A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

Az előadások a következő témára: "A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései"— Előadás másolata:

1 A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

2 Árfolyam Valuta: Deviza: Devizapiac: Fajtái:
Egy ország törvényes fizetőeszköze (készpénz) Deviza: Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) Devizapiac: Bankok, üzletkötők (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…) Globális, 24 órás piac Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tőkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó Fajtái: Azonnali (spot): „azonnali” (2 napon belüli) teljesítés Határidős (forward): adott árfolyamon, de későbbi teljesítésre Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára Közvetlen: „idegen” valuta ára hazai valutában (1 €= 240 Ft) Közvetett: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0042 €) Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 € = 1,5 $)

3 Árfolyamrendszerek fajtái
Fix (kötött) Lebegő Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Csúszó leértékelés (szabályos időközönként azonos változtatás)

4 A nemzetközi fizetési mérleg
Áruk külkereskedelme X (fob), IM (cif) Szolgáltatások külkereskedelme Devizális elszámolások: (tényezőjöv., egyoldalú átutalások) Tőkeforgalmi mérleg KIADÁS BEVÉTEL I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezőjövedelmek egyoldalú átutalások IM EX kapott adott kimenő bejövő II. Tőkemérleg: nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport devizatartalék növekedése csökkenése III. Jegybanki tartalék változása I. és II. együtt: fizetési mérleg (alapmérleg) I.egyenleg + II. egyenleg +III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege

5 A lebegő árfolyamos valutapiac
Az árfolyamot a magángazdaság szereplőinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Kereslet: - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelődés) Tőkeexportőrök kevesebb €övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) Áruimportőrök: a külföldi áru Ft-ban drágább lesz, ezért csökken a kereslete, valutakereslet csökken Árfolyam (Ft/€) 250 240 D Valuta (€) 8000€ 10000€

6 A lebegő árfolyamos valutapiac/2
Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Kínálat: - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) Tőkeimportőrök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos € -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni €-ért Áruexportőrök: a hazai áru Ft-egyenértékéért kevesebb €-t fizet a külföldi vevő (olcsóbb), így nő az áru iránti kereslet, többet lehet eladni, tehát több € - kapunk valutakínálat nő Árfolyam (Ft/€) S 250 240 Valuta (€) 10000€ 11000€

7 A lebegő árfolyamos valutapiac/3
Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Kínálat = Kereslet Áruexport + tőkeimport = Áruimport + tőkeexport Azaz A fizetési mérleg egyensúlyban van ! Árfolyam (Ft/€) S 245 D Valuta (€) 10500€

8 Nemzeti valuták konvertibilitása
Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása: Eladó pénzében Vevő pénzében Harmadik ország valutájában Átválthatóság! Kétoldalú v. többoldalú klíring: Éves elszámolási rendszerben az időszak végén fizetik az egyenleget! Szabályozott Megadott keretek Valutakonvertibilitás: Külső: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tőkeműveletekre nem! Teljes „de facto”: teljes, de nem deklarált Problémák: Miért változik az árfolyam? Mi az árfolyamváltozás következménye? Hogyan mérhetjük reálisan a „helyes” árfolyamot? Az árfolyampolitika célja: Növekedés, egyensúly, stabilitás Ok: a leértékelés exportösztönző, importgátló Pl: ha 1 t búza itthon Ft és EU-ban adjuk el, 1€=250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80€ Ha leértékeljük a Ft-ot (1 € =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9€ azaz a külföldieknek olcsóbb!

9 Az árfolyam-módosulás hatása a fizetési mérlegre
Miért változik az árfolyam? I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezőjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS BEVÉTEL IM EX kapott adott kimenő bejövő II. Tőkemérleg: nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése Az árfolyam-módosulás hatása a fizetési mérlegre Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) + tőkekivitelből (tőkeexport) Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) + tőkebefektetésre (tőkeimport)  A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja Vásárlóerő paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot

10 A reálárfolyam értelmezése
Nominálárfolyam: 1 € = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100 € . Importáljuk: hazai ára= 100 250 = 25000Ft Jövőre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1,05  100 € = 105 € Importáljuk: hazai ára = 105 250 = Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1 25000 Ft = Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nő, azaz € iránti kereslet nő € árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft leértékelődik!) Fordítva: ha az €-övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az € árfolyam csökken! Nem az árfolyam önmagában, hanem a hazai valutában kifejezett külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya hat a nemzetközi áruforgalomra és tőkemozgásra, s így a valutapiacra.

11 A reálárfolyam értelmezése/2
e = 250 Ft/€ nominálárfolyam , Pkülföld = külföldi árszínv., Phazai= hazai árszínv. R = e (Pkülföld/Phazai) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegő árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon  A fizetési mérleg egyensúlya!

12 Árfolyam paritások (aranyparitás)
Példa: Paritásos árfolyam: 1 USD = 2 Font, mivel 1 USD aranytartalma = 1 kg arany 2 Font aranytartalma = 1 kg arany Mi történik, ha a nagy dollárkereslet miatt az árfolyam 2,5 Font/USD felé mozdul el? Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany Átviszem a másik országban, ott kapok érte 1 USD-t Ezt eladom a devizapiacon, kapok érte 2,5 fontot! Mi történik? A font iránti kereslet megnő, az árfolyam visszaáll a paritás köré

13 Árfolyam paritások (aranyparitás)
A valuták aranyra-válthatósága biztosította az árfolyamok stabilitását! Miért működhetett? Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) Nem volt jelentős tőkemozgás! I. világháború után felfüggesztették Sikertelen kísérlet a visszaállítására 1934 január 1. – 1 uncia arany = 35 USD Bretton Woods

14 Árfolyam paritások (vásárlóerőparitás)
Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama 1 tonna kókuszdió ára jen, 100 dollár, az árfolyam pedig 150 jen/dollár Fontos – csak a külkereskedelemben részt vevő árukra vonatkozik Big Mac index – The Economist 1986-tól: helyes-e az egyes valuták átváltási árfolyama?

15 Tényleges valutaárfolyamon átszámítva
Ft alulértékelt az USD-vel szemben!

16 Vásárlóerőparitás Fizetési mérleg áruforgalmi tételein:
egyetlen külkereskedelmi termék: cipő a cipő ára belföldön P= HUF a cipő ára külföldön P*=72 EUR ekkor az árfolyamnak P/P* = 250 HUF / EUR-nak kell lennie Tegyük föl, hogy az árfolyam 300 HUF / EUR-ra változik, változatlan cipőárak mellett ekkor a Külföldnek megéri Belföldön cipőt venni: 60 EUR-ért kap HUF-ot, amiből cipőt vesz belföldön megindul az EUR eladás és HUF vétel csökken az EUR ára egészen addig, amíg a 250 HUF / EUR árfolyam ki nem alakul

17 Árfolyam paritások Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait

18 kamatparitás Fizetési mérleg tőketételein:
Tegyük fel, hogy a belföldi kamatláb r=6%, a külföldi r*=2,5%, és az árfolyam 240 HUF / EUR Mi történik, ha növekszik a belföldi kamatláb? ez ösztönözheti a külföldi megtakarítókat, hogy pénzüket nagyobb mértékben fektessék például belföldi államkötvénybe ehhez HUF-ot kell venniük és EUR-t eladniuk megindul a HUF felértékelődés, EUR leértékelődés az egyensúly új árfolyamon áll helyre

19 Árfolyam paritások (kamatparitás)
A két valutában történő befektetés hozama ugyanaz! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik euró alacsonyabb kamat, de felértékelődik Ha nem lenne ugyanaz a hozam – arbitrázsművelet lehetséges!

20 Árfolyam paritások Példa arbitrázsra:
1 millió Ft hitelt dollárra váltok át 220 Ft/USD árfolyamon = 4545,45 USD 3 hónapra befektetem az USA-ban, éves 3 százalékos kamaton, kapok: Átváltom határidős árfolyamon (230 Ft/USD): ,45 HUF Kifizetem a hitelt kamatokkal: HUF Nyereség: Ft

21 Árfolyam paritások Mi határozza meg az árfolyamot?
Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége, PPP Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefüggő folyó fizetési mérleg egyenlege Rövid távon: a kamatlábak különbsége, kamatparitás

22 Rugalmassági árfolyamelmélet
Az árfolyam akkor van egyensúlyban, ha a fizetési alapmérleg is egyensúlyban van (X=IM). A szabadon mozgó árfolyam automatikusan kialakítja az alapmérleg egyensúlyát. A rugalmassági elmélet a fizetési mérleg egyensúlyát az alapmérleg szintjén értelmezi, azaz bevonja a működőtőke áramlást is. A teljesen szabadon lebegtetett valuta automatikusan biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen