Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NEVELÉSTÖRTÉNET. A NEVELÉSTUDOMÁNY A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NEVELÉSTÖRTÉNET. A NEVELÉSTUDOMÁNY A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és."— Előadás másolata:

1 NEVELÉSTÖRTÉNET

2 A NEVELÉSTUDOMÁNY A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. Részterületei:  neveléstörténet  neveléselmélet  didaktika  tantárgyi módszertanok

3 A NEVELÉSTÖRTÉNET  A neveléstörténet a neveléstudomány körébe tartozó tudományág, mely feltárja a nevelés történeti fejlődési folyamatát, az e folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket.

4 A neveléstörténet tárgya  A nevelési elméletek története  A nevelés gyakorlatának története  A nevelési intézmények története  A neveléspolitika története

5 A NEVELÉSTÖRTÉNET VIZSGÁLÓDÁSI KÖRE  Helytörténet  Nemzeti neveléstörténet  Egyetemes neveléstörténet  Problématörténet  Összehasonlító neveléstörténet

6 NEVELÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ÍROTT FORRÁSOK -Elsődleges forrás: egy pedagógiai elméletíró által írt mű - kéziratos egy pedagógiai elméletíró által írt mű - kéziratos - nyomtatott - nyomtatott - Másodlagos forrás egy elméletíró munkásságáról, egy korszakról szóló mű egy elméletíró munkásságáról, egy korszakról szóló mű

7 TÁRGYI EMLÉKEK KUTATÁSA  Egyes korok iskolai berendezései, taneszközei, gyermekjátékok

8 EGYIPTOM  Virágkor: kr.e. II. évezred  A nevelés célja: felkészítés az állami szolgálatra  A nevelés folyamata és tartalma: - Elemi képzés - Elemi képzés - Írnokiskola - Írnokiskola - Pap és orvosképzés - Pap és orvosképzés

9 SPÁRTA  Kr. E. VIII-VI. század  A nevelés célja: állandó harci készenlétre nevelés  A nevelés folyamata és tartalma: - I. szakasz: I. szakasz: II. szakasz: II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi katonai táborok, testi szellemi nevelés nevelés - III. szakasz: III. szakasz:  Nőnevelés

10 ATHÉN  Kr. E. VI-IV. század  A nevelés célja: kalokagathia  A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: rendszeres tanulás: grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra II. szakasz: rendszeres tanulás: grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra III. szakasz: Gimnázium III. szakasz: Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia - katonai képzés IV. szakasz: Ephebeia - katonai képzés Akadémia Akadémia Nőnevelés Nőnevelés

11 RÓMA Kr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz. A nevelés célja: vir bonus A nevelés szakaszai és tartalma: I. szakasz: 0-7 családi nevelés I. szakasz: 0-7 családi nevelés II. szakasz ludus II. szakasz ludus III. szakasz: grammatikai iskola III. szakasz: grammatikai iskola IV. szakasz: IV. szakasz: retorikai iskola retorikai iskola Nőnevelés Nőnevelés

12 Középkori életeszmény és neveléseszmény  „Abszolut erkölcsi tökéletesség”  A nevelés célja  A nevelő feladata  A gyermekről vallott felfogás és a gyermekhez való viszony  A klerikusok

13 Az egyházi nevelés intézményei Kolostori iskolák  a tananyag tartalma grammatika grammatika diktámen diktámen kompútusz kompútusz Plébániai iskolák  a tananyag tartalma olvasás olvasás éneklés éneklés Székesegyházi iskolák  a tananyag tartalma grammatika, grammatika, diktámen, diktámen, kompútusz, kompútusz, filozófia, filozófia, teológia, teológia, jog jog

14 A lovagi nevelés ( XII-XIV. század)  A lovagi ideál  A lovagi nevelés célja  A lovagi nevelés tartalma: erkölcsi elvek erkölcsi elvek fegyverforgatás fegyverforgatás irodalom irodalom nyelvek nyelvek  A „hét lovagi készség”  A lovaggá válás szakaszai apród apród fegyverhordozó fegyverhordozó lovag lovag

15 A városi polgárság iskolái XIV-XV. század  A városi polgárság igényei  Az iskolai tananyag átformálódása - alapismeretek - alapismeretek -„köznapi” latin -„köznapi” latin - hivatalos iratok - hivatalos iratok szerkesztése szerkesztése - könyvelés - könyvelés - kereskedelmi - kereskedelmi levelezés levelezés  Nevelés a céhekben  A mesterré válás szakaszai -inas -inas -legény -legény -mester -mester

16 Humanista embereszmény- humanista nevelés A nevelés célja: homo universale  A humanizmus pedagógiájának általános vonásai - testi nevelés - testi nevelés - értelmi nevelés - értelmi nevelés az oktatás tartalma az oktatás tartalma az oktatás módszerei az oktatás módszerei  Erkölcsi nevelés  Esztétikai nevelés  Munkára nevelés  A gyermekről vallott felfogás  Elmélet és gyakorlat

17 A humanizmus pedagógiai elvei és az iskola A humanista városi iskola -XV. század Alapszint: latin szövegek olvasása, írása, szópárok és szentenciák,latin ige és,főnévragozás, görög betűk Középszint: részletes latin nyelvtan: szótan és mondattan; elemi görög nyelvtan Felső szint: latin és görög klasszikus szerzők művei;poétika, retorika, logika A nyomtatott tankönyvek jelentősége

18 Vives ( ) A humanista pedagógia nagy összegzője Cél: edzett testű, egészséges, klasszikus nyelvekben jártas, tudományokban otthonos, feddhetetelen erkölcsű, a világban érvényesülni tudó vallásos ember nevelése Művei: A tantárgyakról (1531) A lélekről és az életről (1538) A lélekről és az életről (1538)

19 A reformáció és pedagógiai céljai  Humanizmus és reformáció  A reformáció és képviselői  A reformáció pedagógiai céljai: - őszintén átélt, belűről fakadó - őszintén átélt, belűről fakadó vallásosság; vallásosság; - humanisztikus műveltség - humanisztikus műveltség - anyanyelvű olvasás - anyanyelvű olvasás Kálvin Luther

20 Comenius az ember neveléséről és nevelhetőségéről  „Minden ember nevelhető, mert az értelem, erkölcs és vallás csíráit mindenki magában hordozza.”  „Mindenkinek, aki embernek született, szüksége van oktatásra, azért, hogy ember legyen, és ne vadállat, buta szörny vagy tétlen fajankó.”  Három szükséges dolog: képzettség, erkölcs, vallás

21 Comenius iskolakoncepciója  Anyaiskola (0-6)  Anyanyelvi iskola (6-12)  Latin iskola (12-18)  Akadémia (18-24)

22 Az iskolai munka megszervezése  tanév  osztályrendszer  tanórarendszer  tanterv  tanmenet  felvételi vizsga

23 J. LOCKE pedagógiai nézetei Gondolatok a nevelésről (1693)  A nevelés célja: a gentleman, a művelt úriember kialakítása művelt úriember kialakítása  Magánnevelés vagy iskolai nevelés?  A nevelő  A nevelés területei: Testi nevelés Testi nevelés Erkölcsi nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés Értelmi nevelés tantárgyak tantárgyak az oktatás módszerei az oktatás módszerei Vallási nevelés Vallási nevelés Munkára nevelés Munkára nevelés

24 ROUSSEAU A gyermeki fejlődés szakaszai 1. Szakasz: 0-2 év 2. Szakasz: 2-12 év ( az értelem alvásának ideje) 3. Szakasz: év (az értelem kibontakozásának korszaka) év (az érzelmek kibontakozásának korszaka)

25 PESTALOZZI Svájci pedagógus - munkásságában az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik

26 A filantropisták pedagógiai nézetei  A nevelés célja: a gyermeket felruházni minden olyan ismerettel, készséggel és jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben szüksége lesz.  A nevelés területei: testi nevelés testi nevelés erkölcsi nevelés erkölcsi nevelés értelmi nevelés értelmi nevelés az oktatás módszerei az oktatás módszerei Salzmann intézete Schnepfenthalban

27 HERBART A „tudományos pedagógia” megalapítója Pedagógiai rendszere  A nevelés célja: az erkölcsi jellem megszilárdítása  A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 1. Kormányzás 2. Oktatás 2. Oktatás 3. Vezetés 3. Vezetés

28  A herbartiánus pedagógia célja a társadalom szűkebb- tágabb közösségi köreibe beilleszkedő, hasznos állampolgár.  Ez a neveléstan fogalmazta meg – talán utolsó ízben a pedagógia történetében – protestantizmus evilági aszkézis-felfogását.  Ez a neveléstan nem a rousseau-i hedonista örömelvűség „boldogságetikáját” veszi alapul.  A herbartiánus pedagógia a következetes önvizsgálat, az emberi ösztönök, érzelmek elfojtásának pedagógiája.  A herbartizmus egyáltalán nem „légüres térben” jött létre. Sőt: világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a „korszellembe”.

29  Herbart pedagógiája hihetetlenül gyorsan megtalálta az utat a gyakorlathoz, és széles körben elterjedt. Nemcsak Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlatot.  A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas éveinek Európájára a gazdasági fellendülés, a gyors expanzió volt jellemző.  A társadalmi jólét gazdasági alapjainak megteremtése olyan embereket igényelt, akikre a klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) voltak jellemzőek.

30  A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek; olyan igényeknek, amelyek kimozdíthatták volna a materiális értékeket teremtésére vállalkozó egyéneket a hétköznapok egyhangúságából.  Ezekkel az életelvekkel cseng egybe Herbart emberideálja.  Herbart eszményi gyermeke olyan teremtmény, akinek szeleskedését, heveskedését, esetleges akaratosságát már kisgyermek korában megtörték.

31 Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok  A pedagógia megpróbálta ezeket az új területeket ellenőrzése alá vonni, hatásaikat be kívánta kapcsolni a nevelésbe.  Megszületett a művészetpedagógia, a vidéki nevelő otthonokban sokoldalú nevelés-képzést nyújtó New School- mozgalom.

32 A tradicionális „régi” iskola kritikája Megcsontosodott, túlhaladott módszerek, Megcsontosodott, túlhaladott módszerek, „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak, a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak, az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, merev iskolarendszer. merev iskolarendszer.

33 Radikális retorika, új jelszavak  Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: új (iskola) - régi (iskola), új (iskola) - régi (iskola), progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), jövő (iskolája) - múlt (iskolája). jövő (iskolája) - múlt (iskolája).  Azúj (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése: gyermekközpontúság  tananyag-központúság, gyermekközpontúság  tananyag-központúság, cselekvésközpontúság  passzív befogadás, cselekvésközpontúság  passzív befogadás, sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás. sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.

34 Montessori Mária  Montessori Mária pedagógiája, melynek központi eleme a fejlesztő eszköztár, s a gyerekek aktivitására éppannyira épít, mint kooperációra és a jól felfogott, mások érdekeit nem sértő gyermeki szabadságra;

35 Waldorf-pedagógia  a sajátos embertanra épülő, a gyereket szellemi lényként tételező Waldorf- pedagógia, amely egyebek közt a művészetek nevelő hatását használja fel;

36 A Waldorf iskolák  A Waldorf iskolák sajátosságai  Az epochális oktatás  Az euritmia  Waldorf iskolák Magyarországon Göllner Márta iskolája

37 NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA  Leiston  Bentlakásos magánintézet – 5-17 éves gyermekeknek  Az intézet napirendje és élete főbb elemek: főbb elemek: - önkéntes részvétel - önkéntes részvétel - a tanulás alapja a felfedezés, - a tanulás alapja a felfedezés, a kísérlet, a játék a kísérlet, a játék - egyéni felelősség – - egyéni felelősség – - „liberális szabadságkoncepció” - „liberális szabadságkoncepció” Alexander Sutherland Neil Alexander Sutherland Neil

38 JENA PLAN JENA PLAN Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok: Alsósok: az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói évesek a 4-6. iskolai év tanulói évesek Felsősök csoportja Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói évesek a 6-8. iskolai év tanulói évesek Ifjúsági csoport Ifjúsági csoport a iskolai év tanulói évesek a iskolai év tanulói évesek Peter Petersen

39 Művelődési alapformák  Beszélgetés  Játék  Munka  Ünnep

40 Freinet  a Freinet- technikák, amelyek a munkáltatás, az aktivitás köré rendelik az iskola gyakorlatát.

41 FREINET ÉS A „MODERN ISKOLA”  A munkaiskola nagy alakja  Élményekkel átszőtt tapasztalatok az iskolában  Nyomtatás- saját újság  Természetes kíváncsiság  Szabad önkifejezés

42 AMERIKAI REFORMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK Dewey alapján:  Helen Parkhurst – Dalton terv  Carleton Washburne – Winnetka terv  A progresszív nevelési társaság Helen Parkhurst Washburne

43 Project-módszer  Megszületik a project-módszer, amely nagy ívű karriert fut be a hagyományos iskolákban is azzal, hogy a tantárgyak szétaprózottságával szemben egészlegességre, átfogó ismeretszerzésre törekszik.

44

45

46 A harmincas évek legfontosabb iskolatípusainak rendszere


Letölteni ppt "NEVELÉSTÖRTÉNET. A NEVELÉSTUDOMÁNY A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések