Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései."— Előadás másolata:

1 1 A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései

2 2 Árfolyam Valuta: Egy ország törvényes fizetőeszköze (készpénz) Deviza: Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) Devizapiac: Bankok, üzletkötők (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…) Globális, 24 órás piac Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tőkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó Fajtái: Azonnali (spot): „azonnali” (2 napon belüli) teljesítés Határidős (forward): adott árfolyamon, de későbbi teljesítésre Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára Közvetlen: „idegen” valuta ára hazai valutában (1 €= 240 Ft) Közvetett: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0042 €) Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 € = 1,5 $)

3 3 Árfolyamrendszerek fajtái Fix (kötött) Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Lebegő Csúszó leértékelés (szabályos időközönként azonos változtatás)

4 4 A nemzetközi fizetési mérleg Áruk külkereskedelme X (fob), IM (cif) Szolgáltatások külkereskedelme Devizális elszámolások: (tényezőjöv., egyoldalú átutalások) Tőkeforgalmi mérleg I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezőjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS BEVÉTEL IMEX kapott adott kimenő bejövő II. Tőkemérleg: nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése I. és II. együtt: fizetési mérleg (alapmérleg) I.egyenleg + II. egyenleg +III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege

5 5 A lebegő árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplőinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Valuta (€) Árfolyam (Ft/€) €10000€ D Kereslet: - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelődés) -Tőkeexportőrök kevesebb €övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) -Áruimportőrök: a külföldi áru Ft-ban drágább lesz, ezért csökken a kereslete, - valutakereslet csökken

6 6 A lebegő árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Valuta (€) Árfolyam (Ft/€) €11000€ S Kínálat: - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) -Tőkeimportőrök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos € -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni €-ért -Áruexportőrök: a hazai áru Ft- egyenértékéért kevesebb €-t fizet a külföldi vevő (olcsóbb), így nő az áru iránti kereslet, többet lehet eladni, tehát több € - kapunk - valutakínálat nő

7 7 A lebegő árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportőrök és tőkeexportőrök Külföldi valuta kínálata: áruexportőrök és tőkeimportőrök Valuta (€) Árfolyam (Ft/€) € S Kínálat = Kereslet Áruexport + tőkeimport = Áruimport + tőkeexport Azaz A fizetési mérleg egyensúlyban van ! D

8 8 Nemzeti valuták konvertibilitása Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása: Eladó pénzében Vevő pénzében Harmadik ország valutájában Átválthatóság! Kétoldalú v. többoldalú klíring: Éves elszámolási rendszerben az időszak végén fizetik az egyenleget! Szabályozott Megadott keretek Valutakonvertibilitás: Külső: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tőkeműveletekre nem! Teljes „de facto”: teljes, de nem deklarált Az árfolyampolitika célja: Növekedés, egyensúly, stabilitás Ok: a leértékelés exportösztönző, importgátló Pl: ha 1 t búza itthon Ft és EU-ban adjuk el, 1€=250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80€ Ha leértékeljük a Ft-ot (1 € =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9€ azaz a külföldieknek olcsóbb! Problémák: Miért változik az árfolyam? Mi az árfolyamváltozás következménye? Hogyan mérhetjük reálisan a „helyes” árfolyamot?

9 9 Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) + tőkekivitelből (tőkeexport) Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) + tőkebefektetésre (tőkeimport )  A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja Vásárlóerő paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot Miért változik az árfolyam? I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezőjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS BEVÉTEL IM EX kapott adott kimenő bejövő II. Tőkemérleg: nemz. tőkeáramlás tőkeexport tőkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése Az árfolyam- módosulás hatása a fizetési mérlegre

10 10 A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam: 1 € = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100 €. Importáljuk: hazai ára= 100  250 = 25000Ft Jövőre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1,05  100 € = 105 € Importáljuk: hazai ára = 105  250 = Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1  Ft = Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nő, azaz € iránti kereslet nő € árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft leértékelődik!) Fordítva: ha az €-övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az € árfolyam csökken! Nem az árfolyam önmagában, hanem a hazai valutában kifejezett külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya hat a nemzetközi áruforgalomra és tőkemozgásra, s így a valutapiacra.

11 11 A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: e = 250 Ft/€ nominálárfolyam, P külföld = külföldi árszínv., P hazai = hazai árszínv. R = e  (P külföld /P hazai ) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegő árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon  A fizetési mérleg egyensúlya!

12 12 Árfolyam paritások (aranyparitás) Példa: Paritásos árfolyam: 1 USD = 2 Font, mivel –1 USD aranytartalma = 1 kg arany –2 Font aranytartalma = 1 kg arany Mi történik, ha a nagy dollárkereslet miatt az árfolyam 2,5 Font/USD felé mozdul el? –Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany –Átviszem a másik országban, ott kapok érte 1 USD-t –Ezt eladom a devizapiacon, kapok érte 2,5 fontot! Mi történik? –A font iránti kereslet megnő, az árfolyam visszaáll a paritás köré

13 13 Árfolyam paritások (aranyparitás) A valuták aranyra-válthatósága biztosította az árfolyamok stabilitását! Miért működhetett? –Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) –Nem volt jelentős tőkemozgás! I. világháború után felfüggesztették Sikertelen kísérlet a visszaállítására 1934 január 1. – 1 uncia arany = 35 USD Bretton Woods

14 14 Árfolyam paritások (vásárlóerőparitás) Vásárlóerő-paritás: a vásárlóerő-arányoktól függ az ország árfolyama 1 tonna kókuszdió ára jen, 100 dollár, az árfolyam pedig 150 jen/dollár Fontos – csak a külkereskedelemben részt vevő árukra vonatkozik Big Mac index – The Economist 1986-tól: helyes-e az egyes valuták átváltási árfolyama?

15 15 Tényleges valutaárfolyamon átszámítva Ft alulértékelt az USD-vel szemben!

16 16 Vásárlóerőparitás Fizetési mérleg áruforgalmi tételein: egyetlen külkereskedelmi termék: cipő a cipő ára belföldön P= HUF a cipő ára külföldön P*=72 EUR ekkor az árfolyamnak P/P* = 250 HUF / EUR-nak kell lennie Tegyük föl, hogy az árfolyam 300 HUF / EUR-ra változik, változatlan cipőárak mellett ekkor a Külföldnek megéri Belföldön cipőt venni: 60 EUR-ért kap HUF-ot, amiből cipőt vesz belföldön megindul az EUR eladás és HUF vétel csökken az EUR ára egészen addig, amíg a 250 HUF / EUR árfolyam ki nem alakul

17 17 Árfolyam paritások Kamatparitás: a jövőbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait

18 18 kamatparitás Fizetési mérleg tőketételein: Tegyük fel, hogy a belföldi kamatláb r=6%, a külföldi r*=2,5%, és az árfolyam 240 HUF / EUR Mi történik, ha növekszik a belföldi kamatláb? ez ösztönözheti a külföldi megtakarítókat, hogy pénzüket nagyobb mértékben fektessék például belföldi államkötvénybe ehhez HUF-ot kell venniük és EUR-t eladniuk megindul a HUF felértékelődés, EUR leértékelődés az egyensúly új árfolyamon áll helyre

19 19 Árfolyam paritások (kamatparitás) A két valutában történő befektetés hozama ugyanaz! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelődik euró alacsonyabb kamat, de felértékelődik Ha nem lenne ugyanaz a hozam – arbitrázsművelet lehetséges!

20 20 Árfolyam paritások Példa arbitrázsra: 1 millió Ft hitelt dollárra váltok át 220 Ft/USD árfolyamon = 4545,45 USD 3 hónapra befektetem az USA-ban, éves 3 százalékos kamaton, kapok: Átváltom határidős árfolyamon (230 Ft/USD): ,45 HUF Kifizetem a hitelt kamatokkal: HUF Nyereség: Ft

21 21 Árfolyam paritások Mi határozza meg az árfolyamot? Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége, PPP Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefüggő folyó fizetési mérleg egyenlege Rövid távon: a kamatlábak különbsége, kamatparitás

22 22 Rugalmassági árfolyamelmélet Az árfolyam akkor van egyensúlyban, ha a fizetési alapmérleg is egyensúlyban van (X=IM). A szabadon mozgó árfolyam automatikusan kialakítja az alapmérleg egyensúlyát. A rugalmassági elmélet a fizetési mérleg egyensúlyát az alapmérleg szintjén értelmezi, azaz bevonja a működőtőke áramlást is. A teljesen szabadon lebegtetett valuta automatikusan biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen


Letölteni ppt "1 A külgazdasági ügyletek makrogazdasági összefüggései."

Hasonló előadás


Google Hirdetések