Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Logisztikai rendszerek II. Sasvári János. 7. A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezése, a magasraktárak csoportosítása A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Logisztikai rendszerek II. Sasvári János. 7. A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezése, a magasraktárak csoportosítása A."— Előadás másolata:

1 Logisztikai rendszerek II. Sasvári János

2 7. A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezése, a magasraktárak csoportosítása A magasraktározási rendszerek értelmezése, a magasraktárak csoportosítása A magasraktározási rendszerek értelmezése A magasraktározási rendszerek értelmezése –állványos tárolási rendszer –elkülönített magas tárolótér –felrakógépes, vagy felrakótargoncás kiszolgálás

3 Elterjedésük okai –korszerű elosztási rendszerek megvalósítása –a termelési folyamatok automatizálása – a nagy be- és kitárolási teljesítőképesség –a területkihasználásra való törekvés

4 Alkotó elemeik –a tárolótér –az árugyűjtő és elosztótér –az állványok –a felrakógépek, vagy felrakótargoncák –az árugyűjtő és elosztórendszer

5 Magasraktárak csoportosítása Magasraktárak csoportosítása –rendeltetésük alapján –rendeltetésük alapján teljes egységrakomány tárolására alkalmas komissiózókombinált –tárolótér építészeti kialakítása szempontjából –tárolótér építészeti kialakítása szempontjábólcsarnokraktár állványtartós (önhordó) – automatizáltsági szint szerint – automatizáltsági szint szerintgépesített részlegesen automatizált teljesen teljesen automatizált

6 Állványtartós (önhordó) magasraktár Állványtartós (önhordó) magasraktár

7 Magasraktárak létesítésének előnyei alkalmazási területei Kis területen nagy tárolási kapacitás Kis területen nagy tárolási kapacitás Gyors be- és kitárolás Gyors be- és kitárolás Viszonylag könnyen automatizálható a belső folyamat Viszonylag könnyen automatizálható a belső folyamat Egyszerű a készletnyilvántartás és kezelés Egyszerű a készletnyilvántartás és kezelés Az előnyök a következő területeken érvényesülnek elsősorban Az előnyök a következő területeken érvényesülnek elsősorban

8 –magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi, vagy disztribúciós folyamatrendszert szolgál ki –magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi, vagy disztribúciós folyamatrendszert szolgál ki –a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba –a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba (tárolási egységbe) összefogható készletekből áll (tárolási egységbe) összefogható készletekből áll –nagy az áruforgalom –nagy az áruforgalom –magasak a telekárak, vagy a telekhasználati díjak –magasak a telekárak, vagy a telekhasználati díjak

9 A magasraktárak működése

10 8. A raktárak alapterülete meghatározásának elvei A jellemző árufajták készletnagyságának A jellemző árufajták készletnagyságának meghatározása ABC elemzéssel meghatározása ABC elemzéssel A csoport jellemzői nagy pontossággal határozandók meg A csoport jellemzői nagy pontossággal határozandók meg B és C csoport jellemzői közelítőő eljárásokkal B és C csoport jellemzői közelítőő eljárásokkal A további vizsgálatok az A csoportra A további vizsgálatok az A csoportra

11 A hasznos tárolóterület nagyságának meghatározása rakodólapos egységrakományokat tároló raktárak A hasznos tárolóterület nagyságának meghatározása rakodólapos egységrakományokat tároló raktárak esetében (állvány nélküli tárolás) esetében (állvány nélküli tárolás) A hasznos tárolóterület értelmezése A hasznos tárolóterület értelmezése A jellemző (A kategóriájú) árufajtákból egyidejűleg tárolandó árumennyiség: A jellemző (A kategóriájú) árufajtákból egyidejűleg tárolandó árumennyiség:

12 A jellemző (A kategóriájú) árufajták tárolásához szükséges tárolóterület: A jellemző (A kategóriájú) árufajták tárolásához szükséges tárolóterület: -az árufajtánként tárolandó egységrakományok száma -az árufajtánként tárolandó egységrakományok száma -az oszloponként egymásra helyezhető egységrakományok száma az i-edik árufajta esetében -az oszloponként egymásra helyezhető egységrakományok száma az i-edik árufajta esetében -az egységrakomány alapterülete i-edik árufajta esetében, m2 -az egységrakomány alapterülete i-edik árufajta esetében, m2 n - a jellemző árufajták száma

13 A B és C kategóriájú áruk mennyiségének figyelembe vétele A B és C kategóriájú áruk mennyiségének figyelembe vétele –egységrakományok mennyisége szerint pontos számítás –egységrakományok mennyisége szerint pontos számítás – az egységrakományok mennyiségi aránya alapján való %-os területnövelés – az egységrakományok mennyiségi aránya alapján való %-os területnövelés A teljes hasznos terület az utóbbi esetben: A teljes hasznos terület az utóbbi esetben: - a teljes készlet és az A csoporthoz tartozó árufajták készletének hányadosa - a teljes készlet és az A csoporthoz tartozó árufajták készletének hányadosa

14 A kiegészítő terület nagyságának meghatározása A fő- és a mellékközlekedő utak területszükséglete: A fő- és a mellékközlekedő utak területszükséglete:

15

16 Az áru átvételének, osztályozásának, kiadásának céljára kijelölendő terület Az áru átvételének, osztályozásának, kiadásának céljára kijelölendő terület – függ az árukezelés napi volumenétől – függ az árukezelés napi volumenétől – az elvégzendő műveletek mennyiségétől – az elvégzendő műveletek mennyiségétől Az anyagmozgató- és tárolóeszközök tárolásához szükséges terület Az anyagmozgató- és tárolóeszközök tárolásához szükséges terület Az igazgatási és a szociális helyiségek területszükséglete Az igazgatási és a szociális helyiségek területszükséglete

17 A teljes raktárterület és az alapméretek A teljes raktárterület: A teljes raktárterület: A raktárterület kihasználhatósági tényezője: A raktárterület kihasználhatósági tényezője: A közelítő területszükséglet a kihasználási tényező és a hasznos alapterület ismeretében is számítható A közelítő területszükséglet a kihasználási tényező és a hasznos alapterület ismeretében is számítható

18

19 Az alapméret meghatározása Az alapméret meghatározása – az egy- és többszintes raktárak problémája – az egy- és többszintes raktárak problémája –a különböző geometriai alak problémája –a különböző geometriai alak problémája – az anyagmozgatási távolságok alakulása a manipulációs helységek elhelyezésével összefüggésben – az anyagmozgatási távolságok alakulása a manipulációs helységek elhelyezésével összefüggésben –a célszerű alapméret pl.: –a célszerű alapméret pl.: a/b=1,4…1,8

20 A vállalati (telephelyen belüli) anyagmozgatás feladatai A telephelyen belüli helyváltoztatás, anyagmozgatás magába foglalja: A telephelyen belüli helyváltoztatás, anyagmozgatás magába foglalja: a munkahelyek, üzemrészek, üzemek közötti a munkahelyek, üzemrészek, üzemek közötti - vízszintes irányú, - vízszintes irányú, - függőleges irányú mozgásokat; - függőleges irányú mozgásokat;

21 a mozgatáshoz kapcsolódó rakodási tevékenységeket: a mozgatáshoz kapcsolódó rakodási tevékenységeket: - az anyagmozgató, rakodó gépekre való fel- és lerakás, - az anyagmozgató, rakodó gépekre való fel- és lerakás, - az átrakás, felhalmozás, szétterítés műveleteit, - az átrakás, felhalmozás, szétterítés műveleteit,

22 kiszolgálást (a megmunkálandó munkadarabok feladása és levétele megmunkálás helyére/ről/, a nyersanyagok beöntése, adagolása, az kiszolgálást (a megmunkálandó munkadarabok feladása és levétele megmunkálás helyére/ről/, a nyersanyagok beöntése, adagolása, az az elkészült termékek ellenőrzési helyre helyezése, illetve onnan való levétele stb.), az elkészült termékek ellenőrzési helyre helyezése, illetve onnan való levétele stb.),

23 a javításhoz szükséges anyagokkal, alkatrészekkel való ellátását, és a javításhoz szükséges anyagokkal, alkatrészekkel való ellátását, és a hulladék anyagok (selejt, forgács) eltávolítását. a hulladék anyagok (selejt, forgács) eltávolítását.

24 A feladatok elvégzésére használható gépek vonóelemes folyamatos működésű szállítógépek (pl. hevederes szállítószalagok); vonóelemes folyamatos működésű szállítógépek (pl. hevederes szállítószalagok); vonóelem nélküli folyamatos működésű szállítógépek (pl. görgőspályák); vonóelem nélküli folyamatos működésű szállítógépek (pl. görgőspályák); szakaszos működésű anyagmozgató gépek (gépi hajtású targoncák, daruk, függősínpályák); szakaszos működésű anyagmozgató gépek (gépi hajtású targoncák, daruk, függősínpályák);

25 Az anyagmozgatási folyamatok és rendszerek tervezése a mozgatás tárgyát (anyagokat, termékeket) a mozgatás szempontjából optimális formába kell hozni (pl. egységrakomány-képzéssel, csomagolással); a mozgatás tárgyát (anyagokat, termékeket) a mozgatás szempontjából optimális formába kell hozni (pl. egységrakomány-képzéssel, csomagolással); meg kell határozni a mozgatás optimális útvonalát, távolságát, az időegység alatt mozgatandó anyag mennyiségét (az meg kell határozni a mozgatás optimális útvonalát, távolságát, az időegység alatt mozgatandó anyag mennyiségét (az anyagáramlás intenzitását), az időbeli kötöttségeket; anyagáramlás intenzitását), az időbeli kötöttségeket;

26 meg kell választani az alkalmazandó anyagmozgató gépeket, eszközöket, valamint meg kell határozni ezek szükséges mennyiségét; meg kell választani az alkalmazandó anyagmozgató gépeket, eszközöket, valamint meg kell határozni ezek szükséges mennyiségét; meg kell határozni a szükséges dolgozói létszámot; meg kell határozni a szükséges dolgozói létszámot; meg kell tervezni az anyagmozgató rendszer optimális működési rendjét. meg kell tervezni az anyagmozgató rendszer optimális működési rendjét.

27 Az anyagmozgató rendszerek tervezésének főbb lépései

28 Vonaldiagram

29 Gantt-diagram

30 Oszlopdiagram

31 Kördiagram

32 Műveleti sorrendek grafikonja

33 Hely-idő diagram

34 Termelési folyamatábra (példa)

35 Elvi anyagfolyam ábra

36 Helyszínrajzba rajzolt egyszerű anyagfolyamábra

37 Az anyagáramlás intenzitását is feltüntető folyamatábra

38 Sankey-diagram

39 Üzemek, üzemrészek, épületek elrendezésének tervezése A termelési logisztika egyik feladata a termelési részfolyamatokban érintett elemek, objektumok (üzemrészek, épületek) egymáshoz viszonyított optimális térbeli elrendezése, összerendezése. A termelési logisztika egyik feladata a termelési részfolyamatokban érintett elemek, objektumok (üzemrészek, épületek) egymáshoz viszonyított optimális térbeli elrendezése, összerendezése. A hazai és nemzetközi szakirodalom az angol layoutkifejezést is használja e fogalom meghatározására. A hazai és nemzetközi szakirodalom az angol layoutkifejezést is használja e fogalom meghatározására.

40 -Az objektumok elrendezése befolyásolja: -Az objektumok elrendezése befolyásolja: az anyagmozgatási útvonalak hosszát és az anyagmozgatás időszükségletét; az anyagmozgatási útvonalak hosszát és az anyagmozgatás időszükségletét; a műhelyek és a raktárak területszükségletét; a műhelyek és a raktárak területszükségletét; a műveletek közötti várakozási időket és ezen keresztül a termelési átfutási időket; a műveletek közötti várakozási időket és ezen keresztül a termelési átfutási időket; a termék önköltségét. a termék önköltségét.

41 A progresszív módszer főbb lépései

42 Termelőberendezések, munkahelyek üzemeken belüli elrendezésének tervezése A termelőberendezések térbeli elrendezését elsősorban a A termelőberendezések térbeli elrendezését elsősorban a munkadarabok megmunkálási sorrendje befolyásolja. munkadarabok megmunkálási sorrendje befolyásolja. A termelési folyamat műhelyszerű szervezése esetében, A termelési folyamat műhelyszerű szervezése esetében, amikor a termelőberendezéseket funkciók (pl. darabolás, amikor a termelőberendezéseket funkciók (pl. darabolás, marás, esztergályozás) szerint csoportosítják, az egyes munkadarabokat rendszerint hosszabb útvonalon továbbítják. marás, esztergályozás) szerint csoportosítják, az egyes munkadarabokat rendszerint hosszabb útvonalon továbbítják. A termelőberendezések műveleti sorrend szerint elrendezésekor a sorozatgyártás sok esetben nagy teljesítőképességű, specializált termelőberendezések üzembeállítását indokolja. A termelőberendezések műveleti sorrend szerint elrendezésekor a sorozatgyártás sok esetben nagy teljesítőképességű, specializált termelőberendezések üzembeállítását indokolja. Mindegyik gép mindig szigorúan ugyanazt a munkát Mindegyik gép mindig szigorúan ugyanazt a munkát végzi, és egymást követően, a műveleti sorrendnek megfelelően vannak elhelyezve. végzi, és egymást követően, a műveleti sorrendnek megfelelően vannak elhelyezve.

43 Az üzemi belső elrendezési tervek készítését befolyásoló tényezők: a technológiai kötöttségek; a technológiai kötöttségek; az elrendezendő objektumok (munkahelyek, termelő berendezések stb.) területigénye; az elrendezendő objektumok (munkahelyek, termelő berendezések stb.) területigénye; az alkalmazandó anyagmozgató rendszer; az alkalmazandó anyagmozgató rendszer; a kommunális (víz-, csatorna-, energia- stb.) csatlakozási lehetőségek; a kommunális (víz-, csatorna-, energia- stb.) csatlakozási lehetőségek; a meglevő (vagy új) épület adottságai (oszloposztás, oszlopméret, ajtók, ablakok kialakítása stb.) ; a meglevő (vagy új) épület adottságai (oszloposztás, oszlopméret, ajtók, ablakok kialakítása stb.) ; különböző hatósági (munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai, stb.) előírások, szabványok. különböző hatósági (munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai, stb.) előírások, szabványok.

44 Az elrendezési terv készítésének fontosabb tervezési szakaszai: 1. a térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása; 1. a térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása; 2. az elvi elrendezési terv elkészítése; 2. az elvi elrendezési terv elkészítése; 3. a végleges elrendezési terv elkészítése. 3. a végleges elrendezési terv elkészítése.

45 A térbeli elrendezés alaptípusai: A térbeli elrendezés alaptípusai: egyedi gépfelállítás; egyedi gépfelállítás; vonalas (soros) gépfelállítás; vonalas (soros) gépfelállítás; csoportos (fészekszerű) csoportos (fészekszerű) gépfelállítás és; gépfelállítás és; műhelyszerű gépfelállítás; műhelyszerű gépfelállítás;

46 A háromszög módszer főbb lépései

47 Az anyagmozgató rendszerek alapfunkciója: Az anyagmozgató rendszerek alapfunkciója: A térbeli különbségek áthidalása, az anyagok, termékek helyváltoztatása meghatározott fel - és leadóhelyek (források és nyelők, kezdő- és végpontok) között, emellett azonban egyéb, pl. gyűjtési, elosztási, osztályozási funkciókat is elláthatnak. A térbeli különbségek áthidalása, az anyagok, termékek helyváltoztatása meghatározott fel - és leadóhelyek (források és nyelők, kezdő- és végpontok) között, emellett azonban egyéb, pl. gyűjtési, elosztási, osztályozási funkciókat is elláthatnak.

48 Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai: termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek; anyagmozgató rendszerek; raktári anyagmozgató rendszerek; raktári anyagmozgató rendszerek; rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodási) rendszerek és; rakodási) rendszerek és; egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári) anyagmozgató rendszerek. egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári) anyagmozgató rendszerek.

49 A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek főbb feladatai: a termelő részlegeken (műhelyeken) belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás; a termelő részlegeken (műhelyeken) belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás; a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése, stb.). a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése, stb.). a termelő részlegek (üzemrészek) közötti (rendszerint épületek közötti) anyagmozgatás; a termelő részlegek (üzemrészek) közötti (rendszerint épületek közötti) anyagmozgatás;

50 A raktári anyagmozgató rendszerek funkciójuk szerint két fő csoportba sorolhatók: az áruelőkészítő (fogadó és az áruelőkészítő (fogadó és kiadó) téri anyagmozgató rendszerek feladata az áruk fogadásával és betárolásra való előkészítésével, illetve az áruk tárolótéren kívüli komissiózásával és kiszállításra való előkészítésével, valamint kiszállításával kapcsolatos anyagmozgatás (rakodás). kiadó) téri anyagmozgató rendszerek feladata az áruk fogadásával és betárolásra való előkészítésével, illetve az áruk tárolótéren kívüli komissiózásával és kiszállításra való előkészítésével, valamint kiszállításával kapcsolatos anyagmozgatás (rakodás). a tárolótéri anyagmozgató rendszerek feladata a tárolási egységek be és kitárolása, igény esetén a tárolótéren belüli komissiózással (árukigyűjtéssel) kapcsolatos anyagmozgatás; a tárolótéri anyagmozgató rendszerek feladata a tárolási egységek be és kitárolása, igény esetén a tárolótéren belüli komissiózással (árukigyűjtéssel) kapcsolatos anyagmozgatás;

51 A közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszereknek alkalmasnak kell lenniük: a különböző nyomtávú vasutak csatlakozási helyein a különböző nyomtávú (normál és széles, illetve normál és keskeny nyomtávú) vasúti járművek közötti átrakásra; a különböző nyomtávú vasutak csatlakozási helyein a különböző nyomtávú (normál és széles, illetve normál és keskeny nyomtávú) vasúti járművek közötti átrakásra; a kombinált szállítás átrakóhelyein (az ún. kombiterminálokon) felmerülő rakodási feladatok (pl. nagykonténerek, csereszekrények, félpótkocsik rakodása) megoldására. a kombinált szállítás átrakóhelyein (az ún. kombiterminálokon) felmerülő rakodási feladatok (pl. nagykonténerek, csereszekrények, félpótkocsik rakodása) megoldására. a különböző közlekedési alágazatok csatlakozási helyein a különböző közlekedési alágazatok (a vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedés) szállítójárművei közötti átrakásra; a különböző közlekedési alágazatok csatlakozási helyein a különböző közlekedési alágazatok (a vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedés) szállítójárművei közötti átrakásra;

52 Az anyagmozgató rendszerek al, illetve részrendszerei: Az anyagmozgató rendszerek al, illetve részrendszerei: az eszköz-gép alrendszer; az eszköz-gép alrendszer; a szállítópálya alrendszer; a szállítópálya alrendszer; az információs és irányítási az információs és irányítási részrendszer; részrendszer; az „ember alrendszer”; az „ember alrendszer”;

53 Az anyagmozgató rendszerek elemei funkciójukat tekintve: feladóelem, ha nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át; feladóelem, ha nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át; szállítóelemek, a rendszerben lévő másik két elemet anyagmozgatási funkciót kifejtve kötik össze; szállítóelemek, a rendszerben lévő másik két elemet anyagmozgatási funkciót kifejtve kötik össze; leadóelemnek akkor nevezhetjük az anyagmozgató rendszer valamely elemét, ha nem található a rendszerben további olyan elem, amelyre a szóban forgó elem anyagot ad át.; leadóelemnek akkor nevezhetjük az anyagmozgató rendszer valamely elemét, ha nem található a rendszerben további olyan elem, amelyre a szóban forgó elem anyagot ad át.; az összetett funkciójú elemek egyszerre két elem, vagy mindhárom elem szerepét is betölthetik.; az összetett funkciójú elemek egyszerre két elem, vagy mindhárom elem szerepét is betölthetik.;

54 Az anyagmozgató rendszerek működési jellegük szerint: a folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek megszakítás nélküli, illetve ütemes anyagáramot hoznak létre a fel a fel- és leadóelemek között; a folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek megszakítás nélküli, illetve ütemes anyagáramot hoznak létre a fel a fel- és leadóelemek között; a szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek szállítóelemei különböző méretű egységekbe összefogottan ciklikusan, megszakításokkal végzik az anyagtovábbítást a fel- és leadóhelyek között; a szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek szállítóelemei különböző méretű egységekbe összefogottan ciklikusan, megszakításokkal végzik az anyagtovábbítást a fel- és leadóhelyek között; a kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek különböző jellegű és/vagy különböző funkciójú alrendszerekből állnak; a kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek különböző jellegű és/vagy különböző funkciójú alrendszerekből állnak;

55 A szakaszos működésű anyagmozgató gépek megszakításos anyagáramlást hoznak létre, munkaciklusokban működnek. A szakaszos működésű anyagmozgató gépek megszakításos anyagáramlást hoznak létre, munkaciklusokban működnek. A folyamatos működésű anyagmozgató gépek az anyagot mindig azonos irányban továbbítják, és akkor is működnek, amikor az anyag feladásában szünetek vannak. A folyamatos működésű anyagmozgató gépek az anyagot mindig azonos irányban továbbítják, és akkor is működnek, amikor az anyag feladásában szünetek vannak.

56 Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége az időegység alatt mozgatható maximális anyagmennyiséggel jellemezhető (,, Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége az időegység alatt mozgatható maximális anyagmennyiséggel jellemezhető (,, ) I - az anyagáramlás intenzitása,, I - az anyagáramlás intenzitása,, Q - anyagmozgató rendszer óránkénti teljesítőképessége,, Q - anyagmozgató rendszer óránkénti teljesítőképessége,,

57 Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége a rendszerben rendszerben levő egyes elemek teljesítőképességétől és a rendszer struktúrájától függ Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége a rendszerben rendszerben levő egyes elemek teljesítőképességétől és a rendszer struktúrájától függ A sorba kapcsolt rendszerelemekből álló rendszerek A sorba kapcsolt rendszerelemekből álló rendszerek Párhuzamosan kapcsolt rendszerelemekből álló anyagmozgató rendszerek Párhuzamosan kapcsolt rendszerelemekből álló anyagmozgató rendszerek

58 Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége: a/ Ömlesztett anyagok mozgatásakor a/ Ömlesztett anyagok mozgatásakor 1. Megszakítás nélküli anyagáramlás esetén 1. Megszakítás nélküli anyagáramlás esetén - az anyagáram keresztmetszetének területe, - az anyagáram keresztmetszetének területe, - a mozgatási sebesség, - a mozgatási sebesség, - a mozgatott anyag fajlagos tömege, - a mozgatott anyag fajlagos tömege, 2. Adagokra bontott szállítás esetén 2. Adagokra bontott szállítás esetén - egy adag (szállítóelem) térfogata, - egy adag (szállítóelem) térfogata, - az egyes szállítóelemek közötti távolság, - az egyes szállítóelemek közötti távolság,

59 b/ darabáruk mozgatásakor b/ darabáruk mozgatásakor 1. Ha szállítógépnek összefüggő, egyenletes 1. Ha szállítógépnek összefüggő, egyenletes szállítóeleme van szállítóeleme van - a mozgatási egységek közötti átlagos távolság, - a mozgatási egységek közötti átlagos távolság, 2. Ha a szállítógépnek nincs összefüggő 2. Ha a szállítógépnek nincs összefüggő szállítófelülete szállítófelülete - az egy szállítóelemen elhelyezhető mozgatási egységek száma - az egy szállítóelemen elhelyezhető mozgatási egységek száma

60 Szakaszos működésű anyagmozgató gépek Szakaszos működésű anyagmozgató gépek óránkénti teljesítőképessége óránkénti teljesítőképessége - az egy mozgatási ciklusban mozgatott anyagmennyiség, db, egységrakomány - az egy mozgatási ciklusban mozgatott anyagmennyiség, db, egységrakomány - a mozgatási ciklusidő, - a mozgatási ciklusidő, - a rakományfelvétel időigénye - a rakományfelvétel időigénye - a rakott menet időigénye - a rakott menet időigénye - a rakomány lehelyezési időigénye - a rakomány lehelyezési időigénye - az üres menet időigénye - az üres menet időigénye - a kiegészítő tevékenységek időigénye - a kiegészítő tevékenységek időigénye

61 Az anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítménye Az anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítménye - a rendszer óránkénti teljesítőképessége (kapacitása),, - a rendszer óránkénti teljesítőképessége (kapacitása),, - a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban, h/vizsgált időszak - a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban, h/vizsgált időszak - a rendszer a rendszer óránkénti teljesítőké- pességének várható átlagos kihasználása - a rendszer a rendszer óránkénti teljesítőké- pességének várható átlagos kihasználása a rendelkezésre álló naptári időalap és a állásidők különbségeként számítható a rendelkezésre álló naptári időalap és a állásidők különbségeként számítható

62 Az anyagmozgató rendszerek állásidőinek összetevői

63 Hordozóelemes szállítógépek

64 Hajtott és gravitációs szállítópályák

65 Gépi hajtású targoncák

66 A szállítótargoncák főbb előnyeik: univerzális anyagmozgató gépek; univerzális anyagmozgató gépek; pótkocsik vontatására is alkalmasak; pótkocsik vontatására is alkalmasak; nagyobb szállítási távolságok esetében (üzemen belül), különböző útviszonyok esetében is jól alkalmazhatók; nagyobb szállítási távolságok esetében (üzemen belül), különböző útviszonyok esetében is jól alkalmazhatók; viszonylag nagy a szállítási sebességük; viszonylag nagy a szállítási sebességük; főbb hátrányaik: rakodásukhoz külső segítségre van szükség; rakodásukhoz külső segítségre van szükség; az akkumulátoros targoncák: az akkumulátoros targoncák: - általában csak zárt térben, jó útviszonyos között - általában csak zárt térben, jó útviszonyos között használhatók; használhatók; - az akkumulátort gyakran kell tölteni. - az akkumulátort gyakran kell tölteni. a belsőégésű motoros targoncák: a belsőégésű motoros targoncák: - zárt térben csak korlátozott mértékben alkalmazhatók; - zárt térben csak korlátozott mértékben alkalmazhatók; - zajosak - zajosak

67 Az emelőtargoncák főbb előnyeik: a rakodáshoz külső segítséget nem igényelnek; a rakodáshoz külső segítséget nem igényelnek; könnyen átépíthetők; könnyen átépíthetők; rugalmasan alkalmazkodnak a mindenkori rugalmasan alkalmazkodnak a mindenkori anyagmozgatási feladatokhoz; számos változatuk, árumegfogó szerkezetük sokfélesége miatt szinte minden anyagmozgatási megoldására ki lehet választani a legmegfelelőbbet. számos változatuk, árumegfogó szerkezetük sokfélesége miatt szinte minden anyagmozgatási megoldására ki lehet választani a legmegfelelőbbet. főbb hátrányaik: a mozgásukhoz, a rakodási manipulációkhoz szükséges közlekedési út csökkenti a hasznos területek nagyságát. a mozgásukhoz, a rakodási manipulációkhoz szükséges közlekedési út csökkenti a hasznos területek nagyságát.

68 A csomagolás A csomagolás alapvető feladata, hogy a termék a továbbítási folyamat keretében lehetőleg, használati értékének csökkenése nélkül, újszerű állapotban és a leggazdaságosabb módon kerüljön a gyártótól a felhasználóhoz. A csomagolás alapvető feladata, hogy a termék a továbbítási folyamat keretében lehetőleg, használati értékének csökkenése nélkül, újszerű állapotban és a leggazdaságosabb módon kerüljön a gyártótól a felhasználóhoz.

69 A csomagolás alapelve: a csomagolás soha nem lehet öncél; a csomagolás soha nem lehet öncél; a csomagolási ráfordításnak haszon formájában valahol meg kell térülnie. a csomagolási ráfordításnak haszon formájában valahol meg kell térülnie.

70 A csomagolás feladatai: az áruvédelem; az áruvédelem; a kezelési, szállítási egységek észszerű kialakítása; a kezelési, szállítási egységek észszerű kialakítása; célszerű tárolási egység képzése; célszerű tárolási egység képzése; célszerű eladási (fogyasztói) egységek kialakítása. célszerű eladási (fogyasztói) egységek kialakítása.

71 A csomagolás, mint az áruvédelem eszköze A csomagolás, mint az áruvédelem eszköze A csomagolás, mint kezelési, szállítási egység A csomagolás, mint kezelési, szállítási egység A csomagolás, mint tárolási egység A csomagolás, mint tárolási egység A csomagolás, mint eladási egység A csomagolás, mint eladási egység A csomagolás, mint reklámhordozó A csomagolás, mint reklámhordozó A csomagolás járulékos szolgáltatásai A csomagolás járulékos szolgáltatásai A csomagolás szerepe az értékesítés korszerűsítésében A csomagolás szerepe az értékesítés korszerűsítésében

72 A csomagolási rendszereket érő igénybevételek: A csomagolási rendszereket érő igénybevételek: halmazterhelés; halmazterhelés; tartós rázás; tartós rázás; ütési, ütközési igénybevételek; ütési, ütközési igénybevételek; a klíma igénybevételek. a klíma igénybevételek.

73 Főbb csomagolási fajták: Fogyasztói csomagolás: Fogyasztói csomagolás: A terméket a fogyasztóig kísérő (önmagában rendszerint szállításra nem alkalmas) csomagolás. Elsősorban az értékesítés és a fogyasztás területén van szerepe. A terméket a fogyasztóig kísérő (önmagában rendszerint szállításra nem alkalmas) csomagolás. Elsősorban az értékesítés és a fogyasztás területén van szerepe.

74 Gyűjtőcsomagolás: Gyűjtőcsomagolás: A nyilvántartást, árukezelést, raktározást, szállítást megkönnyítő meghatározott mennyiségű csomagolt, vagy csomagolatlan A nyilvántartást, árukezelést, raktározást, szállítást megkönnyítő meghatározott mennyiségű csomagolt, vagy csomagolatlan terméket nagyobb egységbe összefogó csomagolás. terméket nagyobb egységbe összefogó csomagolás.

75 Szállítási csomagolás: Szállítási csomagolás: A külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a termék esetleges káros hatásaival szemben a környezetet védő, továbbá az egységbe fogást, mozgatást, szállítást és tárolást megkönnyítő, általában összetett csomagolás. A külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a termék esetleges káros hatásaival szemben a környezetet védő, továbbá az egységbe fogást, mozgatást, szállítást és tárolást megkönnyítő, általában összetett csomagolás.

76 A veszélyes áruk logisztikája A veszélyes áruk szállítására világszerte törvényi szabályozás van, amelyek legfontosabb része csomagolásra vonatkozik. A veszélyes áruk szállítására világszerte törvényi szabályozás van, amelyek legfontosabb része csomagolásra vonatkozik. Ennek megfelelően veszélyes árukhoz alkalmazott csomagolásokat típusvizsgálat alapján a megfelelő hatóságokkal engedélyeztetni kell. Ennek megfelelően veszélyes árukhoz alkalmazott csomagolásokat típusvizsgálat alapján a megfelelő hatóságokkal engedélyeztetni kell.


Letölteni ppt "Logisztikai rendszerek II. Sasvári János. 7. A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezése, a magasraktárak csoportosítása A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések