Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közoktatás és szakképzés egymást ösztönző hatása Csillag Márta

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közoktatás és szakképzés egymást ösztönző hatása Csillag Márta"— Előadás másolata:

1 Közoktatás és szakképzés egymást ösztönző hatása Csillag Márta

2 Hogyan járulhat hozzá az oktatás a gazdaság versenyképességéhez? Hogyan járulhat hozzá az oktatás egy vállalkozás versenyképességéhez? Hogyan járulhat hozzá az oktatás egy személy versenyképességéhez?

3 Az elvárásokról A kihívásokról A tennivalókról A fejlesztésekről Miről lesz szó?

4 Milyen munkaerőt vár a munkaerőpiac? Olyat, aki képes : minőségi,eredményes, hatékony munkát végezni, követni a technológiai változásokat, együttműködni a munkavégzés során, tanulni és tudást átadni, szociálisan együttműködni, rugalmasságot tanúsítani.

5 Megállapítások a szakképzésről A szakmák elismertsége romlott Sok esetben rosszak az elhelyezkedési esélyek Gyakorlati képzés kritikája (kevés, korszerűtlen….) Nem épít korszerű ismeretekre, tananyagokra Hatékonysági problémák Az iskolarendszerű képzés rugalmatlan, nehezen alkalmazkodik

6 A közoktatás jellemzői Szelektivitás, szegregáció Tanárközpontúság Ismeretközpontúság Nagy mennyiségű tananyag Elavult pedagógiai kultúra Leromlott infrastruktúra

7 Mi az iskola dolga? Felkészíteni!  a korszerű ismeretekre  azok alkalmazására  problémamegoldásra  rugalmasságra  az állandó tanulás képességére  kockázatviselésre  felelősségvállalásra  a korrekció vállalására……..

8 Tudás és információ A tudásfogalom átalakulása tudni, hogy mit: tényszerű tudás tudni, hogy hogyan: az alkalmazás képessége tudni, hogy miért: a tudás tudományos háttere, alapja tudni, hogy kitől: a tudás forrása az információ mennyisége és keletkezésének sebessége robbanásszerűen megnő az információ tárolásának technológiája forradalmasodik az információ rendszerezésének, válogatásának és alkalmazásának képessége kerül előtérbe Az információs robbanás hatása

9 Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Tudás és kompetencia Kulcskompetenciák (B munkacsoport) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2005) tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás metakogníciókreativitásmotiváció rutinok technológiákmodellek

10 „A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő : a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. „ (OFI honlap)

11 „Azoknak a kulcskompetenciáknak az átfogó és strukturált felsorolására, amelyek a tudás alapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek.” A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttese (OFI honlap) REFERENCIAKERET

12 Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség

13 Nem szakrendszerű oktatás bevezetése A kt. 8.§ (3) bekezdése szerint az iskolai oktatás alapozó szakaszában (5–6. évfolyam) a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás folyik. A 128. § (19) bekezdése szerint a 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik- hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat. A NAT ezen fejezete alapján a nem szakrendszerű oktatás keretében nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása, az elsajátítás az adott időkeret vonatkozásában a szokásos (pl. az OKM által kiadott kerettantervben rögzített) tantárgyi szerkezet helyett más tartalmi szerkezetben is megszervezhető.

14 SZÖVEGÉRTÉSSZÖVEGÉRTÉS

15 A középfokú oktatási rendszer Magyarországon képesség szerint szelektált. A tanulók eredménye egy-egy iskolán belül homogénebb, mint más országokban. Az iskolák átlageredményei között viszont nagy a különbség. Az iskolák nem csak a képesség, hanem a családi háttér szerint is rétegeződnek, A tanulók családi háttere egy iskolán belül homogén, az iskolák között pedig nagyok a különbségek.

16 Tennivalók  pedagóguspolitika  tananyagfejlesztés  pedagógiai kultúra korszerűsítése  esélyteremtés  értékeléspolitika  XXI.századi környezet megteremtése  intézményintegráció-hatékony működés feltételei

17 Pedagógus-politika „Sikeres pedagógus”-Új Tudás..  szakmailag felkészült,  teljesítménye elismert,  munkafeltételei megfelelőek,  karrier lehetőségei vannak,  feladatvégzésének középpontjában a nevelés és oktatás áll.

18 Pedagógusképzés,továbbképzés Bologna: alap és mesterképzés gyakorlati ismeretek erősítése pedagogikum felértékelése módszertan felértékelése rugalmasabb foglalkoztatás lehetősége Továbbképzési rendszer átalakítása, Megrendelői szerep erősítése Átképzések megjelenése Komplex humánszolgáltatások megjelenése

19 Egyéni teljesítmény értékelése Az egyéni teljesítmény megítélésének legfőbb szempontja a tanulási eredményesség !!! Meg kell becsülni: a jól dolgozó pedagógust, a nehéz körülmények között dolgozót.

20 Tananyagok fejlesztése, képességfejlesztés Minden gyermeket el kell juttatni az alapvető készségek és képességek elvárt szintjére A tananyagot meg kell újítani! Változatos eszközöket kell használni! Képességfejlesztéssel kell foglalkozni !

21  ismeretátadás és képességfejlesztés  reális tananyagmennyiség Kompetenciafejlesztés: alapelvek  tanulóközpontú, differenciált módszertan  változatos tanulásszervezési megoldások  tevékeny tanulói magatartás  kooperáció, csapatmunka  a gondolkodási képesség fejlesztése  problémamegoldási stratégiák kialakítása

22 Pedagógiai módszertár fejlesztése Változatos módszerek- egyéni,csoportos igényekre épül Egyéni fejlesztési programok Tehetséggondozás Hatékony felzárkóztatás

23 A kormány módosította a Nemzeti alaptantervet Egyenlő esélyek az emelt szintű oktatásban az általános iskola első négy évfolyamán ( tanév) – Az 1-4. évfolyamon emelt szintű oktatás csak akkor indítható, ha azon minden tanuló részvétele biztosítható. – Ha a párhuzamos osztályokba eltérő tantárgyakból szerveznek emelt szintű oktatást, a tanulók osztályokba sorolásakor a szülők választását figyelembe kell venni. – Ha valamennyi kérelem teljesítésére nincs lehetőség, sorsolás útján kell dönteni a jelentkezők között.

24 A „kompetencia alapú tananyag” fogalmának definiálása  Alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, hasznosíthatósága.  Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése.  Kiemelt feladat az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés. Nemzeti alaptanterv 2.

25 Esélyteremtés  Eséllyel kezdeni: kora gyermekkori fejlesztés  Szelektív tendenciák csökkentése az intézményrendszerben  Integrációs folyamatok erősítése  Befogadó iskolamodell kialakítása  Különleges gondoskodást igénylő gyermekek segítése

26 Tanulói és iskolai értékelés Visszajelzés a pedagógusnak Visszajelzés az intézményvezetőnek Visszajelzés a fenntartónak Visszajelzés az ágazati irányításnak,fejlesztésnek

27 XXI.századi környezet és feltételek Korszerű tartalom-korszerű környezet! Funkcionális épületek Használható terek Barátságos környezet Korszerű eszközök Iskola-óvoda design

28 Hatékony működés- esélyteremtés Térségi és regionális feladatellátás támogatása Regionális tervezés erősítése Kistérségi intézményfenntartás támogatása Intézményintegráció (közös igazgatású és egységes iskolák) Többfunkciós intézményfenntartás ösztönzése Regionális és kistérségi pedagógiai szolgáltatások ösztönzése

29 Tennivalók és az ÚMFT  Pedagóguspolitika (TAMOP 3.3.1)  Tananyagfejlesztés (TAMOP 3.3.1)  pedagógiai kultúra korszerűsítése (TAMOP 3.3.1)  Esélyteremtés (TAMOP 3.3.1, és 3.3.4)  értékeléspolitika (TAMOP és 3.1.9)  XXI.századi környezet megteremtése (Regionális Operatív Programok)  intézményintegráció-hatékony működés feltételei (TAMOP 3.3.2)

30 „Egy sikeres oktatási rendszer önmagában ugyan nem garantálja a gazdasági fellendülést, ám minden bizonnyal egyik előfeltételének tekinthető.” Michael Barber (1997)


Letölteni ppt "Közoktatás és szakképzés egymást ösztönző hatása Csillag Márta"

Hasonló előadás


Google Hirdetések