K hatékony vérnyomás csökkentő hatású) –kevés rost –túlzott alkoholfogyasztás (>60g/nap) –dohányzás –túlzott zsír, telített zsírsav, koleszterin felvétel a rendszeres testmozgás ugyanakkor 6-7 Hgmm-el is csökkentheti a vérnyomást

9 Rosszindulatú daganatok mintegy 30%-ban hozható összefüggésbe a táplálkozással az USA-ba települt japánok vastagbél és emlőrák előfordulása a 3. generációban már elérte az USA átlagot hajlamosító faktorok: –elhízás –túlzott zsír fogyasztás –kevés zöldségféle, gyümölcs (rost, antioxidánsok) –kevés élelmi rost –túlzott alkoholfogyasztás (>60g/nap) –túl sok pácolt és füstölt hús –növények nitrát-tartalma –antioxidánsok hiánya –élelmiszerek toxin- és nehézfémtartalma

10 Csontritkulás (osteoporozis) a csonttömeg csökkenését jelenti a csontok a normál terhelés mellet is törékennyé válnak főleg a csöves csontok és a csigolyák szilárdsága csökken a nőknél a menopauzát követő időszak is kritikus hajlamosító faktorok: –öröklöttség –fizikai aktivitás hiánya –hormonális változások –idős kori Ca-anyagcsere változások –dohányzás –Ca -forgalmat befolyásoló gyógyszerek a megelőzés lehetőségei: –a rendszeres Ca-ellátottság biztosítása –rendszeres testmozgás –a dohányzás mellőzése

11 Cukorbetegség (diabetes mellitus) komplex anyagcsere betegség –magas vércukorszint –az inzulin abszolút vagy relatív hiánya –a vércukor, vérlipidek és a vér proteinek anyagcsere zavara I. típusú cukorbetegség (hazánkban kb. 15 ezer) –gyerekkorban alakul ki –a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint –a vércukor szint csak rendszeres inzulin kezeléssel tartható a kívánt tartományban II. típusú cukorbetegség (hazánkban kb. 485 ezer) –időskori cukorbetegség (50 éves kor után alakul ki leggyakrabban) –nem inzulin hiánya, hanem a szövetek inzulin rezisztenciája okozza –a vér magas inzulin szintje egyéb betegségekre is hajlamosít magas vérnyomás magas vér triglicerid alacsony HDL koleszterin érelmeszesedés szív- és érrendszeri megbetegedések –kialakulása sokkal inkább kapcsolatba hozható a táplálkozással hajlamosító faktorok: –túlzott mértékű energia bevitel –elhízás –10%-ban a genetika –rendszeres nagy mennyiségű cukor fogyasztás

12 Táplálkozási ajánlások az ajánlások a táplálékok főbb összetevőinek kívánatos arányait tartalmazzák fontosak a lakosság egésze, de az egyén szempontjából egyaránt a táplálkozás- és élelmezés-politika alapját képezik fontos szerepet játszanak a táplálkozással összefüggő betegségek megelőzésében befolyásolják az élelmiszer gyártókat és kereskedőket figyelembe veszik az adott ország táplálkozási szokásait az ajánlásokat általában élelmiszercsoportokra vonatkozóan is megadják a könnyebb gyakorlati használhatóság érdekében

13

14 Hazai táplálkozási ajánlások étrendünket minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési eljárások felhasználásával állítsuk össze kerüljük a zsíros ételeket, csökkentsük az állati zsírok felhasználási arányát sütéshez használjunk olajat preferáljuk a zsír- és olajmentes ételkészítési eljárásokat (grillezés, párolás stb.) csökkentsük a só felhasználást édességet csak az étkezésekhez kötődően fogyasszunk, kerüljük a gyakori nassolást helyezzük előtérbe a természetes gyümölcs és zöldségleveket a cukrozott üdítőitalokkal szemben rendszeresen fogyasszunk tejet és tejterméket naponta fogyasszunk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét, salátákat a teljes kiőrlésű kenyerek, köretként a burgonya és a párolt zöldségek fogyasztása javasolt lehetőleg naponta többször, négyszer-ötször étkezzünk, azonos időpontokban az étkezésre szenteljünk elég időt, teremtsünk nyugodt körülményeket fogyasszunk több ivóvizet, kevesebb tömény alkoholt

15 Az ajánlások legfontosabb üzenetei nincs önmagában egészséges vagy egészségtelen élelmiszer nem egy adott étel, hanem a naponta elfogyasztott ételek, italok összessége, azok táplálóanyag-tartalma számít a kiegyensúlyozottság elég ha több napos intervallumban érvényesül táplálkozásunk zsírban és fehérjében gazdag, összetett szénhidrátokban, keményítőben és rostokban ugyanakkor szegény a táplálkozással kapcsolatos hazai propaganda nem kiegyensúlyozott, gyakran különböző gazdasági érdekeket szolgál MÉRTÉKLETESSÉG A HELYES TÁPLÁLKOZÁS ÖNMAGÁBAN KEVÉS + ÉLETMÓD + MOZGÁS

16 A táplálékpiramis Az USA-ban 1992-ben publikálták a fogyasztásra javasolt élelmiszereket, élelmiszercsoportokat jól áttekinthető formában tartalmazza


Letölteni ppt "A magyar lakosság táplálkozásának jellemzői. az utóbbi évtizedekben csökkent a hús és húskészítmények fogyasztása –csökkent a sertés – nőtt a baromfi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések