Orvosi kódrendszerek. Élő és élettelen Környezeti hatás  szerkezetváltozás.

Az előadások a következő témára: "Orvosi kódrendszerek. Élő és élettelen Környezeti hatás  szerkezetváltozás."— Előadás másolata:

1 Orvosi kódrendszerek

2 Élő és élettelen

3 Környezeti hatás  szerkezetváltozás

4 Környezeti hatás  reakció, alkalmazkodás

5

6 Rendszer: Elemekből áll  Bármely két elem között közvetlen vagy közvetett kapcsolat létezik  Létezik olyan elem, amely különböző állapotokat vehet föl  Létezik olyan kapcsolat, amelyen keresztül egyes elemek egymás állapotát megváltoztatják Ludwig von Bertalanffy: 'System=Complex of interacting parts'

7 Külső hatás Receptor Nyitott rendszer Reprezentáció

8 Memória-elem Receptor

9 Memória-elem Receptor Aktív elem Válasz

10 A Rendszer B Rendszer

11 A Rendszer B Rendszer Kommunikáció Jel

12 Küldő Jel Fogadó ZAJ Kommunikációs csatorna

13 Jelkészlet Jelsorozat

14 Jelkészlet A Jelkészlet B

15 Shanon Hartley

16 Az információ nem anyagi természetű Az információ továbbításakor az anyagáramlás iránya lehet ellentétes az információ-áramlás irányával

17 Az információ nem anyagi természetű Az információra vonatkozóan nincs megmaradási törvény Információ-átadás, sok hallgató, kevés hallgató

18 Tudnak angolul? IN NO IST LAT WHEY CRATICT FROURE BIRS GROCID PONDENOME OF DEMONSTURES OF THE REPTAGIN IS REGOACTIONA OF CRE.

19 1.Nullad rendű közelítés (a jelek függetlenek és egyenlő valószínűségűek) XFOML RXKHRJFFJUJ ZLPWCFWKCYJ FFJEYVKCQSGHYD QPAAMKBZAACIBZLHJQD. 2. Első rendű közelítés (a jelek függetlenek, de a gyakoriságuk megegyezik az angol nyelvvel) OCRO HLI RGWR NMIELWIS EU LL NBNESEBYA TH EEI ALHENHTTPA OOBTTVA NAH BRL.

20 3. Másod rendű közelítés (bigrammok gyakorisága megfelel az angol nyelvnek) ON IE ANTSOUTINYS ARE T INCTORE ST BE S DEAMY ACHIN D ILONASIVE TUCOOWE AT TEASONARE FUSO TIZIN ANDY TOBE SEACE CTISBE. 4. Harmad rendű közelítés (trigrammok gyakorisága megfelel az angol nyelvnek) IN NO IST LAT WHEY CRATICT FROURE BIRS GROCID PONDENOME OF DEMONSTURES OF THE REPTAGIN IS REGOACTIONA OF CRE.

21 Miért kommunikálunk? Célok (Warren Weaver nyomán): A küldött jelsorozat pontosan (sértetlenül) érjen célba [szintaktika] A küldött jelsorozat közvetítse a szándékolt jelentést [szemantika] Az üzenet értelme váltsa ki a kívánt hatást [pragmatika]

22 Információ, szemantikus megközelítés: "Valamiről mond valamit" Szubjektum, tárgy Szubsztancia (Arisztotelész) Nominális Objektum Perdikátum Tulajdonság, property attribútum

23 Minimális feltétel: Minden értelmes közlés legalább egy objektumot és annak legalább egy attribútumát meg kell nevezzen. O||A objektum attribútum

24 Attribútum: típus + érték Valid attribútum:: az attribútum értéke megfelel az adott típusnak (pl.: szín ) Valid szerkezet:: az attribútum típus megfelel az adott objektumnak (pl.: a cipő mérete, a kés élessége Példák invalid állításokra: "A Hold savanyú {ízű}", "Vettem egy kék alakú könyvet"

25 Relációs modell (fogalom1) (fogalom2) (tenger) (kék)

26 Összetett szerkezetek (fogalom1) (fogalom2), (fogalom3).... (fogalom1)(fogalom2)... (fogalom3) (fogalom1) (fogalom2).... (fogalom3).... (fogalom1) (fogalom2) └ (fogalom3)....

27 Kognitív térkép

28 Információ Addíció (hozzáadás) Korrekció (javítás) Kiegészítés, hozzáadás Tudás

29 Pragmatikus ekvivalencia Szemantikailag különböző állítás a meglévő tudást azonos módon változtatja meg. "Lement a nap" = "Este van" "János vesztett" = "Laci nyert"