Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Multikulturális iskola Köcséné Dr. Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Multikulturális iskola Köcséné Dr. Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék."— Előadás másolata:

1 Multikulturális iskola Köcséné Dr. Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék

2 A kultúra fogalma Szokások, hiedelmek,hagyományok, értékek, normák és a technika komplex egészeként, összességeként értelmezhető, amelyek az ember életét mindennapjai során körülveszik, jellemzik. Alapvető elemei: hiedelmek, értékek, normák, szimbólumok, technológiák nyelv, tárgyi eszközök

3 A kultúra funkciói (Klein, 1993) Szemüveg”: meghatározza az érzékelés és a kogníció mikéntjét, kereteit Az emberi viselkedés alapját képező motívumok egy részét szolgáltatja Meghatározza (mindenfajta) értékelés kritériumait Az identitás alapjául szolgálhat. Jellegzetes kommunikációs módokat biztosít.

4 Etnocentrizmus – kulturális relativizmus A saját kulturális rendszer a kiindulási pont. Egyedüli jó megoldásmód – szemben másokéval. Minden kultúra csak saját kontextusában értelmezhető.

5 Akkulturalizációs stratégiák A másik csoport kulturális rendszerének átvétele Törekvés a saját Identitás Hagyomány fenntartására IGENNEM IGEN1 integráció3 asszimiláció NEM2 szeparáció4 marginalizáció

6 Az iskolai kultúra jellemzői A családi kultúra jellemzői gyereknevelés barátságosság udvariasság viselkedés társadalmi távolság tanulásszervezés tanulási stratégiák motiváció feladattudat dominancia énmegjelenítés individualitás/ verseny

7 Multikulturális nevelés „…a multikulturális nevelés tágabb értelemben használatos: magába foglalja a nemi, társadalmi, gazdasági, nyelvi, képességbeli, faji és nemzetiségi különbségek által felvetett nehézségeket.” Elizabeth A. Bruch

8

9 Munkák/feladatok kiosztása A feladatok úgy vannak-e kiosztva, hogy mindenki részt tud venni bennük (terítés,intéznivalók, a berendezések kezelése, anyagok kiosztása). Az önkéntesek kiválasztásakor van-e minden gyereknek lehetősége a részvételre?

10 Visszajelzés, fegyelem Kinek a viselkedését kifogásolja a pedagógus? Kit dicsér? Van-e valami tendencia a kisebbségi diákokra való reagálásban? Ki kap verbális vagy non verbális dicséretet a munkájáért? Kinek a munkáját éri verbális vagy non verbális kritika? Van-e valami tendencia a dicséretekben és elmarasztalásokban? Interakció

11 c) Ha egy gyerek téved vagy hibázik, melyik gyerek esetében történik közvetlen vagy finom utalás arra, hogy a képességei megvannak, csak szorgalmasabbnak kéne lennie? d) Különböznek-e a gyerekekkel szemben támasztott elvárások? Van-e valami tendencia a kisebbségi gyerekekkel kapcsolatos elvárásokban és a pedagógus viselkedésében? e). Minden gyerek egyenlő visszajelzésben részesül- e a teljesítményével kapcsolatban? Interakció

12 Egyenlő ideig vár-e a pedagógus a gyerekek reakcióira? Minden gyerek egyaránt kap-e bonyolultabb kérdéseket is? Minden gyerek kérdésére ugyanolyan alapossággal válaszol-e a pedagógus? Tanítás/foglalkozások

13 Minden gyereket ugyanolyan gyakran felhív-e (megkér valamire)? Minden gyerek ugyanolyan részletes és kimerítő magyarázatban részesül-e, ha szüksége van rá? Olyan légkört teremt-e a pedagógus, mely erősíti az önbizalmat, és amelyben minden gyerek munkája és hozzájárulása egyaránt értékes?

14 Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái Bemutatják-e a képek, művészeti alkotások a kisebbséget? Ha igen, hogyan ábrázolják?(sztereotípiák) A nyomtatott anyagok tartalmaznak-e nem sztereotip utalásokat a kisebbségekkel és kultúrájukkal kapcsolatban? A kisebbségi diákok/gyerekek munkái szerepelnek-e a kiállított anyagban? Nincs ilyen alkotás, vagy nyomtatott anyag. A képek állatokat vagy filmfigurákat ábrázolnak(multikulturális lehetőségek hiánya).

15 Vannak e könyvek a kisebbségről? Hogyan ábrázolják a kisebbséget (sztereotípia-aktivitás hiánya) Milyenek a játékok? Milyen könyveket, képeket, filmeket, nyomtatott anyagokat stb. használ a pedagógus? (sztereotípiák) Utal-e a pedagógus spontán módon arra, ha a könyvekből hiányzanak a kisebbségi szempontok, vagy arra, ha a könyvek elfogultak? Oktatási anyagok és a diákok/ gyerekek munkái

16 Elkülönítve ülnek-e a diákok? Ha igen, a pedagógus ültette őket így, vagy maguktól választották a helyüket? A csoportalakításnál a kisebbségi reprezentációt figyelembe veszi-e a pedagógus? A többségi és kisebbségi gyerekek kapnak-e vezető, illetve támogató szerepet a csoportokban? Hol helyezkedik el a pedagógus? Mozog-e a gyerekek között? Melyik gyerek mellett áll leggyakrabban? Van-e valamilyen megfigyelhető gyakorlata a kisebbségi gyerekekkel kapcsolatban? Csoportalakítás

17 Párbeszéd Kör Hallgasd figyelmesen a többieket! Próbáld valóban megérteni, amit mondanak, és válaszolni arra, különösen akkor, ha elképzeléseik eltérnek a tiedtől! Próbáld elkerülni azt, hogy amíg a többiek beszélnek, saját gondolataid formálásával foglalkozz! Gondolkodjatok közösen arról, amit a beszélgetésből mindannyian nyerni szeretnétek! Legyél nyitott arra, hogy változtatni tudjál gondolkodásodon; ez valóban segíteni fog abban,hogy a többiek nézőpontjaira figyelj. Ha nézeteltérés van, beszélgessetek tovább! Fogalmazzátok meg a nézeteltérést!

18 Értékeljétek mások tapasztalatait, és gondoljatok arra, hogyan jutott el saját gondolkodásához, véleményéhez. Segíts fejleszteni mások ötleteit! Hallgass figyelmesen és tegyél fel tisztázó kérdéseket! Ne vesztegess időt a tények, adatok felsorolásával; az idő tartásához arra van szükség,hogy az egyetértések és az egyet nem értések tisztázódjanak. A tényeket, adatokat a következő beszélgetés előtt lehet ellenőrizni. Beszélj szabadon gondolataidról, de ne urald, ne sajátítsd ki a beszélgetést! Kerüld a személyeskedést! Élj a humor lehetőségével!

19 A kulturálisan reaktív tanárok felismerik, hogy: az iskola körén túl terjedő (társ.) tényezők szabják meg annak a kereteit, ami a tanteremben megjelenik, a tanár kulturális háttere nem meghatározó a kulturálisan releváns tanári viselkedésben, a diákok és tanárok számára gyakran más a fontos, a diákoknak rugalmas viselkedési szabályokra van szükségük,

20 az egyéni figyelem –akár pozitív, akár negatív – nem kívánatos, az iskolai nyelvnek és kommunikációnak kapcsolódnia kell a család és a közösség nyelvi és kommunikációs struktúráihoz, a diákok jobban szeretnek csoportban tanulni, mint egyénileg, a tanári hatékonyság szorosan összefügg a tanári kedvességgel és a tanulmányi szigorral, a tanulók jobban működnek, ha a tanítás-tanulás üteme nem túl feszes, A tantervnek a tanulók élete szempontjából relevánsnak kell lennie.

21 Jó gyakorlatok Gandhi Gimnázium Józsefvárosi Tanoda Mága Erika Lázár Péter – Kedves-ház Kőszegi Edit: Kitörési pont az iskola ….

22 Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HTK) A program alapvető célja az iskolák működési mechanizmusainak, rejtett tantervének újraalkotása, hogy a gyerekek között a teljesítmény, az együttműködés, a bizalom és a társas kapcsolatokat erősítő értékek visszanyerhessék szocializációs szerepüket. Olyan nevelési technológia kialakítása, amely biztosítja, hogy a gyerekek ne veszítsék el uralmukat önmaguk és környezetük fölött, ne kerüljenek szembe társaikkal, a tradicionálisértékekkel, az iskolával, a tanulással.

23 A Komplex Instrukciós Program (KIP)elemei Sokféle képességre épített tanítási egység, amely magas fokú gondolkodási képességet igényel a fő téma köré szervezett aktív csoportmunkára alapozva. Speciális instrukciós stratégia, amelyen keresztül a tanár felkészíti a tanulókat az együttműködési normákra, valamint azokra a szerepekre, amelyek saját csoportmunkájuk vezetéséhez szükségesek. A tanuláshoz az egyenlő hozzáférhetőség biztosítása, felkészítés az osztályon belüli státuszproblémák felismerésére és kezelésére.

24 Kérdésfelvetés és probléma- megoldás konstruktív, nyitott végű feladatok; csoporton belüli függőség (szükségük van egymásra a feladat sikeres elvégzéséhez,megoldásához) központi gondolatkör (adott tanítási téma vagy témakör, amely köré a tevékenységek,feladatok rendeződnek) többféle intelligencia, képesség alkalmazása.

25 A tananyag feldolgozáshoz szükséges(ek) a tanulók kérdéskultúrája, az információk hozzáférhetősége, egyéni és csoportos válaszadás (vita, megbeszélés, közös öntéshozatal), az arra történő ösztönzés, hogy a gyermekek egymás ismereteit is forrásként használhassák, a tanuló-tanár interakció, a tanulók egymás közötti interakciói, többféle képességet igénylő feladatok, a kölcsönös tisztelet, segítségadás és együttműködés.


Letölteni ppt "Multikulturális iskola Köcséné Dr. Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések