Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tavak morfológiája Vízgyűjtő Area-koefficiens Hossz hossz (l) = a lét legtávolabbi pontot összekötő egyenes hossztengelye = szemközti partokat közti felezőpontokat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tavak morfológiája Vízgyűjtő Area-koefficiens Hossz hossz (l) = a lét legtávolabbi pontot összekötő egyenes hossztengelye = szemközti partokat közti felezőpontokat."— Előadás másolata:

1

2 Tavak morfológiája Vízgyűjtő Area-koefficiens Hossz hossz (l) = a lét legtávolabbi pontot összekötő egyenes hossztengelye = szemközti partokat közti felezőpontokat összekötő vonal mélységi hossztengely = a meder legmélyebb pontjait összekötő vonal Szélesség A hosszúság vonalra merőleges, partól partig tartó egyenes Legnagyobb szélesség (b max )‏ Legkisebb szélesség (b min )‏ átlagos szélesség Mélység Maximális mélység (z m )‏ közepes mélység Relatív mélység A legnagyobb mélység hány százaléka a tó közepes átmérőjének

3 mélységi viszonyok becslése :

4 Terület (A)‏ –Planiméterrel határozzuk meg, vagy újabban GIS-sel Térfogat (V)‏ –Integráljuk a batimetrikus térkép mélységvonalai közti térfogatot Parthosszúság (L)‏ –Térképről GIS, erre szolgáló eszközzel (rotometer, kurviometer, kartometer) mérjük. Part tagoltság (D L )‏ –A tó felületének megfelelő kör kerületének a part hosszához való aránya Meder mélyülése Tetszés szerinti helyen két kiválasztott pont távolságának és vízmélység különbségük aránya. S (%) = 100 * L / h Tartózkodási idő –Mennyi idő alatt lehet az üres tómedret a természetes befolyók vizével feltölteni. A tó térfogata és a befolyó vízhozamának aránya Tavak morfológiája

5 Vízmozgások

6 Laminális és turbulens áramlás –Reynolds szám R<500laminális 2000< Rturbulens –Turbulens viszkozitás (jóval magasabb mint a molekuláris) Áramlások –Langmuir cirkuláció –Szélkeltette áramlás (vízszint kilendülés denivelláció)‏ –Konvekciós áramlás – sűrűség különbség hozza létre –Ki és befolyó víz sodra – kisebb tavakban lehet jelentős Tólengés (Seiche)‏ –Balaton óra, Genfi-tó 73 perc Dagály (Bajkál : 15 mm; Felső-tó 20 mm)‏ U = sebesség L = a meder referencia hossza = kinematikus viszkozitás

7 Hullámzás hullámhossz (L)‏ hullám magasság (H)‏ frekvencia periodicitás advekció– horizontális mozgás – vonszolt részecske – üledéklerakódás

8 Langmuir áramlás

9 Szél keltette belső áramlás

10 Seiche [szézs] – uninodális, bi-, multinodális Periódus idő (T):

11 Seiche

12 Belső seich e A vízfelszin stabilizálódik, a termoklin mozgása folytatódik

13 Vízáramlások időskálája

14 Befolyó indukálta áramlás A befolyó és a tó vizének sűrűségkülönbsége alapján: ráfolyó aláfolyó köztes befolyás

15 Vizek fényklímája 200 – 400 nm UV : az összes sugárzás 3 %-a 380 – 750 nm látható fény (Photosynthetically Active Radiation) % >750 nm infravörös és hő

16 A Föld felszínét érő globálsugá rzás

17 A fény lehatolása desztillált vízben Red720 nm Orange620 nm Yellow560 nm Green510 nm Blue460 nm Violet390 nm

18 Vizek fényklímája Reflexió, transzmisszó és extinció –Albedo - a beeső és a visszavert fény aránya –A behatoló fény fokozatosan elnyelődik. Fényattenuációs/fényextinciós koefficiens (k)‏ Eufotikus ill. afotikus réteg (határ a közvetlenül a felszin alatt mérhető sugárzás 1%-a)‏ –Eufotikus réteg (z eu = ln 100 / k = 4,6 / k)‏ –Fényviszonyok mérése: Fotométerek Kvantum szenzorok Secchi korong Víz alatti fény spektrális összetétele –Átlátszó vizekben a vörös oltódik ki elősző, a kék jut a legmélyebbre –Turbid vizekben először a kék oltódik ki és a vörös jut a legmélyebbre Jég és hótakaró hatása a fényklímára –Fekete jég átereszti a fényt –Fehérjég visszaveri abszorbeálja –Eu- és hipertróf vizekben fehér jég alatti halpusztulás következhet be. UV sugárzás és hatása –Az oldott szervesanyag (DOC) elnyeli az UV –A vízi szervezetek pigmentek termelésével védekeznek Víz alatti látás –A fény csökkenésével a planktonfogyasztó halak akciórádiusza is csökken –Kritikus észlelési (percepciós) mélység (z p )‏ z p =7,8 / kk=fényextinciós koefficiens

19 Hőmérsékleti rétegzettség mélység (m)‏ hőmérséklet (°C)‏ epilimnion hipolimnion metalimnion Termoklin: Az a mélységi pont ahol a hőmérséklet csökkenés maximális (> 1 °C per m)‏

20 Hőmérsékletváltozás a mélység mentén: hatása a konvekciós áramlásra Relative thermal resistance: az adott két réteg sűrűségkülönbsége viszonyítva a 4°C és az 5°C víz sűrűségkülönbségéhez

21 Hőmérsékleti rétegzettség Tavak fő rétegzettségi tipusai –Amiktikus Egész év során fagyott tavak (Grönland, Antarktisz)‏ –Meromiktikus A tó rendszeresen átkeveredik, csak nem teljes mélységben. Monimolimnion nem átkeveredő, mixolimnion átkeveredő réteg –Holomiktikus Hideg monomiktikus –Az év nagy részében be vannak fagyva, a jégtakaró elolvadásakor teljes felkeveredés –A vízhőmérséklet nem haladja meg a 4 °C-t –Arktikus ill. hegyi tavak Dimiktikus –Tavaszi és őszi felkeveredés –Hideg mérsékelt övi szubtrópusi magashegyi tavak Meleg monomiktikus –Soha nem fagynak be. –Meleg időszakban stabil rétegzettség –Melegebb mérsékelt övi tavak Oligomiktikus –Nem rendszeres felkeveredő tavak –Főként trópusok, de Garda-tó, I Polimiktikus –Gyakran vagy folyamatosan felkevert állapotban vannak. Sekély tavak, amikben azért múló rétegzettség kialakulhat –atelomiktikus: trópusokon, naponta átkeverdik (nagy napi hőingás)‏

22 Rétegzettség tipusok


Letölteni ppt "Tavak morfológiája Vízgyűjtő Area-koefficiens Hossz hossz (l) = a lét legtávolabbi pontot összekötő egyenes hossztengelye = szemközti partokat közti felezőpontokat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések