Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FIATAL BIOLÓGUS DOKTORÁLTAK ÉLETPÁLYÁJA A FOKOZATSZERZÉSIG Ízelítő az eredményekből Horváth Dániel – MTA Kutatásszervezési Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FIATAL BIOLÓGUS DOKTORÁLTAK ÉLETPÁLYÁJA A FOKOZATSZERZÉSIG Ízelítő az eredményekből Horváth Dániel – MTA Kutatásszervezési Intézet"— Előadás másolata:

1 FIATAL BIOLÓGUS DOKTORÁLTAK ÉLETPÁLYÁJA A FOKOZATSZERZÉSIG Ízelítő az eredményekből Horváth Dániel – MTA Kutatásszervezési Intézet Oktatás, nevelés, élethossziglani tanulás Székesfehérvár, január 15.

2 Miről lesz szó? A projekt bemutatása A projekt célja A bemutatott kutatás módszertana Ízelítő az eredményekből További kutatási irányok Az eredmények disszeminációja

3 A projekt bemutatása A projekt címe: Fiatal kutatók: doktori képzés és életpálya-modellek Összetett kutatás: PhD képzés hazai és nemzetközi rendszerének áttekintése A biológus doktorképzés hazai intézményrendszerének feltérképezése Fókuszcsoportos és interjús kutatás a biológusi (kutatói) életpályáról Kérdőíves életpálya-kutatás a fiatal biológus doktoráltak körében A projektet az NKTH Jedlik Ányos kutatási pályázata támogatta

4 A projekt indoklása Miért foglalkozunk a doktoráltakkal, a PhD képzéssel? A Bolognai Folyamat révén a doktori képzés a háromlépcsős felsőoktatási rendszer integráns, egyre inkább intézményesülő részévé vált A kutatói életpálya sajátosságai is indokolják a doktoráltakkal való foglalkozást Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest még mindig jóval kisebb arányban szereznek doktori fokozatot az egyetemi diplomával rendelkezők (Magyarország: 1,6%, EU-27: 2,7%, Ausztria: 7%) Érdemes felmérni, hogy az arány esetleges növekedése során milyen lehetőségek állnának a doktoráltak rendelkezésére

5 A kutatás célja Átfogó képet kapni a doktori képzés hazai és nemzetközi helyzetéről Fiatal kutatók életpályáját befolyásoló tényezők vizsgálata A kutatóvá válás lehetséges tényezőinek összegyűjtése Módszertani eszköztár létrehozása életpálya- vizsgálatokhoz Életpálya-modell létrehozása (  létezik-e egyáltalán valamiféle kutatói életpálya- modell?)

6 A továbbiakban a kérdőíves életpálya- kutatás eredményeiről lesz szó

7 A kutatás módszertana Online kérdőíves adatfelvétel Biológus doktoráltak körében Életkori behatárolás: maximum 40 évesek Fiatal kutató: hivatalosan ennek felső korhatára 35 év, de az életszakaszokat megvizsgálva indokoltnak láttuk a 40. életévet határnak szabni A kérdőívvel megkeresettek száma: 360 fő Mintanagyság: 122 fő Mintánk néhány alapvető ismérv tekintetében megegyezik a MAB biológus doktoráltakra vonatkozó adatbázisával

8 Miért pont a biológusok? Átfogó, nem egy konkrét tudományterületre koncentráló felmérés már született a közelmúltban (Fábri Gy. és kutatócsoportja) Biológus kutatók: felsőoktatási, akadémiai, vállalati és egyéb szférákban egyaránt el tudnak helyezkedni A hazai kutatás-fejlesztés egyik kiemelkedő tudományterülete a biológia Viszonylag nagy az elérhető alapsokaság

9 Fontosabb eredmények Az online kérdőíves életpálya-kutatás a fiatal biológusok eddigi karrierútjának minden lehetséges állomását, illetve befolyásoló tényezőjét vizsgálta. Ezek közül a következőket mutatjuk be: A biológia iránti érdeklődés kialakulása Doktori képzés megítélése PhD fokozat megszerzését ösztönző tényezők Külföldi tapasztalatszerzés Fokozatszerzés Pályázati lehetőségek fokozatszerzés után

10 A biológia iránti érdeklődés kialakulása A természet szeretete, mint motiváló tényező nagyon sok esetben megjelenik (interjúkban és fókuszcsoportos beszélgetések során is sokan említették) Szülői háttér: biológus rekrutáció elhanyagolható, de az általános értelmiségi-kutatói attitűd szempontjából fontos a szülők végzettsége (apa legmagasabb iskolai végzettsége: 14,9% tudományos fokozat, 37,6% egyetemi diploma, 13,9% főiskolai diploma) Tanári ráhatás: sokan említették e tényezőt is (általános iskolás tanítótól egészen a szakdolgozati konzulensig bezárólag jelentős szerepe lehet az oktatóknak) A kialakuló érdeklődést jelzik: részvétel fakultáción, szakkörön, OKTV-n, OTDK-n

11 Biológia szeretete – természet szeretete „Szerintem középiskolásként nagyon kevés fogalma van az embernek arról, hogy egy biológus mit csinál. Nem hiszem, hogy sokakat az motivált, hogy ők majd micsoda sejtbiológiai problémákat fognak megoldani, meg hogy milyen energetikai folyamatok játszódnak le a sejtben, mert nem tudtuk, hogy mit csinál egy biológus. Az én esetemben sokkal inkább a biológia szeretete, meg a természet szeretete volt az, ami ebbe az irányba vitt, és aztán mikor az egyetemen már konkrétan szembesültünk vele, hogy mit jelent biológusnak lenni, akkor alakult ki bennem az, hogy akkor a mikrobiológia és a kutatás és a labor érdekel jobban, mint mondjuk az ökológia.”

12 Biológia iránti érdeklődést jelző tényezők

13 Doktori képzés megítélése Öt tényezőn keresztül vizsgáltuk Alapvetően pozitívnak mondható a PhD képzés megítélése Ennek ellenére számtalan kritika merült fel a hazai biológus doktorképzéssel kapcsolatban A doktori iskolák (egyetemek) között megítélés tekintetében csupán minimális különbségek állnak fenn A külföldön is tanult/dolgozott doktoráltak kicsivel kedvezőtlenebbül ítélik meg a hazai PhD képzést

14 Vizsgált tényezők – minősítendő állítások Állítás Skálapontszá- mok átlaga (1-5) A PhD képzés során az órákon való részvétel jelentősen hozzájárult szakmai fejlődésemhez 3,10 A PhD képzés során a témavezetőm jelentősen hozzájárult szakmai fejlődésemhez 4,00 A PhD képzés, amire jártam, színvonalas és hatékony kutatóképzést jelentett 3,38 A PhD képzésen szinte semmi szakmai pluszt nem kaptam az egyetemhez képest (negatív állítás) 1,98 A PhD hallgatókat az egyetem túlzottan kihasználja (negatív állítás) 2,64

15 Elégedettség a doktori képzéssel

16 Felmerülő kritikák A doktori kurzusok sokszor semmi pluszt nem adtak a negyed-ötödévben tanultakhoz képest Sokszor olyan kurzusokat kell elvégezni, melyek egyáltalán nem kapcsolódnak a doktoranduszok kutatási témájához A kutatóhelyek és témavezetők színvonala igen változatos A doktori védés „komolytalansága” A nyugat-európai, illetve észak-amerikai felsőoktatáshoz képest a doktori képzés terén a legnagyobb a lemaradásunk

17 Intézmények közötti különbségek

18 Külföldi tapasztalatok és PhD képzés megítélése

19 Doktori fokozat megszerzését ösztönző tényezők Doktori fokozat megszerzését ösztönző tényezők (többszörös választás) Külső ösztönzők és kiválasztási arányuk (%) Belső ösztönzők és kiválasztási arányuk (%) Munkahelyi elvárás volt 15,6 Önálló kutatói munka reményében kívántam megszerezni 39,3 Elsősorban saját tudományos ambícióim miatt kívántam megszerezni 45,9 Magasabb beosztás elérésének feltétele volt 8,2 Magasabb szintű intellektuális tevékenység igénye vezetett 28,7 A fokozatszerzés a diplomázást követően automatikusan következett 37,7

20 Külföldi tapasztalatszerzés tanulmányok idején Tanult/dolgozott külföldön...Igen (%)Nem (%) Egyetemi évei alatt26,473,6 Doktori képzés idején56,343,7 Egyetemi és/vagy doktori képzése idején63,836,2 Tevékenységi forma (többszörös választás) Részvételi arány egyetemi évek alatt (%) Részvételi arány doktori évek alatt (%) Önálló kutatás témavezető segítségével56,358,2 Órák látogatása, konzultáció37,59,0 Szakirodalmak feldolgozása28,110,4 Együttműködés kutatócsoporttal28,131,3 Teljesen önálló kutatás3,117,9 Egyéb tevékenységek9,41,5

21 Fokozatszerzés Legtöbb esetben 4-7 év szükséges ehhez (átlag: 5,58 év) A PhD ösztöndíj ideje (36 hónap) a legritkább esetben elég a fokozatszerzésig való eljutáshoz Átlagos életkor fokozatszerzéskor: 30,2 év Leggyakoribb hátráltató tényezők: Publikációk elfogadásának/megjelenésének nehézkessége Kísérletek időigényessége

22 Lehetőségek fokozatszerzést követően – kutatási pályázatok A kutatásban részt vevők 80%-a nyújtott be kutatási pályázatot fokozatszerzést követően A többség egynél több pályázatot adott be eddigi pályafutása során Legalább egy alkalommal a megkérdezettek 53,3%-a nyert el valamilyen ösztöndíjat Kritikák: Kevés típusból lehet választani Alacsony támogatási összegek Gyakran változó pályázati kiírások Nehézkes a pályázás Kevés a pályakezdőknek, illetve nőknek kiírt pályázat

23 Lehetőségek fokozatszerzést követően – kutatási pályázatok Pályázat/ösztöndíjPályázott és megkapta (%) Pályázott és nem kapta meg (%) Nem pályázott (%) Magyari Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj 4,38,587,2 Bolyai János Kutatói Ösztöndíj 35,031,733,3 Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj 6,44,389,4 Polányi Mihály Program0,04,295,8 Öveges József Program12,52,185,4 Jedlik Ányos Program6,3 87,4 Pályaindító fiatal kutatói29,822,847,4 Saját kutatócsoport létrehozására irányuló 0,06,793,3

24 További kutatási irányok Fiatal biológus doktoráltak munkahelyei Karrierutak, lehetőségek Kutatói sikeresség Fiatal kutatói életpálya-modell megalkotása

25 Az eredmények disszeminációja Publikációk szakfolyóiratokban (Közgazdasági szemle, Felsőoktatási Műhely) Szakmai anyagok közzététele az MTA-KSZI honlapján (www.mtakszi.hu)www.mtakszi.hu Műhelytanulmányok az MTA-KSZI Kszi- Akták honlapján (www.mtakszi.hu/kszi_aktak)www.mtakszi.hu/kszi_aktak Tanulmánykötet (hamarosan…) Workshop (2009. május 12.)

26 Az eredmények összefoglalása A biológia iránti elkötelezettség a legtöbb esetben visszavezethető a természet szeretetére, emellett a szülői és tanári hatás is jelentős A doktori képzés megítélése többnyire jónak mondható, de egy-egy területen komoly kritikák is megfogalmazódnak (főleg a doktori kurzusokkal kapcsolatban) A doktori fokozat megszerzését főként belső tényezők motiválják, legerősebb ezek közül a tudományos ambíciók hatása A doktoranduszok többsége a képzés évei alatt járt külföldön szakmai tapasztalatszerzés céljából (főként kutatási tevékenységet végeztek) A fokozatszerzéshez a legritkább esetben elég a PhD ösztöndíj 36 hónapos időtartama A posztdoktori kutatási pályázatok rendkívül népszerűek a doktoráltak körében, s többségük már legalább egy alkalommal sikerrel pályázott, ám ezzel kapcsolatban is felmerültek kritikák

27 K ÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET ! Horváth Dániel – MTA Kutatásszervezési Intézet


Letölteni ppt "FIATAL BIOLÓGUS DOKTORÁLTAK ÉLETPÁLYÁJA A FOKOZATSZERZÉSIG Ízelítő az eredményekből Horváth Dániel – MTA Kutatásszervezési Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések