Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzleti információ 1. alapvető tényezők, folyamatok, összefüggések. Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzleti információ 1. alapvető tényezők, folyamatok, összefüggések. Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév."— Előadás másolata:

1 Üzleti információ 1. alapvető tényezők, folyamatok, összefüggések. Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam

2 tartalom 1. Bevezetés 2. Az üzleti információs lánc 3. üzleti adat, információ és tudás összefüggései 4. az üzleti információk menedzselése, a tudásmenedzsment 5. üzleti információ- és tudásáramlás és összetevői 6. Az egyes üzleti információs/tudásfolyamatok 7. a szervezeti tudás három szférája, infotársadalmi vonatkozások

3 1. Bevezetés Az üzleti információ tárgy jellemzése, összefüggései Helye az informatikus könyvtáros képzésben Utmutató szerepe, eszközök és módszerek

4 Tanulási útmutató 1. Az útmutató célja - a gyakorlati feladat megoldásának támogatása 2. Eszközök: módszertani tanácsok, lépések, kifejtések, e-források, példák, linkgyűjtemények 3. Tervezzük: infomenedzsment fogalomgyűjtemény elkészítését

5 Eszközök Jegyzet Előadások Órai gyakorlatok Gyakorló feladatok, projektek E-források, tanulási útmutatók A kérdések - zh

6 2. Az üzleti információ értéklánca 1. Üzleti adatok – információk –tudás 2. Az üzleti információs termékek, szolgáltatások (érték)lánca 3. Az üzleti info termékek és szolgáltatások menedzselési kérdései 4. Fejlesztési és stratégiai szempontok

7 2.1. Az üzleti információs lánc játékosai 1. Az innovátorok, érték- és információelőállítók, szerzők stb. 2. A szerkesztők, adatbáziselőállítók, szolgáltatók, terjesztők 3. A közvetítő rendszerek: vállalatok- intranet, információs egységek, tudásmenedzsment, szakkönyvtárak, brókerek stb. 4. A végfelhasználók: nagy-, közép-, kisvállalatok és más gazdálkodó szervezetek munkatársai

8 2.2. Minden szinten verseny folyik 1. Az információelőállítók között, minden szinten: globális, EU-, helyi 2. Az adatbáziselőállítók, adatbázis- és más információszolgáltatók 3. A közvetítő rendszerek: információs egységek, könyvtárak, brókerek stb. között 4. A vállalatok és más gazdálkodó szervezetek között megrendelésekért, piacokért, támogatásért

9 2.3. Mi határozza meg a piacot, az üzletet, a versenyt, ki győz?- infokom példákkal 1. Hajtóerők: profitszerzés, értékrendszer, hagyomány 2. Globális keretek: globális piac, …..globális..verseny 3. A technológia - globális technológia 4. A munkatársak képzettsége, tudása, a vállalati kultúra 5. az innováció, kutatás és fejlesztés 6. A konvergencia, a kapcsolatrendszer, az együttműködés képessége partnerekkel, ügyfelekkel 7. A hatékonyság és eredményesség

10 3. üzleti adat, információ és tudás összefüggései 1. Adatok 2. Információk 3. Tudás, kompetencia 4. Összefüggéseik

11 3.1.Az adat szerepe az üzleti életben Az adat „értelmezhető, de nem értelmezett ismeret”, például egy statisztikai érték bármiféle hasonlítási alap és a következtetések levonása nélkül.. /Huszka, 2001/ észlelt, de nem értelmezett szimbólum /Mészáros/ tranzakciók, tényállások, tények rendszerezett jegyzéke. (Davenport és Prusak) „ egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel.” /Barancsi, Horváth, Szennyesy, p.66/

12 3.1. f. Az üzleti adatok jellemzői Temérdek van belőlük, mindenféle formában, mindenféle részlegnél. Tömegükben egyszerre vannak /lehetnek / jelen számunkra fontos és érdektelen adatok, lényeges és lényegtelen adatok. Önmagukban nincs se jelentésük, se szövegösszefüggésük Ha túl sok van belőlük, az meg is nehezíti a lényegesek azonosítását és értelmezését. Az üzleti tények, tranzakciók egy-egy szeletét világítják meg, egy-egy részét írják le, mutatják be. Meghatározott adatstruktúra szerint rögzítik őket, s meghatározott menetben, szabályok szerint kezelik

13 3.2. Üzleti adatból üzleti információ "értelmezett adat", - jelentése is van, bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. (Mészáros) Az adat „objektív” – az információ „szubjektív, mindenkinek mást jelent, és az ember nélkül értelme sincs”. Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ami meghatározott célú cselekvést indíthat el (Bőgel György)

14 3.2.f.Hogyan lesz adatokból információ? Megértjük, felfogjuk az adatokat, jelentésük lesz Összefüggésbe helyezzük az adatokat- pl. célok összefüggésébe az adatok gyűjtését; Elemezzük, szintetizáljuk az adatokat, ismerjük az elemzés egységeit, illetve az adatok fő összetevőit; Összevetjük az adatokat, azokat matematikailag vagy statisztikailag elemezzük; Javítjuk az adatokat, eltávolítjuk a hibákat; Lényegretörően tömörítjük az adatokat - sűrített formában összefoglaljuk azokat.

15 3.2.ff. Mire kell képesnek lenni üzleti információs szakembernek? Megérteni, felfogni az adatokat, hogy azoknak jelentése legyen- érteni kell a területhez Összefüggésbe helyezni azokat- pl. célok összefüggésébe az adatok gyűjtését; Elemezni, szintetizálni azokat, felismerni az adatok fő összetevőit, modelljeit; Összevetni azokat, matematikailag vagy statisztikailag elemezni; Javítani azokat, pl. eltávolítani a hibákat; Lényegretörően tömöríteni azokat - sűrített formában összefoglalni.

16 3.3. Üzleti információból üzleti tudás A tudás a valós világ tükröződése a tudatunkban, amelynek nem minden része fejezhető ki verbálisan, szavakban [Mészáros, 2001]. A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális [összekapcsolt] információk heterogén és folyton változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, az elménkben keletkezik és hasznosul.

17 3.3. f. Információból tudáshoz vezető folyamat Az adott helyzetből eredő információkat összehasonlítjuk más, már ismert szituációkkal? Az információk alapján következtetéseket vonunk le, a döntésekre, lépésekre, tettekre vonatkozóan Rendszerben gondolkodunk, megkeressük a kapcsolódásokat, összefüggéseket a tudás elemei között Párbeszédet folytatunk, megtudjuk, mit gondolnak mások az adott információról?

18 3.3. ff. Mire kell képesnek lenni az üzleti információs szakembernek? Az adott helyzetből eredő információkat összehasonlítani más, már ismert szituációkkal Az információk alapján következtetéseket levonni, a döntésekre, lépésekre, tettekre vonatkozóan, s azokat megfogalmazni Rendszerben gondolkodni, megkeresni a kapcsolódásokat, összefüggéseket adott információs feladat megoldása során Párbeszédet folytatni, megvitatni infokat

19 3.4. Hol találhatók az üzleti adatok, információk/tudás? Az üzleti adatokat, információkat általában általános és speciális kurrens/napi stb. hírekben, info kiadványokban, szolgáltatásokban, dokumentumokban, vállalati könyvtárakban, levéltárakban, inforészlegekben, intranetekben találhatók Az információ és tudás ezekben tárgyiasul, de a konkrét érintettekben él, a szervezeti múlt részeként, beágyazódva az eljárásokba, gyakorlati tevékenységekbe, értéknormákba, aktuális, közép-, és hosszútávú tervekbe

20

21 4. Az üzleti információk menedzselése Különböző szinteken /globális, EU, nemzeti, regionális, helyi, szervezeti Szervezeti szinten: Az üzleti/gazdálkodási/gazdálkodást foyltató szervezetben lévő információs források hatékony kezelése és összehangolása

22 4.1. Üzleti információmenedzselés Dobay 1997 szerint - a szervezet (belső/külső) információs erőforrásainak menedzselése, biztosítva az elvárható hatékonyságot az információs folyamatokban. Az IM szerep lényege és specifikuma a fenti követelmények alapján a hatékony vállalati, szervezeti információáramlás menedzselése.

23 4.2.Az üzleti infomenedzsment két összetevője és végső célja? az információs környezet menedzselése, az információszerzés eljárásainak optimális megszervezése, beleértve az erőforrásokkal való gazdálkodást és felhasználásuk optimális együttesének kialakítását annak érdekében, hogy a keletkező információk maximális hatékonysággal legyenek felhasználhatók a vezetői-irányítói munkában.” /Dobay, 1997, p. 1/

24 4.3. Infobrokerek és infomenedzserek az üzleti információs láncban Alapvető helyzetük, munkakörnyezetük, Alapvető feladatuk, információszerzés, szervezés, szolgáltatás, Alapvető forrásaik és eszközeik Alapvető céljaik: információk hatékony jól felhasználható szolgáltatása a gazdálkodó szervezetek számára (Bíró Szabolcs szakdolgozata)

25 4.4. üzletágak összetevői, szerepe a társadalomban és gazdaságban 1.Az egyes szektorok összetevői, összefüggései 2. Helyzetük, súlyuk a nemzetgazdaságokban 3. Helyzetük, súlyuk Magyarországon 4. Hatásuk a gazdaságra és társadalomra

26 4.4. példa Az infokom ágazat súlya, szerepe a nemzetgazdaságban Az információs társadalom technológiák által kínált lehetőségek nagymértékben járulnak hozzá az életminőség és a versenyképesség javulásához. Összesen 1750 Mrd Ft, a GDP 9,4%-a Infokommunikációs ágazat nagysága (bevételek, 2003) Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

27 4.5. Az üzleti ágazatok áttekintése, részletesebb elemzése 1. Magyarországi fejlődéstörténete 2. Szerkezete, összetevői 3. Összetétele a gazdasági szervezetek típusai szerint 4. Szövetségek, egyesületek 5. A szektor alakulása a rendszerváltást, EU-csatlakozást követően 6. Az innováció, fejlesztés szerepe, fejlesztési keretek, I. II. nemzeti fejlesztési terv 6. Helyzetelemzések, stratégiák - Gazdasági és piackutatók stb.

28 4.6. Termelési és szolgáltatási értékláncok 1. Termelők, előállítók 2. Feldolgozók, 3. Szolgáltatók 4. Kutatók, fejlesztők 5. Technológiák, automatizálás stb. 6. Hozzáadott értékek 7.

29 4.7. Az üzleti tudáslánc globális, EU, nemzeti, és szervezeti szinten Lásd következő ábra. Figyeljünk a következőkre! 1. Emlékeztet-e az infoláncra, illetve infokom értékláncra? 2. Felfedezhetők-e, feltárhatók-e benne a szerepek, a játékosok? 3. Mik a fő kulcsszavak? 4. Miért tudáslánc? Miért nem infolánc? 5. Idézzük fel, milyen folyamatok révén lesz adatokból információ, információkból tudás? 6. Hogyan érvényesül ez a II. Nemzeti fejlesztési tervben? - a tudás alkalmazása!!!!

30

31 4.7 f. A tudáslánc vállalati szinten Elemezzük a megelőző ábrát! 1. Milyen mikrofolyamatok vannak/lehetnek az egyes láncszemeken belül? 2. Milyen szerepet kapnak az adatok és információk? 3. Miért nem említik ezeket az ábra készítője? Prusak 4. Milyen szerepet kap/kaphat itt a technológia? 5. Milyen szerepet kap/kaphat itt a menedzsment? 6. Mely láncszemekre érvényesek az „adatokból információk”, és az „információkból tudás” folyamatok? 7. Hol az infomenedzser, infobróker helye?

32 4.8. Az infotechnológia és infokom technológia az üzleti információs láncban infomenedzsment és inoftechnológia, infokom menedzsment és infokom technológia? Technológiai és funkcionális konvergencia? Milyen további szinteken hat a konvergencia, ezek hogyan függnek össze? Ld. bővebben 2. részben!!

33 5. Üzleti információáramlás a szervezetek szintjén 1. A vállalai infomenedzsment 2. A vállalati infolánc, tudáslánc 3. üzleti stratégia és információs igények 4. Infokom formák és folyamatok

34 5.1. Infomenedzsment A vállalati információ- és tudásigényből való kiindulás tudatosítása. Az IM alapvető céljainak, szükségességnek megismertetése, Az IM történeti kialakulásának, területeinek, feladatainak bemutatása, Az IM sokrétű összefüggéseinek /szervezési, IT, stratégiai / felvázolása, Az IM-TM összefüggésinek megértetése

35 5.2.Az üzleti stratégia fontossága Egy gazdálkodó szervezetnek vannak céljai, amelyek eléréséért dolgozik. Ezek a célok a vállalati stratégiában kerülnek megfogalmazásra. A vállalat működése nem lehet sikeres, ha nem rendelkezik jól megtervezett üzleti stratégiával.

36 5.3. INFORMÁCIÓIGÉNYEK Az üzleti folyamatok, adat- és információigényük Az információ mint erőforrás, vállalati információigény Az információ mint erőforrás Információigények szintjei a vállalatoknál

37 5.4. belső és külső információ A belső és külső információ a vállalatoknál Az adat-, információ-integráció fontossága Lásd részletesen a jegyzetben Lásd részletesen a jegyzetben táblázatos formában

38 5.4. f.Stratégiai információs igények vállalat felső vezetői elsősorban stratégiai kérdésekkel, stratégiai tervezéssel foglalkoznak. Cél: a szervezet a kitűzött célt a lehető leghatékonyabban valósítsa meg. Ehhez döntéseket kell hozniuk. A döntéseikhez pedig információkra van szükségük.

39 5.5. Cél: versenyelőny szerzése A vállalat stratégiáját meghatározó vezetők időben meghozott, jól megalapozott döntéseikkel a céget versenyelőnybe hozhatják a gyorsan változó környezetben

40 5.6. Az információgazdálkodás kényszere Az információ, mint stratégiai- és mint termelési tényező kulcsfontosságú szerepet játszik döntéseik meghozatalában. Az információk mennyisége és minősége fontos. Gazdálkodni kell velük.

41 5.6. f. Az információgazdálkodás feladata Az információgazdálkodás feladata az információk megszerzése, tárolása, célorientált feldolgozása. Egy szervezet működése csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha a megszerzett információival jól gazdálkodik.

42 5.7. Mi a szűk keresztmetszet? „Az igazi szűk keresztmetszet nem technológiai, nem pénzügyi, de még csak nem is információs szűkösség. A kényszertényező a meglévő adatvagyonból nyerhető releváns információk hatékony biztosítása a menedzsment számára.” Ph.D. Robert Simons Harvard Business School

43 5.8. Fő pontok „A technológia önmagában nem hoz létre tudásteremtő vállalatot” /Davenport, Prusak, 153.p./ IT-. IKT-beruházások A tudásmenedzsment szemlélet Vállalati kultúra- vállalati filozófia Az emberi erőforrás – a továbbképzés

44 5.9. Az üzleti információ szervezeti szinten Az információ használatának és értékének gazdasági, minőségi és stratégiai vonatkozásai Az információ gazdasági értéke, értékelése Önellátás vagy külső információszolgáltatók igénybevétele -outsourcing A minőségbiztosítással való összefüggései

45 6. Üzleti információs és tudásfolya-matok - infobróker szp-ból A tudásfolyamatok és az információs folyamatok Az egyes folyamatok az információs probléma megismerése, tisztázása - infokeresési, beszerzési stratégia infokeresési, beszerzési stratégia - Áttekintés, válogatás Áttekintés, válogatás - Források beszerzése, elérése - Rendszerezése, feltárása - Az információs probléma megoldását segítő válasz megfogalmazása - A válasz megosztása az igénylővel A válasz megosztása az igénylővel - Az információ hasznosítása Az információ hasznosítása

46 6.1.Az egyes infobróker folyamatok elemzése 2.1. Áttekintés, válogatás.2.2. Beszerzés, elérés

47 6.2.A tudásfeltárás Funkciói A feltárást szabályozó döntések /kvantumok, adattípusok/ Szintek: /1/ a leíró, regisztratív szint 2, tárgyi feltáró szint 3, az eredeti forrásokat pótló szint

48 6.3.A tudás rögzítése, tárolása a. A folyamat funkciója b. A rögzítés c. Rendszerezés és tárolás d. A tudásreprezentáció hieararchiaszintjei

49 6.4.A tudásmegosztás, közvetítés a. Információkeresés b. Szolgáltatás c. Különbségek a tacit és explicit tudás megosztásában, közvetítésében

50 6.5.A tudás felhasználása, hasznosítása a. E fázis szerepe az adat-tudás- spektrumban b. E fázis szerepe a tudás életciklusában c. Az innováció szerepe a hasznosításban d. A kutatás-fejlesztés szerepe a hasznosításban e. EU- és nemzeti szintű ösztönzések

51 6.6. A tudásmegosztás, közvetítés a. Információkeresés b. Szolgáltatás

52 6.7.Az integrált feldolgozás és használat példája Az információ-és tudásfeldolgozási keretek ismertetése A különböző mélységben feltárt üzleti információs termékek és szolgáltatások Egy példa a TMT alapján

53 7. Az üzleti tudás - az információs szakember szemszögéből a. A tudás 3 szférája A tudás 3 szférája b. Tacit és explicit tudás Tacit és explicit tudás

54 7.1. Az üzleti tudás 3 szférája: Értelmi: megfelelő tájékozottság +megfelelő tájékozottság + tapasztalat, szakértelem, áttekintés, elemzés képessége, döntési és cselekvési minta, Érzelmi-értékrendbeli: érzelmek, értékek, intuíció, reflexek Készségbeli: automatizmusok

55 7.1. folyt. A tudás három szférája vállalati szempontból a. Értelmi b. Érzelmi - Értékrendbeli c. Pszichomotoros- készségbeli Lásd részletesen a jegyzetben Következő ábra: tacit és explicit üzleti tudás

56 2.

57 7.3. Fő pontok Mik a lehetőségei az infobrókernek az üzleti infoszolgáltatásban? Melyek a fő információs munkafolyamatai? Az áttekintés képessége A szelektálás képessége A feldolgozás, rendszerezés képessége A tudáscsere és megosztás képessége

58 7.4. info- tudástársadalomépítési vonatkozások 1. Minden összefügg, a konvergencia kérdése – technológia, szolgáltatások, általános és szakpolitika 2. Stratégiák és programok, projektek

59 HOZZÁFÉRÉSMOTIVÁCIÓ TARTALOM BIZTONSÁG KÉPZETTSÉG PIACI MECHANIZ- MUSOK SZABÁLYOZÁS FISKÁLIS, KÖZPOLITIKAI ESZKÖZÖK HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK (INNOVÁCIÓ ESÉLYEGYENLŐSÉG) 7.4. példa Versenyre gyakorolt hatások Nemzeti Szélessávú Stratégia Forrás:Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005, illetve: Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

60 következik az infokom szektor példája Ld. külön anyagban


Letölteni ppt "Üzleti információ 1. alapvető tényezők, folyamatok, összefüggések. Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések